Főmenü megnyitása

Heller Ágnes

filozófus, esztéta, egyetemi tanár

Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. –) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye. Első férje Hermann István volt. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen.[2]

Heller Ágnes
Az Ünnepi Könyvhéten, 2015
Az Ünnepi Könyvhéten, 2015
Született Heller Ágnes
1929. május 12. (90 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa
Foglalkozása filozófus
egyetemi tanár
MTA-tag
Munkáltató The New School
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései
  • Hannah Arendt-díj (1995)
  • Széchenyi-díj (1995)
  • a Buenos Airesi Egyetem díszdoktora (1997)
  • Goethe-érem (2010)
  • Concordia Prize (2012)
  • az Inssbrucki Egyetem díszdoktora (2015)
  • Manès Sperber-díj (2017)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Heller Ágnes témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

GyermekkoraSzerkesztés

Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi.[3] A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával[4]

Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel.[5]

Cionista korszaka és párttagságaSzerkesztés

A cionista mozgalomban aktív szerepet töltött be, több cionista táborban volt és cionista tüntetéseken vett részt. Gondolkodott azon, hogy kivándorol Izraelbe, de ettől elállt. Harcolt az ellen a nézet ellen, hogy a „kommunisták a cionizmust nacionalista ideológiának tekintették.” Önéletírása szerint, melyet Kőbányai János a Múlt és Jövő folyóirat szerkesztője riportkönyvben dolgozott fel – A bicikliző majom – két évig volt a cionista világmozgalom tagja.

A cionizmussal való szakítása jeléül is 1948-ban férjével, Hermann Istvánnal együtt belépett a kommunista pártba.[6]

Vallással összefüggő nézete a holokausztrólSzerkesztés

Interjúregényéből, A bicikliző majomból idézi Kőbányai János a következő filozófiai gondolatokat:

„Istent a másik oldalról sem lehet belekeverni a holocaust magyarázatába vagy értelmezésébe. Ha belekeverem: úgy kell gondolnom, hogy a holocaust Isten büntetése volt a bűneinkért. Megváltás az asszimilációtól. Ha nincs holocaust, a zsidóság eltűnik. De Isten meg akarta menteni a zsidóságot, nem elveszejteni. Azzal, hogy ránk küldte Adolf Hitlert, menekült meg a zsidóság. Ettől nem asszimilálódott egészen. Ez istenkáromlás. Amit nem lehet megmagyarázni, arról legjobb, ha hallgat az ember.”[7]

Tudományos tevékenységeSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.

A Budapesti Iskola[8] megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.

Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor megválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjának. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.

Vitatott kérdésekSzerkesztés

  • Az 1957-ben megjelent, Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában című tanulmányában megbélyegezte Kosztolányi Dezső munkásságát, kimutatta benne a dekadens polgári erkölcs megnyilvánulási formáit. A hanyatló erkölcsű, dekadens, nihilista polgári osztály írójának nevezi.[9][10] Könyvével sokat ártott Kosztolányi megítélésének. Heller azonban ma már nem vállalja a Kádár-korszak hajnalán született művét.[11]
  • Ungvári Tamás szerint Heller Ágnes korábbi marxista ideológiájától és politikai állásfoglalásaitól hiába próbál szabadulni, az akkori és a mai kor szellemében újra kiadni korábbi művét (kigyomlálva a Marx-idézeteket), nincs két Heller. Az akkori nemzedék arroganciájának példájaként feleleveníti, hogy mindenhez értett: Arisztotelésszel és klasszika-filológia kérdésekről úgy írt, hogy nem is tudott görögül. Emiatt még az Akadémia is bírálta.[12]
  • 2011 elején a Magyar Nemzet cikksorozatban foglalkozott egy korábbi, Heller témavezetésével az NKTH-hoz 57 millió forint értékben beadott pályázattal, Heller Ágnes azonban visszautasította a szerinte politikai vádakat.[13] A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége állásfoglalásban tiltakozott a filozófusok meghurcolása ellen,[14] és több konzervatív tudós is megszólalt a szóban forgó filozófusok védelmében.[15] Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján nyomozás zajlott.[16][17][18][19][20] A nyomozást bűncselekmény hiányában 2012 májusában megszüntették.[21][22][23]
  • 2011 márciusában rövid előadást tartott a Európai Parlamentben. Az előadás egy momentuma (Heller Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő felvetésére kijelentette,[24] hogy 2006 októberében „no one was shot, no one was tortured” – „senkit sem lőttek le, senkit sem kínoztak meg” vagy „senkit sem lőttek meg, senkit sem kínoztak meg”) a kétértelműsége miatt újabb felháborodást keltett a magyarországi közvéleményben.[25][26][27]
  • A Hankiss Ágnes által a Magyar Országos Levéltárban felfedezett és közzétett levélben, amit Heller a Magyar Szocialista Munkáspártnak írt 1959-ben, elítélte az 1956-os „ellenforradalmat”, és helyeselte annak leverését.[28] Heller nem tagadta, hogy sor került a levél megírására, azonban kijelentette, hogy legnagyobb részét az azóta már elhunyt első férje, Hermann István hamisította meg.[29]
  • 2011-ben Sánta Kutya díjban részesült.
  • 2017-ben azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor leváltása érdekében a Jobbikkal is össze kell fognia a baloldali pártoknak. Heller meglátása szerint csak így váltható le a kormány.[30]

Művei (válogatás)Szerkesztés

Művei MagyarországonSzerkesztés

  • Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában (Budapest, 1957)
  • A morál szociológiája vagy A szociológia morálja; Gondolat, Bp., 1964
  • Az aristotelési etika és az antik ethos (Budapest, Akadémia Kiadó, 1966)
  • Társadalmi szerep és előítélet. Két tanulmány a mindennapi élet köréből; Akadémiai, Bp., 1966 (Szociológiai tanulmányok)
  • A reneszánsz ember. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967)
  • Érték és történelem. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1969 (Elvek és utak)
  • A mindennapi élet; Akadémiai, Bp., 1970
  • A szándéktól a következményig. Előadások az általános etikáról; Magvető, Bp., 1970 (Elvek és utak)
  • Portrévázlatok az etika történetéből (Budapest, Gondolat Kiadó, 1976)
  • Az ösztönök. Az érzelmek elmélete (Budapest, Gondolat Kiadó, 1978)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Egy forradalom üzenete. Magyarország, 1956 (Hungary 1956 revisited); szerk., jegyz. Kovács Lajos Péter, angolból ford. Nóvé Béla; Kossuth, Bp., 1989
  • Az igazságosságon túl; angolból ford. Berényi Gábor; Gondolat, Bp., 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Jalta után. Kelet-Európa hosszú forradalma Jalta ellen; angolból ford. Botos Attila, K. Vladár Edit, Nové Béla; Kossuth, Bp., 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Diktatúra a szükségletek felett (Dictatorship over needs); angolból ford. Mezei György; Cserépfalvi, Bp., 1991 (Kontextus könyvek)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Kelet-Európa "dicsőséges forradalmai"; T-Twins, Bp., 1992
  • Szilveszteri szimpózium; T-Twins, Bp., 1992
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: A modernitás ingája; T-Twins, Bp., 1993
  • Nietzsche és a Parsifal. Prolegomena egy személyiségetikához; ford. Módos Magdolna; Századvég–Gond, Bp., 1994 (Horror metaphysicae)
  • Általános etika (General ethics); angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1994
  • Általános etika (General ethics); 2. jav. kiad.; angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1994
  • Leibniz egzisztenciális metafizikája; angolból ford. Vándor Judit; Kossuth, Bp., 1995
  • A szégyen hatalma. Két tanulmány / Mindennapi élet és racionalitás; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1996 (Horror metaphysicae)
  • Morálfilozófia (A philosophy of morals); angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1996
  • Az idegen; Múlt és Jövő, New York–Bp.–Jeruzsálem, 1997
  • Életképes-e a modernitás? (Can modernity survive?); bőv. kiad.; angolból ford. Barabás András et al.; Latin Betűk, Debrecen, 1997
  • Heller Ágnes–Kőbányai János: Bicikliző majom; Múlt és Jövő, Bp., 1998
  • A szép fogalma; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1998 (Horror metaphysicae)
  • Költészet és gondolkodás; Múlt és Jövő, Bp., 1998
  • Hagyomány és freudizmus; szerk. Heller Ágnes; Új Világ, Bp., 1998 (Európai füzetek)
  • Személyiségetika (An ethics of personality); angolból ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1999
  • A zsidó Jézus feltámadása; Múlt és Jövő, Bp., 2000
  • Kizökkent idő. Shakespeare, a történelemfilozófus, 1-2.; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 2000 (Horror metaphysicae)
  • A történelem elmélete (The theory of history); angolból ford. Tarnay László; Múlt és Jövő, Bp., 2001
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Marx és a modernitás; ford. Ábrahám Zoltán et al.; Argumentum–Lukács Archívum, Bp., 2002 (Alternatívák)
  • Auschwitz és Gulág; Múlt és Jövő, Bp., 2002
  • Filozófiai labdajátékok; Gond-Cura Alapítvány–Palatinus, Bp., 2003 (Gutenberg tér)
  • Pikareszk Auschwitz árnyékában. Négy tanulmány; Múlt és Jövő, Bp., 2003
  • A "zsidókérdés" megoldhatatlansága. Mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek?; Múlt és Jövő, Bp., 2004
  • Megtestesülés. Filozófiai esszék; Csokonai, Debrecen, 2005 (Alföld könyvek)
  • Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései; rajz. Ámos Imre; Múlt és Jövő, Bp., 2006
  • Trauma; Múlt és Jövő, Bp., 2006
  • A halhatatlan komédia. A komikum a művészetben, az irodalomban és az életben; ford. Módos Magdolna; Gond-Cura Alapítvány, Bp., 2007 (Gutenberg tér)
  • Sámson. Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében; Múlt és Jövő, Bp., 2007
  • Visszatükrözés nélkül. Tanulmányok Lukács György, Az esztétikum sajátossága művéről; szerk. Boros János, Heller Ágnes; Brambauer, Pécs, 2007 (Lukács György újraértelmezése)
  • New York-nosztalgia; Jelenkor, Pécs, 2008
  • Negatív küldetés. Esszék Vajda Mihály filozófiájáról; szerk. Boros János, Heller Ágnes; Brambauer, Pécs, 2008 + DVD (Kortárs magyar filozófusok)
  • Kertész Imre. Négy töredék; Múlt és Jövő, Bp., 2009
  • Az érzelmek elmélete; 2. jav. kiad.; Jószöveg Műhely, Bp., 2009
  • Filozófiám története; Múlt és Jövő, Bp., 2009
  • Kertész Imre. Négy töredék; Múlt és Jövő, Bp., 2009
  • A mai történelmi regény; Múlt és Jövő, Bp., 2010
  • Az álom filozófiája; Múlt és Jövő, Bp., 2011
  • Olvasónapló, 2012-2013; Múlt és Jövő, Bp., 2013
  • Olvasónapló, 2013-2014; Múlt és Jövő, Bp., 2014
  • Az önéletrajzi emlékezés filozófiája; Múlt és Jövő, Bp., 2015
  • Olvasónapló, 2014-2015; Múlt és Jövő, Bp., 2015
  • Olvasónapló, 2015-2016; Múlt és Jövő, Bp., 2016
  • A filozófia rövid története gólyáknak; Múlt és Jövő, Bp., 2016–
  • Olvasónapló, 2015-2017; Múlt és Jövő, Bp., 2017
  • Olvasónapló, 2017-2018; Múlt és Jövő, Bp., 2018
  • Művei és fordításai az OSZK adatbázisában.[halott link]

Külföldön megjelent műveiSzerkesztés

  • Alltag und Geschichte. Zur sozialistischen Gesellschaftslehre; Luchterhand, Neuwied–Berlin, 1970
  • Historia y vida cotidiana. Aportacion a la sociologia socialista; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, Barcelona–Mexico, 1972 (Nueve norte)
  • Hipótesis para una teoria marxista de los valores; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, Barcelona, 1974 (Hipótesis)
  • Hypothese über eine marxistische Theorie der Werte; Suhrkamp, Frankfurt, 1972 (Edition Suhrkamp)
  • Per una teoria marxista del valore (A szándéktól a következményig); olaszra ford. Giovanni Dozzi, Elsa Fubini; Riuniti, Roma, 1974 (Nuova biblioteca di cultura)
  • Sociologia della vita quotidiana (A mindennapi élet); olaszra ford. Alberto Scarponi, előszó Lukács György; Riuniti, Roma, 1975 (Nuova biblioteca di cultura)
  • Kojin to kyodotai (Individuum und Gemeinschaft); japánra ford. Komino Toshitsuke, Yoshimoto Tsutomu; Hosei Dajgaku Shuppankyoku, Tokyo, 1976
  • The theory of need in Marx; Allison and Busby, London, 1976 (Motive)
  • La teoria dei bisogni in Marx; olaszra ford. Annamaria Morazzoni, előszó Pier Aldo Rovatti; 4. kiad.; Feltrinelli, Milano, 1977 (Il fatti e le idee, saggi e biografie Filosofia)
  • Theorie der Bedürfnisse bei Marx; előszó Pier Aldo Rovatti, németre ford. Helmut Drüke; Studium der Arbeiterbewegung, Westberlin, 1976
  • L'uomo del Rinascimento (A reneszánsz ember); olaszra ford. Marinella D'Alessandro; La Nuova Italia, Firenze, 1977 (Il pensiero storico)
  • Instinkt, Aggression, Charakter. Einleitung zu einer marxistischen Sozialanthropologie; VSA, Hamburg–Westberlin, 1977
  • Sociologia de la vida cotidiana (A mindennapi élet); spanyolra ford. José-Francisco Ivars, Enric Pérez Nadal; Peninsula, Barcelona, 1977 (Historia, sciencia, sociedad)
  • Renaisance man; angolra ford. Richard E. Allen; Routledge and Kegan Paul, London–Henley–Boston, 1978
  • Svakodnevni život (A mindennapi élet); szerbre ford. Olga Kostreševic; Nolit, Beograd, 1978 (Starni autori)
  • La théorie des besoins chez Marx; franciára ford. Martine Morales, előszó Jean-Michel Palmier; Union Générale d'Éditions, Paris, 1978 (10-18)
  • Philosophie des linken Radikalismus. Ein Bekenntnis zur Philosophie; VSA, Hamburg, 1978
  • Das Alltagsleben. Versuch einer Erklärung der individuellen Reproduktion (A mindennapi élet); németre ford. Peter Kain; Suhrkamp, Frankfurt, 1978 (Edition Suhrkamp)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Le forme dell'uguaglianza. Contro l'ideologia borghese della società; olaszra ford. Laura Boella; Aut Aut, Milano, 1978
  • Teorien om de menneskelige behov hos Marx; dánra ford. Efterskrift Hans-Jörgen Schanz, Hans Jörgen Thomsen; Modtryk, Aarhus, 1978
  • Istinto e aggressivita. Introduzione a un'antropologia sociale marxista; olaszra ford. Laura Boella, Guido Neri, előszó Pier Aldo Rovatti; Feltrinelli, Milano, 1978 (I fatti e le idee, saggi e biografie Filosofia)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Diktatur über die Bedürfnisse. Sozialistische Kritik osteuropäischer Gesellschaftsformationen; VSA, Hamburg, 1979
  • Pour une philosophie radicale; franciára ford. Suzanne Blanot; Le Sycomore, Paris, 1979 (Arguments critiques)
  • A theory of feelings; angolra ford. Mario D. Fenyő; Van Gorcum, Assen, 1979 (Dialectic and society)
  • On instincts; angolra ford. Mario Fenyő; Van Gorcum, Assen, 1979 (Dialectic and society)
  • Per cambiare la vita; Riuniti, Roma, 1980 (Interventi)
  • Instinte, agresividad y caracter. Introducción a una antropologia social marxista; spanyolra ford. José-Francisco Ivars, Carlos Moya; Peninsula, Barcelona, 1980 (Historia, ciencia, sociedad)
  • Theorie der Gefühle (Az érzelmek elmélete); VSA, Hamburg, 1980
  • Il simposio di San Silvestro. Il principio d'amore. Sylvester simposium; olaszra ford. Claudio Tommasi; Cappelli, Bologna, 1981 (Indiscipline)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Marxisme et démocratie. Au-dela du "socialisme réel"; franciára ford. Anna Libera, előszó Michael Löwy; Maspero, Paris, 1981 (Petite collection Maspero)
  • Das Leben ändern. Radikale Bedürfnisse, Frauen und Utopie. Geschpräche mit Ferdinando Adornato; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1981
  • Vrednosti i potrebe; szerbre ford. Olga Kostrešević, előszó Zdravko Kučinar; Nolit, Beograd, 1981 (Filozofska biblioteka)
  • Teoria della storia; Riuniti, Roma, 1982 (Nuova biblioteca di cultura)
  • A theory of history; Routledge and Kegan Paul, London–Boston–Henley, 1982
  • Der Mensch der Renaissance; németre ford. Hans-Henning Paetzke; Hohenheim, Köln–Maschke–Lövenich, 1982
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Ungarn '56. Geschichte einer antistalinischen Revolution; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1982
  • Teoria de los sentimientos; spanyolra ford. Francisco Cusó; 2. kiad.; Fontamara, Barcelona, 1982 (Colección logos)
  • Marukusu no yokkyu riron; japánra ford. Rachi Chikara, Omi Shunsuke; Hosei Daigaku Shuppan Kyoku, Tokyo, 1982 (Uniberushitasu)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Dictatorship over needs; Blackwell, Oxford, 1983
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Hungary 1956 revisited he message of a revolution – a quarter of a century after; Allen and Unwin, London, 1983
  • Aristóteles y el mundo antiguo; spanyolra ford. José-Francisco Yvars, Antonio-Prometeo Moya; Peninsula, Barcelona, 1983 (Historia, ciencia, sociedad)
  • Lukács revalued; szerk. Heller Ágnes; Blackwell, Oxford, 1983
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Der sowjetische Weg. Bedürfnisdiktatur und entfremdeter Alltag; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1983
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Osteuropa unter dem Schatten eines neuen Rapallo; Weltwirtschaft, Kiel, 1984
  • Teorija istorije; szerbre ford. Zora Minderović; Rad, Beograd, 1984 (Edicija Pečat)
  • Everyday life; angolra ford. G. L. Campbell; Routledge and Kegan Paul, London, 1984
  • A radical philosophy; angolra ford. James Wickham; Blackwell, Oxford, 1984
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Sobre el pacifismo; spanyolra ford. Juan C. Navascués Howard; Iglesias, Madrid, 1985
  • The power of shame. A rational perspective; Routledge and Kegan Paul, London, 1985
  • Filozofija levog radikalizma; szerbre ford. Zoran Djindjić; Mladost, Beograd, 1985 (Mala edicija ideja)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Anatomia de la izquierda occidental; spanyolra ford. Marco-Aurelio Galmarini; Peninsula, Barcelona, 1985 (Historia, ciencia, sociedad)
  • Teoria de la historia; spanyolra ford. Javier Honorato; 2. kiad.; Fontamara, Barcelona 1985 (Libro historia)
  • Historia y vida cotidiana. Aportación a la sociologia socialista; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, México–Barcelona–Buenos Aires, 1985 (Colección enlace)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Doomsday or deterrence? On the antinuclear issue; Sharpe, Armonk–London, 1986
  • Dijalog o ljubavi. Novogodisnji simpozion (Szilveszteri symposion); szerbre ford., előszó Sava Babić; Književna zajednica Novog Sada, Novi Sad, 1986 (Biblioteka Anthropos)
  • Reconstructing aesthetics. Writings of the Budapest School; szerk. Heller Ágnes, Fehér Ferenc; Blackwell, Oxford, 1986
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Die Linke im Osten – die Linke im Westen. Ein Beitrag zur Morphologie einer problematischen Beziehung; Project, München, 1986 (Krisen in den Systemen sowjetischen Typs. Forschungsprojekt. Studie)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Diktatura nad potrebama Djerdj Markus; szerbre ford. Ivan Vejvoda, előszó Jovan Teokarević; Rad, Beograd, 1986 (Pečat)
  • Beyond justice; Blackwell, Oxford, 1987
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Eastern left, Western left. Totalitarianism, freedom and democracy; Polity, Cambridge, 1987
  • General ethics; Blackwell, Oxford–New York, 1988
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: The postmodern political condition; Polity, Cambridge, 1988
  • A philosophy of morals. Oxford – Boston, 1990
  • Más allá de la justicia. Madrid, 1990
  • Can modernity survive?; University of California Press, Berkeley–Los Angeles, 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: From Yalta to glasnost. The dismantling of Stalin's empire; Blackwell, Oxford, 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: The grandeur and twilight of radical universalism; Transaction, New Brunswick–London, 1991
  • La condizione politica postmoderna. Genova, 1992
  • A philosophy of history in fragments; Blackwell, Oxford–Cambridge, 1993
  • Etica generale. Bologna, 1994
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Biopolitics; Avebury, Aldershot, 1994 (Public policy and social welfare)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Biopolitik; németre ford. Felix Ensslin; Campus, Frankfurt–New York, 1995 (Wohlfahrtspolitik und Sozialforschung)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Dogu Avrupa devrimleri. Totaliter toplumlardan sivil toplumlara...; törökre ford. Tarik Demirkan; YKY, Istanbul, 1995 (Cogito)
  • Ist die Moderne lebensfähig?; németre ford. Felix Ensslin; Campus, Frankfurt–New York, 1995 (Wohlfahrtspolitik und Sozialforschung)
  • A theory of modernity; Blackwell, Malden–Oxford 1999
  • Heller Ágnes–Kőbányai János: Der Affe auf dem Fahrrad (Bicikliző majom); németre ford. Christian Polzin, Irene Rübberdt; Philo, Berlin–Wien, 1999
  • The time is out of joint. Shakespeare as philosopher of history; Rowman & Littlefield, Lanham, 2002
  • Kőbányai János: Ágnes Heller. Het levensverhaal van de Hongaars-joodse filosofe (Bicikliző majom); hollandra ford., jegyz. Henry Kammer; Boom, Amsterdam, 2002
  • Immortal comedy. The comic phenomenon in art, literature, and life; Lexington Books, Lanham, 2005 (Lexington books)
  • Fiorul evocării unor lumi ucise. Scriitori evrei moderni despre destinul evreilor din Europa centrală; románra ford. Galambos Éva, Eva Ţuţui; Hasefer, Bucureşti, 2006
  • Wykłady i seminarium lubelskie; UMCS, Lublin, 2006
  • La resurrección del Jesús judío; spanyolra ford. Cserháti Éva; Herder, Barcelona, 2007
  • Aesthetics and modernity. Essays by Agnes Heller; szerk. John Rundell; Lexington Books–Rowman & Littlefield, Lanham, 2011 (Lexington books)
  • A short history of my philosophy; Lexington Books, Lanham, 2011

Megjelent beszélgetéseiSzerkesztés

  • Heller Ágnes és Jutta Hausmann disputája a Genezisről - * Asztali beszélgetések...1 - Öt párbeszéd szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008
  • Csepregi András, Fabiny Tamás, Heller Ágnes és Jókai Anna disputája a Honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk kérdéséről - * Asztali beszélgetések...2 - A csendesség felé szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008
  • Rózsa Erzsébet: Se félelem, se keserűség. Beszélgetések Heller Ágnessel; Jelenkor, Pécs, 2009
  • Krízis & katarzis. Beszélgetések. Bagdy Emőke, Bihari Mihály, Bod Péter Ákos, Heller Ágnes, Illéssy János, Kéri László, Korzenszky Richárd, Lévay Miklós, Oberfrank Ferenc; riporter Erdélyi András; Harmat, Bp., 2009

Tudományos tisztségeiSzerkesztés

  • Magyar Filozófiai Szemle (Budapest) szerkesztője (1956)
  • Thani Eleven (Melbourne), szerk. bizottsági tag
  • A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja

Társasági tagság (válogatás)Szerkesztés

  • Collège International de Philosophie (Párizs)
  • International Society of the Sociology of Knowledge
  • Société Européenne de Culture (Velence)
  • Magyar Filozófiai Társaság

Kitüntetései (válogatás)Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://derstandard.at/2000081224402/Agnes-HellerDer-Schrecken-das-Komische-und-die-Geschichte
  2. Agnes Heller: What Happened to Hungary?. The New York Times, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  3. Heller Ágnes: Bicikliző majom
  4. Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában.Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 110. oldal.
  5. Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 112. oldal.
  6. Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 112-116. oldal
  7. Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány.
  8. A Budapesti Iskola fő személyiségei: Lukács György, Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György, Hermann István, Vajda Mihály.
  9. Lánczi András előadása: Haladás és tiszta erkölcs. [2018. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  10. Újragondolt Kosztolányi
  11. Újragondolt Kosztolányi válasz.hu, 2009. december 24.)
  12. Ungvári Tamás: Elvtárs és spicli jár a csöndben. Részlet egy önéletrajzi esszéből. In: Beszélő, 8. évf. (2003), 11. sz.
  13. Heller Ágnes: Ezek a pénzek mentek valamire[halott link]
  14. Állásfoglalás
  15. Újabb feljelentések születhetnek a filozófusok ellen (HVG/MTI)
  16. Hűtlen kezelés: filozófusok célkeresztben. Népszabadság, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2011. január 15.)
  17. Bekért pályázatok: Budai vizsgálja Hellerék százmillióit. Magyar Nemzet Online, 2011. január 12. (Hozzáférés: 2011. január 15.)
  18. [1][halott link]
  19. „Nincs semmilyen hálózatom” – Heller Ágnes a jobboldali vádakról
  20. Hűtlen kezelés: filozófusok célkeresztben. Magyar Hírlap, 2011. január 14. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  21. Heller Ágnes: Ezzel most miért nincs tele a sajtó? Archiválva 2015. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Stop.hu, 2012. május 18.)
  22. Árnyékra vetődött Budai Gyula, felmentették a filozófusokat (HVG, 2012. május 24.)
  23. Megalapozottan nem nyomoznak a filozófusok ellen (Index, 2012. július 11.)
  24. Részlet a YouTube-on
  25. Sci-fi: Heller Ágnes szerint senkire nem lőttek rá 2006-ban
  26. [2]
  27. [3]
  28. Heller Ágnes üdvözölte az 56-os „ellenforradalom” leverését. Metropol, 2011. április 21. [2015. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 21.)
  29. Heller Ágnes különös levele: valaki hamisított?, 2011. április 21. (Hozzáférés: 2011. április 22.)[halott link]
  30. „Nem egy bonyolult ügy ez” – Heller Ágnes arról, miért kell együttműködni a Jobbikkal. Magyar Naracncs, 2011. április 21. (Hozzáférés: 2017. november 29.)
  31. Agnes Heller erhält Manès-Sperber-Preis (német nyelven). science.orf.at, 2018. (Hozzáférés: 2018. június 18.)

ForrásokSzerkesztés

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Heller Ágnes lásd 131. p. ISBN 963-482-037-9
  • Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. 1. köt. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, Greger–Biográf, 1999. Heller Ágnes lásd 676. p.
  • Giampiero Stabile: Soggetti e bisogni. Saggi su Ágnes Heller e la teoria dei bisogni; La Nuova Italia, Firenze, 1979 (Quaderni aut aut)
  • Reiner Ruffing: Agnes Heller. Pluralität und Moral; Leske + Budrich, Opladen, 1992
  • Rózsa Erzsébet: Heller Ágnes, a fronézis filozófusa; Osiris, Bp., 1997 (Horror metaphysicae)
  • Diotíma. Heller Ágnes 70. születésnapjára; szerk. Kardos András, Radnóti Sándor, Vajda Mihály; Osiris–Gond, Bp., 1999
  • Agnes Heller and the Budapest School. A bibliography; comp. Joan Nordquist; Reference and Research Services, Santa Cruz, 2000 (Social theory: a bibliographic series, 59.)
  • John Grumley: Agnes Heller, a moralist in the vortex of history; Pluto Press, London–Ann Arbor, 2005
  • Ethics and heritage. Essays on the philosophy of Ágnes Heller; szerk. Boros János, Vajda Mihály; Brambauer, Pécs, 2007 (Kortárs magyar filozófusok)
  • Engaging Agnes Heller. A critical companion; szerk. Katie Terezakis; Lexington Books, Lanham MD, 2009 (Lexington books)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés