Sopron villamosvonal-hálózata

A soproni villamosvonal-hálózat 19001923 között működő magyarországi 1000 mm nyomközű villamos üzemű tömegközlekedési hálózat.

Sopron régi villamoshálózata
Adatok
Ország Magyarország
Helyszín Magyarország, Sopron
Típusvillamoshálózat
Átadás1900. (április 30.)
Megszűnés éve1923. (május 31.)
Nyomtávolság1000 mm
Üzemeltető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron régi villamoshálózata témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Útvonaldiagram
Baross út
Győr–Sopron–
Ebenfurt-vasútvonal
Kossuth Lajos
utca
Táncsics Mihály
utca 10.
Kossuth Lajos
utca 1.
Kossuth Lajos
utca
Ógabona tér
Ikvahíd
Várkerület
Várkerület
Széchenyi tér
Várkerület
75.
Széchenyi tér 21.
Ötvös
utca 2.
Széchenyi tér 18.
Magyar
utca 1.
Deák tér 27.
Győri út 1.
Deák tér 41.
Győri út
Deák tér 52.
Sopron vasútállomás

Történelem szerkesztés

Az ikervári vízerőművet üzemeltető Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. (VEMR), mely a szombathelyi villamosokat is ellátta, 150 kilométeres elektromos vezetéket épített ki Ikervártól Sopronig.

A soproni villamosvonal a mai Magyarország területén lévő városok közül a legrövidebb ideig üzemelt. Az 1000 mm nyomtávú vonalat 1900. április 30-án adták át a forgalomnak. Sopronban a villamos vonalon építettek egy letérőt a színház felé is. Az előadások végeztével két kocsi jobbra és balra vitte a színház látogatóit. A Trianoni békeszerződés után azonban elmaradt az a forgalom, amelynek a résztvevői igénybe vették a villamost a két pályaudvar között és ez lehetetlenné tette az üzem fenntartását. Sopron, amely akkor már a „Hűség városa” volt, megvásárolta a Vasvármegyei Elektromos Művektől a veszteséges villamos vasutat, de korszerűsítésre a városnak már nem volt pénze, 23 év után bezárták. A vonalvezetés kedvezőtlen volt, a végpontokat: Sopron két vasútállomását – melyek közt nem volt vasúti személyforgalom – csak nagy kerülővel kötötte össze. Az üzem nem hozta meg a várt utasforgalmat és jövedelmezőséget. A pályából kiemelték a síneket, eltüntették a vasút céljaira kialakított kövezetet, kicserélték a felsővezeték-tartó oszlopokat. Ma, csupán egy méteres síndarab és a fényképek emlékeztetnek az egykori soproni villamos vasútra.

Vonalak szerkesztés

1900-ban a következő vonalakat adták át:

  • A fővonal a soproni (GYSEV) pályaudvar – VárkerületDéli pályaudvar vonal volt eleinte, mely megkerülte Sopron történelmi városmagját. A villamosvonal a Kossuth utca végén szintben keresztezte a GYSEV ebenfurti vasútvonalát.
  • A kocsiszíni vonal a Kossuth utca északi végéből ágazott ki, a régi Flandorffer[1] (most: Táncsics) utca elején lévő csarnokhoz.
  • Egy szárnyvonal is épült a Pannónia szállótól az Ezüst (Ötvös) utca – Magyar utca – Győri út vonalon a Vágóhídig. Ennek a vonalnak olyan kicsi volt már a kezdetektől fogva a forgalma, hogy 1903-ban megszüntették, elbontották.

1903-ban a vonalat meghosszabbították a Déli pályaudvartól a Baross utca végéig a Sörgyárig, de csak alkalomszerűen közlekedett erre villamos.

A fővonalon hat forgalmi kitérő volt, 16 megállóval.

Járművek szerkesztés

A megnyitóra a szombathelyi kocsikkal szinte teljes mértékben megegyező motor és pótkocsikat vásároltak a Roessemann & Kühnemann gyártól. Hat motorkocsit vásároltak, melyek 1-6-os pályaszámot kaptak, valamint két nyitott szekrényű nyári pótkocsit 11-12-es számon. A két pótkocsit – hasonlóan a szombathelyi átalakításhoz – még a megnyitás évében zártszekrényű motorkocsivá alakították át a pályaszám megtartásával. Így ezen kocsik jellegzetes eltérése csak az oldalablakok száma volt.

A soproni villamosvonalat 1923. május 31-én zárták be. Ekkor a villamosokat is selejtezték.

Jegyzetek szerkesztés

  1. A mostani Táncsics utcát hívták régen Flandorffer utcának, majd a 2000-es években építették meg a mostani Flandorffer utcát.

Források szerkesztés