Metró

A metró a nagyvárosokra jellemző tömegközlekedési eszköz. Magyar nyelvterületen az 1950-es évek eleje óta egyértelműen a földalatti vasút szinonimája, ez azonban – a nemzetközi jelentéstartalomhoz képest – erős fogalomszűkítés. Nemzetközi értelemben véve a metró egy nagy kapacitású vasúti tömegközlekedési rendszer, mely a nagyvárosokat és agglomerációjukat szolgálja ki. Jellemzően külön szinten mozog vagy a forgalom felett vagy az alatt. A metró a nagyvárosok leggyorsabb közlekedési eszköze.

81–717/714 típusú szerelvény az M3-as metróvonal felszíni szakaszán

Fogalomtörténet

Eredet

Az első metrónak nevezett közlekedési eszköz 1863. január 10-én indult el Londonban (Metropolitan Railway). A brit főváros ekkor átadott földalatti vasútvonalát Városi Földalatti Vasútnak, angol kifejezéssel Metropolitan Underground Railways-nek nevezték. Érdekesség, hogy a névadó hálózatot a helyi lakosok sosem nevezték metrónak, itt az Underground ill. a Tube elnevezéseket használják.

Új hálózatok

Kossuth Lajos tér a kelet–nyugati metró vonalán

A londoni rendszer követésével létesült európai nagyvárosi hálózatokat – az angol példát követve – szintén nagyvárosinak, azaz több nyelven is – kisebb helyesírási és kiejtési eltérésekkel – Metropolitannek nevezték, amely előbb a köznyelvben, később a hivatalos szóhasználatban is „metro”-vá rövidült (a magyar helyesírás szerint a jövevényszavakat kiejtésük szerint írjuk, s mivel a szó végi „o”-k ejtése a magyarban hosszú, magyarul ennek is „metró” lett a neve). Ezek a vonalak nem mindenhol felszín alatt épültek, közismert például a párizsi Bir-Hakeim híd tetején, az autóforgalom feje felett haladó metró képe, és másfelé is gyakori itt a harmadik emelet magasságában vezetett metró.

Ezt az elnevezést használták a harmincas években épült moszkvai városi gyorsvasúti hálózatra is.

Budapest

A50 Millenniumi Földalatti vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Amikor az 1950-es évek elején megkezdték a budapesti városi gyorsvasúti hálózat kiépítését, a szovjet minta nyomán Budapesten is a „metró” szót használták. Mivel akkortájt a felszíni villamosokhoz viszonyított modernebb megoldást kívánták a lakosság számára bemutatni, így az újonnan építendő rendszert felváltva nevezték földalatti vasútnak és metrónak. Ezen használat nyomán a magyar nyelvben a metró kifejezés a földalatti vasút rövid elnevezéseként ment át.

Európai fogalomfejlődés

Rådhuset állomás Stockholmban

Európa többi részén azonban ez a fogalomszűkítés nem történt meg, itt továbbra is minden városi gyorsvasúti rendszerre alkalmazták a kifejezést. Sőt, utóbb kifejezetten bővült a szó értelme, hiszen például Hamburgban a városi gyorsjárati autóbuszokra használják a Metrobus kifejezést, amely Európán kívül is elterjedt, így ezen kifejezés használatával már bármilyen gyors, városi közlekedési üzemmódot jelölhetünk.

2004-ben Berlin tömegközlekedési hálózatát újratervezték, létrehoztak kiemelt villamos és autóbusz gerincvonalakat, és ezeket is metrónak (MetroTram, MetroBus) nevezték el – német nyelvterületen viszont a földalattit soha nem nevezik metrónak, így nem állhat fenn fogalomkeveredés.

Újabb érdekességet jelent a madridi és portói fejlesztés. Ezekben a városokban új, modern villamosvonalakat építenek ki. Hogy azonban a korábbi, elavult villamostól fogalmilag is elválasszák az új hálózatokat, ezeket a Metro elnevezéssel illetik.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Metró témájú médiaállományokat.

• A világ legrémesebb metrói
• Metró lap.hu – linkválogatás
• David Bennett: Metró. A földalatti vasút története; ford. Kunos Vanda; Kossuth, Budapest, 2005
• Várszegi Gyula: A metró építése és működése; Fórum Média, Budapest, 2015