Rheinmetall
A Rheinmetall AG[3] hadipari és járműipari nemzetközi vállalat. A két vállalati szektorban öt divízióval és 39 leányvállalattal rendelkezik, székhelye a németországi Düsseldorfban van. A 2020-es pénzügyi évben a vállalat 5,875 milliárd euró árbevételt realizált, és világszerte 25 329 főnek adott munkát.[4]
| Rheinmetall | |
 | |
 | |
| Típus | nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1889 |
| Székhely | Düsseldorf |
| Iparág |
|
| Tulajdonos | |
| Forma | Aktiengesellschaft |
| Termékek |
|
| Árbevétel | 5 658 000 001 € (2021)[1] |
| Profit |  €354 million (2019)[2] |
| Alkalmazottak száma | 23 945 (2021. december 31.)[1] |
| Anyavállalata | nincs |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | frankfurti tőzsde |
| A Rheinmetall weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rheinmetall témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A hadipari szegmensének 2019-es forgalma 3,522 milliárd eurót tett ki, míg autóipari szegmense ugyanebben az időszakban 2,736 milliárd euró bevétellel zárt. A cég nevéhez olyan korszerű harcjárművek kötődnek, mint a Leopard 2, a Boxer, a PZH2000 vagy a Lynx gyalogsági harcjármű.
Cégtörténet szerkesztés
A vállalat 1889-ben alakult “Rheinische Metallwaaren- und Maschinenfabrik Aktiengesellschaft” néven. Ugyanebben az évben megkezdte működését az első gyáregység Düsseldorf-Derendorf területén.
A Rheinmetall 1898-ban mutatta be első csillapított hátrasiklású lövegét, 1901-ben felvásárolta sömmerdai lőszer és fegyvergyárat.
Az 1919-es versailles-i békeszerződés jelentősen korlátozza a német hadsereget és hadipart, így Rheinmetall is új, civil piacok felé nyitott. Gőzmozdonyokat, gőzekéket és irodai felszereléseket kezdett gyártani.
A cég 1921-től kezdett ismét fegyverek gyártásába, 1925-től pedig a német állam többségi tulajdonába került. 1933-ban a vállalat felvásárolja a mozdonyok gyártásával foglalkozó berlini August Borsig GmbH-t, így a vállalat neve Rheinmetall-Borsig AG. A cég központja is Berlinbe költözött.[5]
A második világháborúban a Rheinmetall-Borsig AG többnyire lövegeket fejlesztett és gyártott. A cég nevéhez fűződik a híres "88-as" légvédelmi lövegek (8,8 cm Flak 18/36/37/41), a Panther harckocsi 7,5 cm-es lövege (K.w.K 42) valamint 600 mm átmérőjű, 1,25 tonnás lövedékeket kilövő önjáró mozsárágyú a Karl-Gerät kifejlesztés és gyártása. A háború végére a cég üzemeinek nagy része megsérült vagy teljesen megsemmisült a légitámadásokban. Sok üzemet keletre, a mai Lengyelország illetve a későbbi NDK területére költöztettek a háború alatt, mivel a szövetségesek bombázói így nehezebben érték el azokat, azonban ezek a szovjet megszállás miatt mind odavesztek. A háború végén a szövetségesek megtiltották bármiféle katonai felszerelés gyártását Németország számára.
- A Rheinmetall termékei a 20. század első feléből
-
1908-ban bemutatott leFH08 löveg -
Rheinmetall-Borsig írógép -
Az FH18-as löveg a Wehrmacht nehéztüzérségének gerincét adta -
600 mm-es önjáró mozsár: a Karl-Gerät -
Rheintochter R 1 - az első irányított légvédelmi rakéták egyike szintén a Rheinmetall terméke volt
.jpg)
1950-ben civil termékek gyártásába kezdett a cég immár ismét düsseldorfi központtal, de ez irányú próbálkozásai nem igazán voltak sikeresek.
1956-ban a tulajdonosi szerkezet és cég struktúra átalakult, a Borsig kivált a cégből és a Rheinmetall Berlin AG néven működő cég ezzel visszatért a kezdetekhez: düsseldorfi központtal ismét fegyvereket gyártott. A háború utáni első terméke az MG42-es géppuska volt.
1962 újabb fontos mérföldkő: újra elkezdték lövegcsövek illetve más lövegkomponensek gyártását.
1965-ben megkezdődött a 120 milliméteres sima csövű harckocsilöveg kifejlesztése, amely máig a legelterjedtebb harckocsilöveg a világon. Ennek a lövegnek a különféle változatait használja a német Leopard 2, az amerikai Abrams és a japán Type90 és Type10 harckocsi is.
1970-ben a Rheinmetall felvásárolta a Nico-Pyrotechnik vállalatot bővítve ezzel a lőszergyártó képességét.
1979-ben átadásra kerül az első Leopard 2 harckocsi a német hadseregnek, amely a Rheinmetall új 120 mm-es lövegével van felszerelve.
1979 és 1981 között számos átalakítás történt: a nem igazán nyereséges, többnyire civil termékeket gyártó üzletágaktól megszabadultak, míg másokat erősítettek.
1986-ban a cég felvásárolja a Pierburg GmbH és ezzel megvetette a lábát a gépjármű iparban, mint alkatrész-beszállító.
1988-ban kezdték meg a SMArt-155 lövedékek fejlesztését.
1989-ben a Rheinmetall többségi részesdést szerez a MaK Systemgesellschaft vállalatban, amellyel először vált képessé komplett harcjárművek előállítására. A MaK-hoz kötődik a Marder és Wiesel harcjárművek fejlesztése, amely így most már a Rheinmetall termékportfólióját gazdagítják.
1990 és 1992 között a cég elhagyja düsseldorf-derendorfi üzemét és Unterlüssbe költözteti a hadieszközöket előállító gyárát.
Az 1990-es években Rheinmetall felvásárlásokba kezdett mind hadipari mind autóipari területen.
1996-ban szerezte meg a STN Atlas Elektronik GmbH vállalatot, amellyel hadipari elektronikai rendszerek terén szerez jelentős picai pozíciót. Ugyan ebben a cég neve Rheinmetall AG-re változott.
1997-ben megalakult Rheinmetall Electronics, a cég elektornikai divíziója, amely magába olvasztotta az addig felvásárolt elektronikai vállalatokat
1998-ban Rheinmetall felvásárolta Kolbenschmidt AG-t, amely egy motoralkatrészeket gyártó vállalkozás és összeolvasztja a Pierburg GmbH-val. Így született meg a Kolbenschmidt Pierburg AG.
1999-ben Rheinmetall megszerezte a svájci Oerlikon Contraves vállalatot. Az Oerlikon neve sokáig egyet jelentett közepes kaliberű csöves légvédelmi fegyverekkel és még ma is piacvezető ezen a területen. Az egykori Oerlikon ma Rheinmetall Air Defence AG néven működik tovább.
A 2000-es években Rheinmetall folytatta a felvásárlásokat illetve néhány szegmensben adott is el vállalatokat. A teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak főbb akvizíciók és változások a cég 21. századi történetében.
2001-ben Kolbenschmidt Pierburg AG, a cégcsoport legfőbb autóipari vállalata üzemet nyitott Sanghaiban. Ez volt a cég első kínai beruházása.
2005-ben a cégcsoporthoz került az infravörös érzékelőkkel foglalkozó AIM Infrarot-Module vállalat illetve az osztrák Arges lőszergyár.
2006-ban a Bundeswehr 50. születésnapján bemutatták a Puma harcjármű prototípusát, amelynek kifejlesztésében a Rheinmetall is közreműködött.
2007-ben a cégcsoporthoz került bonni székhelyű Chempro GmbH, a svájci .Zaugg Elektronik AG, amely gyutacsokat gyárt lőszerekhez. A Rheinemtall részesedést szerez az ADS Gesellschaft für aktive Schutzsysteme mbH vállalatban, amely aktív védelmi rendszerek fejlesztésével foglalkozik. Ezzel a Rheinmetall jelentősen megerősített a pozícióit a katonai lőszerek és védelmi rendszerek piacán.
2008-ban Rheinmetall Defence felvásárolja a holland járműgyártó Stork PWV B.V.-t tovább erősítve részesedését a Boxer harcjármű projektben. Ugyanebben az évben 51%-os részenést szerez a cég a dél-afrikai Denel Munition (Pty) Ltd. lőszergyárban.
2009-ben átadásra kerülnek a Puma és Boxer harcjárművek első példányai.
2010-ben a Rheinmetall AG .és MAN Nutzfahrzeuge AG közösen létrehozza Rheinmetall MAN Military Vehicles GmbH (RMMV) vállalatot, hogy közösen fejlesszenek illetve gyártsanak katonai teherautókat. Ugyanebben az évben a Rheinmetall teljesen átveszi az irányítást a norvég Simrad Optronics ASA föltött, amely távirányítású fegyverállványok, tornyok (RCWS) fejlesztésével foglalkozik.
Működési struktúra és főbb termékek szerkesztés
A vállalat 39 leányvállalattal rendelkezik, amelyek 5 divízióba vannak szervezve az alábbiak szerint.[6]
Jármű rendszerek divízió szerkesztés
Ez a logisztikai és harci járműveket fejlesztő és gyártó részlege a cégnek: kerekes és lánctalpas járművekkel egyaránt foglalkozik. Ez tekinthető a cég egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb üzletágának. A Rheinmetall a MAN teherautógyárral közös vállalkozása katonai teherautókat is előállít.
Fegyverek és lőszerek divízió szerkesztés
Ez a részleg foglalkozik mindennel ami támad és véd a harcmezőn. Ide tartoznak a lőfegyverek és lőszerek, meghajtó töltetek (pl. lőpor vagy autók légzsákjait felfújó töltet) valamint a védelmi rendszerek mint például a páncélzatok, aktív védelmi rendszerek.
Elektronikai rendszerek divízió szerkesztés
Digitalizáció, hálózatosítás és minden ami "cyber" - ezek jellemzik ennek a részlegnek a tevékenységét. A részleg feladata hogy egységes, jól működő rendszereket hozzon létre a különálló elemekből az érzékelőktől kezdve a hordozó platformon és az azt kezelő katonákon át a megfelelő hatást kiváltó fegyverekig. A részleg főbb egységei: légvédelmi és radar rendszerek, integrált elektronikai rendszerek valamint műszaki kiadványok, rendszerleírások előállítása is a feladatai közé tartozik.
Érzékelők és működtető szerkezetek divízió szerkesztés
Ez a részleg leginkább autóipari alkatrészek, szelepek, pumpák fejlesztésével és gyártásával foglalkozik.
Anyagok és kereskedelem divízió szerkesztés
Ez a részleg két fő tevékenységet végez: motorokhoz készít dugattyúkat, öntvényeket illetve egyéb alkatrészeket. Emellett ez a részleg végzi a cégcsoport terméktámogatási tevékenységét.
- A Rheinmetall vállalatcsoport ismertebb termékei képekben
-
A Leopard 2 a KMW vállalattal közös termék - a RM a löveget és néhány másik komponenst gyártja -
Lynx KF41 - a RM legújabb harcjárműve, amelyet a Honvédség is rendszeresít -
PZH2000 önjáró löveg a KMW vállalattal közös termék - a RM a lövegét és néhány másik komponensét készíti -
Boxer kerekes harcjármű -
Puma gyalogsági harcjármű -
Wiesel 2 - német ejtőernyős csapatok könnyű harcjárműve. A képen légvédelmi változat látható. -
Fuchs APC -
Marder gyalogsági harcjármű -
HX3 katonai terepjáró teherautó -
A Rheinmetall legújabb terméke 10x10-es HX3 teherautóra épülő 155 mm-es önjáró löveg -
Skyranger 35 légvédelmi gépágyú - a svájci Oerlikon megvásárlásával az RM piacvezetővé vált a légvédelmi gépágyúk piacán -
Skyranger 30 önjáró légvédelmi gépágyú -
Mission Master UGC - egy sokoldalú harctéri vezető nélküli jármű, "robot" -
A Gripen BK-27 típusú gépágyúját gyártó Mauser 1996 óta szintén a Rheinmetall csoport tagja. -
A Lynx és a Puma harcjárművek 30x173mm kaliberű gépágyúja, amely programozott (időzített) lövedékeket is képes kilőni. -
A Rheinmetall Európa egyik legnagyobb lőszergyártója -
A RM fejleszti az új közös európai harckocsi (MGCS) lövegét - a képen az új 130 mm-es mellett jelenlegi szabvány 120 mm-es APFSDS lövedék látható
A Rheinmetall Magyarországon szerkesztés
2020-ban született megállapodás mintegy 209 darab Rheinmetall Lynx KF41 harcjármű vásárlásáról a Honvédség számára. A szerződés értelmében az első 46 darabot leszámítva valamennyi Magyarországon, pontosabban Zalaegerszegen létesítendő gyárban kerül legyártásra. Ennek meg felelően 2020-ban megalakult a Rheinmetall Hungary Zrt., amelynek 51%-ban a Rheinmetall Landsysteme GmbH, 49%-ban a ZalaZone Ipari Park Zrt. a tulajdonosa. Ez utóbbi tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi joggyakorlója pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).[7] A gyárat magyar állam építtette, Rheinmetall Hungary Zrt. vegyes vállalat 10 évig bérli a csarnokot, telephelyet és a végén megvásárolja az üzemet az üzleti eredményéből. Tehát a végül Rheinmetall Hungary Zrt. tulajdona lesz az egész gyár, mivel a Rheinmetall Hungary Zrt. magyar állami tulajdon 49%-ban, így a gyárban továbbra is lesz magyar tulajdonrész.[8]
A gyárhoz tartozó harcjármű-tesztpálya 2021 július 15-én került átadásra,[9] 2021 szeptember 10-én pedig megtartották a zalai harcjárműgyár bokrétaünnepét, ami azt jelenti, hogy az üzem épülete szerkezetkész lett.[10] A Rheinmetall Hungary Zrt. várhatóan 2023-ban kezdi meg a Lynx harcjárművek gyártását és átlagosan évi 45-50 harcjármű készül majd várhatóan a zalaegerszegi üzemben a hazai igények kielégítésére.[11] Az üzem az elképzelések szerint exportra is termel majd, amennyiben a Lynx harcjárművek sikeresen szerepelnek a jelenleg is folyamatban lévő tendereken.
A folyamatban lévő szlovák harcjármű tenderre a magyar állam és Rheinmetall közösen nyújtotta be ajánlatát 152 Lynx harcjárműre, amelyek nagy rész Zalaegerszegen készülnének szlovák beszállítókat is bevonva. Sajnos a tendert a brit-svéd CV90 nyerte[12]
A tervek szerint Rheinmetall Hungary Zrt. Zalaegerszeg után a Kaposváron hozza létre második, gumikerekes harci járművek építésével, fejlesztésével foglalkozó telephelyét.[7] [13]Konkrét beruházás egyelőre nem történt ezzel kapcsolatban.
2020 decemberében született megállapodás arról, hogy közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártásával foglalkozó üzem létrehozására Várpalotán.[14] Az üzem a Honvédség új harcjárművei által is használt 30, 120 és 155 milliméteres űrméretű lőszereket fogja előállítani, jelentős részben exportra. A 200 millió euróból létrejövő várpalotai lőszergyár várhatóan 2024 második felében kezdi meg a termelést és 2027-ig mintegy kétmilliárd eurós bevételt várnak.[15]
A Rheinmetall nem csak gyártani szeretne Magyarországon, hanem K+F tevékenységének egy részét Magyarországra hozza: hazai cégek és szakemberek bevonásával fejleszti tovább termékpalettáját. A cég első számú vezetője Armin Papperger 2021 májusi látogatás során megállapodás született kis hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerek (Skyranger 30), valamint toronylőfegyverek, továbbá speciális közepes kaliberű gránátok Magyarországon történő fejlesztéséről és gyártásáról.[16]
2021 novemberében a Rheinmetall vállalat részvényvásárlással és tőkeemeléssel 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a magyar 4iG informatikai cégben, amellyel a társaság legnagyobb nemzetközi stratégiai befektetőjévé válhat. A Rheinmetall és a 4iG közös informatikai vállalat alapításáról is megállapodott, amely a jövőben a Rheinmetall magyar és egyéb nemzetközi leányvállalatainak IT szolgáltatásait biztosíthatja.[17]
2022 március 26-án átadták a zalaegerszegi Lynx harcjárműveket gyártó üzemet. A gyár "éles üzeme", vagyis a Lynx harcjárművek gyártása 2023-ban kezdődik várhatóan.[18]
2022 december 15-én letették a várpalotai lőszergyár alapkövét. A termelés várhatóan 2024-ben kezdődhet el.[19]
A Rheinmetall magyarországi leányvállalatai szerkesztés
- Rheinmetall Hungary Zrt. (Zalaegerszeg) - harcjárműgyártás
- Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. (Várpalota) - lőszergyártás
- Rheinmetall Electronics Hungary Kft. (Budapest) - szoftverfejlesztés
- Rheinmetall PolyCharge GmbH (Szeged) - nagy kapacitású tranzisztorok fejlesztése és gyártása haditechnikai és civil alkalmazásra egyaránt
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d éves jelentés
- ↑ Annual Report 2019. Rheinmetall. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Rheinmetall Defence – R&D focus – effectors. www.rheinmetall-defence.com
- ↑ About Rheinmetall. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ rheinmetall.com - The story of our history. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Rheinmetall - Divisions. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
- ↑ a b Rheinmetall Hungary. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ https://htka.hu/2022/04/12/htka-podcast-s01e02-vedelmi-ipar-fejlesztese/. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
- ↑ Indulhat az off-road tesztelés. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Bokrétaünnep a zalaegerszegi Rheinmetall-gyárban. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Alapkőletétel Zalaegerszegen: tovább bővül a magyar hadiipar. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Magyar Lynx gyalogsági harcjárműveket vásárolhat Szlovákia. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ Modern, gumikerekes harcjármű fejlesztése és gyártása kezdődhet meg. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Várpalota lesz a magyar lőszer- és robbanóanyag-gyártás fellegvára. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ https://www.veol.hu/helyi-gazdasag/2022/11/michael-krebs-a-rheinmetall-varpalotai-gyaregysegenek-vezerigazgatoja-a-beruhazasrol?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=veol. (Hozzáférés: 2022. november 27.)
- ↑ Magyarország bővíti az együttműködést a Rheinmetall német védelmi ipari óriáscéggel. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Német cég száll be a 4iG-be, százmilliárdos részvénykibocsátás jön. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ https://magyarepitok.hu/mi-epul/2022/03/vilagszinvonalu-harciuzemet-avattak-zalaegerszegen. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
- ↑ https://www.portfolio.hu/global/20221215/2024-ben-indul-a-loszergyartas-varpalotan-585430. (Hozzáférés: 2023. január 7.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rheinmetall című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.