Lausanne

város, Vaud kanton székhelye, Svájc

Lausanne (IPA: [/lɔ.zan/]) Svájc Vaud kantonjának fővárosa. A település a Genfi-tó partján, a Jura-hegység és az Alpok között fekszik félúton, a francia Évian-les-Bains-al szemben. 62 kilométerre északkeletre található Genftől, a legközelebbi jelentős várostól.[2]

Lausanne
Fentről lefelé és balról jobbra: az Olimpiai Múzeum, a Lausanne-i székesegyház, a szövetségi bíróság, a város madártávlatból és a Parc de Milan
Fentről lefelé és balról jobbra: az Olimpiai Múzeum, a Lausanne-i székesegyház, a szövetségi bíróság, a város madártávlatból és a Parc de Milan
Lausanne címere
Lausanne címere
Lausanne zászlaja
Lausanne zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonVaud
GépkocsijelVD
PolgármesterGrégoire Junod (2016. július 1. – , Svájc Szociáldemokrata Pártja)
Irányítószám
  • 1000
  • 1001
  • 1003
  • 1004
  • 1005
  • 1006
  • 1007
  • 1010
  • 1011
  • 1012
  • 1015
  • 1018
  • 1002
Körzethívószám021
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség141 418 fő (2022. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság495 m
Terület
  • 41,37
  • 41,38
km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′, k. h. 6° 38′Koordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 6° 38′
Lausanne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lausanne témájú médiaállományokat.

Lakosainak száma 141 418 fő (2022. december 31.).[1] Ezzel az ország negyedik legnagyobb városa Bázel, Genf és Zürich után.[3] Neves bortermelő vidéken fekszik.[4] A világ legkisebb metrórendszerrel rendelkező városa; 28 állomásos metrója két vonalon közlekedik.[5]

A 20. században Lausanne a nemzetközi sport egyik központjává vált, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (amely 1994 óta „olimpiai fővárosként” ismeri el a várost[6]), a Sport Döntőbíróság és mintegy 55 nemzetközi sportszövetség otthona.[7]

Története szerkesztés

 
Place Saint-François, 1840 körül

A rómaiak Lousanna néven létesítettek itt katonai tábort egy korábbi kelta település helyén. 400-ban civitas Lausanna, 990-ben pedig Losanna néven említik.

A Római Birodalom bukása után a bizonytalanság arra késztette Lausanne lakóit, hogy a város mai központjába költözzenek, mely egy dombos, könnyebben védhető terület volt. A területet a Savoyai-hercegek, később a lausanne-i püspök uralma alatt állt. A kezdetben viszonylag kicsiny város 888 és 1032 között a Felső-Burgundiai Királysághoz tartozott. A 11. században Lausanne politikai, gazdasági és vallási központtá fejlődött. A város a püspökök világi uralmának központjává vált. Az ezt követő időszakban, különösen a 12. és 13. században Lausanne látványos virágzásnak indult. A Lausanne-i katedrálist 1275-ben X. Gergely pápa és I. Rudolf német király jelenlétében szentelték fel.

Később Bern kanton csapatai szállták meg, 1536-tól egészen 1798-ig az ő uralmuk alatt maradt. A képromboló berniek megfosztották a székesegyházat római katolikus mivoltától, és számos műkincsét, köztük a székesegyházban függő faliszőnyegeket végleg eltávolították.[m 1]

A hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot és egyenjogúságot biztosító nantes-i ediktum 1685-ös visszavonását követően Lausanne (és a közeli Genf) a francia hugenották menedékhelyévé vált. Az üldözött vallási személyeknek így otthont és mentsvárat nyújtó Lausanne-ban 1729-ben papi szeminárium nyílt. 1750-ben kilencven lelkészt küldtek vissza Franciaországba, hogy ott titokban dolgozzanak; ez a szám később 400-ra emelkedett. A francia reformátusok hatósági üldözése végül 1787-ben ért véget, ezt követően 1808-ban szeminárium létesült Montauban városában, és 1812. április 18-án bezárhatott a lausanne-i szeminárium.

A napóleoni háborúk idején a város rangja megváltozott. 1803-ban az újonnan megalakult svájci kanton, Vaud fővárosa lett, tehát része lett a Svájci Államszövetségnek.[8][9]

Modern történelem és kulturális örökségek szerkesztés

1915-ben Pierre de Coubertin a népek közötti békét és harmóniát szimbolizáló országot keresvén úgy döntött, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét Lausanne-ba költözteti. A város ennek hatására a nemzetközi sportszervezetek egyik jelentős központjává vált.[7][10] 1923-ban itt írták alá a Lausanne-i békeszerződést, amely létrehozta a mai Török Köztársaságot.[11]

1940-ben népessége elérte a 100 000 főt. Az 1950-es évektől az 1970-es évekig nagyszámú olasz, spanyol és portugál bevándorló érkezett a településre és annak vonzáskörzetébe, ők főként Renens-ban, a városik egyik ipari külvárosában telepedtek le.[12] 1964-ben itt rendezték meg a Svájci Nemzeti Kiállítást.[13][14]

A város modern történelme során számos európai művésznek adott otthont, menedéket, inspirációt az alkotáshoz.[15]T. S. Eliot angol költő a városban állt pszichiátriai kezelés alatt, amikor megírta Átokföldje című művének egy részét.[16] (Vass István fordításában: „Ültem és sírtam a Genfi-tó vizeinél...”).[17] Ernest Hemingway és felesége Párizsból utazott a városba nyaralni az 1920-as években.[18] Számos művész és alkotó – mint például George Byron, Edward Gibbon és Percy Bysshe Shelley – időzött, élt vagy dolgozott a városban és annak környékén.[19][20]

A hagyományosan csendes várost az 1980-as évek elején tiltakozó fiatalok mozgalma rázta meg, amely elsősorban egy autonóm központ megnyitását követelte. A gyakran erőszakba torkolló tüntetéssorozat Lôzane bouge[m 2] néven híresült el.[21]

Földrajz szerkesztés

Topográfia szerkesztés

 
A Charles-Bessières híd és egy metrókocsi; a háttérben látszik a Notre-Dame-székesegyház és a történelmi belváros
Hegyoldalában, mint királyi székben magasan ül e város, s fölséges tekintete előtt a Genfi tó tükre, csaknem egész terjedelmében, ragyogva nyílik meg, s hol vadan, hol szelíden szép partokon s hegyeken túl kilátni a Mont Blanc ezüst csúcsáig.
Szemere Bertalan: Utazás külföldön (1837)[22]

A térség legfontosabb földrajzi adottsága a Genfi-tó közelsége. Lausanne a Svájci-fennsík déli lejtőjén terül el, az Ouchy-i tópart, Le Mont-sur-Lausanne és Épalinges északi pereme közötti mintegy 500 méteres szintkülönbséggel. A város festői kilátással büszkélkedhet a Genfi-tóra, valamint a Svájci és a Savoyai-Alpokra.[23][24]

A város szívében egykoron egy ősi folyó, a Flon húzódott, azonban ez a 19. század óta le van fedve.[25] Az egykori folyó a város közepén, a történelmi belvárostól délre egy szurdokot képez, amely többnyire a mai Rue Centrale mentén halad. Felette több híd is átível.

Lausanne két jelentős bortermelő vidék, Lavaux és La Côte között fekszik.[26][27]

A település területe a 2012-2014-es adatok szerint 41,38-41,37 négyzetkilométer (a számítások módszerétől függően). Ebből a területből 6,22 km2, azaz 15,0% mezőgazdasági célú, míg 16,06 km2 vagy 38,8% erdőség. A fennmaradó területből 19 km2, azaz 45,9% beépített terület (épületek és utak), 0,08 km2, azaz 0,2% folyó vagy tó, 0,01 km2 vagy 0,0% pedig terméketlen terület.[28]

Éghajlati jellemzők szerkesztés

Lausanne-ban évente átlagosan 119,7 nap esik az eső vagy hó, és átlagosan 1153 mm csapadék hullik. A legcsapadékosabb hónap május, amikor a város átlagosan 117 mm csapadékot kap. Ebben a hónapban átlagosan 12,1 nap várható csapadék. Az év legszárazabb hónapja február, amikor átlagosan 67 mm csapadék hull 8,8 napon keresztül.[29]

Pully (Lausanne) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)14,915,822,625,531,333,635,237,128,625,419,817,737,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,75,910,514,618,922,825,024,519,814,68,95,414,7
Átlaghőmérséklet (°C)2,73,37,010,614,618,420,520,116,011,76,73,511,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)0,70,83,76,810,714,316,216,212,79,14,51,58,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−16,7−12,7−9,1−2,92,15,29,08,24,4−1,2−6,2−10,1−16,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)756472841131071031109811199981134
Havi napsütéses órák száma7710916919321324025924118813279581958
Forrás: MeteoSwiss[29][30], StatistiqueVaud[31]


Közigazgatás és nemzetközi kapcsolatok szerkesztés

Közigazgatásai felosztása szerkesztés

A város 18 quartier-re, azaz kerületre oszlik: Centre (1), Maupas/Valency (2), Sébeillon/Malley (3), Montoie/Bourdonnette (4), Montriond/Cour (5), Sous-Gare/Ouchy (6), Montchoisi (7), Florimont/Chissiez (8), Mousquines/Bellevue (9), Vallon/Béthusy (10), Chailly/Rovéréaz (11), Sallaz/Vennes/Séchaud (12), Sauvabelin (13), Borde/Bellevaux (14), Vinet/Pontaise (15), Bossons/Blécherette (16), Beaulieu/Grey/Boisy (17), és Les Zones foraines (90).[32]

Testvértelepülések szerkesztés

Demográfia szerkesztés

A városban élő külföldiek nemzetiség szerint[35]
Nemzetiség % összeségében
(külföldiek között)
Portugálok 10 081 7,2 (17,2)
Franciák 9968 7,2 (17,0)
Olaszok 6326 4,5 (10,8)
Spanyolok 4558 3,3 (7,8)
Koszovóniak 2318 1,7 (4,0)
Németek 1377 1,0 (2,4)
Törökök 934 0,7 (1,6)
Britek 859 0,6 (1,5)
Brazilok 840 0,6 (1,4)
Ecuadoriak 828 0,6 (1,4)

Lakosainak száma 141 418 fő (2022. december 31.).[1] 2013-ban a lakosság 42%-a külföldi állampolgár volt.[36] Tíz év leforgása alatt (19992009) a népesség 9,9%-ot változott. Ez 8,3%-ban a bevándorlásnak, a 2,6%-ban pedig a születéseknek és halálozásoknak tudható be.[37] Grand Lausanne (tehát a települést és annak agglomerációját jelentő terület) lakossága 402 900 fő (2014 decemberében).[38]

A település lakosságának 58%-a, azaz 80 828 fő rendelkezik svájci állampolgársággal. 16 908 fő, azaz 12,1% lausanne-i születésű, és 2013 decemberében még mindig ott élt. 27 653 fő, azaz 19,8%-uk Vaud kantonon belül egy másik településről származott, míg 36 276-an, azaz 26,0%-uk egy másik svájci kantonban rendelkeztek svájci állampolgársággal. 58 9562 fő, azaz a város lakosságának 42,0%-a külföldi állampolgár volt.[39]

2000-ben a lakosság túlnyomó többsége (98 424 fő, azaz 78,8%) francia ajkú volt. A második leggyakoribb nyelvként a németet (5 365 fő vagy 4,3%), a harmadikként pedig az olaszt (4 976 fő vagy 4,0%) jegyezték. 62 személy romans nyelven beszélt.[40]

Népességváltozás szerkesztés

A település népességének változása történelmi viszonylatban:[8]

Állampolgárság szerkesztés

A városban élők állampolgárság szerint, 2014-ben
Állampolgárság Megoszlás[41]
százalékban kifejezve
  Svájc 57,73
  Franciaország 7,41
  Portugália 7,27
  Olaszország 4,58
  Spanyolország 3,47
  Koszovó 1,76
  Németország 0,95
  Törökország 0,67
  Szerbia 0,65
  Brazília 0,59
  Egyesült Királyság 0,58
  Ecuador 0,58
  Bosznia-Hercegovina 0,57
  Kongói Demokratikus Köztársaság 0,56
  Srí Lanka 0,54
  Marokkó 0,52
  Amerikai Egyesült Államok 0,51
  Belgium 0,47
  Kína 0,46
  Tunézia 0,43

Bűnözés szerkesztés

2014-ben a svájci büntető törvénykönyvben felsorolt bűncselekmények a bűnelkövetési aránya a városban ezer lakosra vetítve 167,3 volt. Ugyanebben az időszakban 49,5 kábítószerrel összefüggő bűncselekmény jutott minden ezer lakosra. A bevándorlási, vízum- és munkavállalási engedélyekre vonatkozó törvények megsértésének aránya 21 volt szintén ezer lakosra vetítve.[42]

Vallás szerkesztés

Lausanne már a 16. században bekövetkezett reformációtól kezdve főként protestáns volt.[43] Így volt ez egészen a 20. század második feléig, amikor is jelentős számú bevándorló érkezett a településre és annak környékére, elsősorban katolikus országokból. A katolikusok ma a város lakosságának többségét alkotják.[8] A zsidó közösség zsinagógát tart fenn a városban.[44][45]

A 2000. évi népszámlálás adatai szerint 47 225 fő (a lakosság 37,8%-a) római katolikus, míg 33 993 fő (27,2%) a svájci református egyházhoz tartozott. A lakosság többi részéből 2698 fő (2,16%) volt az ortodox egyház tagja, 65 fő (0,05%) az ókatolikus egyházhoz, 4437 fő (3,55%) pedig valamely más keresztény egyházhoz tartozott. 849 személy (0,68%) volt zsidó, 7501 (6,00%) muszlim. 452 buddhista, 772 hindu és 343 valamelyik más egyházhoz tartozó személy volt. 21 080 fő (16,88%) nem tartozott semmilyen egyházhoz, agnosztikus vagy ateista volt. 7590 fő (a válaszadók 6,08%-a) szimplán nem válaszolt a kérdésre.[46]

 
A város látképét uraló Notre-Dame-székesegyház

Közlekedés szerkesztés

 
A Lausanne-i metró egyes vonala

Lausanne-t széleskörű helyi, országos és nemzetközi közlekedési hálózat szolgálja ki. A város vasútállomásáról elérhetőek a Svájci Szövetségi Vasutak személyvonatai, amelyek bel- és külföldi úti célokra is közlekednek. Az állomásról továbbá elérhető a helyi metró és a kantonális RER-hálózat (franciául: Réseau express régional vaudois) is.[47]

A város metrórendszerét és a helyi buszvonalakat – amelyeken trolibuszok is közlekednek – a Transports publics de la région lausannoise (TL) üzemelteti, míg a Genfi-tavon átkelő hajókat a Compagnie Générale de Navigation sur le lac Léman (CGN).[48][49]

2008-ban Lausanne lett az első svájci város, ahol gumikerekű metrórendszer működik. A gördülőállomány a párizsi 14-es metró vonalának kisebb változata.[50] A város több közlekedési fejlesztést is tervez, többek között a villamoshálózat újraélesztését és a metrórendszer bővítését.[51]

Lausanne nyugati oldalon csatlakozik az A1-es autópályához (GenfZürich tengely), északi és keleti oldalán pedig az A9-es autópályához (Olaszország és Franciaország felé); a két autópálya csomópontja a város északnyugati oldalán található.[2]

A Lausanne-i repülőtér a város Blécherette elnevezésű negyedében helyezkedik el, menetrend szerinti járatai nincsenek. A rendszeres nemzetközi repülőjáratokkal operáló Genfi repülőtér mindössze 42 perc alatt elérhető vonattal.[47]

Gazdaság szerkesztés

 
A Bel-Air-torony

Lausanne Nyugat-Svájc egyik legfontosabb gazdasági és közigazgatási központja. A 2018-as adatok szerint a foglalkoztatottak jelentős része, mintegy 95 százaléka a szolgáltatási szektorban dolgozik, a szekunder szektor a munkaerő nagyjából 4-5 százalékát teszi ki, és kevesebb mint 1 százalék dolgozik a primer szektorban.[52] A szolgáltatóipar a kereskedelemre, az idegenforgalomra, az adminisztrációra, a banki és biztosítási tevékenységekre, valamint a szállítmányozásra és a közlekedésre összpontosít. A város különböző nemzetközi és szövetségi jelentőségű intézmények és cégek kedvelt székhelye.[53][54]

Jelentős vállalatok szerkesztés

 
A Philip Morris International operatív székhelye Lausanne-ban

A városban, illetve annak agglomerációjában székelő jelentős vállalatok:

Munkanélküliség szerkesztés

2017. szeptember 30-án a munkanélküliségi ráta 5,9 % volt.[67]

Oktatás szerkesztés

Az agglomeráció nyugati részén, a Genfi-tó közelében egy hatalmas campus egyesíti az ország felsőoktatási rendszerének két neves intézményét: a Lausanne-i Egyetemet (franciául: Université de Lausanne, UNIL) és a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetemet (franciául: École polytechnique fédérale de Lausanne, EPFL).[68]

A városban és annak régiójában több alkalmazott tudományok egyeteme található, többek közt az École hôtelière de Lausanne (EHL), az École cantonale d'art de Lausanne (ECAL), a La Manufacture, Haute école des arts de la scène és az Haute École de santé Vaud.

Ami a középfokú oktatást illeti, Lausanne-ban több gimnázium (köztük a Gymnase de Beaulieu és a Gymnase de la Cité) és szakiskola is található. A városban összesen több mint ötven oktatási intézmény működik.[69][70]

Sport szerkesztés

 
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye Lausanne-ban

Lausanne ad otthont a NOB-nak, a közeli tavakon vízi sportok,[71] a hegyekben pedig hegymászás és síelés kínálkozik.[72][73] A kerékpározás szintén gyakori időtöltés.[74] Többek között évente megrendezik a várost átszelő országúti futóversenyt (20 km de Lausanne),[75] a Tour de Romandie országúti kerékpárversenyt,[76] a Lausanne-i maratont[77] és a triatlonversenyt.[78] A városban rendezik meg évi rendszerességgel a Diamond League részeként az Athletissima nemzetközi atlétikai versenyt, melynek otthona a Stade olympique de la Pontaise.[79] A város szolgált a 2020. évi téli ifjúsági olimpiai játékok helyszíneként is.[80]

Helyi sportklubok, szövetségek szerkesztés

Nemzetközi sportszervezetek szerkesztés

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye eredetileg Párizsban volt, mígnem Pierre de Coubertin 1915-ben Lausanne-ba költöztette.[10] A Sport Döntőbíróság is itt székel, valamint számos más nemzetközi sportszervezet:

Kultúra szerkesztés

A Genfi-tó partján fekvő napsütötte elhelyezkedésének, a festői óvárosnak, a számos múzeumnak és a változatos kulturális eseményeknek köszönhetően Lausanne Svájc egyik legpezsgőbb kulturális élettel rendelkező városa.[105][106]

A városnak három nagy jelentőségű teátruma van: a Lausanne-i Operaház (Opéra de Lausanne), a Beaulieu Színház és a Vidy-Lausanne színház. Lausanne-ban működik egy városi levéltár, kantonális valamint közösségi fenntartású könyvtár, valamint számos köz- és szakkönyvtár.[107]

1968 óta megrendezik a Festival de la Cité művészeti fesztivált,[108] 1973 óta pedig a Prix de Lausanne nemzetközi táncversenyt.[109]

Látnivalók szerkesztés

 
Château Saint-Maire
  • Notre-Dame-katedrális, a Vaud kantoni evangélikus református egyház által konfiskált római katolikus templom; Svájc egyik legpompásabb gótikus épülete.
  • Château d'Ouchy, középkori kastély a Genfi-tó partján.
  • Château Saint-Maire, a kantonális kormány székhelye.
  • Place St-François, a városközpontban, az azonos nevű templommal.
  • Place de la Palud, látványos régi órával.
  • St-Laurent-templom, az azonos nevű téren.
  • Szövetségi Bíróság, a svájci igazságszolgáltatás székhelye.[110]

Múzeumok szerkesztés

Lausanne 22 múzeummal rendelkezik, köztük hat kantonális és négy városi múzeummal.[111]

Nevezetes lausanne-iak szerkesztés

 
Johann Ludwig Burckhardt
 
Auguste Piccard, 1932
 
Coco Chanel, 1928
 
Bacsinszky Tímea, 2008

Tudósok és építészek szerkesztés

Írók szerkesztés

Színészek szerkesztés

Festők szerkesztés

Zenészek és táncosok szerkesztés

Nemesek, uralkodók szerkesztés

Üzletemberek szerkesztés

Sportolók szerkesztés

Megjegyzések szerkesztés

  1. Lausanne városa többször is kérte a visszaszolgáltatásukat, de ez sohasem történt meg. Jelenleg a Berni Történelmi Múzeumban találhatóak meg.
  2. Ezt a szókapcsolatot hagyományosan a fenti alakban írják. A francia helyesírás szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Lausanne bouge.

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b c Federal Statistical Office, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/?rxid=c5985c8d-66cd-446c-9a07-d8cc07276160
  2. a b 03 – Suisse sud-ouest. Szövetségi Topográfiai Hivatal, swisstopo, Svájci Szövetségi Védelmi, Polgári Védelmi és Sportminisztérium, 2009 [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  3. Switzerland - the largest cities 2020 (angol nyelven). Statista. [2022. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  4. Vaud wine region (angol nyelven). www.winetourism.com. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.) „One of the oldest and most significant Swiss wine regions.”
  5. Lausanne Metro m2, Vaud canton, Switzerland (angol nyelven). Railway Technology . [2021. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 29.)
  6. Welcome to International Sports Federations. International Sports Federations. [2009. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)
  7. a b Lausanne – Hauptstadt des Sports”, NZZ, 2015. április 28.. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2023. január 28.) 
  8. a b c d Gilbert Coutaz: Lausanne németül, franciául és olaszul az online Historical Dictionary of Switzerland oldalán. Version of 30 June 2014.
  9. Lasserre, Claude. Le séminaire de Lausanne, 1726–1812 : instrument de la restauration du protestantisme français : étude historique fondée principalement sur les documents inédits, Bibliothèque historique vaudoise, no 112 (francia nyelven). Lausanne: Bibliothèque historique vaudoise (1997. április 12.). ISBN 978-2-88454-112-1. OCLC 39222660 , valamint OCLC 39228676
  10. a b Sports activities in Lausanne the Olympic Capital, Canton of Vaud, Switzerland (angol nyelven). HiSoUR. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  11. Treaty with Turkey and other Instruments signed at Lausanne. Republic of Türkiye Ministry of Foreign Affairs. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.) „Done at Lausanne, the 24th July, 1923, in a single copy.”
  12. Annette Motta és Valeria Versari: Multilingualism in Renens: the relationship between multilingualism in restaurants and their location – Multilingual Lausanne: A linguistic landscape project. Multilingual Lausanne: A linguistic landscape project. Introduction to Multilingualism in Society, Université de Lausanne. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.) „As a peripheric city, Renens is a less expensive living area and hence leads to the coming of more multilingual citizens arriving from diverse linguistic backgrounds than in Lausanne itself. Indeed, in 2000, Renens was inhabited by more than 50% of migrants from different countries.”
  13. (1964. június 12.) „Expo 1964 : the first three Weeks of the Swiss National Exhibition”. The Swiss observer : the journal of the Federation of Swiss Societies in the UK. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)  
  14. Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, / 137. szám, hétfő). [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  15. Perrottet, Tony. „Lake Geneva as Shelley and Byron Knew It”, The New York Times, 2011. május 27.. [2020. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2023. január 29.) (angol nyelvű) 
  16. The Waste Land, T. S. Eliot. First Edition, 1923. Peter Harrington Rare Books (angol nyelven). Peter Harrington Journal - The Journal, 2016. február 5. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  17. Thomas Stearns Eliot (Fordította: Vas István): Átokföldje (magyar nyelven). Irodalom 12. szöveggyűjtemény. Nemzeti Köznevelési Portál. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  18. The Fourteenth International Hemingway Society Conference : Hemingway's Extreme Geographies. Unil.ch . [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 18.)
  19. Simon Bradley: Following in Lord Byron’s Swiss footsteps (angol nyelven). SWI swissinfo.ch. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.) „They rented summer houses at Cologny, near Geneva, and spent part of their time boating and visiting Geneva, Lausanne and the Château de Chillon.”
  20. Prof. Béla Kapossy: George Rousseau Lecture 2022: Edward Gibbon and Lausanne (angol nyelven). www.history.ox.ac.uk. Oxfordi Egyetem, Történelemtudományi Kar. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.) „Edward Gibbon spent more than a third of his life in Lausanne [...]”
  21. Lôzane bouge 1980-1982”, rts.ch, Radio Télévision Suisse, 2011. szeptember 26.. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2023. január 29.) (francia nyelvű) 
  22. Szemere Bertalan: Utazás külföldön. Válogatás Szemere Bertalan nyugat-európai útinaplójából Válogatta: Steinert Ágota.. [2022. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  23. Lausanne is lakeside city on the north of Lake Geneva|Switzerland Tour (angol nyelven). Switzerland-tour.com. [2023. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  24. Lausanne (angol nyelven). Switzerland Tourism. [2023. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  25. Gillabert, Léa: Lausanne c'était mieux avant ? Le Flon à travers le temps (francia nyelven). TocToc, 2017. augusztus 23. [2023. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  26. Bell, Katie Kelly: The World's Most Beautiful Wine Region: Switzerland's Lavaux (angol nyelven). Forbes. [2023. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  27. La Côte: a Mini-Switzerland (angol nyelven). www.myvaud.ch. [2023. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  28. Swiss Federal Statistical Office-Land Use Statistics Archiválva 2020. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben 2018 data Sablon:In lang accessed 26 July 2020
  29. a b Climate normals Pully (Reference period 1981–2010). Svájci Szövetségi Meteorológiai és Klimatológiai Hivatal, MeteoSwiss, 2014. július 2. [2017. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 3.)
  30. Climate normals Pully (Reference period 1991–2020). Svájci Szövetségi Meteorológiai és Klimatológiai Hivatal, MeteoSwiss, 2022. január 13. [2022. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 13.)
  31. STATISTIQUE VAUD – Accès à la base de données sur la météorologie. www.scris.vd.ch . [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
  32. Présentation des quartiers (francia nyelven). Site officiel de la Ville de Lausanne, 2018. január 17. [2022. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  33. a b c The Lausanne town (brit angol nyelven). Council of Europe / Europe Prize Exhibition . [2017. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  34. a b c Lausanne (francia nyelven). faovd.ch . Feuille des avis officiels du canton de Vaud. [2020. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  35. Population totale par région du monde et selon la nationalité, 1979–2013 (francia nyelven) (XLS). Scris-lausanne.vd.ch/LS_pop_residante . Contrôle des Habitants de la Ville de Lausanne / StatVD, canto de Vaud, 2014. január 23. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.) „data from December 2013”
  36. Population totale par région du monde et selon la nationalité, 1979–2013 (francia nyelven) (XLS). Scris-lausanne.vd.ch/LS_pop_residante . Contrôle des Habitants de la Ville de Lausanne / StatVD, canto de Vaud, 2014. január 23. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.) „data from December 2013”
  37. Swiss Federal Statistical Office Archiválva 2016. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Retrieved 21 June 2011.
  38. Lebensqualität in den Städten und Agglomerationen (Agglo 2012): Demographischer Kontext. www.pxweb.bfs.admin.ch/ . Federal Statistical Office, Neuchâtel, Swiss Federal Administration, 2019 [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  39. Population totale selon l'origine, 1979–2013 (francia nyelven) (XLS). Scris.vd.ch . Contrôle des Habitants de la Ville de Lausanne / StatVD, canton de Vaud, 2014. január 23. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
  40. STAT-TAB Datenwürfel für Thema 40.3 – 2000 Archiválva 2013. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben..
  41. Portrait en chiffres – 2015. Statistique Vaud – Section Lausanne, 2015. június 18. [2016. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  42. Statistical Atlas of Switzerland. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  43. Lausanne – First Protestant university in French-speaking Europe (angol nyelven). Reformationsstädte Europas. [2023. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  44. Lausanne - jewish heritage, history, synagogues, museums, areas and sites to visit (angol nyelven). JGuide Europe – The Cultural Guide to Jewish Europe. [2022. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  45. Synagogues and Prayer Rooms in Switzerland (angol nyelven). Swiss Federation of Jewish Communities. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  46. STAT-TAB Datenwürfel für Thema 40.3 – 2000 Archiválva 2013. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben..
  47. a b Bekker, Henk: Transportation to Lausanne in Switzerland - Lake Geneva Switzerland - (angol nyelven). Lake Geneva Switzerland, 2020. március 10. [2023. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  48. The History of the CGN (angol nyelven). The Lausanne Guide, 2022. július 19. [2023. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  49. Transports publics de la région Lausannoise - Member of the World Alliance (angol nyelven). solarimpulse.com. [2023. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  50. Lausanne Metro m2, Vaud canton, Switzerland (angol nyelven). Railway Technology. [2021. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  51. Les Axes forts
  52. Key figures Regional portraits 2021: Communes. www.media-stat.admin.ch. Szövetségi Belügyminisztérium. [2023. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  53. Le tissu économique de la région lausannoise. [2023. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  54. Situation du commerce lausannois. Ville de Lausanne. [2022. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  55. Switzerland – Bata's World — World of Bata (angol nyelven). [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  56. a b c d e Sièges internationaux – Une activité phare du canton de Vaud Archiválva 2023. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Vaud kanton, 2020. (Hozzáférés dátuma: 2022. február 4.)
  57. CFT.CH – Compagnie Financiere Tradition S.A. Company Profile & Executives - WSJ. www.wsj.com. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  58. Edipresse - Crunchbase Company Profile & Funding (angol nyelven). Crunchbase. [2020. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  59. Elca Informatique SA (angol nyelven). OpenText. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  60. Contact (francia nyelven). www.enistation.ch, 2017. december 31. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  61. Kudelski Security - Crunchbase Company Profile & Funding (angol nyelven). Crunchbase. [2017. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  62. Notre entreprise (angol nyelven). www.payot.ch. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  63. Philip Morris International Headquarters (angol nyelven). www.dl-c.ch. (Hozzáférés: 2023. február 4.)[halott link]
  64. Retraites Populaires : Projet eDossier. [2021. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  65. Contact (angol nyelven). Sophia Genetics. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  66. Lausanne, le siège de la Vaudoise Assurances. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  67. Demandeurs d’emploi, chômeurs et taux de chômage par commune (francia nyelven). Statistique Vaud, Département des finances et des relations extérieures (Statistik Waadt, Departement für Finanzen und auswärtige Angelegenheiten). [2020. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  68. Dorigny estate (angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2023. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 8.)
  69. Service des écoles primaires et secondaires[halott link]
  70. Bâtiments scolaires[halott link]
  71. Sports and Fitness (angol nyelven). The Lausanne Program. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  72. Hikes and walks starting from Lausanne (angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  73. Ski and snowboard Switzerland from Lausanne. www.swisswintersports.co.uk. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  74. All cycling routes in Lausanne (angol nyelven). Switzerland Tourism. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  75. The Lausanne 20KM (angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  76. Tour de Romandie 2022 Route prologue: Lausanne (angol nyelven). Cyclingstage.com. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  77. Lausanne Marathon. fr.lausanne-marathon.com. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  78. Accueil all - Triathlon de Lausanne. www.trilausanne.ch. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  79. Athletissima (angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  80. (2020. április 12.) „Official report : Lausanne 2020 : Winter Youth Olympic Games / Lausanne 2020” (angol nyelven). Winter Youth Olympic Games. Organizing Committee. 3, Lausanne, 2020, Kiadó: Lausanne 2020. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)  
  81. Contact (francia nyelven). Lausanne HC. [2023. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
  82. Histoire du Lausanne-Sport (francia nyelven). FC Lausanne-Sport. [2023. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
  83. Contact (francia nyelven). FC Slo. [2023. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
  84. Stade Lausanne Rugby Club – 6 fois Champion suisse LNA - Le Club (francia nyelven). www.stadelausannerugby.ch. [2023. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
  85. Lausanne-Sports Aviron – Meilleur Club d'Aviron Suisse 2022 pour la formation des jeunes. www.lsaviron.ch. [2023. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
  86. Contact Us (angol nyelven). www.european-athletics.com. Európai Atlétikai Szövetség. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  87. WBSC Headquarters: After decades of relocations, Switzerland is now the permanent home of international baseball (angol nyelven). World Baseball Softball Confederation. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  88. Contact Us. [2022. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  89. Lausanne Olympic Capital - Fédération Internationale d'Escrime (francia nyelven). Lausanne Olympic Capital. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  90. Lausanne Olympic Capital - International Golf Federation (francia nyelven). Lausanne Olympic Capital. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  91. Lausanne Olympic Capital - Fédération Internationale de Gymnastique (francia nyelven). Lausanne Olympic Capital. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  92. Lausanne Olympic Capital - Fédération Internationale de Hockey sur terre (francia nyelven). Lausanne Olympic Capital. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  93. Fédération Internationale des Sociétés d'Aviron. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. [2022. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  94. International Skating Union - Lausanne, Vaud, Switzerland : NCHPAD - Building Inclusive Communities (angol nyelven). National Center on Health, Physical Activity and Disability (NCHPAD). [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  95. World Aquatics Headquarters (angol nyelven). FINA - Fédération Internationale De Natation. [2022. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  96. Offices (angol nyelven). International Table Tennis Federation. [2016. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  97. Contact Us (angol nyelven). World Triathlon. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  98. Lausanne Olympic Capital - Fédération Internationale du Sport Universitaire (francia nyelven). Lausanne Olympic Capital. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  99. Lausanne Olympic Capital - Fédération Internationale de Volleyball (francia nyelven). Lausanne Olympic Capital. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  100. About IWUF. [2019. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
  101. Lausanne Olympic Capital - Fédération Aéronautique Internationale (francia nyelven). Lausanne Olympic Capital. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  102. Fédération (francia nyelven). World Archery. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  103. Fédération mondiale de danse sportive (francia nyelven). Nemzetközi Olimpiai Bizottság. [2021. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  104. Contacts (angol nyelven). www.fide.com. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  105. 7 must-visit Swiss cultural destinations”, The Telegraph, 2020. szeptember 28.. [2021. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2023. július 22.) (brit angol nyelvű) 
  106. My cultural city – fine art and festivals in Lausanne, with Patrick Gyger (angol nyelven). Apollo Magazine, 2021. december 8. [2023. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  107. 3 legendary libraries in Lausanne (amerikai angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2021. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  108. Le Festival — Festival de la Cité 2022, du 5 au 10 juillet 2022. 2022.festivalcite.ch. [2023. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  109. The Prix de Lausanne at 50: from local event to global prestige (angol nyelven). SWI swissinfo.ch, 2023. január 29. [2023. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  110. 15 Best Things To Do in Lausanne, Switzerland - Studying in Switzerland (angol nyelven), 2022. március 20. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  111. Musées. lausanne-musees.ch . [2023. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  112. BnF források Archiválva 2023. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Francia Nemzeti Könyvtár általános katalógusa
  113. Viollet-le-Duc, Eugène. Dictionary of Art Historians. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  114. HET: Lausanne School. The History of Economic Thought Website. [2020. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  115. Vilfredo Pareto (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  116. Encyclopedia of world biography. Vol. 26. Inc Gale Group. 2nd ed. (hely nélkül): Encyclopedia.com. 2006. ISBN 1-4144-1041-7 arch Hozzáférés: 2023. január 29.  
  117. The Nobel Prize in Physics 2019 (angol nyelven). NobelPrize.org. [2020. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  118. Chisholm, Hugh, ed. (1911), Encyclopædia Britannica (11. kiadás). Cambridge University Press.Gibbon, Edward
  119. Chisholm, Hugh, ed. (1911). Encyclopædia Britannica (11. kiadás). Cambridge University Press.Constant de Rebecque, Henri Benjamin
  120. BnF források Archiválva 2023. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Francia Nemzeti Könyvtár általános katalógusa
  121. BnF források Archiválva 2023. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Francia Nemzeti Könyvtár általános katalógusa
  122. BnF források Archiválva 2023. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Francia Nemzeti Könyvtár általános katalógusa
  123. Alejo Carpentier (angol nyelven). Agencia Literaria Carmen Balcells. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  124. Anouilh Jean Pully Suisse. www.switzerlandisyours.com. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  125. IMDb-adatbázis Archiválva 2023. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés dátuma: 2018 december 8.)
  126. IMDb-adatbázis Archiválva 2023. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés dátuma: 2018 december 8.)
  127. IMDb-adatbázis Archiválva 2023. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés dátuma: 2018 december 8.)
  128. IMDb-adatbázis Archiválva 2023. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés dátuma: 2018 december 8.)
  129. Francois-Louis David Bocion - Biography. www.askart.com. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  130. Collections Online. www.britishmuseum.org. British Museum. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  131. Théophile Alexandre Steinlen (French/Swiss, 1859–1923). www.artnet.com. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  132. Félix Vallotton (Swiss, 1865–1925). www.artnet.com. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  133. Karol Szymanowski (angol nyelven). Culture.pl. [2010. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  134. Bill Harpe: Maurice Béjart (Gyászjelentés). The Guardian, 2007. november 23. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  135. Charles Dutoit – ccm-international (amerikai angol nyelven). [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  136. Claudia D'Souza: Colorizing Remarkable Women - Victoria Eugenie of Battenberg, Queen of Spain. www.thephotoalchemist.biz. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  137. Romania’s queen mother Helen to be reburied in Curtea de Argeș (angol nyelven). Romania Insider, 2019. szeptember 3. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  138. Biography of H.M.K. Bhumibol Adulyadej. kanchanapisek.or.th. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  139. Person Page. www.thepeerage.com. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  140. Dictionary of women worldwide : 25,000 women through the ages. Anne Commire–Deborah Klezmer–Thomson Gale. (hely nélkül): Encyclopedia.com. 2007. ISBN 0-7876-9394-4 arch Hozzáférés: 2023. január 29.  
  141. Princess Elena of Romania - Biographical Summaries of Notable People (magyar nyelven). MyHeritage. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  142. How Coco Chanel spent her exile in Switzerland (angol nyelven). SWI swissinfo.ch. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  143. IKEA founder, longtime resident of Switzerland dead at 91 (angol nyelven). SWI swissinfo.ch. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.) „Ingvar Kamprad lived in Lausanne, Switzerland, for nearly 40 years.”
  144. Chisholm, Hugh, ed. (1911). Encyclopædia Britannica (11. kiadás). Cambridge University Press. Athletic Sports
  145. Stéphane Chapuisat - Player profile (angol nyelven). Transfermarkt. [2020. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  146. matezsoltee: „Maradj otthon” Sébastien Loeb-bel - Hyundai Motorsport (magyar nyelven). rvo.hu, 2020. április 3. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  147. Ludovic Magnin - Manager profile (angol nyelven). Transfermarkt. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  148. Agim Cana Entraîneur du Dardania Lausanne”, 24heures.ch, 1997. augusztus 19.. [2012. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. március 24.) (francia nyelvű) 
  149. Stan Wawrinka - Overview. ATP Tour. [2020. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  150. Lambiel holds on to world skating title (angol nyelven). SWI swissinfo.ch. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  151. Bacsinszky Tímea: sosem volt igazi apám. Blikk, 2015. december 27. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lausanne című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés