Victoria (Ausztrália)

Ausztrália tagállama

Victoria állam Ausztrália második legnépesebb állama. A kontinens dél-délkeleti részén helyezkedik el. Területét Új-Dél-Wales határolja északról, Dél-Ausztrália nyugatról és a Tasman-tenger délről. Victoria legnagyobb városa és egyben fővárosa Melbourne. Az állam lakosságának 70%-a lakik a városban. Egyéb főbb regionális központok az államban Geelong, Ballarat, Bendigo, Shepparton, Mildura, Warrnambool és Latrobe Valley.

Victoria
Victoria zászlaja
Victoria zászlaja
Victoria címere
Victoria címere

Fővárosa Melbourne
d. sz. 36° 51′ 15″, k. h. 144° 16′ 52″Koordináták: d. sz. 36° 51′ 15″, k. h. 144° 16′ 52″
Államforma
Hivatalos nyelv ausztráliai angol
Királyi gyarmat 1851. július 1.
Önkormányzat 1855. november 23.
Ausztrál szövetségi állam 1901. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint6 766 559 fő (2023. márc. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület
  • 227 444
  • 10 213
km²
Időzóna
(UTC)
A Wikimédia Commons tartalmaz Victoria témájú médiaállományokat.

Victoriát, akárcsak Queenslandet („a királynő földje”), Victoria királynőről nevezték el.

2012. június 20-án 5,3-as erősségű földrengés volt az államban, mely a valaha itt bekövetkezett legerősebb rengés volt.[2]

Történelem szerkesztés

A mai Victoria állam területén az első települést 1803-ban alapították. Akkor az volt a cél, hogy elkerüljék a franciák esetleges észrevétlen behatolását.

A mai legnagyobb várost, Melbourne-t 1835-ben alapították. Ekkoriban kezdődött a lakosság komolyabb növekedése. Önálló, Új-Dél-Wales-től független gyarmattá 1851-ben szervezték. Még ebben az évben aranyat találtak a gyarmat területén. Az 1851-1860 közötti évtizedben innen került ki a világ aranytermelésének harmada. Ugyanebben az évtizedben a lakosság meghétszereződött és meghaladta a félmilliót. Bevándorlók az egész világból érkeztek, de különösen sokan Írországból és Kínából. Az életkörülmények nehezek és egészségtelenek voltak. 1854-ben egy tífuszjárvány ezer embert ölt meg. 1857-ben fegyveres lázadás tört ki, amit brit csapatok vertek le. Ezután reformokat hajtottak végre, amelyek jelentősen enyhítették a feszültséget.

Melbourne ezekben az években lett Ausztrália és Új-Zéland pénzügyi központja. Ezt a szerepét a 20. században is megőrizte. Ausztrália Államszövetség megalakulása után, 1901-től 1927-ig, mialatt Canberra épült, Melbourne volt Ausztrália ideiglenes fővárosa. Ekkoriban nem csak főváros volt, de Ausztrália legnagyobb városa is Melbourne volt.

Kormányzat szerkesztés

Victoria állam kormányzati rendszere a westminsteri rendszeren alapul Ausztrália szövetségi alkotmányos monarchikus államformáján belül. A törvényhozó hatalom a victoriai parlamenté, amely a mindenkori uralkodót képviselő kormányzóból és a kétkamarás törvényhozásból áll. A Törvényhozó Gyülekezet, a parlamenti alsóház 88 képviselőjét négyévente a nép választja egyéni választókerületekben. A Törvényhozó Tanács, a felsőház 40 képviselőjét a nép választja egyszeri átruházható szavazati rendszerben. A parlament Melbourne-ben ülésezik.[3][4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. népességbecslés, 2023. szeptember 21.
  2. Index - Külföld - 5,3-as földrengés rázta meg Ausztráliát. Index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  3. A New Electoral System for Victoria's Legislative Council. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2010. május 24.) (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  4. Victoria's Parliamentary History. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2019. február 15.) (Hozzáférés: 2020. július 3.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés