Paul Lendvai
Paul Lendvai (született Lendvai Pál, Budapest, 1929. augusztus 24. –) magyar származású osztrák újságíró, televíziós műsorvezető.
| Paul Lendvai | |
 | |
| Paul Lendvai 2019-ben a Bécsi Könyvvásáron | |
| Született | Lendvai Pál 1929. augusztus 24. (94 éves)[1][2][3][4] Budapest[5][6] |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Lendvai témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Zsidó családban,[10][11] Lendvai Andor (1890–1961) ügyvéd és Polácsek Edit gyermekeként született Budapesten.[12] A vészkorszakot a svájci nagykövetség által kibocsátott menleveleknek köszönhetően élte túl családjával.[13] A világháború után jogot tanult és először a Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezeténél kezdett dolgozni.[11] Később gyakornokként írt a szociáldemokrata újságba.[11] A sztálini rendszer idején volt szociáldemokrataként politikailag megbízhatatlannak ítélték, 1953-ban nyolc hónapra börtönbe zárták és három évre eltiltották a szakmájától.[11]
Az 1956-os forradalom után, a kommunista rendszer elől Ausztriába menekült.[14][11] Újságírói pályafutása Bécsben bontakozott ki teljesen: az egyik legjelentősebb kelet-európai elemzővé vált.[11] 1959-ben megkapta az osztrák állampolgárságot.[11]
1957 és 1982 között a Die Presse újságnál dolgozott. 1960-tól 1982-ig a Financial Timesban is jelentek meg cikkei.[15]
1973-tól az Europäische Rundschau negyedévente megjelenő újság főszerkesztője. 1982–1987 között az ORF kelet-európai szerkesztőségének főszerkesztője volt. 1987-től 1998-ig a Radio Österreich International igazgatója volt.[15]
A 21. század elején az ORF televízió Europastudio című beszélgetőműsorát vezeti, Délkelet- és Kelet-Európa szakértőként, ahol újságírókkal és politikai elemzőkkel beszélget. 2003-tól a Der Standard osztrák napilap politikai elemzője volt.[15]
2012-ben megalapította a Paul Lendvai-díjat azon magyar újságírók számára, akik magyar nyelven, a magyar nyomtatott és internetes sajtóban megjelent kiemelkedő politikai-közéleti-társadalmi témájú cikkeikkel azt kiérdemlik.[16]
Orbán Viktor egyik életrajzírója, aki Orbán, Európa új erős embere című művével 2018-ban európai könyvdíjat nyert.[17] Orbánt populista, autokrata személyként jellemezte, akinek a hatalmát az igazságszolgáltatás és a magyar média széles körű ellenőrzése biztosítja.[18] 2020-ban a német Michael Wech rendezésében megjelent "Hallo Diktátor" – Orbán, az EU és a jogállamiság című dokumentumfilmben politikai elemzőként nyilatkozott.[19]
2022. április 26-án az életművéért "élő legendaként" kapta a Concordia-díjat az osztrák parlamentben.[20][14] A Concordia egy osztrák újságírói díj, amelyet 1998 óta évente ítélnek oda, az emberi jogok, a demokrácia és különösen az információ- és sajtószabadság területén dolgozó, kiemelkedő újságíróknak.
Írásai szerkesztés
- Der rote Balkan. Zwischen Nationalismus und Kommunismus. Fischer, Frankfurt am Main, 1969
- Antisemitismus ohne Juden. Europaverlag, Wien, 1972, ISBN 3-203-50417-0
- Kreisky. Portrait eines Staatsmannes. Zsolnay/Econ, Wien/Hamburg/Düsseldorf, 1972, ISBN 3-430-17808-8
- Die Grenzen des Wandels. Spielarten des Kommunismus im Donauraum. Europaverlag, Wien, 1977, ISBN 3-203-50611-4
- Der Medienkrieg. Wie kommunistische Regierungen mit Nachrichten Politik machen. Ullstein, Frankfurt am Main, 1980, ISBN 3-548-34515-8
- Religionsfreiheit und Menschenrechte. Bilanz und Aussicht. Styria, Graz, 1983, ISBN 3-222-11476-5
- Das einsame Albanien. Reportage aus dem Land der Skipetaren. Edition Interfrom, Zürich, 1985, ISBN 3-7201-5177-8
- Das eigenwillige Ungarn. Von Kádár zu Grosz. Edition Interfrom, Zürich, 1986, ISBN 3-7201-5195-6
- Zwischen Hoffnung und Ernüchterung. Reflexionen zum Wandel in Osteuropa. Jugend und Volk, Wien, 1994, ISBN 3-224-16577-4
- Auf schwarzen Listen. Erlebnisse eines Mitteleuropäers. Hoffmann und Campe, Hamburg, 1996, ISBN 3-455-11077-0
- Die Ungarn. Ein Jahrtausend Sieger in Niederlagen. Bertelsmann, München, 1999, ISBN 3-570-00218-7, als TB: Goldmann, München, 2001, ISBN 3-442-15122-8
- Reflexionen eines kritischen Europäers. Kremayr und Scheriau, Wien, 2005, ISBN 3-218-00758-5
- Der Ungarnaufstand 1956. Eine Revolution und ihre Folgen. Bertelsmann, München, 2006, ISBN 3-570-00579-8
- Mein Österreich. 50 Jahre hinter den Kulissen der Macht. Ecowin, Salzburg, 2007, ISBN 3-902404-46-9
- Best of Paul Lendvai. Begegnungen, Erinnerungen, Einsichten. Ecowin, Salzburg, 2008, ISBN 978-3-902404-66-4
- Als der Eiserne Vorhang fiel. Texte aus dem „Wiener Journal“ und der „Europäischen Rundschau“ aus dem annus mirabilis 1989. Herausgegeben mit Rudolf Bretschneider, Einleitung von Michael Spindelegger, Edition Atelier, Wien, 2009, ISBN 978-3-902498-26-7
- Mein verspieltes Land. Ungarn im Umbruch. Ecowin, Salzburg, 2010, ISBN 978-3-902404-94-7
- Leben eines Grenzgängers. Erinnerungen. Aufzeichnungen im Gespräch mit Zsófia Mihancsik. Kremayr & Scheriau, Wien, 2013, ISBN 978-3-218-00864-8
- Orbans Ungarn. Kremayr & Scheriau, Wien, 2016, ISBN 978-3-218-01038-2
- Magyarul Új honfoglalás címen jelent meg 2016-ban
- Orbán: Hungary's Strongman. Oxford University Press, 2018, ISBN 978-0-1908-7486-5
- Die verspielte Welt. Begegnungen und Erinnerungen. Ecowin, Salzburg 2019, ISBN 978-3-7110-0159-7
Magyarul megjelent művei szerkesztés
- Titó a magyar nép ellensége; Szikra Ny., Bp., 1951 (Szabad Föld téli esték füzetei)
- Egyiptom; Művelt Nép, Bp., 1952 (Földrajzi kiskönyvtár)
- Görögország; Művelt Nép, Bp., 1954 (Földrajzi kiskönyvtár)
- Franciaország válaszúton; Egyetemi Ny., Bp., 1956 (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei)
- Magyarország kívülről, avagy A túlélés művészete; ford. Bárány Anzeln; Láng, Bp., 1990
- Honnan – hová? Gondolatok a közép- és kelet-európai változásokról; ford. Glavina Zsuzsa; Pesti Szalon, Bp., 1995
- Feketelistákon. Egy közép-európai élményei; ford. Glavina Zsuzsa, Mohi Zsolt; Pesti Szalon, Bp., 1997
- (Határátlépés. Az Üllői útról a nagyvilágba címen is)
- Magyarok. Kudarcok győztesei; ford. Dunai Andrea; Helikon, Bp., 2001
- Határátlépés. Az Üllői útról a nagyvilágba; ford. Glavina Zsuzsa, Mohi Zsolt; 2. bőv., átdolg. kiad.; Helikon, Bp., 2002
- (Feketelistákon. Egy közép-európai élményei címen is)
- A világ egy kritikus európai szemével; ford. Laczházi Gyula, Glavina Zsuzsa; Napvilág, Bp., 2005
- Forradalomról tabuk nélkül, 1956; ford. Pruzsinszky Sándor; Napvilág, Bp., 2006
- Az osztrák titok. 50 év a hatalom kulisszái mögött; ford. Pruzsinszky Sándor; Sanoma, Bp., 2008
- Magyarok. Győzelmek és kudarcok; ford. Dunai Andrea; 3. átdolg., bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 2009
- Az eltékozolt ország; ford. Liebentritt Katalin; Noran Libro, Bp., 2011
- Három élet. Beszélgetés Mihancsik Zsófiával; Kossuth, Bp., 2012
- Magyarok. Győzelmek és kudarcok; ford. Dunai Andrea; 4. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 2012
- Új honfoglalás; ford. Nádori Lídia; Noran Libro, Bp., 2016
- Magyarok. A kezdetektől napjainkig; ford. Dunai Andrea; 5. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 2017
- Törékeny Európa; ford. Nádori Lídia; Noran Libro, Bp., 2019
- Ausztria álarc nélkül. Kritikus látlelet a korszakhatáron; ford. Nádori Lídia; Corvina, Bp., 2023
Díjai szerkesztés
- Renner-díj (1974)
- Bruno Kreisky-díj (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
- Corvinus-díj (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003)[21]
- Tolerancia-díj (2008)
- Concordia-díj (2022)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Paul_Lendvai, Paul Lendvai, 2017. október 9.
- ↑ a b Evidence zájmových osob StB
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ a b LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ https://kurier.at/kultur/medien/concordia-journalismuspreise-an-lendvai-thuer-zoechling/401987141
- ↑ https://www.ots.at/presseaussendung/OTS_20240412_OTS0129/buergermeister-ludwig-ueberreichte-paul-lendvai-den-goldenen-rathausmann
- ↑ http://de-de.facebook.com/pages/Paul-Lendvai-Lendvai-P%C3%A1l/126853874040756?sk=info[halott link]
- ↑ a b c d e f g oe1.ORF.at / Paul Lendvai. web.archive.org, 2009. július 17. [2009. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 677/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
- ↑ "Ich war 15, als ich die Verfolgung durch die Nazis erlebt habe. Wir haben zwischen November 1944 und Jänner 1945 zu fünfzigst in einer Zweieinhalbzimmerwohnung mit einem Schweizer Schutzpass überlebt." news.at Hozzáférés: 2020. augusztus 14.
- ↑ a b Legende journalistischer Leidenschaft: Concordia-Preis an Paul Lendvai (osztrák német nyelven). DER STANDARD. (Hozzáférés: 2022. április 27.)
- ↑ a b c Paul Lendvai életrajza - Austria-Forum
- ↑ Paul Lendvai-díj. es.hu. Élet és Irodalom, 2019. szeptember 10. [2020. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ admin: 14/11/18 | Les lauréats du 12ème Prix du Livre Européen (fr-FR nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Index_engl. www.lendvai.at. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ „"Hallo, Diktator" - Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit” (hu-HU nyelven).
- ↑ Lendvai Pál, az élő legenda, Concordia-díjat kapott (magyar nyelven). NetrixLabs.com. (Hozzáférés: 2022. április 27.)
- ↑ https://volksgruppenv1.orf.at/magyarok/aktualis/stories/110447.html?skin=