Hadiipar
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A hadiipar az egyik legfontosabb gazdasági ágazat, amely kulcsszerepet játszik a nemzetbiztonság fenntartásában. A hadiipar tevékenységei közé tartozik a fegyverek, felszerelések és haditechnikai eszközök tervezése, fejlesztése, gyártása és karbantartása.
A hadiiparban dolgozó vállalatok és intézmények magas szintű szaktudással rendelkeznek a katonai technológia területén. Ez magában foglalja a mérnököket, tervezőket, kutató-fejlesztőket és más szakembereket, akik fejlesztik és optimalizálják a fegyverrendszereket. A fegyverrendszerek magukba foglalják a harckocsikat, repülőgépeket, rakétarendszereket, hajókat, lőfegyvereket és más speciális eszközöket.
A hadiipar szigorú szabályozás és ellenőrzés alatt áll, hogy a haditechnikai eszközök megfeleljenek a nemzetközi törvényeknek és az emberi jogoknak. Az exportra szánt fegyverek esetében a hadiipar szabályozása további ellenőrzéseket és engedélyeket igényel a nemzetközi biztonsági előírások betartása érdekében.
Számos iparosodott országnak van saját hadiipara, mely ki tudja szolgálni a saját katonai erőket. Számos ország kereskedik továbbá jelentős mértékben legálisan vagy illegálisan fegyverekkel nagyrészt saját polgárai felé, különösképp önvédelmi, vadászati vagy sportcélokra. Az illegális könnyűfegyver-kereskedelem számos politikailag instabil országban és régióban előfordul. A Small Arms Survey becslése szerint világszerte 875 millió könnyűfegyver volt 2014-ben, melyeket több mint 1000 vállalkozás gyártott mintegy 100 országból.[1]
Szektorok szerkesztés
Szárazföldi fegyver szerkesztés
Ide tartozik a könnyűfegyverektől a nehézfegyverekig sok minden, és a legtöbb gyártó kicsi. Sokuk harmadik világbeli országban van. A kézifegyverek, tankok, páncélozott járművek és más, viszonylag olcsó fegyverek ipara jelentős. Viszonylag kevés nemzetközi szabályozás van, így sok fegyver kerül a bűnözői szervezetekhez, lázadó erőkhöz, terroristákhoz vagy szankcionált országokhoz.[2]
Könnyűfegyverek szerkesztés
Az Amnesty International, az Oxfam és az IANSA által alapított Control Arms Campaign 2003-as becslései szerint több mint 639 millió könnyűfegyver van használatban, és több mint 1135 társaság gyártja őket több mint 98 országban, beleértve azok alkatrészeit és lövedékeit.[3]
Légifegyverek szerkesztés
_tank.jpg)
A katonai légijárművek, rakéták és katonai műholdak a piac legfejlettebb szektora. Azonban itt van a legkisebb verseny, csak néhány cég gyártja a piac nagy részét. A legfőbb fogyasztók és termelők nagy része nyugaton és Oroszországban van, és az Amerikai Egyesült Államok az első. Fő légijárműgyártók közé tartozik a Rolls-Royce, a BAE Systems, a Saab AB, a Dassault Aviation, a Sukhoi, a Mikoyan, az EADS, a Leonardo, a Thales Group, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman, a Raytheon Technologies és a Boeing. Ezenkívül számos multinacionális konzorcium van, melyek nagy része harci repülőket gyárt, mint amilyen az Eurofighter. A legnagyobb katonai szerződés a Joint Strike Fighter fejlesztéséről szól, és 2001 októberében írták alá.[2]
Vízi rendszerek szerkesztés
Néhány nagyhatalomnak jelentős vízi rendszerei is vannak ezenkívül, a legnagyobb hatalmak például repülőgép-anyahajókkal, atom-tengeralattjárókkal és légvédelmi fegyverekkel is rendelkeznek. A hadihajók nagy része hagyományos energiaforrásokkal működik, de egyesek nukleáris meghajtást használnak. Ezenkívül sok használt hajót is vásárolnak, elsősorban fejlődő országok a nyugatiaktól.[2]
Vállalkozások szerkesztés
2017-ig a SIPRI nem közölt kínai vállalatokról adatot adathiány miatt. Csak a 2020-as publikációban kerültek be a legnagyobb cégek listájába kínai cégek.[4]
| Cég | Ország | Hely | Jövedelem (hadiipar) |
Összes jövedelem | A hadiipar részesedése | Foglalkoztatottak | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2021 | 2020 | 2019 | 2021 | 2020 | 2019 | 2021 | 2021 | 2021 | |||
| Lockheed Martin | 
|
1 | 1 | 1 | 60,3 | 58,2 | 54,0 | 67,0 | 90% | 114 000
| |
| Raytheon Technologies |
|
2 | 2 | (a) | 41,8 | 36,8 | 39,0 (b) | 64,4 | 65% | 195 000
| |
| Boeing |
|
3 | 3 | 2 | 33,4 | 32,1 | 34,1 | 62,3 | 54% | 141 500
| |
| Northrop Grumman |
|
4 | 4 | 3 | 29,9 | 30,4 | 29,7 | 35,7 | 84% | 88 000
| |
| General Dynamics |
|
5 | 5 | 5 | 26,4 | 25,8 | 24,9 | 38,5 | 69% | 102 900
| |
| BAE Systems | .svg){kind=small}
|
6 | 6 | 6 | 26,0 | 24,0 | 22,5 | 26,8 | 97% | 89 600
| |
| Norinco | 
|
7 | 7 | 8 | 21,6 | 17,9 | 16,0 | 81,6 | 26% | 230 000
| |
| AVIC |
|
8 | 8 | 7 | 20,1 | 17,0 | 17,2 | 80,4 | 25% | 418 000
| |
| CASC |
|
9 | 9 | - | 19,1 | 16,9 | 0 | 43,4 | 44% | 170 000
| |
| CETC |
|
10 | 9 | 9 | 15,0 | 14,6 | 15,5 | 55,4 | 27% | 177 443
| |
| CASIC |
|
11 | 13 | 12 | 14,5 | 11,9 | 0 | 46,1 | 31% | 148 000
| |
| Leonardo S.p.A. | 
|
12 | 14 | 14 | 13,9 | 11,2 | 11,3 | 16,7 | 83% | 50 500
| |
| L3Harris Technologies |
|
13 | 10 | 10 | 13,4 | 14,2 | 14,1 | 17,8 | 75% | 47 000
| |
| Rheinmetall | 
|
31 | 29 | 32 | 4,45 | 4,24 | 4,03 | 6,7 | 66% | 24 000
| |
| KNDS | 
|
44 | 70+83 | 71+82 | 3,03 | 2,6 (b) | 2,7 (b) | 3,2 | 95% | 8 300
| |
| A jövedelmi adatok 2021-esek, és milliárd amerikai dollárban értendők - (a) A Raytheon és a United Technologies Corporation fúziója - (b) = Jövedelmek összege | |||||||||||
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Small Arms Survey — Weapons and Markets- 875m small arms worldwide, value of authorized trade is more than $8.5b, 2014. december 8. [2010. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
- ↑ a b c International Defense Industry. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 20.) www.fpa.org
- ↑ Shattered Lives – the case for tough international arms control. Control Arms Campaign, 2003. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
- ↑ China ist zweitgrößter Waffenproduzent. Tagesschau.de. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
- ↑ SIPRI Fact Sheet, Stockholm International Peace Research Institute (PDF; 280 kB). The SIPRI Top 100 arms-producing and military services companies in the world, 2020.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rüstungsindustrie című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Arms industry című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
