A magyar televíziózás története

televizio

A magyar televíziózás története 1954. január 20-án kezdődött az M1, Magyarország első televízióadója kísérleti adásainak beindulásával. A Magyar Televízió (MTV) 1953 és 2015 között működött önállóan magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézményként.

Orion AT501 az első sorozatban gyártott magyar televízió készülék, amelynek a gyártása 1956 januárjában kezdődött meg

Az M1 mellett ma már több mint 120 magyar nyelvű csatorna szórakoztatja a tévénézőket.

A kezdetekSzerkesztés

1946 tavaszán a Közlekedési- és Posta Kiállításon láthatta a közönség a televíziót működés közben. A műsor egy három méter hosszúságú hurokfilm volt, amelyen három nő beszélgetett. Nemes Tihamér szerkesztett hozzá katódsugárcsöves letapogatással működő készüléket. A katódsugárcső működéséhez szükséges 1000 voltos anódfeszültséget szárazelemekből álló oszlop szolgáltatta.[1]

1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról. A döntés értelmében a közben Újpestről Kőbányára települt Orion Rádió és Villamossági Vállalatot bízta meg a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt. A vásárt követően a Corvin Nagyáruház, akkori nevén Budapest Nagyáruház kirakatában is díszhelyen mutatkozott be a televízió.

Az első adó teljesítménye 100/50 W (Visontai Péter, Molnár János, 35 mm-es filmhez filmbontó: Nemes Tihamér). Az első adás 1954. december 16-án történt: Láng Éva mérnökről készült diapozitívet közvetítettek a Gyáli úti épületből, s ezt az Orion gyár épületében, 4 km-rel távolabbról vették. Ugyanazokat a léghűtésű adócsöveket használták, amelyekkel Bay Zoltán 1946-ban a Hold radar-visszhang kísérletet végezte.[2] Az első próbaadást 1954-ben a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták. A második próbaadást 1955-ben a Széchenyi-hegyi Agancs utcai volt Hargita szálló épülete mellől sugározták. A szomszédjában 1956–1958 között megépült az első, 60 méteres adótorony a Széchenyi-hegyen, a Csíz utca 2-8. szám alatti telephelyen. Innen a televízió 1-es csatornája 1957-ben kezdte meg a teszt sugárzását. 1956 tavaszán kezdődött egy vasbetonból készült, 53 méter magas adótorony építése a Széchenyi-hegyen, amelyet 1958. február 22-én adtak át. Az épületben helyet kapott egy NDK-s, O1-frekvenciájú 30/10 KW-os adóberendezés, egy francia mikrohullámú berendezés, később pedig már URH-adó is. Az épület tetejére egy 38 méter magas antennaárbocot szereltek fel négyemeletes lepkeantennával.

1955 augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501.

1956 tavaszától kerültek az első készülékek forgalomba, kezdetben csak Budapesten, az akkori Lenin körúti Ravill-Kereskedelmi Vállalat boltjában, 5500 Ft/db áron (akkor egy mérnök fizetése átlag 550-650-Ft volt), amelyből közel tíz nap alatt adtak el 150 darabot. 1957-re 5000 darab eladását célozták meg.

 
1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első tévéközvetítés a május 1-jei felvonulásról. Akkoriban nem volt még színes televízió; a kép a mozikban bemutatott Filmhíradóból származik

1957. május 1-jén hivatalosan megindult a Magyar Rádió és Televízió műsoradása. Nem hivatalosan már 1957. február 23-án beszüntették a próbaadások sugárzását, innentől fogva „élesben” mentek műsorok, felkészülési időt hagyva a májusi indulásra.

Központi határozatra már 1956 tavaszától kísérleti adások voltak Budapesten, keddi és pénteki napokon. Október 23-a keddre esett, aznap az adás elmaradt.

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Ebben az időszakban kiemelt fontosságú volt a munkásság politikai és kulturális műveltsége, leginkább Pécs környékén, ahol szén- és uránbányászat folyt. Párt- és kormányzati utasításra Pécsett kellett kiépíteni a második magyar televíziós adót. A feladattal a Posta Kísérleti Intézet munkatársát, Molnár Jánost bízták meg. Az adó rendelkezésre állott ugyan, de arra senki nem gondolt, hogy hogyan jut el a műsor Pécsre. Az ötvenes években alkalmazott rézkábelek erre a célra teljesen alkalmatlanok voltak (a rádióműsorok továbbítására persze megfeleltek). Molnár ekkor megvizsgálta annak lehetőségét, hogy vevőkészüléket telepít a helyszínen, és annak a jelét továbbítja az adóra. Ám ez is lehetetlennek bizonyult: a budapesti adó horizontja csak Dunaföldvárig ért. Az akkori gazdasági helyzetben reménytelen volt átjátszó állomást építeni, vagy vásárolni. A vételhez elképesztő méretű parabola vevőantennára lett volna szükség. Molnárnak ekkor ragyogó ötlete támadt: talált a Mecsekben egy olyan völgyet, vízmosást, amely részben paraboloid formájú volt. Ennek a völgynek volt egy pontja, ahol ki lehetett szűrni az új adótól származó zavarjeleket, és kellő erősséggel fogni lehetett a budapesti adó jelét. A budapesti és a pécsi adó frekvenciája közel volt egymáshoz, és a rendkívül nagy jel–zaj-arány miatt a pécsi adó alsó oldalsávjának jelei zavarták volna Budapest vételét. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a vevőt egy kisebb facsoport mögé helyezték, amely kellőképpen árnyékolta a pécsi adó sugárzását. Ezt a jelet használták fel a mecseki adó modulálásának céljára.[1] A pécsi adó 1958-tól az OIRT 2-es csatornán, az 59,25 MHz-en működött, ezt később az RTL Klub kapta meg. Tekintettel arra, hogy az OIRT szabvány szélesebb frekvenciasávot engedélyez, mint a CCIR, ezért ennek az adónak lehetett oldalsávi sugárzása a budapesti adó 49-57 MHz jeltartományában. Ezt követően országszerte épülnek a tornyok a későbbi gerincadók számára.

1958 második felében a székesfehérvári volt Vadásztölténygyár (Videoton) gyár is megkezdte a tévékészülékek fejlesztését és gyártását a növekvő népszerűség kielégítése céljából. Ekkoriban hiánygazdaság működött, vagyis nem volt annyi készülék a piacon, amennyire igény lett volna. 1960. június 30-án az előfizetők száma már 78 681 főt tett ki.

1960-ban a Videoton bemutatta első önálló fejlesztésű, Tavasz típusú készülékét. Az Orion gyárban elkészült a 400 000. tévékészülék, amelyből 53 000 exportra került (KGST megállapodás szerint).

1969. április 5-én sugározták az első színes adást hazánkban, megkezdődött az első francia importból származó színes készülékek forgalmazása is, bár az ára visszatartó erővel bírt, emiatt az akkori státuszszimbólum egyik tárgyává lett. Az első színes adásokat is ezeken, az akkor az országban működő 2-300 francia kísérleti készüléken lehetett fogni.

1970-ben az első színes helyszíni közvetítés az április 4-i katonai díszszemle volt. Az előfizetők száma ekkorra már (augusztusra) elérte az egymillió-hétszázezret, amely előfizetésekhez tartozó készülékek zömét a hazai gyárak adták. Ugyanebben az évben kezdődött meg a hazai színes készülékek gyártása is.

1971-1973 között tartott a MTV2 próbaadása.

1974-ben a Magyar Rádió-ról leválik a televízió intézménye. A műsorok ellenőrzésére megalakul a Állami Rádió és Televízió Bizottság.

A Magyar Televízió 1982. november 30-án elindította a teletext szolgáltatást.

Műsortovábbítás mikrohullámú lánccalSzerkesztés

A területi adóknak műsorral való ellátását csak rövid ideig végezték vezeték nélkül, a vezéradó jeleinek vételével. A gerincadók között hamarosan kiépültek a mikrohullámú láncok az országon belül.[3] Kiépült az első nemzetközi mikrohullámú vonal, amely az osztrák televízió műsorának budapesti vételét tette lehetővé. Ebből is csak azok a műsorok kerültek adásba, amelyeknél tisztázódott a szerzői jogdíj kérdése.

A szovjet televízió műsorát műholdas vétellel valósították meg. A Szovjetunió abban az időben még nem rendelkezett geoszinkron műholdakkal: a Molnyija holdak mozgását egy hatalmas parabolaantenna követte Taliándörögdön. Ebből kezdetben csak az engedélyezett műsorok kerültek adásba, később a budapesti 58-as csatornán a teljes műsort kisugározták.

Műsortovábbítás kábelenSzerkesztés

Kezdetben csak lakóházak egységes műsorellátása érdekében épültek kábelhálózatok. Ehhez egy antennakészlet volt szükséges a háztetőn, és a lakóépületben kiépített nagyközösségi kábelhálózat.

Ennek a technikának az alapjain elkezdődött olyan kábelhálózatok kiépítése is, amelyek egy-egy település nagyobb részét, vagy egészét képesek voltak műsorral ellátni. Az első próbálkozás Pécsen volt 1982-ben.[4] Az első ilyen jellegű televízióadó a Gazdagréti lakótelep panelházainak a kábelhálózatán kezdte meg a működését 1984-ben.[5]

Ma már sokkal több kábeltelevíziós csatorna létezik, mint antennával fogható csatorna.

Kétnormás vevőkészülékekSzerkesztés

  • Kétnormás hang

Jugoszláviában és Ausztriában a CCIR szabvány szerint a kép- és hangvivő távolsága 5,5 MHz volt, Magyarország viszont az OIRT szabvány szerinti 6,5 MHz hangsegédvivőt használta. Ezért a „nyugati” adásoknál néma volt a készülék. Kezdetben ezen úgy segítettek, hogy beépítettek egy 1 MHz-es oszcillátort. Ennek a jelével keverve a középfrekvenciás erősítő jelét, létre lehetett hozni az 5,5 MHz-es jelből egy tükörfrekvenciás jelet a 6,5 MHz-en. Ezt később gyárilag beépítették a készülékekbe. Az eljárás hátránya, hogy a videojel sávszélességét korlátozni kellett, bár ez a képminőséget lényegesen nem befolyásolta. Ezeknek a kétnormás vevőkészülékeknek a vízszintes sorirányú felbontóképessége kb. 420 pont volt.

  • Kétnormás színes vevőkészülék

Hasonló probléma lépett fel, amikor megindultak a színes adások. Ausztria és Jugoszlávia a PAL (nyugat-európai) norma szerint sugárzott, Magyarország viszont a francia SECAM rendszert vezette be a szovjet blokk országaira lerontott változatban, ezt hívták MESECAM-nak is. Ez a probléma már csak gyárilag volt megoldható: beépítették a SECAM késleltető művonalat is, meg a PAL dekódolót is a vevőkészülékekbe.

Külső eszközök csatlakozásaSzerkesztés

A kezdeti vevőkészülékeket autótranszformátorról működtették, így galvanikus kapcsolatban voltak az elektromos hálózattal. Az elektroncsövek soros fűtésűek voltak, fűtőfeszültségüknek ki kellett adnia a 220 voltot. Érintésvédelmi szempontból ezt a megerősített szigeteléssel kellett megoldani.

Az első problémát a fejhallgatók és hangszórók csatlakoztatása jelentette. Ezt hangfrekvenciás elválasztó transzformátorral oldották meg.

A következő probléma akkor keletkezett, amikor a nyolcvanas években kereskedelmi forgalomba kerültek a műsorok és filmek otthoni rögzítésére és lejátszására alkalmas első VHS képmagnók. Ehhez a tévékészülékeken videó kimenetet kellett kiépíteni. A probléma teljes megoldása az lett, hogy az egész vevőkészüléket transzformátor választotta le a villamos hálózatról.

Színes adások – az UHF sáv használatba vételeSzerkesztés

Színes adások 1967-től kezdve kísérletként folytak, 1969-től rendszeressé váltak. Az első csatorna adói már lefoglalták a VHF (Very High Frequency) sáv frekvenciáit, ezért a második műsor adóit (1971 augusztusában) az UHF (Ultra High Frequency) sávra helyezték. Tekintettel arra, hogy ez csaknem egybeesett a színes adások megkezdésével, az UHF sáv köznapi neve „a színes” volt. A régebbi készülékeket külön konverterrel kellett alkalmassá tenni a második műsor vételére. 1984-től már regionális adások is készülnek a Magyar Televízió vidéki városokba kihelyezett stúdióiban. 1989-óta a hét minden napján van adás.

A készülékgyártás végeSzerkesztés

Az 1980-as évek második felére a hazai piac mellett a KGST országokba exportáló két nagy hazai gyártó (az Orion és a Videoton) technológiai lemaradása a külföldi éllovasoktól szembetűnővé vált. A külföld és főképp a Nyugat olyan fejlesztési háttériparral rendelkezett, különösen a moratórium alá eső fejlett elektronikai termékek, alkatrészek, és kiegészítők terén, amely hátrányt egyik cég sem tudta tolerálni. Akkoriban Amerika és Nyugat-Európa a fejlett technológiákra, elektronikai, számítástechnikai termékek részeire, egészére egy nemzetközi embargót alkalmazott, amely meggátolta, hogy alapalkatrész szinten technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre a hazai gyártók készülékeikkel. Idővel összeszerelő üzemekké alakultak át, majd 1992 után, a beáramló sokkal korszerűbb nyugati készülékek özöne mindkét nagy gyár elhalását eredményezte. Az ötvenes évek külföldtől elhatárolódó, önállóságra törekvő gazdaságpolitikai szemlélete miatti kényszer szülte hazai elektronikai ipar két nagy oszlopa ledőlt.

AM MikróSzerkesztés

1987-ben indul az AM-Mikró rendszer a kiemelt budapesti szállodák részére, azzal a céllal, hogy a nyugati szállóvendégek részére saját nyelvű szolgáltatás nyújtsanak. Az AM-Mikró hálózat 1989-ben pont-multipont rendszerré alakul át, így az a lakossági előfizetők számára is hozzáférhetővé válik.[6] Az ezredfordulón a kódolatlan szolgáltatás helyett az Antenna Hungária az AntennaMikro márkanéven bevezeti a kódolt mikrohullámú lakossági műsorelosztást. Az addig a Széchenyi-hegyi adótoronyból sugárzott, műholdas parabolaantennán keresztül szabadon fogható földfelszíni szolgáltatás ekkor vált szabályozottá és előfizetésessé. 2005-ben az analóg AntennaMikro-t felváltja a digitális Antenna Digital adása. (Jelenleg HelloDigital néven fut.[7])

A rendszerváltástól napjainkigSzerkesztés

1990-ben a Magyar Posta három nagy szolgáltatási ága szétvált, három önálló vállalattá alakult, és létrejött a Magyar Posta Vállalat (ma Magyar Posta Zrt.), a Magyar Távközlési Vállalat (ma Magyar Telekom Nyrt.) és a Magyar Műsorszóró Vállalat (ma Antenna Hungária Zrt.).

1996-ban hatályba lépett az éles politikai csatározásoktól fűtött médiaháborút lezáró első médiatörvény.[8] Létrejön a Országos Rádió és Televízió Testület. (ORTT)

Műholdra kerül a magyar televízióSzerkesztés

Az 1992-ben adását megkezdő Duna Televízió célja a külhoni magyarság hazai hírekkel és szórakoztató műsorokkal való ellátása. Adását kezdetben az Astra műholdról sugározták Európa számára. Az ellátottsági terület célpontja elsősorban a Székelyföld volt, de kellő minőségű vevőkészülékkel Párizsban, Berlinben is fogható volt. 1996-ban a Magyar Televízió átállt a SECAM rendszerről PAL normára. (A földfelszíni televíziós hálózatokon később megtörténik a NICAM-rendszerű sztereó hangtovábbításra való átállás is.) A műsorcsatornák bővülése és a rendelkezésre álló csekély számú országos földi sugárzású frekvenciakészlet szükségessé tették, hogy 1997-ben a Magyar Televízió második műsora (akkor még analóg formában) műholdra kerüljön. Ez lehetővé tette a két országos kereskedelmi televízió engedélyezését.

Magyarország három országos analóg frekvenciakészlettel rendelkezik; a digitális műsorszórás céljára elvileg hat frekvenciakészletet (multiplexet) engedélyeztek.

Kereskedelmi televíziózásSzerkesztés

A rendszerváltásnak köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a Magyar Televízión kívül más magyar nyelvű tévécsatornák is megkezdjék a sugárzást, valamint külföldi nagyvállalatok helyi csatornái beindulhassanak. Az 1980-as évek végén elkezdődött az Music Television kódolatlan sugárzása angolul. A rendszerváltás utáni megváltozott politikai-gazdasági légkőrben hamar megjelentek a kábeltelevíziós szolgáltatók és építettek ki saját hálózatokat. Azonnal megnyílt az a lehetőség, hogy olyan stúdiók is műsort tudjanak sugározni, amelyek vezeték nélküli sugárzásra nem rendelkeztek engedéllyel. Új magyar nyelvű magán kábeladók indultak:

Elsőként 1990-ben a Szív TV és az ATV kezdte meg adását. 1991-ben megjelent az első külföldi tulajdonban lévő magyar nyelvű tematikus tv-csatorna, az HBO. 1994-ben indult a TV3. 1993-tól a Magyarország első gyerektévéje, a Cartoon Network, igaz ekkor még angolul. 1995-ben a Spektrum, a Budapest TV és az A3 (1996-ban Msat-ra átnevezve), 1997-ben a Z+ kezdte meg adását. 1995 nyarán az Music Television kódolttá tette a műholdon továbbított adását,[9] ez adott apropót a magyar nyelvű Top TV egy évig tartó létezéséhez.

1997-ben kezdte meg működését a hazai kereskedelmi televíziózás két meghatározó vállalkozása: az RTL Klub és a TV2. (Ezt követően az addig évtizedeken át monopolhelyzetű Magyar Televízió jelentősen veszített a nézettségéből.)

1998-ban az Msat-on elindult a Nickelodeon blokk, majd az Msat 1999-es megszűnésével a Nickelodeon külön csatornaként folytatta. Abban az évben indult a Minimax is, egy évvel később pedig a Fox Kids is. 1999-ben megszűnt a Szív TV. 2000-ben februárjában megszűnt a TV3 és októberben elindult a Viasat 3 és a mai FixHD elődje, az informatikai tematikájú fix.tv. Rövid életű volt 2000-2002 között a Satelit, hosszabb 2002-2013 között a Hálózat TV.[10] 2001-ben kezdte meg adását a vallási tematikájú PAX TV és 2009-ben internetes közvetítésre váltott a Budapest TV.

MaSzerkesztés

2010-ben megszületik a második médiatörvény. Az ORTT jogutódja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lett.

2013-ban az Antenna Hungária lekapcsolja a földi sugárzású analóg csatornákat. A DVB-T digitális földfelszíni adást a MinDig TV márkanéven forgalmazza a cég. A kábelszolgáltatók már korábban bevezették kínálataikba a digitális csomagokat. (DVB-C és IPTV szabványok)

2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Távirati Irodával. A Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság üzemelteti tovább a korábbi négy csatornát: az M1-et, az M2-t, éjjeli váltótársát, az M2 Petőfi TV-t, a 2013. december 20-án indult M3 retro-csatornát. 2015-ben elindult az M4 sportcsatorna, majd 2016-ban az oktatási–ismeretterjesztő–kulturális M5 csatorna.

Ma több mint 120 csatorna sugároz magyar nyelven változatos kínálatban, ami rendkívül soknak számít egy ilyen kis országban. Többségük nagyrészt külföldi tőke támogatásával, különböző holdingokba csoportosulva működik. A magyar lakosság átlagosan 4 óra 21 percet néz televíziót naponta (azokat is beleszámítva, akiknek nincs készülékük),[11] ami szintén soknak mondható. A digitális forradalom okozta radikális technológiai fejlődés ellenére, az internet ezredforduló óta tartó terjedése következtében a fiatalabb korosztályokban átlagosan csökkent a televíziós tartalmak fogyasztásával töltött idő.[12]

Ma a csatornáknak már csak kis része használ 4:3-as képarányt, többségük szélesvásznúra (16:9-re) váltott, számos adó pedig nagy felbontásban (HD) is elérhetővé tette adását. A vevőkészülékek piacán a hagyományos katódsugárcsőves CRT televíziókat az ezredforduló után először az LCD, majd a 2010-es évektől kezdve a LED kijelzős típusok szorították ki. A korszerű okostévék gyakran egyúttal monitorként is használhatók a számítógépek műveleteinek megjelenítésére. Az otthoni rögzítőeszközök terén a VHS kazettákat a kilencvenes évek második felétől a DVD lemezek, majd a 2010-es években a memóriakártya és a pendrive adathordozók váltották le.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Molnár, György. 70 év a Sándor utcában. 1928–1998. (A magyar rádiózás hőskora). Budapest: Ajtósi Dürer Kiadó Bt., 120. o. (1998). ISBN 9638314192 
  2. Dunavölgyi Péter: Fejezetek a Magyar Televízió történetéből. MTV. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)
  3. A Komádi tévétorony. Komádi város. [2013. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)
  4. Archivált másolat. [2016. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  5. Egy lakótelep születése - Eklektika klub (Budapest, 2004)
  6. Archivált másolat. [2019. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Archivált másolat. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt - Dokumentumfilm a 444.hu Youtube csatornáján, 2019.04.24.
  9. Archivált másolat. [2015. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  10. Eltünt a SATeLIT tv - Index.hu 2002.12.02.
  11. 4 óra 21 percet tévézünk naponta. [2012. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  12. Archivált másolat. [2019. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 10.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés