Főmenü megnyitása

Az ikervári vízerőmű a Vas megyei Ikervár mellett, a Rába folyó egy külön csatornáján működő vízerőmű. Magyarország első vízerőműve, mely napjainkban is üzemel.

Ikervári vízerőmű
Ikervár 4.jpg
Ország Magyarország
Hely  Magyarország, Ikervár
Építési adatok
Építés éve 1896
Megnyitás 1900
Rekonstrukciók évei 1925, 2012[1]
Típus vízerőmű
Felhasznált anyagok beton
Építész(ek) Gothard Jenő
Elhelyezkedése
Ikervári vízerőmű (Magyarország)
Ikervári vízerőmű
Ikervári vízerőmű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 02″, k. h. 16° 56′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 02″, k. h. 16° 56′ 03″
Az Ikervári vízerőmű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervári vízerőmű témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Az üzemvízcsatorna

Az erőmű terveit Gothard Jenő készítette. A Batthyány család 1896-tól kezdte meg az építkezést, 1900-ban adták át. Kezdetben közel 600 kW-os teljesítményű svájci gyártmányú gépek működtek benne, melyeket a zürichi Escher Vyss gépgyár turbinái hajtottak. Ezek még egyenárammal látták el a környező településeket, és ez szolgálta ki Szombathely és Sopron elektromosenergia-igényét is.

Ennek az erőműnek köszönhetően Ikervár lett az első elektromos rendszerrel ellátott falu Magyarországon és az ikervári Batthyány-kastélyban előbb volt elektromos világítás, mint a bécsi Schönbrunnban.

Az 1925-ben végrehajtott rekonstrukció során áttértek váltakozó áramra, az erőmű teljesítménye 1540 kW lett. A rekonstrukció során új Ganz gyártmányú Francis-turbinákat és generátorokat szereltek be. A gépházban ezekből egy-egy darabot bemutatás céljából működőképes állapotban megőriztek.

1995-ben privatizálták. Ekkor újabb korszerűsítés történik, mely során svéd turbinákat és generátorokat építettek be összesen 2280 kW teljesítménnyel. Az épület és kapcsolódó berendezések ipartörténeti emlékhelynek minősülnek, a fontosabb helységei látogathatóak voltak, napjainkban a múzeum zárva tart.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés