Európai Tanács

Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

Európai Tanács
Council of the EU and European Council.svg
Adatok
Típus EU intézmény
Elnök Charles Michel
Alapítva 1974. december 10.
Az Európai Tanács székhelye
Az Európai Tanács székhelye
Székhely Brüsszel, Belgium

TevékenységSzerkesztés

A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

HelyszínSzerkesztés

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

Az Európai Tanács tagjaiSzerkesztés

Az Európai Tanács tagja az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.

     Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) A Fidesz tagsága felfüggesztve.[1] (9 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (7+ 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (7)

     független (3)

     Európai Konzervatívok és Reformisták (2)

     Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (0)

 


Európai Tanács


Tagállam Képviselő Tagállam Képviselö Tagállam Képviselő
  Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 1. dec. 2019.
Belgium Miniszterelnöke 2014–2019


megválasztva 2019
hivatalban 2022-ig
 
Az Európai Tanács elnöke
Charles Michel
(ALDEMR)
  Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 1. nov. 2019.

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
 
Az Európai Bizottság elnöke
Ursula von der Leyen
(EPPCDU)
  Ausztria

Ausztria
(1.98% a népességnek)[a 1]

tagság kezdete 11. okt. 2021.

megbízva 2019
hivatalban 2023-ig
 
kancellár
Alexander Schallenberg
(EPPÖVP)
  Belgium

Belgium
(2.58% a népességnek)

tagság kezdete 1. okt. 2020.

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
 
miniszterelnök
Alexander De Croo
(ALDEOpen VLD)
  Bulgária

Bulgária
(1.55% a népességnek)

tagság kezdete 22. jan. 2017.

megválasztva 2016, 2021
hivatalban 2026-ig
 
elnök
Rumen Radev
(független)
  Horvátország

Horvátország
(0.91% a népességnek)

tagság kezdete 19. okt. 2016.

megválasztva 2016, 2020
hivatalban 2024-ig
 
miniszterelnök
Andrej Plenković
(EPPHDZ)
  Ciprus

Ciprus
(0.20% a népességnek)

tagság kezdete 28. febr. 2013.

megválasztva 2013, 2018
hivatalban 2023-ig
 
elnök
Níkosz Anasztasziádisz
(EPPDISY)
  Csehország

Csehország
(2.35% a népességnek)

tagság kezdete 13. dec. 2017.

megválasztva 2017
hivatalban 2021-ig
 
miniszterelnök
Andrej Babiš
(ALDEANO)
  Dánia

Dánia
(1.30% a népességnek)

tagság kezdete 26. jún. 2019.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Mette Frederiksen
(PESA)
  Észtország

Észtország
(0.30% a népességnek)

tagság kezdete 26. jan. 2021.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Kaja Kallas
(ALDEER)
  Finnország

Finn Köztársaság
(1.23% a népességnek)

tagság kezdete 10. dec. 2019.

megválasztva 2019,
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Sanna Marin
(PESSDP)
  Franciaország

Francia Köztársaság
(14.97% a népességnek)

tagság kezdete 14. máj. 2017.

megválasztva 2017
hivatalban 2022-ig
 
elnök
Emmanuel Macron
(független – En Marche)
  Németország

Németország
(18.54% a népességnek)

tagság kezdete 22. nov. 2005.

megválasztva 2005, 2009, 2013, 2017
hivatalban 2021-ig
 
kancellár
Angela Merkel
(EPPCDU)
  Görögország

Görög Köztársaság
(2.39% a népességnek)

tagság kezdete 8. júl. 2019.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Kiriákosz Micotákisz
EPPÚj Demokrácia)
  Magyarország

Magyarország
(2.18% a népességnek)

tagság kezdete 29. máj. 2010.

megválasztva 2010, 2014, 2018
hivatalban 2022-ig
 
miniszterelnök
Orbán Viktor
(független – Fidesz)
  Írország

Írország
(1.11% a népességnek)

tagság kezdete 27. jún. 2020.

megválasztva 2020
hivatalban 2022-ig
 
Taoiseach
Micheál Martin
(ALDEFF)
  Olaszország

Olasz Köztársaság
(13.58% a népességnek)

tagság kezdete 13. febr. 2020.

megválasztva 2018
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Mario Draghi
(független)
  Lettország

Lettország
(0.43% a népességnek)

tagság kezdete 23. jan. 2019.

megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig
 
miniszterelnök
Arturs Krišjānis Kariņš
(EPPEgység)
  Litvánia

Litván Köztársaság
(0.62% a népességnek)

tagság kezdete 12. júl. 2019.

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
 
elnök
Gitanas Nausėda
(független)
  Luxemburg

Luxembourg
(0.14% a népességnek)

tagság kezdete 4. dec. 2013.

megválasztva 2013, 2018
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Xavier Bettel
(ALDEDP)
  Málta

Málta
(0.11% a népességnek)

tagság kezdete 13. jan. 2020.

megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig
 
miniszterelnök
Robert Abela
(PESMunkáspárt)
  Hollandia

Hollandia
(3.91% a népességnek)

tagság kezdete 14. okt. 2010.

megválasztva 2010, 2012, 2017, 2021
hivatalban 2025-ig
 
miniszterelnök
Mark Rutte
(ALDEVVD)
  Lengyelország

Lengyelország
(8.47% a népességnek)

tagság kezdete 11. dec. 2017.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Mateusz Morawiecki
(ACREPiS)
  Portugália

Portugália
(2.30% a népességnek)

tagság kezdete 26. nov. 2015.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
António Costa
(PESPS)
  Románia

Románia
(4.31% a népességnek)

tagság kezdete 21. dec. 2014.

megválasztva 2014, 2019
hivatalban 2024-ig
 
elnök
Klaus Johannis
(EPP[a 2] – Ind.[a 3])
  Szlovákia

Szlovákia
(1.22% a népességnek)

tagság kezdete 1. ápr. 2021.

megválasztva 2020
hivatalban 2024-ig
 
miniszterelnök
Eduard Heger
(EPPOĽaNO)
  Szlovénia

Szlovénia
(0.47% a népességnek)

tagság kezdete 13. márc. 2020.
Miniszterelnök 2004–2008, 2012–2013


megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig
 
miniszterelnök
Janez Janša
(EPPSDS)
  Spanyolország

Spanyolország
(10.56% a népességnek)

tagság kezdete 2. jún. 2018.

megválasztva 2019, 2019
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Pedro Sánchez
(PESPSOE)
  Svédország

Svédország
(2.30% a népességnek)

tagság kezdete 30. nov. 2021.

megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig
 
miniszterelnök
Magdalena Andersson
(PESSAP)
megjegyzések
  1. A minősített döntéshozatalnál figyelembe vett súlya az adott országnak. Az Unió teljes népességének arányában [1]
  2. A hivatalos honlap szerint az Európai Néppárthoz tartozik official webpage.
  3. A National Liberal Party (PNL) korábbi elnöke a Román alkotmány szerint elnöki megbízatása idején egyetlen párthoz sem tartozhat.


A találkozók listájaSzerkesztés

1985
1986
1987
  • Brüsszel, június
1988
1989
1990
1991
1992

Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.[2]

ElnökSzerkesztés

Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.

Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.

Elnöke (1990–)Szerkesztés

Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája

Rotálódó elnökségSzerkesztés

Állandó elnökökSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Fidesz kezdeményezte néppárti tagságának felfüggesztését. MTI-fidesz.hu, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  2. Az Európai Tanács következtetései
  3. Az Európai Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
  4. Európai Tanács: Újra Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
  5. KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  6. Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata (magyar nyelven). www.consilium.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.