Totalitarianizmus
A totalitarianizmus vagy totalitarizmus egy politológiai fogalom, amely szélsőséges önkényuralmi eszközöket, módszereket alkalmazó államok, politikai rendszerek megjelölésére szolgál. Az ilyen államot totális államnak szokták nevezni. Eszköze – általában – a pártállam.
A fogalom
szerkesztésA fogalmat a II. világháború környékén az olyan hagyományos kifejezések meghaladására kezdték használni, mint a diktatúra, despotizmus és a zsarnokság. Az elsődleges cél egy generikus terminus alkalmazása volt az olyan bal- és jobboldali rezsimekre, amelyeknek sok közös vonásuk volt.[1]
Mint politikai fogalmat először a volt Szovjetunió kommunista rendszerének jellemzésére alkalmazták, majd a két világháború között az olasz és német fasiszta rendszert jelölték vele. A gyakorlatban nehezen megkülönböztethető az önkényuralomtól és a diktatúrától, de bizonyos ismérvek meghatározhatók. Ezek közé tartozik, amikor a hatalomgyakorlás és a kormányzati eszközök olyan csoport szolgálatában állnak, amely pártja és az általa képviselt ideológia nevében kizárólagos jogot formál a kormányzásra. Ezenkívül az államapparátus a társadalmi, politikai, ipari, hadi és gazdasági életet minden téren ellenőrzi. A politikai ellenzéket elnyomják, a döntéshozatal igen centralizált. [2]
Hannah Arendt használta a nagy 20. századi önkényuralmi rendszerekre, a sztálinizmusra illetve nemzetiszocializmusra. A fogalom mindenképpen szemben áll a jogállam és a demokrácia fogalmaival.
„A totalitárius rezsimek 138 millió ember haláláért, az összes áldozat 82 százalékáért felelősek, ebből 110 millióért (az összes áldozat 65 százalékáért) a kommunista rezsimek. A 20. század totalitárius kormányai lakosságuk 4 százalékát, az autoritárius kormányok a lakosság 1 százalékát, a demokráciák pedig négytized (!) százalékát irtották ki.”
– Steven Pinker: Az erőszak alkonya – Hogyan szelídült meg az emberiség?[3]
Példák
szerkesztésMúlt
szerkesztésPéldák a múlt totalitárius vezetőire:
- Adolf Hitler (Német Birodalom)
- Mussolini (Olaszország)
- Rákosi Mátyás (Magyarország) [4]
- Sztálin (Szovjetunió)
- Mao Ce-tung (Kína)
- Kim Ir Szen (Észak-Korea)
- Pol Pot (Kambodzsa)
- Abu Bakr al-Bagdadi (Iszlám Állam)
-
Rákosi Mátyás (1948)
-
Mao Ce-tung (Kína)
-
Pol Pot (Kambodzsa)
Napjaink
szerkesztés- Kim Dzsongun (Észak-Korea)
- Gurbanguly Berdimuhamedow (Türkmenisztán)
Kritikák
szerkesztésA kifejezés használatának kritikusai (pl. Krausz Tamás) kifogásolják, hogy a totalitarizmus kifejezés olyan politikai rendszereket vesz egy kalap alá, amelyek – szerintük – lényeges vonásaikban különböznek egymástól.[6]
Források
szerkesztés- Cambridge enciklopédia. Budapest: Maecenas Kiadó, 1395. o. (1992). ISBN 963 7425 65 9
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Politikai filozófiák enciklopédiája (1995) Kossuth
- ↑ Cambridge enciklopédia. Budapest: Maecenas Kiadó, 1395. o. (1992). ISBN 963 7425 65 9
- ↑ Gágyor Péter: Egyre okosabb és békésebb az emberiség, mandiner.hu
- ↑ Bihari Mihály: A politika és a modern állam Pártok és ideológiák Archiválva 2020. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ EIU Democracy Index 2020 – World Democracy Report. Economist Intelligence Unit . [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ https://hu.mebal.eu/krausz-tamas-gulag-es-auschwitz-avagy-az-osszehasonlito-elemzes-ertelme-es-funkcioja/
További információk
szerkesztés- Politikai kultúra és állam Magyarországon és Cseh-Szlovákiában. Torino, 1990. május 15-16.; szerk. Václav Belohradsky, Kende Péter, Jacques Rupnick, magyar kiad. szerk. Papp Gábor; Giovanni Agnelli Alapítvány, Torino, 1991
- Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei (Elemente und Ursprünge der totalen Herrschaft); ford. Berényi Gábor, Braun Róbert, Erős Ferenc, Seres Iván; Európa, Budapest, 1992
- Peter Engelmann: Hegel – filozófia és totalitarizmus; ford. Nyizsnyánszki Ferenc; Osiris, Budapest, 1997 (Horror metaphysicae)
- Széplaky Gerda: A zsarnokság szépsége. Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről
- Arch Puddington: A mai totalitarizmus
- Anne Applebaum: A Vasfüggöny – Kelet-Európa megtörése 1944–1956
- Daniel Marc Cohn-Bendit: A totalitarizmus. (Nous l’avons tant aimée, la revolution. Paris, 1987)
- Roger Scruton: Totalitarizmus és joguralom. Budapest, 1995 (In: Joguralom és jogállam)
- Pelle János: Antiszemitizmus és totalitarizmus; Jószöveg Műhely, Budapest, 1999 (Jószöveg hiánypótló)
- Alain de Benoist: Kommunizmus és nácizmus. Gondolatok a XX. századi totalitarizmusokról; ford., előszó Gazdag István; Europa Authentica, Budapest, 2000
- Fleck Zoltán: Jogszolgáltató mechanizmusok az államszocializmusban. Totalitarizmus-elméletek és a magyarországi szocializmus; Napvilág, Budapest, 2001 (Critica)
- Tamasi Mihály: Szegedi gondolkodók a totalitárius rendszerekről, 1935–1979. Adalék Szeged XX. századi politika- és eszmetörténetéhez; Bába, Szeged, 2004
- A totalitarizmus és a magyar filozófia. Tanulmányok; szerk. Valastyán Tamás; Vulgo, Debrecen, 2005 (Memento könyvek)
- Biró-Kaszás Éva: Felelősség a világért. Hannah Arendt gondolkodói útja a totalitarizmus elméletének kidolgozásáig; Vulgo, Debrecen, 2005 (Memento könyvek)
- Raymond Aron: Demokrácia és totalitarizmus; ford., jegyz. Kende Péter; SZTE Filozófia Tanszék, Szeged, 2005 (Rezonőr)
- Az akasztófák szocializmusa; tan. Nagy Alajos; Albert Camus: A magyarok vére; ford. Nagy Alajos / Albert Camus: A magyar forradalom és a totalitárius imperializmus; ford. Nagy Alajos / Hannah Arendt: A magyar forradalom és a totalitárius imperializmus; ford. Tunyogi Csapó (Kocsis) Gábor; Antológia, Lakitelek, 2006
- A zsarnokság szépsége. Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről; szerk. Széplaky Gerda; Kalligram, Pozsony, 2008 (Memento könyvek)
- Kiss Lajos András: Haladásparadoxonok. Bevezetés az extrém korok filozófiájába; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2009 (Liget könyvek)
- Aranyi Tamás: A totalitás mint feladat. A totalitarizmus mint megoldás; szerzői, Budapest, 2011
- Xenophón: Hierón, avagy A zsarnokságról; ford., jegyz., tan. Gelenczey-Miháltz Alirán; Typotex, Budapest, 2012
- Winkler Gábor: Atrium – Architecture of totalitarian regimes of the XXth century in urban management. A 20. század totalitárius rezsimek építészete a városvezetésben. Nemzetközi építészeti szemle; Széchenyi Egyetemi, Győr, 2012
- Nóvé Béla: Múltunk, ha szembejön. Önkényuralmi emlékeink; Noran Libro, Budapest, 2013
- A modernitás válsága. Az egyesült államokbeli konzervatív publicisztika kialakulása és főbb témái; szerk. A. James McAdams, összeáll., tan. Mezei Balázs, ford. Dippold Ádám, Pogrányi Lovas Miklós; Századvég, Budapest, 2014
- Timothy Snyder: A zsarnokságról. Húsz lecke a huszadik századból; ford. L'Homme Ilona; 21. Század, Budapest, 2017
- Farkas Ádám: A totalitás kora? A 21. század biztonsági környezetének és kihívásainak totalitása és a totális védelem gondolatkísérlete; Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, Budapest, 2018 (Bibliotheca juris militaris)
- Chantal Delsol: A világ gyűlölete. Totalitarizmusok és a posztmodern; ford. Botos Máté, Mihancsik Zsófia; Typotex, Budapest, 2020 (Pázmány nemzetközi tanulmányok)
- Karol Sauerland: Edzard Schapers Blick auf die Totalitarismen seiner Zeit (Edzard Schaper nézetei korának totalitarizmusairól)
- Roth Endre: Etnikai előítélet és totalitarizmus. Korunk, 1990/5, 7
- Bertrand Russell: A bolsevizmus elmélete és gyakorlata