Batthyány Géza

(1938–1900) földbirtokos, politikus

Németújvári gróf Batthyány Géza, (Polgárdi, 1838. június 1.Budapest, 1900. január 2.) földbirtokos, a főrendiház örökös tagja volt.

Batthyány Géza
az 1860-as években Borsos József festményén
az 1860-as években
Borsos József festményén
Született 1838. június 1.
Polgárdi
Elhunyt 1900. január 2. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Batthyány Emanuela (1859. szeptember 4. – )
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
  • földbirtokos
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. június 6.)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1900. január 2.)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Győrött a pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végzett, majd a pozsonyi Királyi Akadémián tanult. Viszonylag fiatalon futott be vármegyei karriert, később helyette inkább „társadalmi úton fejtett ki nagy tevékenységet és több nagyobb pénzintézet”, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak és a Károlyi-féle hitelszövetkezetek központjának[1] is igazgatósági tagja volt.

1861. május 15. – november 9. között Sopron vármegye másodalispánja, 1861. január 7. – szeptember 15. közötti időszakban pedig a Győr megyei törvényszék bírája volt.

Az Ikervári uradalmában mintagazdaságot rendezett be. Az 1860. február 15-én megalakult Győrvidéki Gazdasági Egylet elnökének választotta, amit 1867-ig látott el. Számtalan terménykiállítást, tenyészállat-díjazásokat, gyapjúvásárt rendezett Győrött és az észak-dunántúli városokban. Vezetésével eredményesen szorgalmazták a mezőgazdasági-gépgyártást.

Születési jogon, már 24 évesen[2] helyet foglalt a főrendiházban, majd az 1885-ös reform után be is választották.[3]

Elsősorban a Sopron megyei, rábaközi birtokai miatt érdekelt volt a Rába-szabályozásban. 1864-ben egy megyeközi Rába-bizottság elnöke lett, 1870-ben pedig a Csornai járás Rába-bizottságába delegálta elnöknek Sopron vármegye, de erről egy év múltán le is mondott, mert Fejér megyei birtokán, Polgárdiban élt, de továbbra is aktív maradt a Rábaközben is. Alapító elnöke volt az első három hónapban, 1873–1874-ben a Rábaszabályozó Társulatnak (lemondásának oka nem ismert), majd ebben 1876–1877-ben is ellátta az elnöki tisztet, de ismét lemondott, mert az ügyvezetésben nézeteltérése volt Krisztinkovich Ede igazgatóval, amit politikai egyet nem értés is kiélezhetett. Már a társulat előkészítésében is fontos szerepet vállalt, mint Sopron vármegye vízkárokkal leginkább érintett vidékén lévő birtokos. A választmánynak 1879-ig tagja maradt.[2] 1880-ben a kormány kormánybiztossá nevezte ki a társulathoz.[4]

1883-ban eladta Egyed községében fekvő háromezer holdas birtokát,[5] majd a következő évben a Teréz körúton nagy építkezésekbe kezdett.[6]

1884-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, 1889-től a Nemzeti Kaszinó választmányi tagja volt.[7][8] Az 1884 nyarán alakult Herendi Porcelángyár-részvénytársulat igazgatóságába is beválasztották.[9] 1888 áprilisában a Tisza Kálmánná kezdeményezésére az árvízkárosultak segélyezésére alapított „Jó szív“ egyesület vidéki albizottságának elnökévé választották (Széchenyi Pálnéés Kemény Kálmánné mellett),[10] 1889-ben pedig a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének tiszteletbeli tagjának.[11]

1891 januárjában Beniczky Gáborral és Andrássy Gézával megalapítottak Magyar Tattersall Egyletet, ami célja a magyar kocsiló tenyésztés és értékesítés előmozdítása luxus-lókiállítások és árverések, versenyhajtások (4-es és 2-es fogatokkal), fogat-kiállítások és korzók rendezése volt.[12] 1893 elején vezetésével egy konzorcium alakult, amiben báró Üchtritz Zsigmonddal, Hajós József, Beniczky Gábor és Rhée nagybirtokosokkal Vaszary Kolostól bérbe vették volna a több megyében szétszórva fekvő prímási birtokokat, azonban az 1894-ben kialakult politikai és közéleti környezet végül ezt megakadályozta.[13][14]

1894 tavaszán – amikor Kossuth Lajos még betegágyán a halállal vívódott – alakult meg a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult bizottság, ami elnöke lett (társelnöke Tolnay Lajos volt).[15][16]

1895-ben a Magyar kereskedelmi részvénytársaság alelnökévé választották.[17]

1896-ban kezdeményezésére a millennium alkalmából fia, Lajos ikervári birtokán, Vas megye intéző köreinek buzgólkodásával egy mintaintézmény épült ki, ami Magyarország első több települést ellátó vízierőműve volt. A Rába folyó két kanyarulatát kötötték össze, amire duzzasztó gátat építettek ki. A Vasmegyei Elektromos Művek Rt. 1895-ben alakult, 1 millió Ft alaptőkével. Az ikervári vízerőmű Thury-féle nagyfeszültségű, egyenáramú villamos rendszere a századforduló utáni évtizedben elavulttá vált, de – később múzeummá alakult és – még a 2000-es években is működik.[18][19][20]

Alapító tagja volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak, és támogatta ennek folyóirata, a Turul megjelenését. Több értékes műtárgyat adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak.[3]

1900. január 2-ikán, 62 éves korában hunyt el, hirtelen szívszélhüdésben. Holttestét Teréz körúti palotában szentelték be. Polgárdiban helyezték örök nyugalomra a családi sírboltban.[1] 2013-ban több családtaggal együtt újratemették, és a Mindenszentek temetőkápolnában kialakított sírfülkében helyezték el földi maradványokat.[21]

Családja szerkesztés

Gróf Batthyány László (1815−1881) és gr. Festetics Celestine (1814–1896) első szülött fia volt. A Batthyány család pinkafői, „Imre ágához” tartozott.[22]

1859. szeptember 4-én vette feleségül Batthyány Lajos gróf és Zichy Antónia grófnő elsőszülött leányát, Batthyány Emanuellát (1837-1922).[23]

 
Farkas Gyula a gyermekeit tanítja az 1870-es évek második felében
  • Lajos (Egyed 1860. júl. 27. – Polgárdi 1951. december 27.), Győr megye és város főispánja, a főrendiház tagja, előbb cs. és kir. követségi attaché; neje gr. Andrássy Ilona.
  • Géza (Egyed 1861. okt. 23. – Polgárdi 1891. nov. 14.[24]), Párizsban tanult természettudományokat s műtörténetet,[25] a Képzőművészeti Társaság választmányának tagja
  • Béla (Budapest 1863. jan. 1. – Bécs 1949. jenuár 17.[26]) cs. és kir. követségi attaché; neje Jeanne Seilliere.[27]

Gyermekeik nevelését 1874-1880 között Farkas Gyula végezte.[28]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Batthyány Géza gróf halála., Budapesti Hírlap 20. évfolyam 2. szám, 1900. január 3. (adt.arcanum.com)
  2. a b Simonkay Márton: Vízszabályozók hálózata, Kövér György, Pogány Ágnes, Weisz Boglárka, stb.: Gazdaságtörténeti Évkönyv 2020 Hálózat és hierarchia. Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Hajnal István Alapítvány, real.mtak.hu (2020)
  3. a b Anka László: Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota, pestbuda.hu - 2021. december 8.
  4. Személyi hírek, Fővárosi Lapok 17. évf. 180. szám, 1880. augusztus 7. (adt.arcanum.com)
  5. Uj földesür., Budapesti Hírlap 3. évfolyam 214. szám, 1883. augusztus 4. https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1883_08/?pg=49&layout=s&query=%22Batthyány+Géza%22 adt.arcanum.com])
  6. A fővárosi magánépítési bizottság, Pesti Napló 35. évfolyam 49. szám, 1884. február 19. (adt.arcanum.com)
  7. Országos magyar gazdasági egyesület. — márcz. 23. , Pesti Napló 35. évfolyam 83. szám, 1884. március 24. (adt.arcanum.com)
  8. A nemzeti kaszinó, Fővárosi Lapok 26. évf. 34. szám, 1889. február 4. (adt.arcanum.com)
  9. Alakuló gyűlés. Fővárosi Lapok 24. évf. 120. szám 1884. május 21. (adt.arcanum.com)
  10. A „Jó szív.“ Pesti Napló 39. évfolyam 117. szám, 1888. április 27. (adt.arcanum.com)
  11. A magyar gazdasszonyok orsz. egylete, Fővárosi Lapok 26. évf. 103. szám, 1889. április 15. (adt.arcanum.com)
  12. A «Magyar Tattersall-egylet» (a tervezett «kocsizok egylete»), Vadász- és Versenylap 35. évfolyam 4. szám, library.hungaricana.hu - 1891. január 25.
  13. Esztergom és Vidéke 15. évfolyam Az összes primási birtokok bérlete 26. szám; A primási birtokok bérbevétele. 28.szám; A primási birtokok bérbeadása. 33. szám; A primaciális tisztek javadalmazása. 36. szám, A pímási birtokok. 71. szám - 1893. március 30., április 6., 23., május 4., szeptember 3.
  14. Esztergom és Vidéke 16. évfolyam A herczegprimás birtokainak bérbeadása. 48.szám; A primási birtokok bérlete. 50. szám; A primási javak bérbeadása, 60. szám - 1894. június 17., 24., július 29.
  15. Szobrot Kossuthnak! , Pesti Hírlap 16. évfolyam 94. szám, 1894. április 4. (adt.arcanum.com)
  16. Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20. Ülésnapok 1901-71, library.hungaricana.hu
  17. A magyar kereskedelmirészvénytársaság Pesti Hírlap 17. évfolyam 94. szám, 1895. április 5. (adt.arcanum.com)
  18. A vasmegyei villamos telep, Pesti Napló 47. évfolyam 84. szám, 1896. március 25. (adt.arcanum.com)
  19. Tömpe Péter: Edelmann Sebő kanonok és fizikus élete - Egy tudós tanári pálya alapvonalai, Természet Világa 149. évfolyam 12. szám, 2018. december 1. (adt.arcanum.com)
  20. Ikervári vízerőmű története, ikervarert.hu (hozzáférés: 2023. okt. 29.)
  21. MTI: Újratemették Polgárdiban a Batthyány család több tagját, hvg.hu - 2013. augusztus. 24.
  22. Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján, Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1, library.hungaricana.hu - 2008
  23. Nefelejts 1. évfolyam 23. szám, 1859szeptember 4. (adt.arcanum.com)
  24. Egy fiatal mágnás tragikus halála, Székesfehérvár és Vidéke 19. évfolyam 137. szám, 1891. november 14. (adt.arcanum.com)
  25. „Egy fiatal gróf halála.“ (Gróf Batthyány Géza arczképével.) Vasárnapi Ujság - 38. évfolyam, 47. szám, epa.oszk.hu - 1891. november 22.
  26. Bela Laszlo Szilveszter Geza Nemetujvari, conde Batthyány, geneall.net
  27. Batthyány Béla, man8rove.com
  28. Révai nagy lexikona VII. kötet (Etelka–Földöv). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 189. o.  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A hercegprímás s az esztergomi főkáptalan. — A primási birtokok bérletéhez. — , Pesti Hírlap 16. évfolyam 196. szám, 1894. július 15. (adt.arcanum.com)
  • A siketnémákat gyámolító egyesület, Fővárosi Lapok 32. é. 1. szám 1895. január 1. (adt.arcanum.com)
  • A pörös vasút, Budapesti Hírlap 15. évfolyam 6. szám, 1895. január 6. (adt.arcanum.com)
  • Buzát-t vagy kendert termeljenek; Székesfehérvár és Vidéke 23. évfolyam 5. szám, 1895. január 10. (adt.arcanum.com)
  • A vas megyei elektromos művek Pesti Napló 46. évfolyam 230. szám, 1895. augusztus 23. (adt.arcanum.com)
  • Olcsó ipari munkaerő. — A Pesti Napló tudósítójától. — Szombathely, március 24. Pesti Napló 47. évfolyam 84. szám, 1896. március 25. (adt.arcanum.com)
  • A polgárdi pinceszövetkezet, Batthyány Géza gróf. Hazánk 7. évfolyam 8. szám, 1900. január 10. (adt.arcanum.com)
  • Az Első Pinczekezelési és Borértékesítő Szövetkezet. Magyar Nemzet 18. évfolyam 299. szám, 1899. október 29. (adt.arcanum.com)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés