Dries van Agt

(1931–2024) holland politikus

Andreas Antonius Maria "Dries" van Agt (Geldrop, 1931. február 2.2024. február 5.) holland politikus, a Kereszténydemokrata Tömörülés képviselője, miniszterelnök (1977–1982).

Dries van Agt
Dries van Agt 1980-ban
Dries van Agt 1980-ban
Hollandia 46. miniszterelnöke
Hivatali idő
1977. december 19. – 1982. november 4.
Uralkodó Julianna holland királynő (1980-ig)
Beatrix holland királynő
Előd Joop den Uyl
Utód Ruud Lubbers
Kereszténydemokrata Tömörülés elnöke
Hivatali idő
1976. december 10. – 1982. október 25.
Előd nincs
Utód Ruud Lubbers
Hollandia igazságügy minisztere
Hivatali idő
1971. július 6. – 1977. szeptember 8.

Született 1931. február 2.[1][2]
Geldrop[3]
Elhunyt2024. február 5. (93 évesen)[4]
Nijmegen
Párt Katolikus Néppárt (1971-1980)
Kereszténydemokrata Tömörülés (1980-tól)

Házastársa Eugenie van Agt-Krekelberg (1958 – 2024. február 5., házastárs halála)
Foglalkozás
Iskolái Radboud University Nijmegen (LLM)
Vallás katolicizmus

Díjak
  • Grand Cross of the Order of Orange-Nassau
  • Eremedaille voor Voortvarendheid en Vernuft (1974. szeptember 19.)
  • honorary citizen of North-Brabant (1987)
  • Order of Jerusalem (2021)

Dries van Agt aláírása
Dries van Agt aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dries van Agt témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Tanulmánya és fiatalkora szerkesztés

Római katolikus családban született Észak-Brabant tartományban. Kitűnő tanulóként érettségizett az Eindhovenben található Ágoston-rendi Augustinianum iskolában. A katolikus szellemiségű Radboud Egyetemen diplomázott le jogi karon 1955-ben, és 1957-ben megszerezte ügyvédi szakvizsgáját.

1955 és 1957 között ügyvédjelöltként dolgozott több ügyvédi irodánál. 1957-től közalkalmazottként kezdett dolgozni a holland Mezőgazdasági és Halászati Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban. 1968-ban büntető eljárásjogot oktatott a Radboud Egyetemen. 1971-ben bírónak nevezték ki az Arnhemi Városi Bíróságon.

Politikai pályája szerkesztés

Annak ellenére, hogy kinevezték bírónak, inkább a politikai pályát választotta és indult az 1971-es holland általános választáson. Belépett a Katolikus Néppártba, 1971 és 1973 között Barend Biesheuvel kormányának igazságügy-minisztere. 1973 és 1977 között a munkáspárti Joop den Uyl vezette kormány miniszterelnök-helyettese.

Kereszténydemokrata Tömörülés elnöke szerkesztés

1976-ban lett az akkor még a három vallási alapon szerveződő párt szövetségének vezetője: Katolikus Néppárt, Forradalomellenes Párt és Keresztény Történelmi Unió. 1977-ben a három párt először szerepelt Kereszténydemokrata Tömörülés néven közös listán, majd 1980-ban egyesültek, s Van Agt 1982-ig volt a párt elnöke.

Miniszterelnök szerkesztés

Első Van Agt-kormány szerkesztés

Az 1977-es választáson ugyan a Munkáspárt szerezte a legtöbb mandátumot, de nem volt meg a kormánytöbbsége, emiatt koalíciós tárgyalást kezdeményezett Joop den Uyl pártelnök a kereszténydemokrata Van Agt-tel. Van Agt azonban nem akart a Munkáspárttal koalíciót, hanem a konzervatív-liberális Hans Wiegel vezette VVD párttal kötött koalíciót. A koalíció megkötése 208 napot vett igénybe.

A kormánynak szembe kellett nézni gazdasági, pénzügyi problémákkal, és a növekvő munkanélküliséggel. A válság az 1973-as olajválság következménye volt. Tömeges elbocsátások voltak számos holland vállalat esetében, mint a tehergépjárműveket gyártó DAF, a hajógyártással foglalkozó RSV és ADM gyárak esetében történt. A szociális segélyeket, a közalkalmazottak fizetéseit és az oktatásra szánt pénzeket csökkentették. A megszorítások miatt 1978-ban memorandumot tettek közzé a Bestek'81 (Feldarabolás '81) néven, utalva, hogy az 1981-es holland választáson elűzik Van Agt-kormányát.

A kormány közigazgatási reformot hajtott végre 1978-ban, aminek keretében átalakították a holland tartományok szerkezetét. A kormány alatt mondott le trónjáról Julianna holland királynő, a trónra Beatrix lépett, akinek trónra lépése miatt 1980. április 30-án tömegtüntetések voltak Amszterdamban.[5]

Második Van Agt-kormány szerkesztés

Az 1981-es választáson a kereszténydemokraták győztek, a koalícióból kiesett a PVV. Az új koalícióba a kereszténydemokraták, Munkáspárt és a szociálliberális 66-os Demokraták kerültek be.

A kormánynak továbbra is szembe kellett néznie a nagy munkanélküliséggel, így a munkáspárti Joop den Uyl szociális és munkaügyi miniszter javaslatával kidolgoztak egy foglalkoztatást növelő programot. Ennek ellenére nem volt könnyű munkahelyeket teremteni, a közszférában alig sikerült. 1982-re már 600 ezer munkanélküli volt Hollandiában. 1982 elején javaslatot tett a kormány a táppénz megnyirbálására. Az extra-táppénz megszüntetését is kezdeményezték a kereszténydemokraták és 66-os demokraták, amit a munkáltatók és a munkavállalók a kollektív szerződés értelmében vehettek igénybe. Ezen megszorításokat a Munkáspárt ellenezte, emiatt Beatrix királynőnél bejelentették, hogy ki akarnak lépni a koalícióból. A kormány végül 1982. május 29-én lemondott.[6]

Van Agt és Den Uyl között olyannyira elmérgesedett a viszony, hogy Joop den Uyl 1987-ben agydaganat miatt bekövetkezett halála után a temetésére sem hívták meg Dries Van Agt-et.

Harmadik Van Agt-kormány szerkesztés

A harmadik Van Agt-kormány kisebbségi kormányként alakult meg ugyanis kilépett a Munkáspárt a koalícióból, így a 66-os Demokraták maradtak a koalícióban. A kormány költségvetési hiánnyal küzdött, emiatt a rokkantbiztosítást és a munkaügyi segélyt befagyasztotta a kormány. Emellett a kormány 1983. január 1-től hatályba lépve a közalkalmazottak bérét is befagyasztotta.

Az 1982-es általános választásokat ugyan a kereszténydemokraták nyerték meg ismét, ám Van Agt a választások után bejelentette, hogy nem akar miniszterelnök lenni, így helyébe Ruud Lubbers lépett.[7]

Királyi Megbízott szerkesztés

1983 januárjában Beatrix királynő Észak-Brabant királynői megbízottjának nevezte ki Van Agt-et, ezen hivatalát 1987-ig töltötte be.

Politikai pályája után szerkesztés

Van Agt 19871990 között Japánban volt az Európai Gazdasági Közösség nagykövete, majd 19901995 között az Egyesült Államokban töltött be ezt a tisztséget. 1995 és 1996 között a Kiotói Egyetem nemzetközi kapcsolatok tantárgy vendégprofesszora volt.

Vitatott ügyek szerkesztés

1972-ben igazságügy miniszterként antiszemitizmussal vádolták meg, amikor egy interjúban kijelentette: „én egy árja vagyok”. Arra a kérdésre válaszolta ezt egy újságírónak, hogy szándékában állt egészségügyi okok miatt náci foglyokat szabadon engedni Hollandiában. Később egy interjúban beismerte: ezt a szándékot nehéz lett volna megvalósítani, hiszen "zsidó elődöm már megpróbálta és belebukott".[8]

2012-ben ismét vitatott kijelentést tett, mikor úgy fogalmazott: a zsidóknak Németországban kellett volna államot építeni, nem pedig a Közel-Keleten. 2016 szeptemberében Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök Hollandiába látogatott. Van Agt háborús bűnösnek nevezte, akinek szerinte a Hágai Nemzetközi Törvényszéken kéne lennie.[9]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Parlement.com (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  4. Oud-premier Dries van Agt (93) overleden. (Hozzáférés: 2024. február 9.)
  5. Kabinet-Van Agt I (1977-1981). (Hozzáférés: 2017. december 5.)
  6. Kabinet-Van Agt II (1981-1982). (Hozzáférés: 2017. december 5.)
  7. Kabinet-Van Agt III (1982). (Hozzáférés: 2017. december 5.)
  8. DUTCH EX-PM: NETANYAHU SHOULD BE TRIED FOR WAR CRIMES. (Hozzáférés: 2017. december 9.)
  9. Former Dutch PM calls Benjamin Netanyahu a ‘war criminal’ who should be tried in The Hague. (Hozzáférés: 2017. december 22.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dries van Agt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.