Victoria (Ausztrália)

Victoria állam Ausztrália második legnépesebb állama. A kontinens dél-délkeleti részén helyezkedik el. Területét Új-Dél-Wales határolja északról, Dél-Ausztrália nyugatról és a Tasman-tenger délről. Victoria legnagyobb városa és egyben fővárosa Melbourne. Az állam lakosságának 70%-a lakik a városban. Egyéb főbb regionális központok az államban Geelong, Ballarat, Bendigo, Shepparton, Mildura, Warrnambool és Latrobe Valley.

Victoria
Victoria zászlaja
Victoria zászlaja
Victoria címere
Victoria címere
Victoria in Australia.svg

Fővárosa Melbourne
d. sz. 37°, k. h. 144°
Királyi gyarmat 1851. július 1.
Önkormányzat 1855. november 23.
Ausztrál szövetségi állam 1901. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint5 926 624 fő (2016) +/-
Földrajzi adatok
Terület227 444 km²
IdőzónaUTC+10 (UTC)
A Wikimédia Commons tartalmaz Victoria témájú médiaállományokat.

Victoriát, akárcsak Queenslandet („a királynő földje”), Victoria királynőről nevezték el.

2012. június 20-án 5,3-as erősségű földrengés volt az államban, mely a valaha itt bekövetkezett legerősebb rengés volt.[1]

TörténelemSzerkesztés

A mai Victoria állam területén az első települést 1803-ban alapították. Akkor az volt a cél, hogy elkerüljék a franciák esetleges észrevétlen behatolását.

A mai legnagyobb várost, Melbourne-t 1835-ben alapították. Ekkoriban kezdődött a lakosság komolyabb növekedése. Önálló, Új-Dél-Wales-től független gyarmattá 1851-ben szervezték. Még ebben az évben aranyat találtak a gyarmat területén. Az 1851-1860 közötti évtizedben innen került ki a világ aranytermelésének harmada. Ugyanebben az évtizedben a lakosság meghétszereződött és meghaladta a félmilliót. Bevándorlók az egész világból érkeztek, de különösen sokan Írországból és Kínából. Az életkörülmények nehezek és egészségtelenek voltak. 1854-ben egy tífuszjárvány ezer embert ölt meg. 1857-ben fegyveres lázadás tört ki, amit brit csapatok vertek le. Ezután reformokat hajtottak végre, amelyek jelentősen enyhítették a feszültséget.

Melbourne ezekben az években lett Ausztrália és Új-Zéland pénzügyi központja. Ezt a szerepét a 20. században is megőrizte. Ausztrália Államszövetség megalakulása után, 1901-től 1927-ig, mialatt Canberra épült, Melbourne volt Ausztrália ideiglenes fővárosa. Ekkoriban nem csak főváros volt, de Ausztrália legnagyobb városa is Melbourne volt.

KormányzatSzerkesztés

Victoria állam kormányzati rendszere a westminsteri rendszeren alapul Ausztrália szövetségi alkotmányos monarchikus államformáján belül. A törvényhozó hatalom a victoriai parlamenté, amely a mindenkori uralkodót képviselő kormányzóból és a kétkamarás törvényhozásból áll. A Törvényhozó Gyülekezet, a parlamenti alsóház 88 képviselőjét négyévente a nép választja egyéni választókerületekben. A Törvényhozó Tanács, a felsőház 40 képviselőjét a nép választja egyszeri átruházható szavazati rendszerben. A parlament Melbourne-ben ülésezik.[2][3]

JegyzetekSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Victoria (Ausztrália) témájú médiaállományokat.
  1. Index - Külföld - 5,3-as földrengés rázta meg Ausztráliát. Index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  2. A New Electoral System for Victoria's Legislative Council. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2010. máj. 24.) (Hozzáférés: 2020. júl. 3.)
  3. Victoria's Parliamentary History. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2019. feb. 15.) (Hozzáférés: 2020. júl. 3.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés