Európai Tanács
| Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.
| Európai Tanács | |
 | |
| Adatok | |
| Típus | EU intézmény |
| Elnök | Charles Michel |
| Alapítva | 1974. december 10. |
.jpg) | |
| Az Európai Tanács székhelye | |
| Székhely | Brüsszel, Belgium |
Tevékenység Szerkesztés
A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.
Helyszín Szerkesztés
Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.
Az Európai Tanács tagjai Szerkesztés
Az Európai Tanács tagjai az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.
Tagjainak megoszlása az Európai Parlament frakciói szerint:
Európai Néppárt (8 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (6 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)
Európai Szocialisták Pártja (6)
Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (3)
független (4)
Európai Tanács | |||||||||||
| Tagállam | Képviselő | Tagállam | Képviselő | Tagállam | Képviselő | ||||||
 Európai Unió– Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 1. dec. 2019. Belgium Miniszterelnöke 2014–2019 – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2024-ig |
_(cropped).jpg) Az Európai Tanács elnöke Charles Michel (ALDE – MR) |
Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 1. nov. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
_2019.07.16._Ursula_von_der_Leyen_presents_her_vision_to_MEPs_2_(cropped).jpg) Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen (EPP – CDU) |
 Ausztria– Ausztria (1.98% a népességnek)[a 1] – tagság kezdete 6. dec. 2021. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
_(cropped).jpg) kancellár Karl Nehammer (EPP – ÖVP) | ||||||
 Belgium– Belgium (2.58% a népességnek) – tagság kezdete 1. okt. 2020. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
._Arrivals_Alexander_De_Croo_(36766610160)_(cropped2).jpg) miniszterelnök Alexander De Croo (ALDE – Open VLD) |
 Bulgária– Bulgária (1.55% a népességnek) – tagság kezdete 2. aug. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig |
 miniszterelnök Galab Donev (független – független) |
 Horvátország– Horvátország (0.91% a népességnek) – tagság kezdete 19. okt. 2016. – megválasztva 2016, 2020 hivatalban 2024-ig |
.jpg) miniszterelnök Andrej Plenković (EPP – HDZ) | ||||||
 Ciprus– Ciprus (0.20% a népességnek) – tagság kezdete 28. febr. 2023. – megválasztva 2023 hivatalban 2028-ig |
 elnök Níkosz Hrisztodulídisz (független – független) |
 Csehország– Csehország (2.35% a népességnek) – tagság kezdete 17. dec. 2021. – megválasztva 2021 hivatalban 2025-ig |
 miniszterelnök Petr Fiala (ECR – ODS) |
 Dánia– Dánia (1.30% a népességnek) – tagság kezdete 26. jún. 2019. – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2026-ig |
_(cropped).jpg) miniszterelnök Mette Frederiksen (PES – A) | ||||||
 Észtország– Észtország (0.30% a népességnek) – tagság kezdete 26. jan. 2021. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Kaja Kallas (ALDE – ER) |
 Finnország– Finnország (1.23% a népességnek) – tagság kezdete 10. dec. 2019. – megválasztva 2019, hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Sanna Marin (PES – SDP) |
 Franciaország– Franciaország (14.97% a népességnek) – tagság kezdete 14. máj. 2017. – megválasztva 2017, 2022 hivatalban 2027-ig |
 elnök Emmanuel Macron (ALDE – RE) | ||||||
 Németország– Németország (18.54% a népességnek) – tagság kezdete 8. dec. 2021. – megválasztva 2021 hivatalban 2025-ig |
 kancellár Olaf Scholz (PES – SPD) |
 Görögország– Görögország (2.39% a népességnek) – tagság kezdete 8. júl. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Kiriákosz Micotákisz (EPP – ND) |
 Magyarország– Magyarország (2.18% a népességnek) – tagság kezdete 29. máj. 2010. – megválasztva 2010, 2014, 2018, 2022 hivatalban 2026-ig |
 miniszterelnök Orbán Viktor (független – Fidesz) | ||||||
 Írország– Írország (1.11% a népességnek) – tagság kezdete 17. dec. 2022. – megválasztva 2020 hivatalban 2025-ig |
.jpg) Taoiseach Leo Varadkar (EPP – FG) |
 Olaszország– Olaszország (13.58% a népességnek) – tagság kezdete 22. okt. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2027-ig |
.jpg) miniszterelnök Giorgia Meloni (ECR – FdI) |
 Lettország– Lettország (0.43% a népességnek) – tagság kezdete 23. jan. 2019. – megválasztva 2018, 2022 hivatalban 2026-ig |
 miniszterelnök Arturs Krišjānis Kariņš (EPP – V) | ||||||
 Litvánia– Litvánia (0.62% a népességnek) – tagság kezdete 12. júl. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
 elnök Gitanas Nausėda (független) |
 Luxemburg– Luxemburg (0.14% a népességnek) – tagság kezdete 4. dec. 2013. – megválasztva 2013, 2018 hivatalban 2023-ig |
_CROP_BETTEL.jpg) miniszterelnök Xavier Bettel (ALDE – DP) |
 Málta– Málta (0.11% a népességnek) – tagság kezdete 13. jan. 2020. – megválasztva 2022 hivatalban 2027-ig |
 miniszterelnök Robert Abela (PES – PL) | ||||||
 Hollandia– Hollandia (3.91% a népességnek) – tagság kezdete 14. okt. 2010. – megválasztva 2010, 2012, 2017, 2021 hivatalban 2025-ig |
_(cropped).jpg) miniszterelnök Mark Rutte (ALDE – VVD) |
 Lengyelország– Lengyelország (8.47% a népességnek) – tagság kezdete 11. dec. 2017. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Mateusz Morawiecki (ECR – PiS) |
 Portugália– Portugália (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 26. nov. 2015. – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2026-ig |
.jpg) miniszterelnök António Costa (PES – PS) | ||||||
 Románia– Románia (4.31% a népességnek) – tagság kezdete 21. dec. 2014. – megválasztva 2014, 2019 hivatalban 2024-ig |
.JPG) elnök Klaus Johannis (EPP[a 2] – független[a 3]) |
 Szlovákia– Szlovákia (1.22% a népességnek) – tagság kezdete 1. ápr. 2021. – megválasztva 2020 hivatalban 2024-ig |
 miniszterelnök Eduard Heger (EPP – OĽaNO) |
 Szlovénia– Szlovénia (0.47% a népességnek) – tagság kezdete 1. jún. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig |
.jpg) miniszterelnök Robert Golob (ALDE – GS) | ||||||
 Spanyolország– Spanyolország (10.56% a népességnek) – tagság kezdete 2. jún. 2018. – megválasztva 2019, 2019 hivatalban 2023-ig |
 miniszterelnök Pedro Sánchez (PES – PSOE) |
 Svédország– Svédország (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 18. okt. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig |
_(cropped).jpg) miniszterelnök Ulf Kristersson (EPP – M) | ||||||||
- megjegyzések
- ↑ A minősített döntéshozatalnál figyelembe vett súlya az adott országnak. Az Unió teljes népességének arányában [1]
- ↑ A hivatalos honlap szerint az Európai Néppárthoz tartozik official webpage.
- ↑ A National Liberal Party (PNL) korábbi elnöke a Román alkotmány szerint elnöki megbízatása idején egyetlen párthoz sem tartozhat.
| Tagállam | Képviselő | Tagállam | Képviselő | |||
| Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 18. jan. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2024-ig |
 Az Európai Parlament elnöke Roberta Metsola (EPP – PN) |
Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 1. dec. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
.jpg) Az Európai Unió főképviselője Josep Borrell (PES – PSOE) | |||
A találkozók listája Szerkesztés
- 1985
- 1986
- 1987
- Brüsszel, június
- 1988
- 1989
- Madrid, június
- Strasbourg, december
- 1990
- 1991
- Luxemburg, június
- Maastricht, december. Lásd a maastrichti szerződést.
- 1992
- Lisszabon, június
- Birmingham, október
- Edinburgh, december
Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.[1]
Elnök Szerkesztés
Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.
A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.
Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.
Elnöke (1990–) Szerkesztés
- Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája
Rotálódó elnökség Szerkesztés
- Charles Haughey, Írország (1990. január-június)
- Giulio Andreotti, Olaszország (1990. július-december)
- Jacques Santer, Luxemburg (1991. január-június)
- Ruud Lubbers, Hollandia (1991. júl-dec)
- Aníbal Cavaco Silva, Portugália (1992. jan-jún)
- John Major Egyesült Királyság (1992. júl-dec)
- Poul Nyrup Rasmussen, Dánia (1993. jan-jún)
- Jean-Luc Dehaene, Belgium (1993. júl-dec)
- Andreas Papandreou, Görögország (1994. jan-jún)
- Helmut Kohl, Németország (1994. júl-dec)
- François Mitterrand, Franciaország (1995. jan-máj)
- Jacques Chirac, Franciaország (1995. máj-jún)
- Felipe González, Spanyolország (1995. júl-dec)
- Lamberto Dini, Olaszország (1996. jan-máj)
- Romano Prodi, Olaszország (1996. máj-jún)
- John Bruton Írország (1996. júl-dec)
- Wim Kok, Hollandia (1997. jan-jún)
- Jean-Claude Juncker, Luxemburg (1997. júl-dec)
- Tony Blair, Egyesült Királyság (1998. jan-jún)
- Viktor Klima, Ausztria (1998. júl-dec)
- Gerhard Schröder, Németország (1999. jan-jún)
- Paavo Lipponen, Finnország (1999. júl-dec)
- António Guterres, Portugália (2000. jan-jún)
- Jacques Chirac (másodjára), Franciaország (2000. júl-dec)
- Göran Persson, Svédország (2001. jan-jún)
- Guy Verhofstadt, Belgium (2001. júl-dec)
- José María Aznar López, Spanyolország (2002. jan-jún)
- Anders Fogh Rasmussen, Dánia (2002. júl-dec)
- Costas Simitis, Görögország (2003. jan-jún)
- Silvio Berlusconi, Olaszország (2003. júl-dec)
- Bertie Ahern, Írország (2004. jan-jún)
- Jan Peter Balkenende, Hollandia (2004. júl-dec)
- Jean-Claude Juncker (másodjára), Luxemburg (2005. jan-jún)
- Tony Blair, Egyesült Királyság (másodjára) (2005. júl-dec)
- Wolfgang Schüssel, Ausztria (2006. jan-jún)
- Matti Vanhanen, Finnország (2006. júl-dec)
- Angela Merkel, Németország (2007. jan-jún)
- José Sócrates, Portugália (2007. júl-dec)
- Janez Janša, Szlovénia (2008. jan-jún)
- Nicolas Sarkozy, Franciaország (2008. júl-dec)
- Mirek Topolánek, Csehország (2009. jan–máj)
- Jan Fischer, Csehország (2009. máj–jún)
- Fredrick Reinfeld, Svédország (2009. júl-dec)
Állandó elnökök Szerkesztés
- Herman Van Rompuy (2009. december 1. – 2014. november 30.)[2][3]
- Donald Tusk (2014. december 1. – 2019. november 30.)[4]
- Charles Michel (2019. december 1. – )[5]
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Az Európai Tanács következtetései
- ↑ Az Európai Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
- ↑ Európai Tanács: Újra Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
- ↑ KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
- ↑ Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata (magyar nyelven). www.consilium.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)
További információk Szerkesztés
- european-council.europa.eu Az Európai Tanács honlapja (magyarul)
- europa.eu Az Európai Unió hivatalos honlapja (magyarul)
Források Szerkesztés
- Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.
