Kovács László (politikus)

(1939–) magyar szocialista politikus

Kovács László (Budapest, 1939. július 3. –) szocialista politikus, volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa, 2010 júliusa és 2012 márciusa között pedig az MSZP alelnöke volt.

Kovács László
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1994. július 15. 1998. július 8.
Előd Jeszenszky Géza
Utód Martonyi János
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
2002. május 27. 2004. október 31.
Előd Martonyi János
Utód Somogyi Ferenc
Magyar Szocialista Párt 3. elnöke
Hivatali idő
1998. szeptember 5. 2004. október 16.
Előd Horn Gyula
Utód Hiller István

Született 1939. július 3. (84 éves)[1][2]
Budapest
Párt Magyar Szocialista Párt

Foglalkozás
Iskolái

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács László témájú médiaállományokat.

Tanulmányai szerkesztés

1957-ben érettségizett a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban, majd 1963-ban felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára, külkereskedelmi szakra, ahol 1968-ban diplomázott. 1976 és 1980 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult és végzett.

Rendszerváltás előtti pályafutása szerkesztés

1957 és 1959 között a Medicor Gyárban, majd 1962 és 1966 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban vegyésztechnikusként dolgozott. 1963-ban lépett be az MSZMP-be. 1966-ban átkerült a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályához, amelynek 1971 és 1975 között vezetője volt. Eközben 1969 és 1971 között Prágában az NDSZ magyarországi képviselője volt. 1975-től 1976-ig az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának konzultánsa, 1976 és 1983 között annak alosztályvezetője, 1986-ig osztályvezetője volt. 1986 május 1-jén a Lázár-kormány külügyminiszter-helyettese lett,[3] mely tisztségét a Grósz-kormányban is megtartotta. A Németh-kormány alatt az újonnan kialakított külügyminisztériumi államtitkári pozíciót viselte. Rövid ideig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.

Rendszerváltás utáni pályafutása szerkesztés

1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja lett. 1990-ben beválasztották az elnökségbe, majd 1994-ben párt egyik ügyvivője lett. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1993 és 1994 között a külügyi bizottság elnöke. 1994-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta a kormányába külügyminiszternek. Első külügyminisztersége alatt ilyen minőségében 1994 és 1995 között az EBESZ soros elnöke és alatta zárták le a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-hoz. Az 1998-as országgyűlési választás után újra országgyűlési mandátumhoz jutott (Győr-Moson-Sopron megyei területi lista). Az MSZP-frakció vezetője lett és a párt elnökévé választották. Frakcióvezetői posztjáról 2000-ben lemondott. 2002-ben pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. Medgyessy Péter kijelölt miniszterelnök újra külügyminiszterré nevezte ki. Külügyminisztersége alatt csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. 2004-ben rövid ideig az első Gyurcsány-kormány külügyminisztere is volt, de tisztségéről lemondott. 1990-től 2004-ig megszakítás nélkül országgyűlési képviselő volt, amikor is mandátumáról várható uniós biztosi kinevezése miatt lemondott.

2004-ben először a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság energiaügyi biztosának jelölték, de az európai polgári pártok tiltakozása és felmerült energiapolitikai gyengeségei miatt később az adó- és vámügyi biztosi posztot kapta meg. Ekkor a pártelnöki posztról is lemondott. A ciklus vége alkalmából a biztosok tevékenységét értékelő írás jelent meg a The Economist hetilapban, melynek szerzője szerint a gyengébb teljesítményűek közé sorolt Kovács nem hagyott nyomot maga után Brüsszelben.[4][5]

Mivel az európai bizottsági megbízatása 2009-ben lejárt, visszatért a hazai belpolitikába és indult a 2010-es választásokon 2010-es országgyűlési választásokra, amin az MSZP országos listájáról nyert mandátumot.

2010 júliusában ismét elindult az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol alelnökké választották.

Személyéhez fűződő viták szerkesztés

2004 áprilisában a MÚOSZ-szal közösen hazugsággal vádolta meg és etikátlannak nevezte az Indexet, amiért egy újságírójuk külön meghívás nélkül („inkognitóban”) részt vett az MSZP egy kampánytréningjén, és cikket írt róla. Az Index visszautasította a vádakat azzal, hogy a cikk minden állítását alá tudják támasztani.[6]

Családja szerkesztés

1968-ban nősült, felesége Tóth Mária Éva, akitől egy lánya, Dóra (1977–) született.[7] Felesége 2013 februárjában elhunyt. 2015 júliusában újra megnősült.[8] Felesége Lucza Mónika, akitől egy fia (László) született 2011-ben. 2021 tavaszán egészsége miatt különköltözött családjától.[9][10]

Kitüntetései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. MAK (lengyel nyelven)
  2. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Felmentés és kinevezés. Magyar Nemzet, XLIX. évf. 105. sz. (1986. május 6.) 3. o.
  4. A commission report-card (angol nyelven). The Economist, 2009. szeptember 24. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  5. Pethő András: Csúsztatva védi magát Kovács László (magyar nyelven). Origo, 2009. október 6. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  6. Hazudik az Index (Uj Péter), Kovács és a MÚOSZ szerint etikátlan az inkognitó
  7. Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 917. o.  
  8. Kovács László újra nősült 76 évesen Archiválva 2015. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – Blikk, 2015. július 28.
  9. Külön él fiatal feleségétől és kisfiától: öregek otthonába került Kovács László – Kiemelt ellátásban részesül a volt külügyminiszter – Blikk, 2021. március 31.
  10. Kovács László felesége kéri, tartsák tiszteletben a magánélethez fűződő jogaikat – Magyar Hang, 2021. március 31.
  11. Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

Források szerkesztés

További információk szerkesztés


Elődje:
Martonyi János
Magyarország külügyminisztere
2002. május 27. – 2004. szeptember 30.
Utódja:
Somogyi Ferenc
Elődje:
Jeszenszky Géza
Magyarország külügyminisztere
1994. július 15. – 1998. július 8.
Utódja:
Martonyi János
Elődje:
Horn Gyula
A Magyar Szocialista Párt elnöke
1998 – 2004
Utódja:
Hiller István