Zágon István

Humorista, dalszerző

Zágon István, született Fleischl[1] (Tiszaszőlős, 1893. október 30.[2]Budapest, 1975. január 10.[3][4][5]) magyar színműíró, újságíró, dramaturg, műfordító, humorista.

Zágon István
Istvan Zagon Hungarian Writer - The ten-year-old Hungarian Radio Album 1935.jpg
Született 1893. október 30.
Tiszaszőlős
Elhunyt 1975. január 10. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

ÉleteSzerkesztés

Zágon (Fleischl) Sándor Dezső (1867–†) gazdálkodó és Baruch Irma (1870–†) gyermekeként született izraelita családban, de később áttért a római katolikus hitre.[6] Középiskoláit Zentán végezte, majd a Budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1920–21-ben mérnöki gyakorlatot folytatott. 1921 és 1923 között az Andrássy úti Színház művészeti vezetője és dramaturgja volt. Ekkor több egyfelvonásos darabját és kupléját is színre vitte. Ezután a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgja lett. Emellett 1928 és 1933 először a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap belső munkatársa volt. Első nagy sikerű színművét, a Marikát 1925-ben mutatták be a Renaissance Színházban. A darab sikerét mutatja, hogy később a bécsi Burgtheaterben és több európai országban is játszották. Nagy népszerűségnek örvendtek humoreszkjei, tárcái, kabarétréfái, zenei és prózai vígjátékai, valamint rádiófelolvasásai és dalszövegei . A Hippolyt, a lakáj című színdarabjából Nóti Károly 1931-ben filmszöveget írt, s még abban az évben bemutatták azonos címmel Székely István rendezésében a második magyar hangosfilmet. A Budai cukrászda című regényéből Gaál Béla készített filmet 1935-ben. Népszerűek voltak tárcái is. Utolsó írásai Egy kis öreg naplójából címmel a Ludas Matyiban című szatirikus hetilapban jelentek meg. Kedves humorral mutatta be és figurázta ki műveiben a mindennapi élet kisebb-nagyobb visszásságait.

A Farkasréti temetőben búcsúztatták, de sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.[7]

CsaládjaSzerkesztés

Házastársa Hauer Márta Irma (Bp., 1898. január 19. – Bp., 1983. február 4.) volt.[8] Felesége szülei Hauer Hugó (Verő György néven zeneszerző és színműíró) és Morgenstern Célia (Margó Célia néven operett-énekesnő) voltak. 1921. szeptember 24-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot.[9] Felesége Verő Márta néven színésznő volt, de házasságkötésüket követően visszavonult a színpadtól.[10] Fiuk: Zágon Iván. Menyük: Olajos Mária. Unokáik: Zágon András (1955) agrármérnök és Zágon Eszter.

MűveiSzerkesztés

HumoreszkjeiSzerkesztés

  • Tavasz meg egyéb emberi dolgok (kabaréjelenetek, Budapest, 1923)
  • Mindenkivel megtörténhetik (Budapest, 1932)
  • Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben (Budapest, 1936)
  • Napos oldal (Budapest, 1945)
  • Minden másképp van (Budapest, 1966)

RegényeiSzerkesztés

  • Rózsakirálynő (Budapest, 1930)
  • Tímár Böske hozománya
  • Budai cukrászda

VígjátékaiSzerkesztés

  • Szegény lányt nem lehet elvenni (Belvárosi Színház, 1928)
  • Dzsimbi (Magyar Színház, 1933)
  • Az ígéret földje (Nemzeti Színház, 1933)
  • Feltételes megállóhely (Nemzeti Színház, 1936)
  • Tavaszi szél (Vígszínház, 1938)
  • Sakk-matt (Budapest, 1941)
  • Az asszony és a szellem (Pesti Színház, 1946)

Zenés vígjátékaiSzerkesztés

  • Sárga liliom (Bíró Lajossal, Herczeg Gézával, Krasznai Mihály zenéjével, Fővárosi Operettszínház, 1933)
  • XIV. René (Harsányi Zsolttal, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1940)
  • Fekete Péter (Somogyi Gyulával, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1943)
  • Kis Katalin (Bíró Lajossal, Horváth Jenő zenéjével, Vígszínház, 1946)

Fordításai, illetve átdolgozásaiSzerkesztés

  • Színház (S. Maugham, Vígszínház, 1941)
  • Nebántsvirág (Hervé, Vígszínház, 1946)
  • Conners: Fruska (1930)
  • Coward: A márkiné (1939)
  • Molnár Ferenc: A császár (1946)

Ismert dalszövegeiSzerkesztés

  • Fekete Péter, öcsém
  • Holdvilágos éjszakán
  • Domboldalon áll egy öreg nyárfa

JegyzetekSzerkesztés

  1. Névváltoztatása. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 178994/1922 Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 770. kép 2. karton
  2. Születési bejegyzése a tiszafüredi izraelita hitközség születési akv. 64/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  3. Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 115/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  4. Elhunyt Zágon István (1975. január 11.) Magyar Hírlap, 8. évfolyam, 11. szám, 8. o.
  5. Zágon István gyászjelentése (1975). (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. Szülei házasságkötési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség házassági akv. 99/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. Végső búcsú Zágon Istvántól (1975. február 9.) Magyar Nemzet, 31. évfolyam, 34. szám, 3. o.
  8. özv. Zágon Istvánné Verő Márta halálhíre (1983. február 20.) Magyar Nemzet, 46. évfolyam, 43. szám, 4. o. Online
  9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1318/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  10. Verő Márta Magyar Színművészeti Lexikon

ForrásokSzerkesztés