Főmenü megnyitása

Dimítrisz Hrisztófiasz

ciprusi kommunista politikus

Dimítrisz Hrisztófiasz (görögül: Δημήτρης Χριστόφιας; Dikómo, 1946. augusztus 29.2019. június 21.) ciprusi kommunista politikus, a Ciprusi Köztársaság elnöke (2008–2012). Hrisztófiasz a ciprusi konfliktus tárgyalásos megoldásának híve volt, és azzal az ígérettel nyerte meg a 2008-as választásokat, hogy újrakezdi a béketárgyalásokat a török féllel. Hivatali ideje alatt többször találkozott Mehmet Ali Talat észak-ciprusi török vezetővel. Hrisztófiasz a hivatali idejének végéig az egyetlen, magát kommunistának valló államfő volt az Európai Unió történetében.

Dimítrisz Hrisztófiasz
Dimitris Christofias.jpg
A Ciprusi Köztársaság 6. elnöke
Hivatali idő
2008. február 28. 2012. február 24.
Előd Tásszosz Papadópulosz
Utód Níkosz Anasztasziádisz
A Ciprusi Képviselőház elnöke
Hivatali idő
2001. június 7. 2008. február 28.

Születési név Δημήτρης Δημητρίου
Született 1946. augusztus 29.
Dikómo, Ciprus
Elhunyt2019. június 21. (72 évesen)[1][2][3][4]
Nicosia New General Hospital[2]
Párt AKEL

Házastársa Elsie Chiratou
Foglalkozás politikus
Iskolái
  • Orosz Tudományos Akadémia
  • Institute of Social Sciences of the CC of the CPSU
Halál oka respiratory failure
Vallás ateista

Díjak
  • Medal of Pushkin (2007. december 10., Oroszország)
  • Grand Cross of the order of the Redeemer (2008, President of Greece)
  • Gold Medal of Hellenic Parliament (2008, Speaker of the Hellenic Parliament)
  • José Martí-rend (2009. szeptember 28., Kuba elnöke)
  • Cross of St Mark. Honorary religious medal (2009. április 9., Greek Orthodox Patriarch of Alexandria)
  • Knight Grand Cross of the Order of Pius IX‎ (2010, pápa)
  • Barátságért Érdemrend (2010. október 7., Oroszország elnöke, Dmitry Medvedev in Cyprus 7 October 2010-12.jpeg)
  • Order of Umayyad (2010. november 4., President of Syria)
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 1st class (2011, Ukrajna elnöke)
  • National Order of the Cedar (2012, President of Lebanon)
  • Collar of the Order pro merito Melitensi (2012. október 25., Grand Mestre of the Order of Malta)
  • Highest Award of Patriarchate of Cilicia (2013. január 10., Ciliciai katolikatosz)
  • Ribbon of the Order of the Republic of Serbia (2013. január 30., Szerbia elnöke)
  • Medal of Honor for the 70th anniversary of the Peoples' victory against fascism (2015. május 31., Oroszország elnöke)
  • honorary doctor of the University of Macedonia (2004. december 3.)
  • honorary doctor of the Moscow State Institute of International Relations (2008. november 20.)
  • honorary doctor of the University of Perugia (2009. szeptember 9.)
  • honorary doctor of the University of Patras (2010. március 19.)
  • honorary doctor of the University of Athens (2010. december 14.)
  • honorary doctor of the European University Cyprus (2011. június 22.)
  • honorary doctor of the Mariupol State University (2011. július 4.)
  • Honorary citizenship of Naousa (2009. április 26.)
  • Honorary citizenship of Ipati (2009. június 21.)
  • Honorary citizenship of Astypalaia (2009. augusztus 19.)
  • Honorary citizenship of Kalamaria (2009. november 14.)
  • Honorary citizenship of Corfu Municipality (2010. június 21.)

Dimítrisz Hrisztófiasz aláírása
Dimítrisz Hrisztófiasz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dimítrisz Hrisztófiasz témájú médiaállományokat.

Származása és tanulmányaiSzerkesztés

Hrisztófiasz Kerínia közelében, Ciprus északi részén, egyszerű munkás családba született. Apja aktív szakszervezeti tag volt, és Hrisztófiasz is korán kapcsolatba került a ciprusi baloldallal, az AKEL ifjúsági szervezetének tagja lett.

Középiskolai tanulmányait a Nicosiai Kereskedelmi Líceumban végezte, ahol 1964-ben végzett. Felsőfokú tanulmányait Moszkvában folytatta, ahol filozófiai doktorátust szerzett, majd tanulmányai befejezése után hazatért.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

1974-től emelkedő karriert futott be az AKEL-en belül, amelynek aztán 1988-ban főtitkárává is választották. E posztját egészen elnökké választásáig betöltötte.

1991-ben a képviselőház tagjává választották, majd az azt követő választásokon újra bekerült a testületbe. 2001-ben a képviselőház elnökévé is választotta, majd 2006-ban újra elnyerte ezt a pozíciót.

A 2008-as elnökválasztás első fordulójában 33,3%-kal a második helyen végzett Ciprus akkori elnöke Tásszosz Papadópulosz előtt és Joannisz Kaszulídisz mögött. A második fordulóban azonban szoros, 53,37%-os szavazataránnyal legyőzte ellenfelét.

Noha Hrisztófiasz meggyőződéses kommunista, nem kíván változtatni a ciprusi szabad piac szabadságán. Beiktatása után kijelentette, hogy elnökségének fő célja, a ciprusi konfliktus megoldása. Az elnök céljai között szerepel a sziget területén működő két brit légitámaszpont – Akrotíri és Dekélia – bezáratása is.

Elnöki tevékenységeSzerkesztés

Hrisztófiaszt elnöksége idején több súlyos belföldi és külföldi kritika is érte. Ciprus gazdasága a Görögországgal ápolt hagyományosan szoros gazdasági kapcsolatok miatt súlyosan megsínylette a gazdasági válságot. Ezt súlyosbította, hogy 2011. július 11-én felrobbant egy korábban a tengeren lefoglalt és szabálytalanul tárolt lőszerszállítmány ami súlyosan megrongálta az ország legnagyobb erőművét is. Az eset miatt súlyos energia-ellátási zavarok keletkeztek Cipruson.[5][6] Az eset Hrisztófiasz felelősségét is felvetette, mivel a lőszerszállítmány elnökségének idején, 2009-ben raktározták el nem megfelelő helyen és tárolták szabálytalanul. A szigeten sok ezres tüntetések törtek, ki az elnök lemondását követelve.[7][8]

Kritika érte az EU részéről és belföldön az elnököt azért is, mert miközben a gazdasági válság során az EU-t kritizálta, Oroszországgal sokkal szorosabbra fűzte Ciprus kapcsolatait, és gazdasági segítséget kért az EU mellett onnan is,[9] komolyan megnövelve ezzel az orosz befolyást az országban.[10]

Az elnök 2012. május 14-én bejelentette, hogy mivel belátható, hogy elnöki ciklusának végéig nem sikerül újraegyesíteni a szigetországot, korábbi ígéretének megfelelően nem indul újra a 2013-as elnökválasztáson.[11]

HalálaSzerkesztés

Körülbelül egy hónapos kórházi kezelést követően, 2019. június 21.-én hunyt el Nicosiában, légzőszervi problémák következtében.[12][13]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Δημήτρης Χριστόφιας: Από το Δίκωμο στο Προεδρικό (görög nyelven). Phileleftheros, 2019. június 21. [2019. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  2. a b Απεβίωσε ο Δημήτρης Χριστόφιας (görög nyelven). Kathimerini, 2019. június 21. [2019. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  3. Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven)
  5. Puskaporos hordók robbantak egy ciprusi támaszponton, tizenöten meghaltak – origo.hu, 2011. július 11.
  6. Egy hatalmas robbanás, és ami utána jön – index.hu, 2011. július 17.
  7. Ezrek tüntettek a ciprusi kormány ellen – hvg.hu, 2011. július 19.
  8. Az egész társadalom felrobbant Cipruson - index.hu, 2011. július 20.
  9. Az oroszok is megmentenék a ciprusi bankokat – origo.hu, 2012. július 4.
  10. Putyin kommunista barátja miatt fájhat az EU feje – origo.hu, 2012. július 16.
  11. Visszalép az államfő Archiválva 2018. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben – mno.hu, 2012. május 14.
  12. Orange, 2019.06.21.
  13. Reuters, 2019.06.21.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimitris Christofias című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés