Nyomtávolság

a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága
(Nyomtáv szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 1.

A nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) tengellyel rendelkező szárazföldi járművek egyazon tengelyen lévő kerekeinek egymástól való távolsága. A kifejezés alkalmazását nem befolyásolja, hogy közúti vagy vasúti járműről van-e szó, de a közlekedési pályájuk kötött jellege miatt a vasúti járműveknél a nyomtávolság adata nagyobb jelentőséggel bír.

Magasság, szélesség és nyomtávolság egy gépkocsinál

Nyomtávolság típusai

szerkesztés
 
Óriás bányadömper és személyautó: más funkció, más nyomtávolság

A nyomtávolság elsősorban az adott jármű méretén és kialakításán múlik, illetve azon, hogy hol kívánják azt használni. Nyomtávolsága lehet egy hintónak éppúgy, mint egy gépkocsinak vagy egy vasúti járműnek. Közúti járműveknél a közúti infrastruktúrák méretei, adott esetben az űrszelvény határozzák meg, hogy egy járműnek mekkora nyomtávolsága lehet, illetve mekkora célszerű. Közúton kívüli járművek, például óriásméretű bányászati munkagépek sokkal szélesebb nyomtávolságokkal is rendelkezhetnek.

Vasútnál a kötött pálya miatt kardinális kérdés a nyomtávolság, mivel részben arra épül az adott szabványú vasúti járművek méretezése.

Vasúti nyomtávolság

szerkesztés

Normál nyomtávolság

szerkesztés
 
Nyomtávolság méretének meghatározása Vignoles sínes vágány esetén

A nyomtávolság a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén.

A nyomtávolság névleges mérete a sínfejek érintősíkja alatt:

  • 20 kg/m feletti tömegű Vignoles síneknél 14 mm-rel,
  • ez alatti tömegű Vignoles síneknél 10 mm-rel,
  • vályús (Phoenix és tömb) síneknél 7 mm-rel

mérve értendő. A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a által alkalmazott normál nyomtávolság névleges mérete 1435 mm.

A George Stephenson által tervezett és épített első közforgalmú vasútvonalon, az angol Stockton–Darlington vonalon a nyomtávolságot 4 láb 8 ½ hüvelykben, azaz 1435 mm-ben állapították meg.


Üzemi méretek

szerkesztés

A vasúti vágány nyomtávolsága csak névlegesen 1435 mm, a vasúti pálya és a vasúti járművek kölcsönhatása folytán a kapcsolószerek és sínek elkerülhetetlen kopása, az aljak romlása miatt, valamint a használat során átalakuló pályageometria következtében a mértéke attól jelentősen eltérhet.

A MÁV előírása szerint a nyomtáv nem lehet 1430 mm-nél kisebb, illetve a – bizonyos méretű ívsugarak esetén alkalmazott – nyombővítést is figyelembe véve 1465 mm-nél nagyobb. Alárendelt állomási vágányokban a megengedhető legnagyobb nyomtáv 1475 mm lehet.

Nyomszűkítés

szerkesztés

A vasúti járművek úgynevezett kígyózó mozgásából fakadó káros hatások csökkentése érdekében a nagyobb sebességű pályákon szűkítik a nyomtávolságot, legtöbb esetben 1433 mm-re (ritkábban 1432 mm-re).

 
Vasúti nyomtávolságok elterjedtsége

Nyombővítés

szerkesztés

Kis sugarú ívekben, a vasúti járművek kerékpárjainak szoros futása ellen növelik a nyomtávolságot, vagyis nyombővítést alkalmaznak. A megnövelt nyomtáv csökkenti az íves pályán haladó járművek mozgása során fellépő ívellenállást, így a kis sugarú ívekben fekvő sínek élettartamát is nagymértékben megnövelheti. Régebben nagyobb sugarú ívekben is alkalmaztak nyombővítést, ugyanis a régi járművek nagyobb része kéttengelyű és merev tengelyelrendezésű volt. A mai vasúti kocsik túlnyomó többsége beálló tengelyű, és egyre nagyobb a forgózsámolyos kocsik száma is, így napjainkban csak 300 m-nél kisebb sugarú ívekben alkalmaznak nyombővítést. A nyombővített vágány nyomtávolsága 1435 mm-től 1460 mm-ig terjedhet az ív sugarától függően.

Széles nyomtávolság

szerkesztés

A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél nagyobb nyomtávolságot széles nyomtávolságnak nevezik.

A széles nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):

Nyomtávolság [mm] Ország Megjegyzés
1676   India,   Pakisztán,   Argentína,   Chile "Indiai nyomtávolság"
1668   Spanyolország,[1]   Portugália "Ibériai nyomtávolság", Portugáliában régebben 1664 mm volt
1600   Írország,   Ausztrália,   Brazília "Ír nyomtávolság"
1524   Finnország,   Afganisztán,   Amerikai Egyesült Államok   Oroszország,   Mongólia "Orosz nyomtávolság"

Az USA-ban, a déli államokban a polgárháborúig

Keskeny nyomtávolság

szerkesztés

A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél kisebb nyomtávolságot keskeny nyomtávolságnak nevezik.

A mindennapos, tehát nem turisztikai célú távolsági közlekedésben is inkább keskeny nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):

Nyomtávolság [mm] Ország Megjegyzés
1067   Angola,   Botswana,   Costa Rica,   Dél-afrikai Köztársaság,   Ecuador,   Fülöp-szigetek,   Ghána,   Honduras,   Indonézia,   Japán,   Kongói Köztársaság,   Malawi,   Mozambik,   Namíbia,   Nigéria,   Szudán,   Új-Zéland,   Zambia,   Zimbabwe "Fokföldi nyomtávolság"
1000   Argentína,   Banglades,   Benin,   Brazília,   Bolívia,   Burkina Faso,   Mianmar,   Kambodzsa,   Kamerun,   Etiópia,   Elefántcsontpart,   Kenya,   Laosz,   Madagaszkár,   Malajzia,   Mali,   Szenegál,   Tanzánia,   Thaiföld,   Uganda,   Vietnám; számos más országban találkozhatunk vele, mint városi villamosok, fogaskerekű vasutak nyomtávja (pl.: Tátrai villamosvasút) "Metrikus nyomtávolság"
950   Eritrea,   Szomália "Olasz metrikus nyomtávolság"
914   Guatemala,   Kolumbia,   Salvador
891   Svédország Stockholm környékén van egyedül a világon (Roslagsbanan)[2]

Magyarországi keskeny nyomtávolságok

szerkesztés

A Magyarországon használatban lévő és felhagyott keskeny nyomtávolságú vasútvonalainak (nem teljes) listája:

 
Normál nyomtávolságú vágány
 
760 mm nyomközű vágány Kaszón
 
600 mm nyomközű vágány Kemencén (9 kg/m rendszerű sínekkel)
Nyomtávolság (mm) Vasútvonal Megjegyzés
1000 Szombathelyi villamos megszűnt
Soproni villamos megszűnt
Borsodnádasdi lemezgyár megszűnt
950 Debreceni Zsuzsivasút 1961-ben átépítve 760 mm-re
790 Zsdenyova (Bereg vármegye)  
780 Somogy-Kéthely megszűnt
760 Az Osztrák–Magyar Monarchia kis forgalmú, iparjellegű, hegyvidéki vasútvonalain elterjedten alkalmazott nyomtávolság (ún. boszniai nyomtáv, Bosnaspur)
pl. a Szilvásváradi Erdei Vasút és a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút
a legtöbb magyarországi közforgalmú keskeny nyomtávolságú vasútvonal nyomtávolsága
750 Taraczközi vasút a Szovjetunió szabványa keskeny nyomközű vasutakra (760 mm-ről átépített, már megszűnt vasútvonal Kárpátalján)
700 Pálházi Állami Erdei Vasút 1947-ben átépítve 760 mm-re
633 Ózd, vasgyár megszűnt
600 Almamellék hazai erdei vasutak jellegzetes nyomtávolsága
Kemence  
Felsőpetényi Kisvasút  
téglagyárak belső vágányhálózatai, bányavasutak  
580 Dorogi szénbányászat megszűnt
500 Törökszentmiklósi téglagyár  
Pilisszentiváni bányavasutak (részben) megszűnt
400 Hollóházi porcelángyár  
385 Budapesti Vidámpark kisvasútja elbontva
  1. Spanische Regierung plant offenbar Schienennetz an die europäische Spurbreite anpassen (Spanyolország tervezi az áttérést normál nyomtávra) (német nyelven). www.verkehrsrundschau.de. [2019. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 15.)
  2. Stockholm-szindróma

További információk

szerkesztés
  • Nyomtávolságok világszerte országonkénti bontásban. cia.gov. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  • A Budweis–Urfahr (Linz) sószállításra épült lóvasút, később meghosszabbítva Gmundenig, plusz két szénvasút a térségben (Hausruck) 3′ 6′′ nyomtávval épült, míg a Prag–Lana lóvasút 3′ 6′′ 6′′′ nyomtávolsággal: ez bécsi lábban, hüvelykben és vonalban értendő.
  • Szepeslublói László: Keskeny nyomtávolságú vasúti felépítményi munka kivitelezése; Közlekedési, Bp., 1952 (Közlekedésügyi Minisztérium kiadványa)
  • Selymesi Sándor: Száz éve épült a Galambos – Bugac közötti kisvasút, 1920. Adatok a százéves kisvasútról és nyomvonalváltásáról, 1920-1930. 600 mm nyomtávolságú kisvasúttól a 760 mm-es kisvasútig; Vasúttörténeti Alapítvány, Szeged, 2020