Visegrádi Együttműködés
A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A 2022 február végén kirobbant ukrán-orosz háború törést okozott a Visegrádi Együttműködés tagállamainak viszonyában, főleg ami az Oroszországgal való kapcsolattartás mikéntjét illeti.
Visegrádi Együttműködés | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
A Visegrádi országok az Európai Unión belül | |
Egyéb nevek | visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek |
Alapítva | 1991. február 15. |
Típus | gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség |
Tagság | Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia |
A Visegrádi Együttműködés weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi Együttműködés témájú médiaállományokat. |
Elnöksége
szerkesztésEgy adott ország július 1-től a következő év június 30-ig veszi át a Visegrádi Csoport soros elnöki tisztét.
A soros elnökséggel rendelkező országok:
- 1991/1992 – Csehszlovákia
- 1992/1993 – Lengyelország
- 1993/1994 – Magyarország
- 1994/1995 – Szlovákia
- 1995/1996 – Cseh Köztársaság
- 1996/1997 – Lengyelország
- 1997/1998 – Magyarország
- 1998/1999 – Szlovákia
- 1999/2000 – Cseh Köztársaság
- 2000/2001 – Lengyelország
- 2001/2002 – Magyarország
- 2002/2003 – Szlovákia
- 2003/2004 – Cseh Köztársaság
- 2004/2005 – Lengyelország
- 2005/2006 – Magyarország
- 2006/2007 – Szlovákia
- 2007/2008 – Cseh Köztársaság
- 2008/2009 – Lengyelország
- 2009/2010 – Magyarország
- 2010/2011 – Szlovákia
- 2011/2012 – Cseh Köztársaság
- 2012/2013 – Lengyelország
- 2013/2014 – Magyarország
- 2014/2015 – Szlovákia
- 2015/2016 – Cseh Köztársaság
- 2016/2017 – Lengyelország
- 2017/2018 – Magyarország
- 2018/2019 – Szlovákia
- 2019/2020 – Cseh Köztársaság
- 2020/2021 – Lengyelország
- 2021/2022 – Magyarország
- 2022/2023 – Szlovákia
- 2023/2024 – Cseh Köztársaság
- 2024/2025 - Lengyelország
- 2025/2026 - Magyarország
Adatok a tagokról
szerkesztésMagyarország akár a demorácia főbb mutatóiban, akár a gazdasági mutatókban lemaradt a többi V4 országtól. 2022–2025 között a magyar gazdaságtól mindösssze stagnálásra futotta, miközben a többi V4 ország határozott GDP-növekedést tudott felmutatni.[1]
A V4 országainak földrajzi, gazdasági, politikai adatai, rendezhető táblázatban:
Ország / Adat (és forrás) |
Terület (km²) |
Népesség (fő) |
GDP/fő (USD, 2025) [2] |
Korrupcióérzékelési index (2022) [3] |
Államadósság kvóta (2024) [4] |
Sajtószabadság (2025) [5] |
Demokrácia index (2024) [6] | Pénznem | Államfő | Miniszterelnök |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csehország | 78 866 | 10 650 000 | 33 040 | 56 | 45 | 83,9 | 8,08 | Korona | Petr Pavel | Petr Fiala |
Lengyelország | 312 679 | 38 386 000 | 26 810 | 55 | 55 | 74,8 | 7,4 | Złoty | Andrzej Duda | Donald Tusk |
Magyarország | 93 030 | 9 772 000 | 24 810 | 42 | 73,5 | 62,8 | 6,51 | Forint | Sulyok Tamás | Orbán Viktor |
Szlovákia | 49 036 | 5 440 000 | 27 130 | 53 | 59 | 72,8 | 7,21 | Euró | Peter Pellegrini | Robert Fico |
össz.: 533 611 | össz.: 64 248 000 | a legalacsonyabb a legrosszabb | a legmagasabb a legrosszabb | a legalacsonyabb a legrosszabb | a legalacsonyabb a legrosszabb |
Ország / Év | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | Növekedés (2014–2024) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csehország | 2.2 | 5.0 | 2.6 | 5.2 | 2.8 | 3.6 | -5.3 | 4.0 | 2.8 | -0.1 | 1.1 | 2.17 |
Lengyelország | 3.9 | 4.4 | 3.0 | 5.2 | 6.2 | 4.6 | -2.0 | 6.9 | 5.3 | 0.1 | 2.9 | 3.68 |
Magyarország | 4.3 | 3.7 | 2.4 | 4.1 | 5.6 | 5.1 | -4.3 | 7.1 | 4.3 | -0.9 | 0.5 | 2.90 |
Szlovákia | 2.7 | 5.2 | 1.9 | 2.9 | 4.1 | 2.3 | -2.6 | 5.7 | 0.4 | 1.4 | 2.0 | 2.36 |
ország / év | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
---|---|---|---|---|---|---|
Csehország [8] | 24,013 | 23,464 | 27,668 | 27,876 | 31,630 | 31,543 |
Lengyelország [9] | 15,869 | 15,963 | 18,592 | 18,860 | 22,031 | 24,810 |
Magyarország [10] | 17,003 | 16,356 | 18,991 | 18,556 | 22,302 | 23,272 |
Szlovákia [11] | 19,421 | 19,723 | 22,102 | 21,348 | 24,489 | 25,925 |
Története
szerkesztésKözépkori visegrádi királytalálkozó
szerkesztésA visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn-útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel–orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.[12]
A 20. századi rendszerváltozások után
szerkesztésAz együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában. Az együttműködés mind a négy tagállama 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
2020-as évek
szerkesztésOroszország ukrajnai háborújának kirobbanása után Magyarország fokozódó elszigetelődése az Orbán-kormány az EU-ban is képviselt oroszbarát hintapolitikája miatt már a V4-es együttműködés szintjén is érződött. Az együttműködés felbomlásáról hivatalosan nem volt szó, Magyarországot viszont az összes többi ország nyíltan kritizálta. A lengyel miniszterelnök és a szlovák külügyminiszter is kemény hangnemben bírálta Magyarország politikáját az ukrán háborúhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Pekaróvá Adamová, a cseh képviselőház elnöke úgy vélte, hogy a V4 jelen helyzetében halott, mert míg Lengyelország, Szlovákia és Csehország a háború kezdetétől segítséget nyújt Ukrajnának, Magyarország engedékenynek tűnik a Kreml agressziójával szemben.
2023-as megválasztása után Robert Fico állt Orbán Viktor mellé és mindketten elutasították Ukrajna támogatását, és az orosz állításokat visszhangozták, miszerint a háborút a NATO provokálta ki. Velük szemben Petr Fiala cseh kormánya és Donald Tusk lengyel kormánya Ukrajna legerősebb támogatói közé tartoznak.[13] Ukrajna EU-s csatlakozása között azonban még Orbán és Robert Fico között is megosztottság van. A szlovák kormányfő ugyanis Orbán Viktorral szemben támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását.[14][15]
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak a Visegrádi Négyek helyett a Weimari Háromszöggel és az Egyesült Államokkal való együttműködést kell elmélyítenie.[16] Egyes cseh politikusok pedig a visegrádi négyekből való kilépést szorgalmazták, míg Vít Dostál, az AMO külpolitikai agytröszt vezetője azzal érvelt, hogy a V4 számos, eltérő külpolitikai prioritásokkal rendelkező kormányt is túlélt már.[17]
Céljai
szerkesztésAz 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a 90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.
Az új célokat Kroměřížben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.
A V4 naplója
szerkesztésAz 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.
CEFTA
szerkesztés1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.
Nemzetközi Visegrádi Alap
szerkesztés2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.
Egyéb találkozók
szerkesztésAz 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.
Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.
1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.
Működése
szerkesztésA Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF-titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Három év gazdasági pangás - Magyarország lemaradt a V4-ektől (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. július 5. (Hozzáférés: 2025. július 5.)
- ↑ https://www.imf.org/external/datamapper/NGDPDPC@WEO/UVK/EURO/EU
- ↑ Corruption Perceptions Index (latest). Transparency International, 2023 (Hozzáférés: 2023)
- ↑ General government gross debt. www.imf.org . (Hozzáférés: 2024. június 25.)
- ↑ RSF World Press Freedom Index 2025: economic fragility a leading threat to press freedom | RSF (angol nyelven). rsf.org . (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ https://ourworldindata.org/grapher/democracy-index-eiu
- ↑ Eurostat – Tables, Graphs and Maps Interface (TGM) table. Epp.eurostat.ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2025)
- ↑ https://countryeconomy.com/gdp/czech-republic
- ↑ https://countryeconomy.com/gdp/poland
- ↑ https://countryeconomy.com/gdp/hungary
- ↑ https://countryeconomy.com/gdp/slovakia
- ↑ Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9
- ↑ Jozwiak, Rikard. „The Visegrad Group: When 2 + 2 Doesn't Equal 4”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2024. február 28. (Hozzáférés: 2024. június 7.) (angol nyelvű)
- ↑ Robert Fico: Ukrajna EU-s csatlakozása több lehetőséget, mint hátrányt jelentene Szlovákiának (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. június 17. (Hozzáférés: 2025. június 17.)
- ↑ Členstvo Ukrajiny v EÚ by prinieslo Slovensku viac príležitostí ako negatív (sk-SK nyelven). Denník E, 2025. június 16. (Hozzáférés: 2025. június 17.)
- ↑ Krzysztoszek, Aleksandra. „Polish FM: close ties with US, revising Weimar Triangle key amid Russia threat”, 2024. április 25. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
- ↑ Základy Visegrádu v sedmi lekcích (cs-CZ nyelven). (Hozzáférés: 2025. június 10.)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A Visegrádi csoport hivatalos honlapja
- Halász Iván: Államfő, parlament, kormány. Az államszervezet fejlődése a visegrádi országokban 1989 után; Lucidus, Bp., 2014 (Kisebbségkutatás könyvek)
- A migránsok politikai integrációja a visegrádi államokban; szerk. Halász Iván; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp., 2014
- Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára; szerk. Marton Péter, Balogh István, Rada Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2015
- Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében; szerk. Duray Miklós, Kulcsár László, Szász Jenő; Nemzetstratégiai Kutatóintézet–NYME, Bp.–Sopron, 2016 (Kárpát-haza napló)
- Visegrádi kézikönyv. Történelem, politika, társadalom; szerk. Mészáros Andor, Halász Iván, Illés Pál Attila; Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Esztergom, 2017
- (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban. A Visegrádi Együttműködés 25 éve; szerk. Szekeres Ildikó; SZTE ÁJK NRTI, Szeged, 2017 (Nemzetközi és regionális tanulmányok)
- A Visegrádi Csoport parlamenti együttműködése a magyar elnökség idején, 2017–2018; szerk. Kovács Krisztián; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2018
- A visegrádi négyek jelentősége, struktúrája és értékei; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
- A Visegrádi Csoport gazdasági együttműködésének stratégiai lehetőségei; Századvég Alapítvány–Külgazdasági és Külügyminisztérium, Bp., 2018
- Szakpolitikai együttműködés a V4-en belül. Visegrád magyar kormányzati szemmel; szerk. Balaskó Angéla; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
- Közép-Európa és a Visegrádi Együttműködés. Történelmi és politikai nézőpontok; szerk. Stepper Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2019
- Európa jövője. V4 – egység és erő; szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2019
- Emil Brix–Erhard Busek: Közép-Európa újragondolása. Miért Közép-Európában dől el Európa jövője?; ford. Kurdi Imre; IASK–Savaria University Press, Kőszeg, 2019
- Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Studia regionum)
- Trendek és töréspontok II.; szerk. Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám; Akadémiai, Bp., 2021 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)