Wikipédia

Méray Tibor

magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 11.

Méray Tibor (Budapest, 1924. április 6. – Párizs, 2020. november 12.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Méray Tibor
(Tibor Méray)
Egy és más című kötetének bemutatóján (2012)
Egy és más című kötetének bemutatóján (2012)
Született1924. április 6.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2020. november 12.[1] (96 évesen)
Párizs[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Méray Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Apja tanár volt. Gyermekkorában a Wesselényi utca 13. szám alatti házban lakott szüleivel. Középiskolai tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban végezte. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt zsidó származása miatt. A német megszállást követően csillagos házakban lakott családjával, majd a nyilas uralmat Szegeden bujkálva élték túl.[2] Magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1946-ban[3] Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1945-től pártmunkás.

1946-ban a Szabad Nép újságírója, később észak-koreai tudósítója lett. Hozzá köthető az amerikai „baktériumháborúról” szóló kommunista propaganda itthoni terjesztése, amit 1957-ben, emigrációja után már ő is teljesen alaptalannak nevezett.[4] 1953-ban „a koreai nép hősi harcairól írott, nagy politikai jelentőségű, irodalmi értékű tudósításaiért” vehette át a Kossuth-díj ezüst fokozatát.[5] Később a Szabad Nép berlini tudósítója lett.

A Csillag[6] című irodalmi folyóirat felelős szerkesztője volt 1947–1949-ben. A Magyar Írók Szövetségében volt párttitkár 1953–1954-ben. 1954–1955-ben a Szabad Nép szerkesztőbizottságában dolgozott. 1955-ben Nagy Imre politikájának támogatása miatt eltávolították. 1956-ban a Béke és Szabadság munkatársa lett. 1956. október 26-án a Népszavában Nagy Imre politikáját helyeselte. 1957-ben menekülnie kellett a várható megtorlás elől, Jugoszlávián keresztül Párizsba ment. Feleségével és közös gyermekükkel disszidált, évtizedekig nem térhettek haza.

Munkássága

szerkesztés

Méray Tibor az emigrációban kezdetben a brüsszeli Szemle újságírója. 1962-től egyik szerkesztője, majd 1971–1989-ben főszerkesztője lett a párizsi Irodalmi Újságnak s a hozzá tartozó Irodalmi Újság könyvsorozatoknak.[7] Emigrációja korai szakaszában Asbóth Elemérként s más álneveken jelentette meg írásait. Az 1956-os forradalom emlékének ébren tartásáért nagyon sokat tett, számos írása és könyve szólt a magyar forradalomról. Nagy Imre élete és halála c. könyvének első kiadása magyar nyelven Münchenben jelent meg 1978-ban,[8] 2006-ban megérte a 8. kiadást.[9] Többször kiadták a Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez (1949–1956)[10] című kötetét.

Filmforgatókönyveket,[11] regényeket[12] is írt, s haláláig foglalkozott publicisztikával.[13] A Le Monde című párizsi napilapban is jelentek meg írásai, valamint számos más mértékadó francia orgánumban.[14]

„Aki nincs ellenem, az velem van”

szerkesztés

A fenti, Kádár-korszakot leginkább szimbolizáló szólam 1961. október 23-án az ő tollából jelent meg az Irodalmi Újságban, mikor az 1956-os forradalom ötéves jubileuma kapcsán jegyezte meg a következőt Csodatevők vagy egyszerű emberek című írásában:

Rákosi idejében a párt alapgondolata az volt: »Aki nincs velem, az ellenem van«; ma inkább ez: »Aki nincs ellenem, az velem van«.

Kádár János másfél hónappal később a Hazafias Népfront 1961. december 8-án tartott kongresszusán egyértelműen tőle átvéve mondotta ezt beszédében, mely meghatározta a regnálásának évtizedeit, és amit a legtöbben Méray külföldön megjelent írásáról mit sem tudva neki tulajdonítottak.

Művei

szerkesztés
  • Közhivatal. Vidám egyfelvonásos; Szikra, Budapest, 1946
  • Sztrájk. Jelenet; Szikra, Budapest, 1946
  • Talpra magyar! Március 15-i ünnepély műsora; Szikra, Budapest, 1946
  • Méray Tibor–Békeffi István: Dalolva szép az élet. Filmregény; Szépirodalmi, Budapest, 1950
  • A film a békeharcban; Révai, Budapest, 1950 (Szabad világ könyvtár)
  • Legyőzhetetlen Korea; Országos Béketanács; Budapest, 1952 (angolul és franciául is)
  • Tanuságtétel. Riportok a harcoló Koreáról; Szikra, Budapest, 1952
  • Elbeszélés és tárca; Magyar Újságírók Országos. Szövetsége, Budapest, 1953 (Újságírók szakmai előadásai és vitái)
  • Korea szíve; Szépirodalmi, Budapest, 1953 (Új magyar elbeszélések)
  • Koreai béke; Egyetemi Nyomda, Budapest, 1953 (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei)
  • Koreai jelentés; Szikra, Budapest, 1953
  • A fehér folyam; Szikra, Budapest, 1954
  • Méray Tibor–Novobáczky Sándor: A genfi győzelem; Országos Béketanács, Budapest, 1954 (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei)
  • Hôtel de l’Écu és egyéb történetek; Szikra, Budapest, 1954
  • A csodacsatár; rendező: Keleti Márton; Magyar Filmgyártó Vállalat, Budapest, 1956
  • A teknőc hajók; szöveg: Mérai Tibor, rajz: Gönczi Tibor; Ifjúsági, Budapest, 1956 (Szivárvány kiskönyvtár)
  • Der Feind. Roman; németre ford. Walter Lenz; Langen-Müller, München, 1958
  • Le dernier rapport. Roman; ford. franciára L. Gara; Calmann-Lévy, Paris, 1958 (Collection "Traduit de")
  • The enemy; angolra ford. Edward Hyams; Criterion Books, New York, 1958
  • Thirteen days that shook the Kremlin. Imre Nagy and the Hungarian revolution; angolra ford.: Howard L. Katzander; Thames and Hudson, London, 1958 (Praeger publications in Russian history and world communism)
  • Fjenden. Roman; dánra ford. Karina Windfeld-Hansen; Fremad, Köbenhavn, 1959
  • Förrädaren; svédre ford. Gertrud Galli-Olers; Gothia, Stockholm, 1959
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: The revolt of the mind. A case history of intellectual resistance behind the Iron Curtain; Praeger, New York, 1959 (Praeger publications in Russian history and world communism)
  • El ultimo informe. Novela; spanyolra ford. Alesandro Magnet; Ed. del Pacifico, Santiago de Chile, 1959 (Plenitud biblioteca de novelistas)
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: Die Revolte des Intellekts. Die geistigen Grundlagen der ungarischen Revolution; németre ford. Jutta, Theodor Knust; Langen-Müller, München, 1960
  • Imre Nagy, l’homme trahi; franciára ford. Imre László; Julliard, Paris, 1960 (Les Temps modernes)
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: The revolt of the mind. A case history of intellectual resistance behind the Iron Curtain; Thames and Hudson, London, 1960
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez; Big Ben, London, 1960
  • Der Mann ohne Schnurrbart. Roman; németre ford. Peter Jonas; Langen-Müller, München, 1960 kör.
  • Der Feind. Roman; németre ford. Walter Lenz; Goldmann, München, 1961 (Goldmanns gelbe Taschenbücher, 725.)
  • Australie; Rencontre, Lausanne, 1962 (L'Atlas des Voyages)
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: La révolte de l’esprit; franciára ford. Jérôme Hardouin; Gallimard, Paris, 1962 (Problémes et documents)
  • Búcsúlevél; Polyglottes, Párizs, 1965 (Magyar Könyves Céh könyvsorozata)
  • Politik ohne Gnade; Schweizer, Zürich, 1965
  • Budapest. 23 octobre 1956; Laffont, Paris, 1966 (Ce jour-là)
  • La rupture Moscou–Pékin; franciára ford. Christian Richard, Pierre Kamnitzer; Laffont, Paris, 1966 (L'histoire que nous vivons)
  • George Marton–Tibor Méray: The raven never more; Spearman, London, 1966
  • La ruptura Moscu Pekin; spanyolra ford. Fernando de Castro; Caralt, Barcelona, 1968 (La vida vivida)
  • George Marton–Tibor Méray: Haorév; ford. ivritre Jáffá Gárin; Topáz, Tel-Aviv, 1969
  • That day in Budapest. October 23, 1956; angolra ford. Charles Lam Markmann; Funk and Wagnalls, New York, 1969
  • George Marton–Tibor Meray: Catch me a spy. Novel; Allen, London, 1971
  • Nagy Imre élete és halála; Griff, München, 1978
  • Miért kellett meghalniuk. Jegyzetek a Nagy Imre-perhez; AB Független, Budapest, 1982 (szamizdat)
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: Tisztító vihar; AB Független–Áramlat, Budapest, 1986 (szamizdat)
  • Nagy Imre élete és halála; Katalizátor Iroda, Budapest, 1988 (szamizdat)
  • Nagy Imre élete és halála; Bibliotéka, Budapest, 1989
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: Tisztító vihar; JATE, Szeged, 1989
  • Falra borsó. Szó és írás, 1989–1996; Argumentum, Budapest, 1997
  • Budapesta 1956. Atunci şi după 44 de ani; románra ford. Marilena Alexandrescu, Vlad Ranetescu, Tibori Szabó Zoltán; Compania, Bucureşti, 2000 (Clar obscur)
  • A párizsi vártán. Írások a Szajna mellől 1–2.; jegyz. Petres László, előszó Pomogáts Béla; Mentor, Marosvásárhely, 2000
  • 44 év után. A Budapest–Moszkva–Bukarest háromszög; Mentor, Marosvásárhely, 2001
  • Aczél Tamás–Méray Tibor: Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez; Noran, Budapest, 2006
  • Imre bácsi. Nagy Imre közelről és a messzeségből; Alexandra, Pécs, 2008
  • Egy és más. Történetek, történelem, tört értelem; Jószöveg Műhely, Budapest, 2012

Szervezeti tagság

szerkesztés
  • Magyar Írószövetség (1945-től)
  • Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) (1946-tól, 1997-től örökös tag)
  • Magyar PEN Club (1957-től)
  • PEN. Exil franciaországi csoportja (főtitkára, majd alelnöke)
  • Pontoise-i Pissarro Múzeum megalapítója
  • Nemzetközi Pissarro Társaság (alelnöke 1975-től)
  • Emberi és Állampolgári Jogok (párizsi) Magyar Ligája (1985-től, 1997-től elnöke)
  • Párizsi Magyar Ház Alapítvány (1998-tól elnöke)

Díjak

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c d Méray Tibor emlékére. Népszava, 2020. november 13. [2020. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 24.)
  2. ↑ Méray Tibor: az élet tele van véletlenekkel (2014. április 5.) Népszava (hozzáférés: 2020. november 13.)
  3. ↑ Rózsa László: A Szabad Néptől az Irodalmi Újságig. Népszabadság, XLVIII. évf. 182. sz. (1990. augusztus 4.) 19. o.
  4. ↑ Egy és más Méray Tibortól. Irodalmi Jelen, 2012. október 18. (Hozzáférés: 2014. december 25.)
  5. ↑ A Kossuth-díj hőskora - Az alkotómunka frontján, Magyar Narancs, 2008/10
  6. ↑ a Magyar Írók Szövetségének folyóirata, megjelenés: 1.1947:1(december 1.)--10.1956:10(okt.)
  7. ↑ Az Irodalmi Újság könyvsorozata rövidítve: I.U.S., e könyvsorozatnak egy másik sorozata volt a Politikai perek c. sorozat.
  8. ↑ Újváry "Griff" K. 388 o.
  9. ↑ Budapest, Noran Könyvek Kft. 438 o. ISBN 9637416757
  10. ↑ Aczél Tamással írta. Budapest, Noran Könyvek Kft. 456 o. ISBN 9637416838. Első kiadása Londonban jelent meg angol nyelven, 1960-ban.
  11. ↑ pl. 9-es kórterem, rendezte Makk Károly, 1955
  12. ↑ pl. Búcsúlevél, Párizs, 1965.
  13. ↑ A párizsi vártán : írások a Szajna mellől. Marosvásárhely, Mentor, 2000. ISBN 9738002346
  14. ↑ Le Figaro, Franc-Tireur, L’Express, Paris-Match, Les Temps Modernes, l’Esprit, Nouvelle Revue Française, Les Cahiers d’Histoire Sociale, Les Cahiers de l’Est, Miroir de l’Histoire
  15. ↑ koreai tudósításaiért
  16. ↑ Életműve elismeréseként kapta
  17. ↑ Erzsebetvaros.hu. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 11.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méray_Tibor&oldid=27357365”