Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsának megelőző, aktuális és következő soros elnökéből álló Elnöki Trojkák, vagy EU Triók követik egymást.

A 2011-es magyar elnökségSzerkesztés

Magyarországnak a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol-belga-magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az elnökséget 2010 első felében Spanyolország, második felében Belgium látta el,[1] majd a magyar elnökség[2] következett 2011. január 1-jétől június 30-ig.

Magyarországtól – a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti lengyel-dán-ciprusi Elnöki Trojka első tagjaként – Lengyelország vette át a soros elnökség „stafétáját”, melyet 2012. január 1-jétől hat hónapra Dánia vitt tovább. A dánok az Európai Unió történetének egyik legnehezebb időszakában töltötték be a soros elnöki tisztet és a problémák különösen súlyos részét a kerek tíz éve épp ugyanezen a napon, 2002. január 1-jén 12 európai ország hivatalos fizetőeszközévé vált euró és eurózóna, átfogóbban az unió pénzügyi gondjai jelentik.

A soros elnökség funkcióiSzerkesztés

A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a lisszaboni szerződés[3] elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására.

A soros elnök feladatai közé tartozik a Tanács és munkacsoportjai ülései napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése. A lisszaboni szerződés életbe lépése óta a külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője („az EU külügyminisztere”),[4] jelenleg Josep Borrell. A Tanács további ülésein az EU soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl. Például ha Magyarország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi témában ülésező Tanács elnöke a magyar környezetvédelmi miniszter lesz.

Az Európai Tanács üléseit, amely nem összetévesztendő az Európai Unió Tanácsával, hiszen két különböző intézményről van szó, pedig az Európai Tanács állandó elnöke, jelenleg Charles Michel vezeti.

Az elnöki tisztet kezdetben az országok saját nyelvükön írt ábécérendjének sorrendjében töltötték be a tagállamok. Ennek hátránya az volt, hogy mindig ugyanazokra az államokra jutott a nyári és karácsonyi szüneteket is magába foglaló, „rövidebb” elnökség. 1993 januárjától, a 10. elnökségi ciklusban felcserélték az éves elnökségpárokat, így Dánia (Danmark) megelőzte Belgiumot (Belgique), Görögország (Ellász) Németországot (Deutschland) stb. A ciklus végén eltérő kört állapítottak meg, oly módon, hogy valamennyi elnökségi trojkában részt vegyen egy nagy állam.[5]

2004 végén, a holland elnökség idején döntés született az elnöki periódusok elosztásáról 2020-ig, a táblázat szerint. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. (E hármas csoportokat szokásosan Trojkának vagy Triónak nevezik.) Az Európai Alkotmány tervezetének[6] sikertelen elfogadtatása után elfogadott lisszaboni szerződés a soros elnökség intézményében alacsonyabb szinten is jelentős változtatásokat hozott, különösen a kül- és biztonságpolitika területén. Itt a munkacsoportok vezetését ezentúl a 2010 folyamán létrejövő Európai Külügyi Szolgálat[7] munkatársai veszik át.

Az elnöki periódusok listájaSzerkesztés

Az elnöki periódusokat 2020 első félévéig a Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendjének meghatározásáról szóló 2007/5/EK, Euratom tanácsi határozat tartalmazza.[8] Ez a jogszabály nem tér ki Horvátországra, tehát elképzelhető, hogy egy leendő horvát elnökség beiktatása érdekében módosulni fog.

Az alábbi táblázat az eddigi (és a tervezett jövőbeli), az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó országokat sorolja fel, a külügyminiszterekkel együtt, akik az Általános Ügyek Tanácsának elnökét adták. Az 1974-től formális üléseket tartó Európai Tanács elnöke korábban az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. 2009. december 1-jén életbe lépett lisszaboni szerződés létrehozta az Európai Tanács állandó elnöki posztját, így annak már nincs köze az elnökséget aktuálisan ellátó országhoz.

Időszak Trió Ország Az Európai Tanács elnöke (1958-2009)

A soros államfő vagy kormányfő (2009-től)

Az Általános Ügyek Tanácsának elnöke (a soros külügyminiszter) Weboldal Fő szócikk
1958 jan.–jún.     Belgium Achille Van Acker, június 26-tól Gaston Eyskens Victor Larock    
júl.–dec.   NSZK Konrad Adenauer Heinrich von Brentano
1959 jan.–jún.   Franciaország Charles de Gaulle, január 8-tól Michel Debré Maurice Couve de Murville
júl.–dec.   Olaszország Antonio Segni Giuseppe Pella
1960 jan.–jún.   Luxemburg Pierre Werner Eugène Schaus
júl.–dec.   Hollandia Jan de Quay Joseph Luns
1961 jan.–jún.   Belgium Gaston Eyskens, április 25-től Théo Lefèvre Paul-Henri Spaak
júl.–dec.   NSZK Konrad Adenauer Gerhard Schröder
1962 jan.–jún.   Franciaország Michel Debré, április 14-től Georges Pompidou Maurice Couve de Murville
júl.–dec.   Olaszország Amintore Fanfani Emilio Colombo
1963 jan.–jún.   Luxemburg Pierre Werner Eugène Schaus
júl.–dec.   Hollandia Jan de Quay, július 24-től Victor Marijnen Joseph Luns
1964 jan.–jún.   Belgium Théo Lefèvre Hendrik Fayat
júl.–dec.   NSZK Ludwig Erhard Gerhard Schröder
1965 jan.–jún.   Franciaország Georges Pompidou Maurice Couve de Murville
júl.–dec.   Olaszország Aldo Moro Amintore Fanfani
1966 jan.–jún.   Luxemburg Pierre Werner Pierre Werner
júl.–dec.   Hollandia Jo Cals, november 22-től Jelle Zijlstra Barend Biesheuvel
1967 jan.–jún.   Belgium Paul Vanden Boeynants Renaat Van Elslande
júl.–dec.   NSZK Kurt Georg Kiesinger Willy Brandt
1968 jan.–jún.   Franciaország Georges Pompidou Maurice Couve de Murville
júl.–dec.   Olaszország Giovanni Leone, december 12-től Mariano Rumor Giuseppe Medici
1969 jan.–jún.   Luxemburg Pierre Werner Pierre Grégoire
júl.–dec.   Hollandia Piet de Jong Joseph Luns
1970 jan.–jún.   Belgium Gaston Eyskens Pierre Harmel
júl.–dec.   NSZK Willy Brandt Walter Scheel
1971 jan.–jún.   Franciaország Jacques Chaban-Delmas Maurice Schumann
júl.–dec.   Olaszország Emilio Colombo Aldo Moro
1972 jan.–jún.   Luxemburg Pierre Werner Gaston Thorn
júl.–dec.   Hollandia Barend Biesheuvel Norbert Schmelzer
1973 jan.–jún.   Belgium Gaston Eyskens, január 26-tól Edmond Leburton Pierre Harmel
júl.–dec.   Dánia Anker Jørgensen, december 19-től Poul Hartling Ivar Nørgaard
1974 jan.–jún.   NSZK Willy Brandt, május 7-16 között Walter Scheel, május 26-tól Helmut Schmidt Walter Scheel
júl.–dec.   Franciaország Jacques Chirac Jean Sauvagnargues
1975 jan.–jún.   Írország Liam Cosgrave Garret FitzGerald
júl.–dec.   Olaszország Aldo Moro Mariano Rumor
1976 jan.–jún.   Luxemburg Gaston Thorn Gaston Thorn
júl.–dec.   Hollandia Joop den Uyl Max van der Stoel
1977 jan.–jún.   Egyesült Királyság James Callaghan Anthony Crosland, majd David Owen
júl.–dec.   Belgium Leo Tindemans Henri Simonet
1978 jan.–jún.   Dánia Anker Jørgensen Knud Børge Andersen
júl.–dec.   NSZK Helmut Schmidt Hans-Dietrich Genscher
1979 jan.–jún.   Franciaország Valéry Giscard d’Estaing Jean François-Poncet
júl.–dec.   Írország Jack Lynch, december 11-től Charles Haughey Michael O'Kennedy
1980 jan.–jún.   Olaszország Francesco Cossiga Attilio Ruffini
júl.–dec.   Luxemburg Pierre Werner Colette Flesch
1981 jan.–jún.   Hollandia Dries van Agt Chris van der Klaauw
júl.–dec.   Egyesült Királyság Margaret Thatcher Peter Carington
1982 jan.–jún.   Belgium Wilfried Martens Leo Tindemans
júl.–dec.   Dánia Anker Jørgensen, szeptember 10-től Poul Schlüter Uffe Ellemann-Jensen
1983 jan.–jún.   NSZK Helmut Kohl Hans-Dietrich Genscher
júl.–dec.   Görögország Andreasz Papandréu Grigórisz Várfisz
1984 jan.–jún.   Franciaország François Mitterrand Roland Dumas
júl.–dec.   Írország Garret FitzGerald Peter Barry
1985 jan.–jún.   Olaszország Bettino Craxi Giulio Andreotti
júl.–dec.   Luxemburg Jacques Santer Jacques Poos
1986 jan.–jún.   Hollandia Ruud Lubbers Hans van den Broek
júl.–dec.   Egyesült Királyság Margaret Thatcher Geoffrey Howe
1987 jan.–jún.   Belgium Wilfried Martens Leo Tindemans
júl.–dec.   Dánia Poul Schlüter Uffe Ellemann-Jensen
1988 jan.–jún.   NSZK Helmut Kohl Hans-Dietrich Genscher
júl.–dec.   Görögország Andreas Papandreou Theodoros Pangalos
1989 jan.–jún.   Spanyolország Felipe González Francisco Fernández Ordóñez
júl.–dec.   Franciaország François Mitterrand Roland Dumas
1990 jan.–jún.   Írország Charles Haughey Gerard Collins
júl.–dec.   Olaszország Giulio Andreotti Gianni De Michelis
1991 jan.–jún.   Luxemburg Jacques Santer Jacques Poos
júl.–dec.   Hollandia Ruud Lubbers Hans van den Broek
1992 jan.–jún.   Portugália Aníbal Cavaco Silva João de Deus Pinheiro
júl.–dec.   Egyesült Királyság John Major Douglas Hurd
1993 jan.–jún.   Dánia Poul Schlüter, január 25-től Poul Nyrup Rasmussen Uffe Ellemann-Jensen, január 25-től Niels Helveg Petersen
júl.–dec.   Belgium Jean-Luc Dehaene Willy Claes
1994 jan.–jún.   Görögország Andreas Papandreou Karolos Papoulias
júl.–dec.   Németország Helmut Kohl Klaus Kinkel
1995 jan.–jún.   Franciaország François Mitterrand, május 17-től Jacques Chirac Alain Juppé, május 17-től Hervé de Charette
júl.–dec.   Spanyolország Felipe González Javier Solana
1996 jan.–jún.   Olaszország Lamberto Dini, május 18-tól Romano Prodi Susanna Agnelli, május 18-tól Lamberto Dini ?
júl.–dec.   Írország John Bruton Dick Spring ?
1997 jan.–jún.   Hollandia Wim Kok Hans van Mierlo ?
júl.–dec.   Luxemburg Jean-Claude Juncker Jacques Poos ?
1998 jan.–jún.   Egyesült Királyság Tony Blair Robin Cook presid.fco.gov.uk
júl.–dec.   Ausztria Viktor Klima Wolfgang Schüssel ?
1999 jan.–jún.   Németország Gerhard Schröder Joschka Fischer ?
júl.–dec.   Finnország Paavo Lipponen Tarja Halonen presidency.Finnország.fi
2000 jan.–jún.   Portugália António Guterres Jaime Gama ?
júl.–dec.   Franciaország Lionel Jospin Hubert Védrine ?
2001 jan.–jún.   Svédország Göran Persson Anna Lindh eu2001.se
júl.–dec.   Belgium Guy Verhofstadt Louis Michel eu2001.be
2002 jan.–jún.   Spanyolország José María Aznar Josep Piqué i Camps ue2002.es
júl.–dec.   Dánia Anders Fogh Rasmussen Per Stig Møller eu2002.dk
2003 jan.–jún.   Görögország Kostas Simitis Georgios Andrea Papandreou eu2003.gr
júl.–dec.   Olaszország Silvio Berlusconi Franco Frattini eu2003.it
2004 jan.–jún.   Írország Bertie Ahern Brian Cowen eu2004.ie
júl.–dec.   Hollandia Jan Peter Balkenende Bernard Bot eu2004.nl
2005 jan.–jún.   Luxemburg Jean-Claude Juncker Jean Asselborn eu2005.lu
júl.–dec.   Egyesült Királyság Tony Blair Jack Straw eu2005.gov.uk
2006 jan.–jún.   Ausztria Wolfgang Schüssel Ursula Plassnik eu2006.at
júl.–dec.   Finnország[9] Matti Vanhanen Erkki Tuomioja eu2006.fi
2007 jan.–jún. T1   Németország Angela Merkel Frank-Walter Steinmeier eu2007.de
júl.–dec.   Portugália Jose Sócrates Luís Amado eu2007.pt
2008 jan.–jún.   Szlovénia Janez Janša Dimitrij Rupel eu2008.si
júl.–dec. T2   Franciaország Nicolas Sarkozy Bernard Kouchner ue2008.fr
2009 jan.–jún.   Csehország Mirek Topolánek, május 9-től Jan Fischer Karl zu Schwarzenberg, május 9-től Jan Kohout eu2009.cz
júl.–dec.   Svédország Fredrik Reinfeldt Carl Bildt se2009.eu
2010 jan.–jún. T3   Spanyolország José Luis Rodríguez Zapatero Miguel Ángel Moratinos Cuyaubé eu2010.es[10]
eutrio.es
Spanyol EU-elnökség (2010)
júl.–dec.   Belgium Yves Leterme Steven Vanackere eutrio.be[10] Belga EU-elnökség (2010)
2011 jan.–jún.   Magyarország Orbán Viktor Martonyi János eu2011.hu
eutrio.hu[10]
Magyar EU-elnökség (2011)
júl.–dec. T4   Lengyelország Donald Tusk Radosław Sikorski pl2011.eu[11] Lengyel EU-elnökség (2011)
2012 jan.–jún.   Dánia Helle Thorning-Schmidt Villy Søvndal eu2012.dk Dán EU-elnökség (2012)
júl.–dec.   Ciprus Dimítrisz Hrisztófiasz Erato Kozaku-Markullisz www.cy2012.eu Ciprusi EU-elnökség (2012)
2013 jan.–jún. T5   Írország Enda Kenny Eamon Gilmore eu2013.ie Ír EU-elnökség (2013)
júl.–dec.   Litvánia Algirdas Butkevičius Linas Antanas Linkevičius eu2013.lt Litván EU-elnökség (2013)
2014 jan.–jún.   Görögország Antonis Samaras gr2014.eu Görög EU-elnökség (2014)
júl.–dec. T6   Olaszország Matteo Renzi italia2014.eu Archiválva 2014. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben  
2015 jan.–jún.   Lettország Laimdota Straujuma eu2015.lv
júl.–dec.   Luxemburg Xavier Bettel eu2015lu.eu
2016 jan.–jún. T7   Hollandia Mark Rutte eu2016.nl
júl.–dec.   Szlovákia Robert Fico sk16.eu
2017 jan.–jún.   Málta Joseph Muscat eu2017.mt
júl.–dec. T8   Észtország[12] Jüri Ratas eu2017.ee
2018 jan.–jún.   Bulgária Bojko Boriszov eu2018bg.bg
júl.–dec.   Ausztria Sebastian Kurz eu2018.at
2019 jan.–jún. T9   Románia Viorica Dăncilă romania2019.eu
júl.–dec.   Finnország Antti Rinne, december 10-től Sanna Marin eu2019.fi
2020 jan.–jún.   Horvátország Andrej Plenković eu2020.hr
júl.–dec. T10   Németország Angela Merkel eu2020.de
2021 jan.–jún.   Portugália António Costa 2021portugal.eu TBD
júl.–dec.   Szlovénia Janez Janša si2021.eu TBD
2022 jan.–jún. T11   Franciaország Jean Castex europe2022.fr TBD
júl.–dec.   Csehország Petr Fiala eu2022.cz TBD
2023 jan.–jún.   Svédország TBD TBD
júl.–dec. T12   Spanyolország eu2023.es TBD
2024 jan.–jún.   Belgium TBD TBD
júl.–dec.   Magyarország TBD TBD
2025 jan.–jún. T13   Lengyelország TBD TBD
júl.–dec.   Dánia TBD TBD
2026 jan.–jún.   Ciprus TBD TBD
júl.–dec. T14   Írország TBD TBD
2027 jan.–jún.   Litvánia TBD TBD
júl.–dec.   Görögország TBD TBD
2028 jan.–jún. T15   Olaszország TBD TBD
júl.–dec.   Lettország TBD TBD
2029 jan.–jún.   Luxemburg TBD TBD
júl.–dec. T16   Hollandia TBD TBD
2030 jan.–jún.   Szlovákia TBD TBD
júl.–dec.   Málta TBD TBD

JegyzetekSzerkesztés

  1. A belga elnökség programja és kiemelt témái. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
  2. A magyar EU-elnökség programja és kiemelt témái. [2011. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 14.)
  3. A Lisszaboni Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege (magyarul)
  4. [A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala (magyarul). [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.) A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala (magyarul)]
  5. Timothy Bainbridge: EU mindentudó, Budapest: HVG kiadó, ISBN 963-7525-52-1 130. oldal
  6. Az Európai Alkotmány. [2010. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
  7. Az Európai Külügyi Szolgálat hivatalos honlapja (angolul)
  8. A Tanács 2007/5/EK, Euratom határozata (2007. január 1.) a Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendjének meghatározásáról
  9. Eredetileg Németország váltotta volna Ausztriát 2006-ban, de a választási év miatt félreállt, és helyette a soron következő Finnország vitte az elnökséget. Végül egy elbukott bizalmatlansági indítvány miatt 2005-ben voltak a német választások, de a változtatás mégis megmaradt.
  10. a b c The Trio of Presidencies of the Council of the European Union. [2010. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 24.)
  11. The official website for the Polish Presidency of the EU Council Archiválva 2011. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Polish Presidency of the EU Council; 22 October 2009; Hozzáférés ideje: 29 November 2009.
  12. Eredetileg az Egyesült Királyság lett volna, de a Brexit miatt visszalépett.