Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

Európai Tanács
Council of the EU and European Council.svg
Adatok
Típus EU intézmény
Elnök Charles Michel
Alapítva 1974. december 10.
Az Európai Tanács székhelye
Az Európai Tanács székhelye
Székhely Brüsszel, Belgium

TevékenységSzerkesztés

A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

HelyszínSzerkesztés

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

Az Európai Tanács tagjaiSzerkesztés

Az Európai Tanács tagja az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.

     Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) A Fidesz tagsága felfüggesztve.[1] (9 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (7+ 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (7)

     független (3)

     Európai Konzervatívok és Reformisták (2)

     Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (0)

 


Európai Tanács


Tagállam Képviselö Tagállam Képviselö Tagállam Képviselö
  Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 1. dec. 2019.
Belgium Miniszterelnöke 2014–2019


megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
 
Az Európai Tanács elnöke
Charles Michel
((ALDEMR)
  Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 1. nov. 2019.
Németország Hadügyminisztere 2013–2019


megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
 
Európai Bizottság elnöke
Ursula von der Leyen
(EPPCDU)
  Ausztria

Ausztria
(1.71% of population)[a 1]

tagság kezdete 03. jún. 2019.

megbízva 2019
hivatalban 2019-ig
 
Szövetségi kancellár[a 2]
Brigitte Bierlein
(független)
  Belgium

Belgium
(2.21% of population)

tagság kezdete 27. okt. 2019.

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
 
Belgium miniszterelnöke
Sophie Wilmès
(ALDEMR)
  Bulgária

Bulgária
(1.39% of population)

tagság kezdete 4. máj. 2017.
Miniszterelnök 2009–2013; 2014–2017


megválasztva 2009, 2014, 2017
hivatalban 2021-ig
 
Bulgária miniszterelnöke
Bojko Boriszov
(EPPGERB)
  Horvátország

Horvátország
(0.81% of population)

tagság kezdete 19. okt. 2016.

megválasztva 2016
hivatalban 2020-ig
 
Horvátország miniszterelnöke
Andrej Plenković
(EPPHDZ)
  Ciprus

Ciprus
(0.17% of population)

tagság kezdete 28. febr. 2013.

megválasztva 2013, 2018
hivatalban 2023-ig
 
Ciprus elnöke
Níkosz Anasztasziádisz
(EPPDISY)
  Csehország

Csehország
(2.04% of population)

tagság kezdete 13. dec. 2017.

megválasztva 2017
hivatalban 2021-ig
 
Csehország miniszterelnöke
Andrej Babiš
(ALDEANO)
  Dánia

Dánia
(1.12% of population)

tagság kezdete 26. jún. 2019.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
Dánia Miniszterelnöke
Mette Frederiksen
(PESA)
  Észtország

Észtország
(0.26% of population)

tagság kezdete 23. nov. 2016.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
Észtország miniszterelnöke
Jüri Ratas
(ALDEEK)
  Finnország

Finn Köztársaság
(1.07% of population)

tagság kezdete 06. jún. 2019.

megválasztva 2019,
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Antti Rinne
(PESFinn Szociáldemokrata Párt)
  Franciaország

Francia Köztársaság
(13.09% of population)

tagság kezdete 14. máj. 2017.

megválasztva 2017
hivatalban 2022-ig
 
Franciaország elnöke
Emmanuel Macron
(ALDEEn Marche)
  Németország

Németország
(16.10% of population)

tagság kezdete 22. nov. 2005.

megválasztva 2005, 2009, 2013, 2017
hivatalban 2021-ig
 
Németország kancellárja
Angela Merkel
(EPPCDU)
  Görögország

Görög Köztársaság
(2.10% of population)

tagság kezdete 8. júl. 2019.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
Görögország Miniszterelnöke
Kiriákosz Micotákisz
EPPÚj Demokrácia)
  Magyarország

Magyarország
(1.91% of population)

tagság kezdete 29. máj. 2010.
Miniszterelnök 1998–2002


megválasztva 1998, 2010, 2014, 2018
hivatalban 2022-ig
 
Magyarország miniszterelnöke
Orbán Viktor
(EPPFidesz)
  Írország

Írország
(0.93% of population)

tagság kezdete 14. jún. 2017.

hivatalban 2022-ig
 
Taoiseach
Leo Varadkar
(EPPFG)
  Olaszország

Olasz Köztársaság
(11.95% of population)

tagság kezdete 1. jún. 2018.

megválasztva 2018
hivatalban 2023-ig
 
Olaszország miniszterelnöke
Giuseppe Conte
(független)
  Lettország

Lettország
(0.38% of population)

tagság kezdete 23. jan. 2019.

megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig
 
Lettország miniszterelnöke
Krišjānis Kariņš
(EPPVienotība)
  Litvánia

Litván Köztársaság
(0.56% of population)

tagság kezdete 12. júl. 2019.

megválasztva 2019
 
Litvánia elnöke
Gitanas Nausėda
(független)
  Luxemburg

Luxembourg
(0.12% of population)

tagság kezdete 4. dec. 2013.

megválasztva 2013, 2018
hivatalban 2023-ig
 
Luxembourg miniszterelnöke
Xavier Bettel
(ALDEDP)
  Málta

Málta
(0.09% of population)

tagság kezdete 11. márc. 2013.

megválasztva 2013, 2017
hivatalban 2022-ig
 
Málta miniszterelnöke
Joseph Muscat
(PESMunkáspárt)
  Hollandia

Hollandia
(3.36% of population)

tagság kezdete 14. okt. 2010.

megválasztva 2010, 2012, 2017
hivatalban 2021-ig
 
Hollandia miniszterelnöke
Mark Rutte
(ALDEVVD)
  Lengyelország

Lengyelország
(7.41% of population)

tagság kezdete 11. dec. 2017.

hivatalban 2019-ig
 
Lengyelország miniszterelnöke
Mateusz Morawiecki
(ACREPiS)
  Portugália

Portugália
(2.01% of population)

tagság kezdete 26. nov. 2015.

hivatalban 2019-ig
 
miniszterelnök
António Costa
(PESPS)
  Románia

Románia
(3.83% of population)

tagság kezdete 21. dec. 2014.

megválasztva 2014, 2019
hivatalban 2024-ig
 
Románia elnöke
Klaus Johannis
(EPP[a 3] – Ind.[a 4])
  Szlovákia

Szlovákia
(1.06% of population)

tagság kezdete 22. márc. 2018.

hivatalban 2020-ig
 
miniszterelnök
Peter Pellegrini
(PESSmer–SD)
  Szlovénia

Szlovénia
(0.40% of population)

tagság kezdete 13. szept. 2018.

megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig
 
miniszterelnök
Marjan Šarec
(ALDELMŠ)
  Spanyolország

Spanyolország
(9.08% of population)

tagság kezdete 2. jún. 2018.

megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig
 
miniszterelnök
Pedro Sánchez
(PESPSOE)
  Svédország

Svédország
(1.97% of population)

tagság kezdete 3. okt. 2014.

megválasztva 2014, 2018
hivatalban 2022-ig
 
miniszterelnök
Stefan Löfven
(PESSAP)
  Egyesült Királyság

Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
(12.85% of population)

tagság kezdete 24. júl. 2019.
 
Egyesült Királyság miniszterelnöke
Boris Johnson
(ACREKonzervatív Párt)
megjegyzések
  1. A minősített döntéshozatalnál figyelembe vett súlya az adott országnak. Az Unió teljes népességének arányában decision of the Council of the Európai Unió on Member States populations for 2018
  2. Miután a Strache botrányt követően megbukott az osztrák kormány, és szeptembere kiírták 2019-es ausztriai parlamenti választás mint kancellár vezeti az osztrák kormányt.
  3. A hivatalos honlap szerint az Európai Néppárthoz tartozik official webpage.
  4. A National Liberal Party (PNL) korábbi elnöke a Román alkotmány szerint elnöki megbízatása idején egyetlen párthoz sem tartozhat.


A találkozók listájaSzerkesztés

1985
1986
1987
  • Brüsszel, június
1988
1989
1990
1991
1992

Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.[2]

ElnökSzerkesztés

Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.

Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.

Elnöke (1990–)Szerkesztés

Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája

Rotálódó elnökségSzerkesztés

Állandó elnökökSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Fidesz kezdeményezte néppárti tagságának felfüggesztését. MTI-fidesz.hu, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  2. Az Európai Tanács következtetései
  3. Az Európai Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
  4. Európai Tanács: Újra Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
  5. KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  6. Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata (magyar nyelven). www.consilium.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.