Főmenü megnyitása

Jogállam

jognak alávetett közhatalommal működő állam; a törvény előtt minden állampolgár egyenlő

A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. A jogállamiság a legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti.

Az angolszász politikai rendszerben a joguralom (rule of law) kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

Magyarország Alaptörvénye szerint "Magyarország független, demokratikus jogállam."[1]

Legfontosabb ismérveiSzerkesztés

  • Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása). Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.
  • Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. Platón szerint abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni.[2] Lord Acton szerint "A hatalom megront, a teljhatalom teljesen megront".
  • Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek.
  • A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.
  • Az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.
  • A hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

A fogalom történeteSzerkesztés

A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről:

"For as in absolute governments the King is law, so in free countries the law OUGHT to be King; and there ought to be no other."

"Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".

Az angol 'rule of law' kifejezést Albert Venn Dicey pontosította a mai értelemével immár teljesen egyezően az 1885-ös fő művében, An Introduction to the Study of the Law of the Constitution. A jogállamok (joguralmi államok) három legfontosabb ismérve:

  1. "A szokásos törvény feltétlen felsőbbsége vagy döntő súlya az önkényes hatalomgyakorlással szemben;
  2. a törvény előtti egyenlőség vagyis minden társadalmi osztály egyenlő alávetése az ország általános törvényének, amit közönséges bíróságok szolgáltatnak ki; és
  3. az alkotmány az egyének jogainak következménye, ahogy azt a bíróságok meghatározták és alkalmazzák."

A német 'Rechtsstaat' kifejezést Karl Theodor Welcker használta először erre a fogalomra az 1813-as Die letzte Gründe von Recht, Staat und Strafe című művében.

A joguralom fogalma az Egyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak elválasztásának elvével. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először a Massachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé. Ezt az elvet 1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.

A jogállam kifejezést (németül) Robert von Mohl jogászprofesszor, az 1848-as német nemzetgyűlés tagja is használta az állami szervek, elsősorban a rendőrség önkényének ellenálló jogrendre. Mohl az amerikai alkotmányosság vívmányait kívánta a német államjogba átültetni. A jogállamiság fogalma a második világháborút követően kapott különös hangsúlyt, a weimari demokrácia csődjével kapcsolatban. Adolf Hitler választásokon elnyert hatalma ugyanis bebizonyította, hogy a demokrácia önmagában nem jelent garanciát a jog érvényesülésére, mert elképzelhető, hogy a mindenkori többség korlátozza a kisebbségek jogait, vagy olyan embereket emel hatalomba, akik a jog fölé lépnek.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. B) cikk (1) bek.
  2. PLATÓN: AZ ÁLLAM. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Bordás Mária: A hatékony állam és a jogállam konfliktusa? (tanulmány(, Jura c. folyóirat 2011. szeptemberi száma.

JegyzetekSzerkesztés