Főmenü megnyitása

Mark Rutte (Hága, 1967. február 14. –) holland politikus, 2010. október 14. óta Hollandia miniszterelnöke. 2010-es hatalomra kerülésével Hollandiában 92 év után ő lett az első liberális miniszterelnök.[1]

Mark Rutte
Mark Rutte 2015-ben
Mark Rutte 2015-ben
A Holland Királyság 50. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. október 14.
Uralkodó Beatrix
(2013-ig)
Vilmos Sándor
(2013-tól)
Előd Jan Peter Balkenende

Született 1967február 14. (52 éves)
Hága
Párt Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért Volkspartij voor Vrijheid en Democratie (nl) Logo.svg

Foglalkozás
Iskolái
Vallás Protestant Church in the Netherlands

Díjak Dutchman of the Year (2011)

Mark Rutte aláírása
Mark Rutte aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mark Rutte témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

FiatalkoraSzerkesztés

 
Rutte 2006-ban

1967-ben született Hágában, egy kálvinista családban. Édesapja Izaäk Rutte (1909-1988) kereskedő volt, édesanyja Hermina Cornelia Dilling (1923-) titkárnő.

Rutte 1985-ben érettségizett egy művészeti gimnáziumban. Eredetileg konzervatóriumban szeretett volna zongorista lenni. A leideni egyetemen volt történész szakos hallgató, ahol 1992-ben megszerezte mesterfokozatú diplomáját. Egyetemista korában tagja lett a konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért ifjúsági tagozatának. Az ifjúsági tagozat elnöke volt 1988 és 1991 között.

Tanulmányai lezártával a versenyszférában dolgozott, majd az Unilever humán erőforrás részlegén dolgozott 1997-ig, 1997 és 2000 között az Unilever egyik alávállalkozásának a Van Den Bergh Nederland személyzeti menedzsere volt.

1993 és 1997 között a VVD országos testületének volt tagja, majd a 2002-es választáson a párt jelöltő bizottságának tagja lett. 2003-ban lett először tagja a Képviselőháznak.

Politikai karrierjeSzerkesztés

Az Első és Második-Balkenende kormány alatt 2002 és 2004 között szociális és munkaügyi államtitkár volt. Államtitkárként felelős volt az önkormányzati jóléti juttatások illetve a biztonságos munkakörülmények ügyeiért. 2004 és 2006 között felsőoktatási és tudományos ügyekért felelős államtitkár volt. Tevékenysége alatt a holland felsőoktatási rendszer részben piacorientáltabbá vált.

MiniszterelnökSzerkesztés

Első Rutte-kormánySzerkesztés

 
Rutte első napja miniszterelnökként, 2010. október 14.

A 2010-es holland választáson a CDA súlyos vereséget szenvedett: 20 mandátumot vesztettek el, a negyedik párttá szorultak vissza. A választáson a Szabadságpárt 15-tel növelte mandátumainak számát. A Munkáspárt 3 mandátumot vesztett. A választások után a kormánykoalíció létrehozása 127 napot vett igénybe, mivel a VVD-nek nem sikerült megegyezni a baloldali pártokkal (Munkáspárt, Baloldali Zöldek, Szocialisták). A VVD megállapodást kötött a CDA-val emellett a Szabadságpárt külső támogatója lett a kormánynak, azzal a feltétellel hogy nem kaptak kormányzati szerepet.[2]

2012. áprilisában Geert Wilders a Szabadságpárt elnöke ellenezte a 16 milliárd euró összegű költségvetési megszorítást, emiatt nem támogatta pártjával tovább kormánykoalíciót és előrehozott választást írtak ki.

Második Rutte-kormánySzerkesztés

 
Donald Tusk, Mark Rutte, Robert Fico és Jean-Claude Juncker 2016-ban Pozsonyban

Az előrehozott választáson a VVD 10-zel növelte mandátumait, A Szabadságpárt 9-et vesztett. Ezúttal Rutte mindössze 49 napos tárgyalás után a Munkáspárttal kötött koalíciót így meglett a képviselőházi többsége a kormánynak. Először szavazhattak Karibi Hollandia lakosai is a választáson.

Ez alatt a kormány ciklus alatt történt 2014. július 17-én a Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófája, amikor is a repülőgép 238 (ebből 193 holland) utassal és 15 főnyi személyzettel Kelet-Ukrajnában Doneck területen, Hrabove település közelében zuhant le. Helyszíni jelentések szerint a kelet-ukrajnai szeparatisták akadályozták a hatóságok munkáját a katasztrófa napján. Miután 4 nappal a katasztrófa után sem volt megközelíthető a repülőgép roncsa, Mark Rutte Oroszország ellenes szankciók bevezetését sürgette.[3]

Harmadik Rutte-kormánySzerkesztés

A 2017. márciusi választásokat is Rutte pártja, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) nyerte, habár korábbi eredményéhez képest 8 mandátumot veszített.[4] A korábban végzett közvélemény-kutatások szerint is a VVD valamivel népszerűbb volt a választók körében, mint riválisa, a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV). A közvélemény szerint továbbá Rutte jól kezelte a 2017-es diplomáciai konfliktust Hollandia és Törökország között.[5] A választáson viszont megbukott a Munkáspárt (PvdA), ami így kiesett a kormánykoalícióból. 2017. október 26-án lépett életbe a harmadik Rutte-kormány,[6] koalícióban a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a 66-os Demokraták (D66), és a Keresztény Unió (CU) pártokkal. A választások és a kormány felállása között 208 nap telt el, ez volt a leghosszabb ilyen időszak a holland történelemben.[7]

A megállapodásnak a 15%-os osztalékadó eltörlésére irányuló terve (évente 1,4 milliárd eurót biztosítva ezzel az államnak) rendkívül népszerűtlennek bizonyult, mivel azt egyik párt programjában sem említették, és később kiderült, hogy a holland nagyvállalatok, például a Shell és az Unilever titokban lobbiztak ezen intézkedés miatt.[8]

 
Donald Trumppal a Fehér Házban

2019. március 20-án tartották a helyi tartományi választásokat, melyet egy új radikális párt, a Thierry Baudet által vezetett Fórum a Demokráciáért (FvD) nyert meg.[9] A május 23-án tartott holland EP-választásokon a Munkáspárt (PvdA) szerezte a legtöbb szavazatot.[10]

2019. július 18-án Mark Rutte közös sajtótájékoztatót tartott a Fehér Házban Donald Trumppal. A találkozó végén Rutte ellentmondott az elnöknek, mikor az arról beszélt, hogy nem lesz baj, ha az USA nem tud megállapodni az Európai Unióval arról, hogy az Európából behozott acélra védővámot kellene kivetni Amerikában.[11][12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mark Rutte: eerste liberale premier sinds 1918. (Hozzáférés: 2017. december 5.)
  2. http://kitekinto.hu/europa/2011/10/20/ki_nevet_a_vegen_hollandiaban
  3. Maláj gép: Hollandia bekeményít. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  4. http://hirtv.hu/hirtvkulfold/rutte-legyozte-a-populizmust-1390427
  5. Hollandia: Rutte nem mond le pártvezetői posztjáról, ha Wilders nyer (magyar nyelven). euronews, 2017. március 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  6. Beiktatták az új holland kormányt (magyar nyelven). euronews, 2017. október 26. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  7. Zrt, HVG Kiadó: Sokáig alakult, de hamar szét is robbanhat a holland kormány (magyar nyelven). hvg.hu, 2017. október 28. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  8. Rutte: effect afschaffen dividendbelasting op bedridden niet bekend. cookies.rtlnieuws.nl. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  9. Gergely, Nyilas: Szárnyal a holland szélsőjobb az utrechti támadás után (magyar nyelven). index.hu, 2019. március 22. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  10. Zrt, HVG Kiadó: Meglepetés Hollandiában: Frans Timmermans pártja nyerhette az EP-választást (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. május 23. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  11. Licheva, Veronika: Rutte interrupts Trump! 4 Things that happened at the Rutte - Trump meeting (brit angol nyelven). DutchReview, 2018. július 3. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  12. plankog: „Nem!” - szólt közbe a holland miniszterelnök, amikor Trump arról beszélt, az is pozitív, ha nincs megállapodás az EU-val. 444, 2018. július 3. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)

ForrásokSzerkesztés