Wikipédia

Visegrádi Együttműködés

Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország regionális szervezete
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. július 9.

A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A 2022 február végén kirobbant ukrán-orosz háború törést okozott a Visegrádi Együttműködés tagállamainak viszonyában, főleg ami az Oroszországgal való kapcsolattartás mikéntjét illeti.

Visegrádi Együttműködés
A Visegrádi országok az Európai Unión belül
A Visegrádi országok az Európai Unión belül
Egyéb nevekvisegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek
Alapítva1991. február 15.
Típusgazdasági, diplomáciai és politikai szövetség
TagságCsehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia
A Visegrádi Együttműködés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi Együttműködés témájú médiaállományokat.

Elnöksége

szerkesztés

Egy adott ország július 1-től a következő év június 30-ig veszi át a Visegrádi Csoport soros elnöki tisztét.

A soros elnökséggel rendelkező országok:

  • 1991/1992 – Csehszlovákia
  • 1992/1993 – Lengyelország
  • 1993/1994 – Magyarország
  • 1994/1995 – Szlovákia
  • 1995/1996 – Cseh Köztársaság
  • 1996/1997 – Lengyelország
  • 1997/1998 – Magyarország
  • 1998/1999 – Szlovákia
  • 1999/2000 – Cseh Köztársaság
  • 2000/2001 – Lengyelország
  • 2001/2002 – Magyarország
  • 2002/2003 – Szlovákia
  • 2003/2004 – Cseh Köztársaság
  • 2004/2005 – Lengyelország
  • 2005/2006 – Magyarország
  • 2006/2007 – Szlovákia
  • 2007/2008 – Cseh Köztársaság
  • 2008/2009 – Lengyelország
  • 2009/2010 – Magyarország
  • 2010/2011 – Szlovákia
  • 2011/2012 – Cseh Köztársaság
  • 2012/2013 – Lengyelország
  • 2013/2014 – Magyarország
  • 2014/2015 – Szlovákia
  • 2015/2016 – Cseh Köztársaság
  • 2016/2017 – Lengyelország
  • 2017/2018 – Magyarország
  • 2018/2019 – Szlovákia
  • 2019/2020 – Cseh Köztársaság
  • 2020/2021 – Lengyelország
  • 2021/2022 – Magyarország
  • 2022/2023 – Szlovákia
  • 2023/2024 – Cseh Köztársaság
  • 2024/2025 - Lengyelország
  • 2025/2026 - Magyarország

Adatok a tagokról

szerkesztés

Magyarország akár a demorácia főbb mutatóiban, akár a gazdasági mutatókban lemaradt a többi V4 országtól. 2022–2025 között a magyar gazdaságtól mindösssze stagnálásra futotta, miközben a többi V4 ország határozott GDP-növekedést tudott felmutatni.[1]


A V4 országainak földrajzi, gazdasági, politikai adatai, rendezhető táblázatban:

Ország / Adat
(és forrás) 		Terület
(km²) 		Népesség
(fő) 		GDP/fő
(USD, 2025) [2] 		Korrupcióérzékelési index
(2022) [3] 		Államadósság
kvóta
(2024) [4] 		Sajtószabadság
(2025) [5] 		Demokrácia index (2024) [6] Pénznem Államfő Miniszterelnök
  Csehország 78 866 10 650 000 33 040 56 45 83,9 8,08 Korona Petr Pavel Petr Fiala
  Lengyelország 312 679 38 386 000 26 810 55 55 74,8 7,4 Złoty Andrzej Duda Donald Tusk
  Magyarország 93 030 9 772 000 24 810 42 73,5 62,8 6,51 Forint Sulyok Tamás Orbán Viktor
  Szlovákia 49 036 5 440 000 27 130 53 59 72,8 7,21 Euró Peter Pellegrini Robert Fico
össz.: 533 611 össz.: 64 248 000 a legalacsonyabb a legrosszabb a legmagasabb a legrosszabb a legalacsonyabb a legrosszabb a legalacsonyabb a legrosszabb
A V4 a reál GDP növekedési ütem alapján (%-ban)[7]
Ország / Év 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 Növekedés
(2014–2024)
  Csehország 2.2 5.0 2.6 5.2 2.8 3.6 -5.3 4.0 2.8 -0.1 1.1 2.17
  Lengyelország 3.9 4.4 3.0 5.2 6.2 4.6 -2.0 6.9 5.3 0.1 2.9 3.68
  Magyarország 4.3 3.7 2.4 4.1 5.6 5.1 -4.3 7.1 4.3 -0.9 0.5 2.90
  Szlovákia 2.7 5.2 1.9 2.9 4.1 2.3 -2.6 5.7 0.4 1.4 2.0 2.36
A V4országok egy főre eső GDP-jének összehasonlítása (nominális), USD-ban, 2019 és 2024 között. Rendezhető táblázat.
ország / év 2019 2020 2021 2022 2023 2024
  Csehország [8] 24,013 23,464 27,668 27,876 31,630 31,543
  Lengyelország [9] 15,869 15,963 18,592 18,860 22,031 24,810
  Magyarország [10] 17,003 16,356 18,991 18,556 22,302 23,272
  Szlovákia [11] 19,421 19,723 22,102 21,348 24,489 25,925

Története

szerkesztés

Középkori visegrádi királytalálkozó

szerkesztés
 Bővebben: Visegrádi királytalálkozó

A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.

Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn-útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel–orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.

Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.[12]

 
A Visegrádi Nyilatkozat aláírása

A 20. századi rendszerváltozások után

szerkesztés

Az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában. Az együttműködés mind a négy tagállama 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

2020-as évek

szerkesztés

Oroszország ukrajnai háborújának kirobbanása után Magyarország fokozódó elszigetelődése az Orbán-kormány az EU-ban is képviselt oroszbarát hintapolitikája miatt már a V4-es együttműködés szintjén is érződött. Az együttműködés felbomlásáról hivatalosan nem volt szó, Magyarországot viszont az összes többi ország nyíltan kritizálta. A lengyel miniszterelnök és a szlovák külügyminiszter is kemény hangnemben bírálta Magyarország politikáját az ukrán háborúhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Pekaróvá Adamová, a cseh képviselőház elnöke úgy vélte, hogy a V4 jelen helyzetében halott, mert míg Lengyelország, Szlovákia és Csehország a háború kezdetétől segítséget nyújt Ukrajnának, Magyarország engedékenynek tűnik a Kreml agressziójával szemben.

2023-as megválasztása után Robert Fico állt Orbán Viktor mellé és mindketten elutasították Ukrajna támogatását, és az orosz állításokat visszhangozták, miszerint a háborút a NATO provokálta ki. Velük szemben Petr Fiala cseh kormánya és Donald Tusk lengyel kormánya Ukrajna legerősebb támogatói közé tartoznak.[13] Ukrajna EU-s csatlakozása között azonban még Orbán és Robert Fico között is megosztottság van. A szlovák kormányfő ugyanis Orbán Viktorral szemben támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását.[14][15]

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak a Visegrádi Négyek helyett a Weimari Háromszöggel és az Egyesült Államokkal való együttműködést kell elmélyítenie.[16] Egyes cseh politikusok pedig a visegrádi négyekből való kilépést szorgalmazták, míg Vít Dostál, az AMO külpolitikai agytröszt vezetője azzal érvelt, hogy a V4 számos, eltérő külpolitikai prioritásokkal rendelkező kormányt is túlélt már.[17]

Céljai

szerkesztés

Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a 90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.

Az új célokat Kroměřížben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.

A V4 naplója

szerkesztés
 
A V4 államfői 2009-ben. Balról jobbra Václav Klaus cseh, Ivan Gašparovič szlovák, Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök

Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.

CEFTA

szerkesztés

1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.

Nemzetközi Visegrádi Alap

szerkesztés

2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.

Egyéb találkozók

szerkesztés

Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.

Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.

1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.

Működése

szerkesztés

A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF-titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Három év gazdasági pangás - Magyarország lemaradt a V4-ektől (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. július 5. (Hozzáférés: 2025. július 5.)
  2. ↑ https://www.imf.org/external/datamapper/NGDPDPC@WEO/UVK/EURO/EU
  3. ↑ Corruption Perceptions Index (latest). Transparency International, 2023 (Hozzáférés: 2023)
  4. ↑ General government gross debt. www.imf.org . (Hozzáférés: 2024. június 25.)
  5. ↑ RSF World Press Freedom Index 2025: economic fragility a leading threat to press freedom | RSF (angol nyelven). rsf.org . (Hozzáférés: 2025. május 2.)
  6. ↑ https://ourworldindata.org/grapher/democracy-index-eiu
  7. ↑ Eurostat – Tables, Graphs and Maps Interface (TGM) table. Epp.eurostat.ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2025)
  8. ↑ https://countryeconomy.com/gdp/czech-republic
  9. ↑ https://countryeconomy.com/gdp/poland
  10. ↑ https://countryeconomy.com/gdp/hungary
  11. ↑ https://countryeconomy.com/gdp/slovakia
  12. ↑ Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9 
  13. ↑ Jozwiak, Rikard. „The Visegrad Group: When 2 + 2 Doesn't Equal 4”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2024. február 28. (Hozzáférés: 2024. június 7.) (angol nyelvű) 
  14. ↑ Robert Fico: Ukrajna EU-s csatlakozása több lehetőséget, mint hátrányt jelentene Szlovákiának (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. június 17. (Hozzáférés: 2025. június 17.)
  15. ↑ Členstvo Ukrajiny v EÚ by prinieslo Slovensku viac príležitostí ako negatív (sk-SK nyelven). Denník E, 2025. június 16. (Hozzáférés: 2025. június 17.)
  16. ↑ Krzysztoszek, Aleksandra. „Polish FM: close ties with US, revising Weimar Triangle key amid Russia threat”, 2024. április 25. (Hozzáférés: 2024. június 2.) 
  17. ↑ Základy Visegrádu v sedmi lekcích (cs-CZ nyelven). (Hozzáférés: 2025. június 10.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • A Visegrádi csoport hivatalos honlapja
  • Halász Iván: Államfő, parlament, kormány. Az államszervezet fejlődése a visegrádi országokban 1989 után; Lucidus, Bp., 2014 (Kisebbségkutatás könyvek)
  • A migránsok politikai integrációja a visegrádi államokban; szerk. Halász Iván; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp., 2014
  • Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára; szerk. Marton Péter, Balogh István, Rada Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2015
  • Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében; szerk. Duray Miklós, Kulcsár László, Szász Jenő; Nemzetstratégiai Kutatóintézet–NYME, Bp.–Sopron, 2016 (Kárpát-haza napló)
  • Visegrádi kézikönyv. Történelem, politika, társadalom; szerk. Mészáros Andor, Halász Iván, Illés Pál Attila; Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Esztergom, 2017
  • (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban. A Visegrádi Együttműködés 25 éve; szerk. Szekeres Ildikó; SZTE ÁJK NRTI, Szeged, 2017 (Nemzetközi és regionális tanulmányok)
  • A Visegrádi Csoport parlamenti együttműködése a magyar elnökség idején, 2017–2018; szerk. Kovács Krisztián; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2018
  • A visegrádi négyek jelentősége, struktúrája és értékei; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
  • A Visegrádi Csoport gazdasági együttműködésének stratégiai lehetőségei; Századvég Alapítvány–Külgazdasági és Külügyminisztérium, Bp., 2018
  • Szakpolitikai együttműködés a V4-en belül. Visegrád magyar kormányzati szemmel; szerk. Balaskó Angéla; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
  • Közép-Európa és a Visegrádi Együttműködés. Történelmi és politikai nézőpontok; szerk. Stepper Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2019
  • Európa jövője. V4 – egység és erő; szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2019
  • Emil Brix–Erhard Busek: Közép-Európa újragondolása. Miért Közép-Európában dől el Európa jövője?; ford. Kurdi Imre; IASK–Savaria University Press, Kőszeg, 2019
  • Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Studia regionum)
  • Trendek és töréspontok II.; szerk. Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám; Akadémiai, Bp., 2021 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Visegrádi_Együttműködés&oldid=28247940”