Melbourne (Ausztrália)

város Ausztráliában, Victoria állam székhelye

Melbourne (IPA: [mɛlbərn],[2] helyileg [mɛɫbn̩])[3][4] ausztrál város, Victoria állam fővárosa, Ausztrália és Óceánia legnépesebb városa. Melbourne a szűkebb városközpont és az azt körülölelő 9992,5 km2-es agglomeráció neve is. A város a Port Phillip-öböl partján, a Dandenong- és Macedon-helységek és a Mornington-félsziget és Yarra-völgy között fekszik. A Melbourne-i agglomeráció 31 településének népessége 4 725 316 fő.[5][6]

Melbourne
Melbourne címere
Melbourne címere
Melbourne zászlaja
Melbourne zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztrália
Állam Victoria
Alapítás éve1835. augusztus 30.
Irányítószám 3000–3207
Körzethívószám
  • 0370
  • 0371
  • 0372
  • 0374
  • 0376
  • 0377
  • 0378
  • 0379
  • 0383
  • 0385
  • 0386
  • 0390
  • 0391
  • 0392
  • 0393
  • 0394
  • 0395
  • 0396
  • 0398
  • 0399
Testvérvárosok
Lista
Milánó (2004. július 21. – )
Népesség
Teljes népesség5 031 195 fő (2022. jún. 30.)[1]
Népsűrűség479,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság31 m
Terület8,831 km²
IdőzónaAEST (UTC+10)
AEDT (UTC+11)
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 37° 48′ 51″, k. h. 144° 57′ 47″Koordináták: d. sz. 37° 48′ 51″, k. h. 144° 57′ 47″
Melbourne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Melbourne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Economist hetilap Economist Intelligence Unit 2017-es rangsora szerint a világ legélhetőbb városa már hetedik éve.[7]

Éghajlat szerkesztés

Melbourne éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)45,646,441,734,928,722,423,326,531,436,940,943,746,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)26,326,624,421,017,514,814,215,717,720,122,624,420,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,616,014,511,89,87,97,17,89,210,612,614,111,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)5,54,52,81,5−1,1−2,2−2,8−2,1−0,50,12,54,4−2,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)454041504747455153596364603
Havi napsütéses órák száma2672292231861431201361641832232252642363
Forrás: Bureau of Meteorology.[8][9][10]


Történelem szerkesztés

A város alapítója egy valamikori fegyenc fia, aki a régi fegyenctelep helyén egy új várost akart építeni – sikerült neki. Melbourne gyors fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy Victoria aranymezőire csak úgy tódultak az 50-es években a gazdagságra vágyók. Az aranyláz és a letelepedők eredményezték végül a gazdaság fellendülését is. A 19. század végére pedig Melbourne lett Ausztrália ipari és pénzügyi fővárosa.

1835-ben a város neve: Port Phillip.

1851-ben a város Új-Dél-Wales fővárosa lesz, és megérkezik az első nem elítélt család is a városba.

1913-ban Canberra lesz a szövetségi főváros. A kormány még 1927-ig a városban marad.

1956-ban itt rendezték meg a nyári olimpiát.

Városrészek szerkesztés

A város 4 részre bontható. Üzleti központja a Collins street, itt találhatók a bevásárlóközpontok, keletre a parlamenti negyed, déli részen a művészek „otthona”, illetve a Swanston Street negyed, ahol a városháza, és más jelentős középület található. Innen a gépjárműforgalom is ki van tiltva. Mindezt igazán széppé a sok park és kert teszi, amelyek jelentős területeket foglalnak el a város központjában is.

Közlekedés szerkesztés

Melbourne azon kevés ausztrál nagyvárosok közé tartozik, amely a kiépített tömegközlekedési eszközei mellett megengedheti magának az autós közlekedést is. Széles autóutak, modern autópályák teszik lehetővé a zavartalan gépjárműforgalmat. A város központjából az ország minden irányába indulnak főutak. Melbourne külső negyedeit a Hume, a Princess Hwy, valamint az ezeket összekötő Western Ring Road szeli át.

Kerékpárral Melbourne-ben szerkesztés

Mivel a város alapvetően dimbes-dombos területen helyezkedik el, így a kerékpár kiváló sporteszköznek számít. Sokan napi közlekedésre is használják, de aki az Alföld domborzatához szokott, annak ez elég megerőltető lehet.

A metrón (amit Melbourne-ben train-nek, vagyis vonatnak hívnak, mert szinte mindenhol a felszínen megy) lehet kerékpárt is szállítani, de a csúcsforgalomban nem igazán illik, és aki teheti (majdnem mindenki), az ezt be is tartja.

Oktatás szerkesztés

  • A Melbourne-i egyetemet 1853-ban kezdték el építeni.
  • A La Trobe egyetemet 1964-ben nyitották meg Bundooraban.
  • A Monash egyetemet Claytonban 1958-ban hozták létre.

Szórakozás szerkesztés

A város egész évben kínál kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz különböző programokat. Melbourne Ausztrália művészeti központja, itt tartják a Nemzetközi Művészeti fesztivált és a Moombát is. Az állam színházi társulatainak otthona, a 'Victoria Arts Centre, a Melbourne Concert Hallban található. Rendszeresen tartanak szabadtéri előadásokat is a nagyobb kertekben, parkokban, amelyek időpontjait sok esetben a naplemente idejére teszik. A város műsorfüzete az AGE, ami hetente jelenik meg, részletes információval látja el a tájékozódni vágyó olvasót a heti programokból.

Vásárlás szerkesztés

Betekintés a Központi Üzleti Negyedbe, valóságos kánaán azok számára, akik vásárolni szeretnének. Itt megtalálhatók a város legjobb árkádjai és malljai. Ezek közül kiemelten jó a Bourke Street Mall, a Myer Melbourne, a Daimaru vagy a David Jones. Úgy a belvárosban, mint a külsőbb kerületekben kiépültek a bevásárlóutcák, ahol szintén bármit megtalál a vásárló. Speciális árukészletért a High Street régiségboltjaiba, vagy a Galleria Shopping Plazába érdemes benézni, a kínai árucikkeket a Victoria Streeten tudjuk beszerezni, míg a zsidó ételkülönlegességeknek, csemegéknek a Carlisle Street ad otthont. Melbourne-ben számtalan piac működik, amik közül talán kiemelhető a Camberwell negyedben található "alig" használtcikk piac.

Gazdaság szerkesztés

A városban hajógyártás folyik a Port Phillip-öbölben. Elektronikai eszközöket, textiliákat, papírt, ruhákat is készítenek.

Látnivalók szerkesztés

  • Rialto Towers, a déli félteke legmagasabb irodaépülete
  • Eureka Tower, Melbourne legmagasabb épülete
  • Australian Gallery of Sport and Museum, kiállítás az összes sportág történelmi múltjáról
  • Melbourne-i krikettstadion, az ország első számú sportstadionja, illetve kulturális jelképe.
  • Royal Botanic Gardens
  • Kings Domainről, hatalmas kiépített parkterület, (valamikor mocsár volt a helyén) itt található Victoria állam kormányzójának az épülete is.
  • Rippon Lea kastély
  • Királyi Kiállítási Épület
  • Carlton-kert

Sport szerkesztés

A városban, ahogy egész Ausztráliában is, igen népszerű sport a krikett. Melbourne a székhelye a világ legerősebb krikettbajnokságai közé tartozó Big Bash League két csapatának, a Melbourne Starsnak és a Melbourne Renegadesnek is.

Testvértelepülések szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Melbourne (Ausztrália) témájú médiaállományokat.

Városkép szerkesztés

Panorámakép a belvárosról.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2023. szeptember 21., https://www.abs.gov.au/statistics/people/population/regional-population/2021-22#capital-cities
  2. Melbourne. Dictionary.com
  3. szerk.: S. Butler: Australia's National Dictonary: Macquarie Dictionary, 6. kiadás, Sydney: Macmillan Publishers Group Australia 2015 (2013). ISBN 9781876429669 
  4. Melbourne. Oxford Dictionaries . Oxford University Press. [2016. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  5. 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2015–16: Population Estimates by Statistical Area Level 2 (ASGS 2016), 2006 to 2016. Australian Bureau of Statistics . Australian Bureau of Statistics, 2017. július 28. (Hozzáférés: 2018. április 21.)
  6. 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2015–16. Australian Bureau of Statistics, 2017. július 28. (Hozzáférés: 2018. április 21.)
  7. Stephanie Chalkley-Rhoden. „World's most liveable city: Melbourne takes top spot for seventh year running”, ABC News Australia, 2017. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2018. április 21.) (angol nyelvű) 
  8. Climate statistics for MELBOURNE REGIONAL OFFICE. Climate statistics for Australian névs. Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  9. Highest Temperature - 086071. Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  10. Lowest Temperature - 086071. Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)