Wikipédia

Borsodnádasd

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. április 20.

Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Borsodnádasd
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Borsodnádasd címere
Borsodnádasd címere		 Borsodnádasd zászlaja
Borsodnádasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállásváros
PolgármesterKovács Attila (független)[1]
JegyzőBurkovics Róbert
Irányítószám3671, 3672
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség2808 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség113,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 20° 14′ 34″48.123056°N 20.242778°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 20° 14′ 34″48.123056°N 20.242778°E
Borsodnádasd (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Borsodnádasd
Borsodnádasd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Borsodnádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodnádasd témájú médiaállományokat.

Fekvése

szerkesztés

Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, a Heves–Borsodi-dombság vidékén, a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb megközelítési útvonala a 25-ös főút, mely a belterületének jelentős részén végighúzódik. A tőle keletre fekvő közeli településekkel a 2507-es út köti össze, illetve a déli határánál indul Bekölce felé a 25 105-ös számú mellékút is.

Története

szerkesztés

A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.

Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Borsodnádasd és Bánréve között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskenynyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873 márciusában (Bánrévétől Ózdig 1872 novemberében) átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Bánréve–Ózd–Nádasd-iparvasút.[3] Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött.

A községet is érintették a rendszerváltást követően a borsodi térséget sújtó nehézipari válság következményei. Az 1864-ben alapitott lemezgyár 1991-ben zárt be. Azóta néhány kisebb cég maradt munkaadóként.[4] Az 1903 óta Borsodnádasd nevet viselő település 2001-ben kapott városi rangot.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Sárváry Tamás (független)[5]
  • 1994–1998: Sárváry Tamás (MSZP)[6]
  • 1998–2002: Sárváry Tamás (MSZP-VSZSZ-SZDSZ)[7]
  • 2002–2006: Sárváry Tamás (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Papp Anna (független)[9]
  • 2010–2014: Kormos Krisztián (Fidesz–KDNP)[10]
  • 2014–2019: Kormos Krisztián (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2019–2024: Kormos Krisztián (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2024– : Kovács Attila (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3279
3240
3079
3037
2860
2852
2808
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású[13] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,7%, görögkatolikus 0,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (27,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1% görögnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 2,4% református, 0,8% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 22,7% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).[15]

Címer leírása

szerkesztés

Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.

A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.

Látnivalók

szerkesztés
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Római katolikus, klasszicista stílusú templom. 1858. június 18-án Szent István király tiszteletére szentelték fel. Kelet-nyugati tájolású, téglalap alapú. Tornya a tetőből kiemelkedő, a homlokzattal egy síkban falazott, benne a harang és fölötte óra található.
  • Gyártelep római katolikus templom. Jézus-szíve tiszteletére felszentelve. 1934-ben épült, Wälder Gyula alkotása. Főoltára Jézus nagyméretű fa szobra.
  • Hősi Emlékmű
  • evangélikus templom. 1934-ben épült.
  • Borsodnádasdi tavak (Alsó- és Felső-tó)
  • Kilátó
  • Óbükk Látogató és Élményközpont

Itt született

szerkesztés

A település az irodalomban, filmekben

szerkesztés
  • Örkény István Hír című egyperces novellájának a Borsodnádasd északkeleti részén fekvő Borsodbánya a színhelye, egyetlen szereplője pedig egy ott dolgozó vájár, utóbbi minden bizonnyal kitalált személy.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bodányi Ödön: A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége. A mezőhegyesi gazdasági iparvasútnak, a Neufeldt Károly-féle gurahonci erdei vasútnak és a doboj-tuzlai helyi-érdekű vasútnak, mint három gyakorlati példának ismertetése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXVI. kötetéből. Pester Lloyd-Társulat, Budapest, 1893.
  4. ↑ Kovács Pêter - A halott gyár árnyékában (Magyar Narancs, 2005.05.02.)
  5. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Borsodnádasd Helységnévtár
  15. ↑ Borsodnádasd Helységnévtár

Források

szerkesztés

Könyvek

szerkesztés

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   26. oldal C2

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsodnádasd&oldid=28063921”