Wikipédia

Visegrádi Együttműködés

Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország regionális szervezete

A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.

Visegrádi Együttműködés
Visegrád Group logo.svg
V4 Prague 2015-12-03 - Viktor Orbán (3).jpg
A Visegrádi országok az Európai Unión belül
A Visegrádi országok az Európai Unión belül
Egyéb nevek visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek
Alapítva 1991. február 15.
Típus gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség
Tagság Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia
A Visegrádi Együttműködés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi Együttműködés témájú médiaállományokat.

Adatok a tagokrólSzerkesztés

 
Visegrádi országok nemzeti zászlói
Név Terület
(km²) 		Népesség
(fő) 		GDP/fő (PPP)
(USD, 2018) 		EU EU-csatlakozás dátuma Pénznem Államfő Miniszterelnök
  Csehország 78 866 10 650 000 37 340 [1]   2004. május 1. Korona Miloš Zeman Petr Fiala
  Lengyelország 312 679 38 386 000 32 005 [1]   Złoty Andrzej Duda Mateusz Morawiecki
  Magyarország 93 030 9 772 000 31 914 [1]   Forint Novák Katalin Orbán Viktor
  Szlovákia 49 036 5 440 000 35 136 [1]   Euró Zuzana Čaputová Eduard Heger
  Összesen 533 611 64 248 000

TörténeteSzerkesztés

Középkori visegrádi királytalálkozóSzerkesztés

 Bővebben: Visegrádi királytalálkozó

A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.

Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn-útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel–orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.

Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.[2]

 
A Visegrádi Nyilatkozat aláírása

Az együttműködés modern kori felújításaSzerkesztés

Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában. Az együttműködés mind a négy tagállama 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

CéljaiSzerkesztés

Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a 90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.

Az új célokat Kroměřížben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.

A V4 naplójaSzerkesztés

 
A V4 államfői 2009-ben. Balról jobbra Václav Klaus cseh, Ivan Gašparovič szlovák, Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök

Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.

CEFTASzerkesztés

1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.

Nemzetközi Visegrádi AlapSzerkesztés

2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.

Egyéb találkozókSzerkesztés

Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.

Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.

1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.

MűködéseSzerkesztés

A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF-titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b c d "World Economic Outlook Database, October 2019". IMF.org
  2. ↑ Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9 

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • A Visegrádi csoport hivatalos honlapja
  • Halász Iván: Államfő, parlament, kormány. Az államszervezet fejlődése a visegrádi országokban 1989 után; Lucidus, Bp., 2014 (Kisebbségkutatás könyvek)
  • A migránsok politikai integrációja a visegrádi államokban; szerk. Halász Iván; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp., 2014
  • Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára; szerk. Marton Péter, Balogh István, Rada Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2015
  • Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében; szerk. Duray Miklós, Kulcsár László, Szász Jenő; Nemzetstratégiai Kutatóintézet–NYME, Bp.–Sopron, 2016 (Kárpát-haza napló)
  • Visegrádi kézikönyv. Történelem, politika, társadalom; szerk. Mészáros Andor, Halász Iván, Illés Pál Attila; Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Esztergom, 2017
  • (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban. A Visegrádi Együttműködés 25 éve; szerk. Szekeres Ildikó; SZTE ÁJK NRTI, Szeged, 2017 (Nemzetközi és regionális tanulmányok)
  • A Visegrádi Csoport parlamenti együttműködése a magyar elnökség idején, 2017–2018; szerk. Kovács Krisztián; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2018
  • A visegrádi négyek jelentősége, struktúrája és értékei; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
  • A Visegrádi Csoport gazdasági együttműködésének stratégiai lehetőségei; Századvég Alapítvány–Külgazdasági és Külügyminisztérium, Bp., 2018
  • Szakpolitikai együttműködés a V4-en belül. Visegrád magyar kormányzati szemmel; szerk. Balaskó Angéla; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
  • Közép-Európa és a Visegrádi Együttműködés. Történelmi és politikai nézőpontok; szerk. Stepper Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2019
  • Európa jövője. V4 – egység és erő; szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2019
  • Emil Brix–Erhard Busek: Közép-Európa újragondolása. Miért Közép-Európában dől el Európa jövője?; ford. Kurdi Imre; IASK–Savaria University Press, Kőszeg, 2019
  • Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Studia regionum)
  • Trendek és töréspontok II.; szerk. Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám; Akadémiai, Bp., 2021 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Visegrádi_Együttműködés&oldid=24351154”