Jogállam

jognak alávetett közhatalommal működő állam; a törvény előtt minden állampolgár egyenlő

A jogállam olyan állam, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogok és konvenciók hatályát és érvényességét, és saját működését is ezeknek rendeli alá.[1] A jogállamiság a legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti.

Az angolszász politikai rendszerben a joguralom (rule of law) kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

Magyarország Alaptörvénye szerint "Magyarország független, demokratikus jogállam"[2] de jogvédő és nemzetközi szervezetek alapján a 2010-es években Magyarországon romlott a jogállamiság,[3][4] 2020-ban az ország a közép-és nyugat-európai régióban az utolsó helyen áll.[5]

Legfontosabb ismérveiSzerkesztés

  • Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása). Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.
  • Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. Platón szerint abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni.[6] Lord Acton szerint "A hatalom megront, a teljhatalom teljesen megront".
  • Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek.
  • A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.
  • Az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.
  • A hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

A fogalom történeteSzerkesztés

A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről:

"For as in absolute governments the King is law, so in free countries the law OUGHT to be King; and there ought to be no other."

"Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".

Az angol 'rule of law' kifejezést Albert Venn Dicey pontosította a mai értelemével immár teljesen egyezően az 1885-ös fő művében, An Introduction to the Study of the Law of the Constitution. A jogállamok (joguralmi államok) három legfontosabb ismérve:

  • "A szokásos törvény feltétlen felsőbbsége vagy döntő súlya az önkényes hatalomgyakorlással szemben;
  • a törvény előtti egyenlőség vagyis minden társadalmi osztály egyenlő alávetése az ország általános törvényének, amit közönséges bíróságok szolgáltatnak ki; és
  • az alkotmány az egyének jogainak következménye, ahogy azt a bíróságok meghatározták és alkalmazzák."

A német 'Rechtsstaat' kifejezést Karl Theodor Welcker használta először erre a fogalomra az 1813-as Die letzte Gründe von Recht, Staat und Strafe című művében.

A joguralom fogalma az Egyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak elválasztásának elvével. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először a Massachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé. Ezt az elvet 1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.

A jogállam kifejezést (németül) Robert von Mohl jogászprofesszor, az 1848-as német nemzetgyűlés tagja is használta az állami szervek, elsősorban a rendőrség önkényének ellenálló jogrendre. Mohl az amerikai alkotmányosság vívmányait kívánta a német államjogba átültetni. A jogállamiság fogalma a második világháborút követően kapott különös hangsúlyt, a weimari demokrácia csődjével kapcsolatban. Adolf Hitler választásokon elnyert hatalma ugyanis bebizonyította, hogy a demokrácia önmagában nem jelent garanciát a jog érvényesülésére, mert elképzelhető, hogy a mindenkori többség korlátozza a kisebbségek jogait, vagy olyan embereket emel hatalomba, akik a jog fölé lépnek.

Jogállamiság MagyarországonSzerkesztés

Az Európai Unió nagy gondot fordít annak biztosítására, hogy bármely EU állam megfeleljen egy sor alapvető kritériumnak: a demokratikus rendszerei megfelelőek legyenek, igazságszolgáltatása független, hatóságai tiszteletben tartsák a jogállamiságot és a politikai és emberi szabadságjogokat. A 2010-es években és 2020-ban is lesújtó jelentés érkezett Brüsszelből a magyar jogállamiságról.[7][8] Az amerikai központú Freedom House, amely szintén a demokrácia helyzetének kutatásával foglalkozik, leminősítette Magyarországot.[9]

A kritikák legfontosabb pontjai [7][8][10]

  • Sajtószabadság - egyre inkább egyoldalúvá válik a tájékoztatás az országban és aggasztó fejlemény a megyei napilapok, továbbá internetes portálok beolvasztása a KESMA-ba, a Fidesz vezette médiabirodalomba. Példaként említik 2020-ban az index.hu vezetőjének leváltását, illetve az origo.hu feletti korábbi hatalomátvételt is. A kormány politikai befolyást gyakorol a médiára. A Médiatanács nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet jelentésében Magyarország sajtószabadság tekintetében 2010-től 2019 közepéig 180 ország közül 50 helyet csúszott lejjebb.[11]
  • Korrupció - Bár a korrupcióra vonatkozó alapvető szabályok jók, a magasabb szinten elkövetett bűncselekmények gyakran nincsenek felderítve, a nyomozás többnyire csak az alacsonyabb beosztású hivatalnokokat érinti. Az állami és cégvezetők közötti kapcsolatok nincsenek megfelelően kezelve. Magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket nagyon korlátozott mértékben vonnak büntetőeljárás alá, feléjük az utóbbi években nem is indult büntetőeljárás.[8]
  • Hiányos a lobbitevékenység szabályozása, és nincsenek olyan szabályok, amelyek hatékonyan szabályoznák.
  • Az igazságszolgáltatás függetlensége - Az ügyészség működésének függetlensége, a Kúria bíróinak kinevezése és az Országos Bírói Hivatal elnökének ellenőrzése kapcsán vannak gondok. Mindhárom esetben az intézmények feletti politikai befolyás jelenti a problémát.
  • Fékek és ellensúlyok - a kormány működését ellenőrző intézmények kapcsán a magyar jogszabályok előkészítését nem előzik meg érdemi hatásvizsgálatok és egyeztetések, ilyeneket legfeljebb formalitásként folytat le a kormányzat.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Polgári politikai lexikon - Jogállam. Kairosz (2008.) 
  2. B) cikk (1) bek.
  3. Mit teszünk a jogállamiságért? (hu-HU nyelven). Magyar Helsinki Bizottság, 2015. november 13. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
  4. Rosszabb állapotban a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban | Hírek | Európai Parlament (magyar nyelven). www.europarl.europa.eu, 2020. január 16. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
  5. Zsolt, Bodnár: Jogállamiság tekintetében Magyarország a sereghajtó a közép- és nyugat-európai régióban (magyar nyelven). Qubit, 2020. április 14. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
  6. PLATÓN: AZ ÁLLAM. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
  7. a b Bayer, Lili: How Orbán broke the EU — and got away with it. POLITICO, 2020. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  8. a b c EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
  9. Hungary (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  10. 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
  11. PRIː As Orbán rises, Hungary's free press falls

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Bordás Mária: A hatékony állam és a jogállam konfliktusa? (tanulmány(, Jura c. folyóirat 2011. szeptemberi száma.

JegyzetekSzerkesztés