Főmenü megnyitása

Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Borsodnádasd
városháza
városháza
Borsodnádasd címere
Borsodnádasd címere
Borsodnádasd zászlaja
Borsodnádasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás város
Polgármester Kormos Krisztián (FIDESZKDNP)[1]
Jegyző Burkovics Róbert
Irányítószám 3671, 3672
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség3079 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség113,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsodnádasd (Magyarország)
Borsodnádasd
Borsodnádasd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 24″, k. h. 20° 14′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 24″, k. h. 20° 14′ 34″
Borsodnádasd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Borsodnádasd
Borsodnádasd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Borsodnádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodnádasd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen. Földrajzilag a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál lelhetjük meg.

TörténeteSzerkesztés

A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.

Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Borsodnádasd és Bánréve között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskenynyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873 márciusában (Bánrévétől Ózdig 1872 novemberében) átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Bánréve–Ózd–Nádasd-iparvasút.[3] Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a település neve Borsodnádasd.

A községet is érintették a rendszerváltás után a nehézipar válságának következményei, de sikerült talpon maradnia. 2001-től városi rangot visel.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Sárváry Tamás (MSZP)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Kormos Krisztián (FIDESZKDNP)[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású[5] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,7%, görögkatolikus 0,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (27,5% nem nyilatkozott).[6]

Címer leírásaSzerkesztés

Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.

A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.

LátnivalókSzerkesztés

Itt születettSzerkesztés

A település az irodalomban, filmekbenSzerkesztés

  • Örkény István Hír című egyperces novellájának a Borsodnádasd északkeleti részén fekvő Borsodbánya a színhelye, egyetlen szereplője pedig egy ott dolgozó vájár, utóbbi minden bizonnyal kitalált személy.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  3. Bodányi Ödön: A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége. A mezőhegyesi gazdasági iparvasútnak, a Neufeldt Károly-féle gurahonci erdei vasútnak és a doboj-tuzlai helyi-érdekű vasútnak, mint három gyakorlati példának ismertetése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXVI. kötetéből. Pester Lloyd-Társulat, Budapest, 1893.
  4. Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. Borsodnádasd Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

  • Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
  • Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
  • Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   26. oldal C2

További információkSzerkesztés