Wikipédia

Batthyány Géza

(1838–1900) földbirtokos, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 11.

Németújvári gróf Batthyány Géza, (Polgárdi, 1838. június 1. – Budapest, 1900. január 2.) földbirtokos, a főrendiház örökös tagja volt.

Batthyány Géza
az 1860-as években Borsos József festményén
az 1860-as években
Borsos József festményén
Született1838. június 1.
Polgárdi
Elhunyt1900. január 2. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBatthyány Emanuela (1859. szeptember 4. – )
Gyermekeihárom gyermek:
Batthyány Lajos
SzüleiBatthyány László Ferenc
Foglalkozása
  • földbirtokos
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. június 6.)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1900. január 2.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Győrött a pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végzett, majd a pozsonyi Királyi Akadémián tanult. Viszonylag fiatalon futott be vármegyei karriert, később helyette inkább „társadalmi úton fejtett ki nagy tevékenységet és több nagyobb pénzintézet”, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak és a Károlyi-féle hitelszövetkezetek központjának[1] is igazgatósági tagja volt.

1861. május 15. – november 9. között Sopron vármegye másodalispánja, 1861. január 7. – szeptember 15. közötti időszakban pedig a Győr megyei törvényszék bírája volt.

Az Ikervári uradalmában mintagazdaságot rendezett be. Az 1860. február 15-én megalakult Győrvidéki Gazdasági Egylet elnökének választotta, amit 1867-ig látott el. Számtalan terménykiállítást, tenyészállat-díjazásokat, gyapjúvásárt rendezett Győrött és az észak-dunántúli városokban. Vezetésével eredményesen szorgalmazták a mezőgazdasági-gépgyártást.

Születési jogon, már 24 évesen[2] helyet foglalt a főrendiházban, majd az 1885-ös reform után be is választották.[3]

Elsősorban a Sopron megyei, rábaközi birtokai miatt érdekelt volt a Rába-szabályozásban. 1864-ben egy megyeközi Rába-bizottság elnöke lett, 1870-ben pedig a Csornai járás Rába-bizottságába delegálta elnöknek Sopron vármegye, de erről egy év múltán le is mondott, mert Fejér megyei birtokán, Polgárdiban élt, de továbbra is aktív maradt a Rábaközben is. Alapító elnöke volt az első három hónapban, 1873–1874-ben a Rábaszabályozó Társulatnak (lemondásának oka nem ismert), majd ebben 1876–1877-ben is ellátta az elnöki tisztet, de ismét lemondott, mert az ügyvezetésben nézeteltérése volt Krisztinkovich Ede igazgatóval, amit politikai egyet nem értés is kiélezhetett. Már a társulat előkészítésében is fontos szerepet vállalt, mint Sopron vármegye vízkárokkal leginkább érintett vidékén lévő birtokos. A választmánynak 1879-ig tagja maradt.[2] 1880-ben a kormány kormánybiztossá nevezte ki a társulathoz.[4]

1883-ban eladta Egyed községében fekvő háromezer holdas birtokát,[5] majd a következő évben a Teréz körúton nagy építkezésekbe kezdett.[6]

1884-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, 1889-től a Nemzeti Kaszinó választmányi tagja volt.[7][8] Az 1884 nyarán alakult Herendi Porcelángyár-részvénytársulat igazgatóságába is beválasztották.[9] 1888 áprilisában a Tisza Kálmánná kezdeményezésére az árvízkárosultak segélyezésére alapított „Jó szív“ egyesület vidéki albizottságának elnökévé választották (Széchenyi Pálnéés Kemény Kálmánné mellett),[10] 1889-ben pedig a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének tiszteletbeli tagjának.[11]

1891 januárjában Beniczky Gáborral és Andrássy Gézával megalapítottak Magyar Tattersall Egyletet, ami célja a magyar kocsiló tenyésztés és értékesítés előmozdítása luxus-lókiállítások és árverések, versenyhajtások (4-es és 2-es fogatokkal), fogat-kiállítások és korzók rendezése volt.[12] 1893 elején vezetésével egy konzorcium alakult, amiben báró Üchtritz Zsigmonddal, Hajós József, Beniczky Gábor és Rhée nagybirtokosokkal Vaszary Kolostól bérbe vették volna a több megyében szétszórva fekvő prímási birtokokat, azonban az 1894-ben kialakult politikai és közéleti környezet végül ezt megakadályozta.[13][14]

1894 tavaszán – amikor Kossuth Lajos még betegágyán a halállal vívódott – alakult meg a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult bizottság, ami elnöke lett (társelnöke Tolnay Lajos volt).[15][16]

1895-ben a Magyar kereskedelmi részvénytársaság alelnökévé választották.[17]

1896-ban kezdeményezésére a millennium alkalmából fia, Lajos ikervári birtokán, Vas megye intéző köreinek buzgólkodásával egy mintaintézmény épült ki, ami Magyarország első több települést ellátó vízierőműve volt. A Rába folyó két kanyarulatát kötötték össze, amire duzzasztó gátat építettek ki. A Vasmegyei Elektromos Művek Rt. 1895-ben alakult, 1 millió Ft alaptőkével. Az ikervári vízerőmű Thury-féle nagyfeszültségű, egyenáramú villamos rendszere a századforduló utáni évtizedben elavulttá vált, de – később múzeummá alakult és – még a 2000-es években is működik.[18][19][20]

Alapító tagja volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak, és támogatta ennek folyóirata, a Turul megjelenését. Több értékes műtárgyat adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak.[3]

1900. január 2-ikán, 62 éves korában hunyt el, hirtelen szívszélhüdésben. Holttestét Teréz körúti palotában szentelték be. Polgárdiban helyezték örök nyugalomra a családi sírboltban.[1] 2013-ban több családtaggal együtt újratemették, és a Mindenszentek temetőkápolnában kialakított sírfülkében helyezték el földi maradványokat.[21]

Családja

szerkesztés

Gróf Batthyány László (1815−1881) és gr. Festetics Celestine (1814–1896) első szülött fia volt. A Batthyány család pinkafői, „Imre ágához” tartozott.[22]

1859. szeptember 4-én vette feleségül Batthyány Lajos gróf és Zichy Antónia grófnő elsőszülött leányát, Batthyány Emanuellát (1837-1922).[23]

 
Farkas Gyula a gyermekeit tanítja az 1870-es évek második felében
  • Lajos (Egyed 1860. júl. 27. – Polgárdi 1951. december 27.), Győr megye és város főispánja, a főrendiház tagja, előbb cs. és kir. követségi attaché; neje gr. Andrássy Ilona.
  • Géza (Egyed 1861. okt. 23. – Polgárdi 1891. nov. 14.[24]), Párizsban tanult természettudományokat s műtörténetet,[25] a Képzőművészeti Társaság választmányának tagja
  • Béla (Budapest 1863. jan. 1. – Bécs 1949. jenuár 17.[26]) cs. és kir. követségi attaché; neje Jeanne Seilliere.[27]

Gyermekeik nevelését 1874-1880 között Farkas Gyula végezte.[28]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Batthyány Géza gróf halála., Budapesti Hírlap 20. évfolyam 2. szám, 1900. január 3. (adt.arcanum.com)
  2. ↑ a b Simonkay Márton: Vízszabályozók hálózata, Kövér György, Pogány Ágnes, Weisz Boglárka, stb.: Gazdaságtörténeti Évkönyv 2020 Hálózat és hierarchia. Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Hajnal István Alapítvány, real.mtak.hu (2020)
  3. ↑ a b Anka László: Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota, pestbuda.hu - 2021. december 8.
  4. ↑ Személyi hírek, Fővárosi Lapok 17. évf. 180. szám, 1880. augusztus 7. (adt.arcanum.com)
  5. ↑ Uj földesür., Budapesti Hírlap 3. évfolyam 214. szám, 1883. augusztus 4. https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1883_08/?pg=49&layout=s&query=%22Batthyány+Géza%22 adt.arcanum.com])
  6. ↑ A fővárosi magánépítési bizottság, Pesti Napló 35. évfolyam 49. szám, 1884. február 19. (adt.arcanum.com)
  7. ↑ Országos magyar gazdasági egyesület. — márcz. 23. , Pesti Napló 35. évfolyam 83. szám, 1884. március 24. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ A nemzeti kaszinó, Fővárosi Lapok 26. évf. 34. szám, 1889. február 4. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ Alakuló gyűlés. Fővárosi Lapok 24. évf. 120. szám 1884. május 21. (adt.arcanum.com)
  10. ↑ A „Jó szív.“ Pesti Napló 39. évfolyam 117. szám, 1888. április 27. (adt.arcanum.com)
  11. ↑ A magyar gazdasszonyok orsz. egylete, Fővárosi Lapok 26. évf. 103. szám, 1889. április 15. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ A «Magyar Tattersall-egylet» (a tervezett «kocsizok egylete»), Vadász- és Versenylap 35. évfolyam 4. szám, library.hungaricana.hu - 1891. január 25.
  13. ↑ Esztergom és Vidéke 15. évfolyam Az összes primási birtokok bérlete 26. szám; A primási birtokok bérbevétele. 28.szám; A primási birtokok bérbeadása. 33. szám; A primaciális tisztek javadalmazása. 36. szám, A pímási birtokok. 71. szám - 1893. március 30., április 6., 23., május 4., szeptember 3.
  14. ↑ Esztergom és Vidéke 16. évfolyam A herczegprimás birtokainak bérbeadása. 48.szám; A primási birtokok bérlete. 50. szám; A primási javak bérbeadása, 60. szám - 1894. június 17., 24., július 29.
  15. ↑ Szobrot Kossuthnak! , Pesti Hírlap 16. évfolyam 94. szám, 1894. április 4. (adt.arcanum.com)
  16. ↑ Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20. Ülésnapok 1901-71, library.hungaricana.hu
  17. ↑ A magyar kereskedelmirészvénytársaság Pesti Hírlap 17. évfolyam 94. szám, 1895. április 5. (adt.arcanum.com)
  18. ↑ A vasmegyei villamos telep, Pesti Napló 47. évfolyam 84. szám, 1896. március 25. (adt.arcanum.com)
  19. ↑ Tömpe Péter: Edelmann Sebő kanonok és fizikus élete - Egy tudós tanári pálya alapvonalai, Természet Világa 149. évfolyam 12. szám, 2018. december 1. (adt.arcanum.com)
  20. ↑ Ikervári vízerőmű története, ikervarert.hu (hozzáférés: 2023. okt. 29.)
  21. ↑ MTI: Újratemették Polgárdiban a Batthyány család több tagját, hvg.hu - 2013. augusztus. 24.
  22. ↑ Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján, Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1, library.hungaricana.hu - 2008
  23. ↑ Nefelejts 1. évfolyam 23. szám, 1859szeptember 4. (adt.arcanum.com)
  24. ↑ Egy fiatal mágnás tragikus halála, Székesfehérvár és Vidéke 19. évfolyam 137. szám, 1891. november 14. (adt.arcanum.com)
  25. ↑ „Egy fiatal gróf halála.“ (Gróf Batthyány Géza arczképével.) Vasárnapi Ujság - 38. évfolyam, 47. szám, epa.oszk.hu - 1891. november 22.
  26. ↑ Bela Laszlo Szilveszter Geza Nemetujvari, conde Batthyány, geneall.net
  27. ↑ Batthyány Béla, man8rove.com
  28. ↑ Révai nagy lexikona VII. kötet (Etelka–Földöv). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 189. o.  

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A hercegprímás s az esztergomi főkáptalan. — A primási birtokok bérletéhez. — , Pesti Hírlap 16. évfolyam 196. szám, 1894. július 15. (adt.arcanum.com)
  • A siketnémákat gyámolító egyesület, Fővárosi Lapok 32. é. 1. szám 1895. január 1. (adt.arcanum.com)
  • A pörös vasút, Budapesti Hírlap 15. évfolyam 6. szám, 1895. január 6. (adt.arcanum.com)
  • Buzát-t vagy kendert termeljenek; Székesfehérvár és Vidéke 23. évfolyam 5. szám, 1895. január 10. (adt.arcanum.com)
  • A vas megyei elektromos művek Pesti Napló 46. évfolyam 230. szám, 1895. augusztus 23. (adt.arcanum.com)
  • Olcsó ipari munkaerő. — A Pesti Napló tudósítójától. — Szombathely, március 24. Pesti Napló 47. évfolyam 84. szám, 1896. március 25. (adt.arcanum.com)
  • A polgárdi pinceszövetkezet, Batthyány Géza gróf. Hazánk 7. évfolyam 8. szám, 1900. január 10. (adt.arcanum.com)
  • Az Első Pinczekezelési és Borértékesítő Szövetkezet. Magyar Nemzet 18. évfolyam 299. szám, 1899. október 29. (adt.arcanum.com)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthyány_Géza&oldid=27203379”