Főmenü megnyitása

Walter Scheel (Höhscheid, ma Solingen, 1919. július 8.Bad Krozingen, 2016. augusztus 24.) liberális német politikus, 1974 és 1979 között Nyugat-Németország elnöke. Államfői tisztségét megelőzően 1961 és 1966 között Konrad Adenauer kormányában gazdasági miniszter, 1969 és 1974 között Willy Brandt kormányában külügyminiszter és alkancellár, 1974 májusában 10 napig kancellár volt.

Walter Scheel
Bundesarchiv Bild 146-1989-047-20, Walter Scheel.jpg
A Nyugat-Németország 4. elnöke
Hivatali idő
1974. július 1. 1979. június 30.
Előd Gustav Heinemann
Utód Karl Carstens
Katonai pályafutása
Csatái második világháború

Született 1919. július 8.[1][2][3][4][5][6][7]
Solingen[8][7][9]
Elhunyt2016. augusztus 24. (97 évesen)[4][5][6][7][9]
Bad Krozingen
Sírhely Waldfriedhof Zehlendorf
Párt FDP

Házastársa Eva Charlotte Scheel, Mildred Scheel, Barbara Scheel
Foglalkozás politikus
Vallás Evangelical Church in Germany

Díjak
  • Károly-díj (1977. május 19.)
  • Berlin díszpolgára (1978–)
  • Észak-Rajna-Vesztfália Tartomány Érdemrendje (2009)
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1977)
  • Orden wider den tierischen Ernst (1974)
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (1971. szeptember 15.)
  • Tie Man of the Year (1969)
  • tiszteletdíj (Georgetowni Egyetem, Marylandi Egyetem, University of Auckland, Bristoli Egyetem, Heidelbergi Egyetem)
  • díszpolgár (Solingen, Kranichfeld)
  • Reinhold Maier-emlékérem (2000)
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1974)
  • Grand Collar of the Order of Santiago de la Espada (1978. május 9.)
  • Royal Order of the Seraphim
  • Theodor Heuss-díj (1971)
  • Düsseldorf díszpolgára (1979)
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • Grand Cross special issue of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany, special issue (1974)
  • honorary citizen of Bonn

Walter Scheel aláírása
Walter Scheel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Scheel témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

IfjúkoraSzerkesztés

Az érettségi után banktisztviselő lett. A második világháborúban a légierőnél szolgált a francia és az orosz fronton. Főhadnagyi rangban és az I. és II. osztályú Vaskereszttel szerelt le. A háború után apósa acélgyárában dolgozott, majd 1953-tól önállósította magát. Gazdasági tanácsadóként működött Düsseldorfban. 1958-ban az Interfinanz GmbH igazgatója, amelyben neki is volt részesedése.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

1946-ban a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) tagja lett. A háború után liberális szervezetek alakultak tartományi szinten a négy megszállási zónában, és ezeket olvasztotta magába 1948-ban az FDP.[10]

1948-ban Solingen városi tanácsában, 1950-től 1953-ig Észak-Rajna-Vesztfália tartományi gyűlésében, 1974-ig a Bundestagban volt képviselő. Két éven át a Bundestag elnökhelyettese is volt. 1956-ban a párt ifjú reformerei közé tartozott, akik a tartományban felfüggesztették az együttműködést a Kereszténydemokrata Unióval, és Németország Szociáldemokrata Pártjával alakítottak új tartományi kormányt.[11]

1955-től 1957-ig az Európai Szén- és Acélközösség közgyűlésének, 1958 és 1961 között az Európai Parlament tagja volt.

1961 novemberében Konrad Adenauer negyedik kormányában a gazdasági együttműködés minisztere. Egy évvel később valamennyi FDP miniszterrel együtt lemondott a Spiegel-ügy miatt. De miután Franz Josef Strauss honvédelmi miniszter elhagyta a kormányt, 1962 decemberében újra átvette a miniszteri tárcát, amelyet Ludwig Erhard két kormányában is megtartott. 1966. november 30-án a költségvetés körüli vita miatt valamennyi FDP miniszter lemondott. 1969-ben a FDP elnökévé választották.

1969. október 22-én Willy Brandt szociálliberális koalíciós (SPD-FDP) kormányában külügyminiszter és kancellárhelyettes. Hozzá tartozott a vitatott keleti politika (Ostpolitik), és a német–német alapszerződés is. 1969. november 28-án Nyugat-Németország csatlakozott a nemzetközi atomcsendegyezményhez. 1970-ben Brandt és Scheel aláírták a moszkvai szerződést,[12] amelyet a Budestag csak 1972-ben ratifikált. Scheel volt az első német külügyminiszter, aki 1971 júliusában hivatalos látogatást tett Izraelben.

1974. július 1-jétől 1979. június 30-ig tartott köztársasági elnöki mandátuma. A belpolitikai egyensúly fenntartására törekedett, a fiatalokat társadalmi elkötelezettségre buzdította, de arra is figyelmeztetett, hogy vonják le a tanulságot az idősebb korosztály által elkövetett hibákból. 1978 őszén kiderült, hogy Karl Carstens tagja volt az NSDAP-nak.[13] Scheel azonnal reagált, és beismerte, hogy a fronton kapott értesítést párttagságáról, bár soha nem kérte a felvételét. Hans-Dietrich Genscher és Willy Brandt kiálltak Scheel mellett, nem kellett lemondania.[14] Az FDP tiszteletbeli elnöke maradt haláláig.

MagánéleteSzerkesztés

Első felesége, Eva Charlotte rákban hunyt el. 1969-ben házasodott össze Dr. Mildred Wirtz röntgen szakorvossal, a Német ráksegély alapítójával, aki 1985-ben szintén rákban halt meg. Harmadik felesége Barbara Wiese.

ÍrásaiSzerkesztés

  • Formeln deutscher Politik
  • Warum Mitbestimmung – und wie?
  • Die Freiburger Thesen der Liberalen (társszerzők: Karl-Hermann Flach és Werner Maihofer)
  • Vom Recht des Anderen – Gedanken zur Freiheit
  • Die Zukunft der Freiheit – Vom Denken und Handeln in unserer Demokratie
  • Wen schmerzt noch Deutschlands Teilung? 2 Reden zum 17. Juni Otto Graf Lambsdorff-fal együtt
  • Freiheit in Verantwortung, Deutscher Liberalismus seit 1945
  • Erinnerungen und Einsichten (társszerző: Jürgen Engert)
  • Gemeinsam sind wir stärker – Zwölf erfreuliche Geschichten über Jung und Alt (társszerző: Tobias Thalhammer)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шеель Вальтер, 2015. szeptember 28.
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find A Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b basic data about the members of the Bundestag. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  6. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b c https://www.lemonde.fr/disparitions/article/2016/08/25/mort-de-walter-scheel-ancien-president-de-rfa_4988009_3382.html
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шеель Вальтер, 2017. február 27.
  9. a b https://www.spiegel.de/politik/deutschland/walter-scheel-ist-tot-bonvivant-und-hasardeur-a-1109292.html
  10. Freie Demokratische Partei (német nyelven). lernhelfer/schuelerlexikon. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  11. Jan Wrede: Bundespräsident Walter Scheel (német nyelven). wasistwas.de, 2009-04-14. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  12. Vági Attila: Német (NSZK)-szovjet szerződés (magyar nyelven). GROTIUS Tudományos folyóirat. (Hozzáférés: 2016. október 29.)
  13. Carstens: Ich habe so dunkle Errinnerungen (német nyelven). spiegel.de, 1978-11-13. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  14. Kurt Becker: Die Schatten der Vergangenheit (német nyelven). zeit.de, 1978-11-17. (Hozzáférés: 2016. október 28.)

ForrásokSzerkesztés

  • Walter Scheel (1974–1979) (német nyelven). bundespraesident.de. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  • Nadine Chmura, Irmgard Zündorf: Biografie Walter Scheel (német nyelven). Lebendiges Museum Online, 2016-08-24. (Hozzáférés: 2016. október 28.)