Rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés egy hívószó, amelyet a Fidesz-KDNP többségű kormány 2013-tól vezetett be a magyar közbeszédbe. Gyakorlatilag az energia- és közműszolgáltatók szektorában a lakossági végfogyasztói oldalon a szabad áras díjszabás helyett a hatósági árakra történő áttérést jelentette. Az intézkedést a fosszilis energiahordozók akkoriban rendkívül alacsony világpiaci ára segítette.^[1] A rezsicsökkentésekről szóló törvény meghatározza a rezsicsökkentés fogalmát:

„Rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentését kell érteni.^[2]”

Közszolgáltató alatt e törvény alkalmazásában a következőket kell érteni:

a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes,
a földgázkereskedő és a földgázelosztó,
a távhőszolgáltató,
a vízközmű-szolgáltató és
a kéményseprő-ipari közszolgáltató.^[3]

2022 augusztusától a lakossági kisfogyasztókra szűkítették, a földgáz esetében évi 1729 köbméter, a villamosenergia szolgáltatásnál pedig évi 2523 kWh felhasználható limittel. A túllépésük esetén a megemelkedett piaci ár fizetendő.^[4]

Belpolitikai viták szerkesztés

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Vita az Európai Bizottsággal szerkesztés

Az Európai Bizottság 2015-ben eljuttatta a magyar kormányhoz a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit.

Első helyen azt kifogásolja a Bizottság, hogy a kormányzat határozza meg a hálózatokhoz való hozzáférés feltételeit és költségeit, továbbá az elfogadott szabályok megfosztják a közszolgáltatókat attól, hogy teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérhessék a nemzeti szabályozó hatóság határozatainak.^[5]

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány az észrevételeknek nem tett eleget, az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult.^[5]

„Az Európai Bíróságnak az Európai Bizottság Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárása tárgyában 2020. július 16-án hozott ítélete szerint a vonatkozó, rendeleti szintű uniós szabályozás nem írja elő, hogy az energiahálózatokra kivetett különadóhoz és a pénzügyi tranzakciós díjhoz kapcsolódó költségeket szükségszerűen figyelembe kell venni a hálózatokhoz való hozzáférés díjainak megállapítása során.
Az ítélet emellett azt is kimondja, Magyarországnak biztosítania kell azt, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a rendszerhasználati díjakat megállapító döntéseivel kapcsolatban hatékony jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre. Magyarország, figyelemmel az Európai Bíróság ítéletére, kész a megfelelő jogorvoslati mechanizmus biztosítása érdekében a szükséges jogszabály-módosítások elvégzésére.^[6]”