Charles Michel

belga politikus

Charles Michel (Namur, 1975. december 21. – ) belga politikus, az ország miniszterelnöke 2014-től 2019-ig.[5] 2019-től az Európai Tanács elnöke.

Charles Michel
Charles Michel (49467991288).jpg
Az Európai Tanács elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. december 1.
Előd Donald Tusk
Belgium 52. miniszterelnöke
Hivatali idő
2014. október 11. 2019. október 27.
Uralkodó Fülöp belga király
Előd Elio Di Rupo
Utód Sophie Wilmès

Született 1975. december 21. (47 éves)[1][2][3]
Namur[4]
Párt Mouvement Réformateur

Szülei Louis Michel
Élettárs Amélie Derbaudrenghien
Foglalkozás
  • politikus
  • jogász
  • international forum participant
Iskolái

Díjak
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 1st class
  • Grand Officer of the Order of Leopold (2014. május 21.)
  • Minister of State (2019. október 31., Fülöp belga király)
  • Knight Grand Cross of the Order of Leopold II (Belgium) (2019)
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 1. osztály
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Michel témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Michel az Amszterdami Egyetemen szerzett jogi diplomát 1998-ban. 1999-ben lett országgyűlési képviselő a Mouvement Réformateur (Reformmozgalom) párt színeiben. 2006 decemberében Wavre polgármesterévé választották. 2007 decembere és 2011 februárja között együttműködési és fejlesztési miniszter volt. 2011. február 4-én a Mouvement Réformateur elnökévé választották.

A 2014. május 25-i szövetségi parlamenti választások utáni négy hónapos koalíciós tárgyalásokat követően október 11-én kormányt alakított és letette a hivatali esküt.

2018. december 18-án benyújtotta lemondását Fülöp belga királynak - egyes értelmezések szerint azért, mert erőszakba torkollott az ENSZ migrációs csomagja elleni tüntetés.,[6] más értelmezés szerint azért mondott le, mert az Új Flamand Szövetség kilépett a kormánykoalícióból, mivel nem támogatta az ENSZ migrációs csomagjának kormányfő által történt elfogadását.

December 21-én a belga király elfogadta lemondását, egyúttal felkérte, hogy vállalja el az ügyvivő kormány vezetését a 2019-es választásokig.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Dictionnaire des Wallons (francia nyelven). Francia Közösség
  3. GeneaStar
  4. http://chancellerie.belgium.be/en/content/charles-michel
  5. Sophie Wilmès nommée Première ministre par intérim, première femme à ce poste La Libre 27. Oktober 2019, online
  6. Lemondott a belga kormányfő. Infostart.hu. 2018. dec. 18.
  7. Ügyvivő kormányfőnek kérte fel a belga király az eddigi miniszterelnököt. Magyar Idők. 2018. dec. 21.

ForrásokSzerkesztés