Wikipédia

Szöuli metró

metróhálózat Dél-Koreában
 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A szöuli metró (hangul: 수도권 전철, Szudogvon csoncshol, RR: Sudogwon jeoncheol?) a világ egyik legnagyobb metróhálózata. A 22 vonalból álló rendszer éves utasforgalma meghaladja a 2,6 milliárd főt, 2012-ben a tokiói metró után a legforgalmasabbnak számított.[11] A hálózat Szöulon kívül érinti Kjonggi tartomány egy részét, és eléri Dél-Cshungcshong tartomány északi területeit is. Az egyes vonal átnyúlik Incshonba, Dél-Korea harmadik legnagyobb városába, keresztezve az önálló incshoni metrót. Az egyes vonalakat több különböző tulajdonos üzemelteti: az 1–9 vonalakat a szöuli önkormányzat, illetve megosztva az állami vasút, öt vonalat egyedül a vasút, a többit pedig magántársaságok.

Szöuli metró
수도권 전철
Adatok
Ország Dél-Korea
HelyszínSzöuli Fővárosi Terület
Típus
  • vasúti szolgáltatás
  • Wide area electric railway
  • metró
Átadás1974. augusztus 15.
Hálózat hossza(1-9 vonal) 341[1][2][3] km
Vonalak száma22
Állomások/megállók száma737
Járművek száma1954 (1-4 vonal)[4]
1616 (5-8 vonal)[5]

144 (9-es vonal)[6]
2445 (Korail-vonalak)[7]

272+74 (Incshoni metró)[8]
Nyomtávolság1435 mm
Napi forgalom7,8 millió (2017)[9]
Éves forgalom2,6 milliárd (2013, 1-9. vonal)[10]
Üzemeltető
ÜzemeltetőSeoul Metro, Korail, Incheon Transit, Seoul Metro Line9, NeoTrans, Yongin Rapid Transit, Uijeongbu LRT
Elhelyezkedése
Szöuli metró 수도권 전철 (Dél-Korea)
Szöuli metró 수도권 전철
Szöuli metró
수도권 전철
Pozíció Dél-Korea térképén
é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″Koordináták: é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″
A Szöuli metró
수도권 전철 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöuli metró
수도권 전철 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A szöuli metró kapcsolatot teremt az incshoni és a kimphói repülőtérrel, valamint átszállási lehetőségeket biztosít a KTX-re, az ország nagysebességű vasútvonalára is. 2013 decemberéig a világ leghosszabb metróhálózata volt, 537 kilométerrel, ekkor átvette tőle a címet a sanghaji metró.[12] A szöuli metró a világ technikailag egyik legfejlettebb hálózata, mely mobiltelefon-vételt és ingyenes Wi-Fi-kapcsolatot is biztosít az utasoknak.[13]

Története szerkesztés

Szöul tömegközlekedését az 1960-as években a villamosok és az autóbuszok szolgálták ki, azonban a szűk utcák és a növekvő népesség miatt egyre gyakoribbá váltak a közlekedési dugók. A város 1966-ban megválasztott polgármestere, Kim Hjonok szorgalmazta az 1899 óta működő villamospálya felszedését és helyette egy metró építését, amit azonban a kormányban többen is elleneztek, az instabil gazdasági helyzetre hivatkozva. Kim utódja, Jang Theksik terjesztette elő a metró konkrét tervét, amit az elnök, Pak Csong Hi először elvetett, majd Korea Japánba delegált nagykövetének, I Huraknak a közbelépése nyomán mégis elfogadott.[14]

A szöuli metróhálózat első vonalának építése így 1971-ben kezdődött meg,[15] japán gazdasági és technikai segítséggel. Ázsiában Japán és Észak-Korea után Dél-Korea lett a harmadik ország (Szöul pedig a negyedik város), amelyik metróépítésbe fogott.[14] A tokiói metróhoz való hasonlóság megjelenik a szöuli metróhálózaton is, már az első vonal a vasút-metró kapcsolatra épült: az elővárosi vonatok befutnak a metróalagútba. Az első vonalat 1974-ben nyitották meg,[14] majd az 1980-as, és az 1990-es években egyre intenzívebbé vált a metróépítés.

A metróhálózat Szöulon túl a szöuli agglomerációba tartozó számos települést szolgál ki, köszönhetően részben a vasút-metró kapcsolatnak.[14] A fejlesztések ma is tovább folynak, több építkezés zajlik egyszerre továbbra is közvetlenül a hálózaton, de előfordulnak a metró által indukált más kötöttpályás fejlesztések is az agglomerációban.

A vonalakat színnel és számmal egyaránt megkülönböztetik egymástól, a városi forgalomban résztvevő, a nemzeti vasúttársaság, a Korail üzemeltetésében levő vonalak az 1-es kivételével nevet viselnek.

2007 decemberében egy járművezető hasmenéstől szenvedve a jármű ablakán kihajolva próbált könnyíteni magán, kiesett rajta, és egy másik szerelvény elgázolta. 2008 januárjában bejelentették, hogy a legtöbb vezetői fülkébe telepíteni fognak vécét, és megnövelik az állomásokon található illemhelyek számát is.[16]

A szöuli metró legforgalmasabb 2-es vonalán 2014 májusában két metrókocsi összeütközött, több mint 200 fő sérült meg könnyebben a balesetben, súlyos sérülés nem történt. A balesetet a biztonsági jelzőrendszer meghibásodása okozta.[17][18]

A vonalak építése szerkesztés

A dél-koreai főváros első metróvonala (a Koraillel közösen működtetett szakaszokat is beleszámítva) ma a leghosszabbnak számít Dél-Koreában. A vonal teljes hossza 200,6 km, melyet a metróvonal vasúthoz való kapcsolódási pontjainak köszönhet. Az eredetileg vörös, ma sötétkék színnel jelzett vonal központi eleme egy, 1974. augusztus 15-én átadott, 7,8 km hosszú alagútszakasz,[19] melyen keresztül a Korail szerelvényei átmérős viszonylatkialakítással tudnak áthaladni a belváros alatt. A föld alatt a szerelvények 1500 V DC, a föld felett pedig 25 000 V AC ellátásúak, ami japán jellegzetesség. Az első vonal alagútja nem fúrással készült, hanem árkot ástak, amibe aztán beleépítették az alagutat, ez a módszer jóval olcsóbb.[14]

A vonal három fő ágból áll, letérképezi a Szöult övező agglomeráció jó részét. 2014-es adatok szerint az északi ágon a vonatok Szojoszanig, a délin Sincshangig, a nyugati ág pedig Incshonig közlekedik, keresztezve az incshoni metrót. A vonal déli irányban rendelkezik egy további rövid, egy megállós oldalággal Kvangmjongba.[20] A viszonylat túlnyomó hányadát a Korail üzemelteti, ennek megfelelően a szerelvények bal oldalon közlekednek.[14] A belváros alatti alagút a Seoul Metro társaság kezelésében van. A vonalon személy és gyorsított, nem mindenhol megálló vonatok egyaránt közlekednek.

Szöul második metróvonalát 1978-ban kezdték építeni, a teljes átadásra 1984 májusában került sor.[21] A vonalat eredetileg Jongpho és Vangsimni közé tervezték, azonban a polgármester az utolsó pillanatban egy körgyűrű építése mellett döntött.[14] Az 1990-es években nagyszabású bővítés kezdődött meg, 1990 és 1996 között 33,5 kilométerrel bővült a hálózat az első négy vonalon.[21] Ugyanebben az időben a város megkezdte négy másik vonal építését is, és megalakult az ezeket üzemeltető Seoul Metropolitan Rapid Transit, mely 1995 és 2000 között fokozatosan adta át az 5–8 vonalakat.[22] A Seoul Metro Line9 Corporation által üzemeltetett 9-es vonalat – mely a Kimphói repteret köti össze Kangnammal – 2009-ben nyitották meg.[23]

A 100%-ban Korail által üzemeltetett metróvonalak közül a Pundang vonalat 1994-ben adták át, a Jungang vonalat 2005-ben, a Kjongi vonalat 2009-ben, a Kjongcshun vonalat 2010-ben, a Szuin vonalat pedig 2012-ben. Az átadás óta szinte mindegyiket bővítették.[24] 2014. december 27-én megtörtént a Kjongi vonal egyesítése a Csungang vonallal, létrehozva az új Kjongi–Csungang vonalat.[25]

Az incshoni nemzetközi repülőteret a központi Szöul állomással összekötő AREX vonalat 2010-ben nyitották meg a teljes távon.[26]

A Sinbundang vonalat 2011-ben nyitották meg,[27] ezt volt Dél-Korea első teljesen automatizált, vezető nélküli metróvonala.[23] Az Incshon metróvonal 1 1999-ben készült el,[28] az U vonal 2012-ben,[29] az Everline pedig 2013-ban.[30] Az Everline 2014 szeptembere óta számít hivatalosan is a szöuli metró részének,[31] az U vonal pedig 2014 decembere óta.[32] Ezeket a vonalakat más-más cégek üzemeltetik. Az Ui LRT vonalat 2017. szeptember 2-án adták át.[33]

2017-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kulturális örökséggé nyilvánította az 1974-ben a szöuli metró által először üzembe állított vonatot.[34] Ugyanebben az évben a Seoul Metro és a Seoul Metropolitan Rapid Transit Corporation összeolvadtak.[35]

2018. június 16-án átadták a Szohe vonalat Szosza és Vonsi között 12 állomással.[36] 2020. szeptember 12-én összevonásra került a Szuin és a Pundang vonal, és megkezdte működését a Szuin–Pundang vonal.[37]

Hálózata szerkesztés

Vonal neve
Vonal neve
koreai nyelven
Kezdő állomás
Végállomás(ok)
Állomások száma
Teljes hossz (km)
Üzemeltető
Tulajdonos
1-es vonal
 1호선 Szojoszan Incshon / Sincshang / Kvangmjong / Szodongthan 98 192,8[* 1] (Korail)[38]
7,8 (Seoul Metro)[1] 		Korail / Seoul Metro Dél-Korea
/ Szöul
2-es vonal
 2호선 Városháza / Szongszu / Sindorim Városháza / Sinszol-tong / Kkacshiszan 51 60,2[1] Seoul Metro Szöul
3-as vonal
 3호선 Tehva Ogum 44 19,2[* 2] (Korail)[38]
38,2 (Seoul Metro)[1] 		Korail / Seoul Metro Dél-Korea /
Szöul
4-es vonal
 4호선 Tanggoge Oido 48 40,4[* 3] (Korail)
31,7 (Seoul Metro)[1] 		Korail / Seoul Metro Dél-Korea /
Szöul
5-ös vonal
 5호선 Panghva Szangil-tong / Macshon 51 52,3[1] Seoul Metro Szöul
6-os vonal
 6호선 Ungam Sinne 39 36,4[1][39] Seoul Metro Szöul
7-es vonal
 7호선 Csangam Puphjong-ku cshong 51 57,1[1] Seoul Metro Szöul / Pucshon / Incshon
8-as vonal
 8호선 Amsza Moran 17 17,7[1] Seoul Metro Szöul
9-es vonal
 9호선 Kehva Veteránkórház 38 40,9[2][3] Seoul Metro Line9 Corporation Szöul / Seoul Metro Line9 Corporation
AREX
 공항철도 Szöul állomás Incshoni nemzetközi repülőtér 2 14 63,8[40][41] Korail Airport Railroad Dél-Korea
Kjongi–Csungang
 경의·중앙선 Munszan Csiphjong 55 121,7[42] Korail Dél-Korea
Kjongcshun vonal
 경춘선 Cshongnjangni Cshuncshon 24 81,3[38] Korail Dél-Korea
Szuin–Pundang vonal
 수인분당선 Cshongnjangni Incshon 63 104,5 Korail Dél-Korea
Sinbundang vonal
 신분당선 Kangnam Kvanggjo 12 31,3[43][44] Sinbundang Line & NeoTrans Dél-Korea /
Sinbundang Line & NeoTrans
Incshon  1
 인천 1호선 Kjejang International Business District 29 29,4[45] Incheon Transit Incshon
Incshon  2
 인천 2호선 Komdan Orju Unjon 27 29,2[45] Incheon Transit Incshon
EverLine
 용인 경전철 Kihung Csonde–Everland 15 18,1[46] Yongin Rapid Transit Corporation Jongin / Yongin Rapid Transit Corporation
U vonal
 의정부 경전철 Palgok Thapszok 15 11,1[47] Uijeongbu LRT Corporation Idzsongbu / Uijeongbu LRT Corporation
Kjonggang vonal
 경강선 Phangjo Jodzsu 11 54,8[48] Korail Dél-Korea
Ui LRT
 우이신설선 Pukhanszan Ui Sinszol-tong 13 11,4[49] Ui Trans Corporation
Szohe vonal
 서해선 Szosza Vonsi 12 23,3[36] Korail, Sosawonsi Co., E-Rail Dél-Korea
Kimpho Goldline
 김포골드라인 Kimphói repülőtér Jangcshon 10 23,7[50] Seoul Metro Kimpho
Összesen:
1160,1

Térkép szerkesztés

 


Fejlesztések szerkesztés

A szöuli metrót fokozatosan fejlesztik. Kisebb változtatások, egyes új megállók átadása mellett nagyobb fejlesztések is zajlanak.

2018-ra terveztek elkészülni a kimphói metróval, ennek végállomása a Kimpho repülőtér, és számos más vonalhoz csatlakozik.[51]

A magántársaság által üzemeltetett Sinbundang vonalon egészen 2020-ig tartottak a fejlesztések, szakaszosan hosszabbították meg a vonalat.[52]

Járműpark szerkesztés

 Bővebben: A szöuli metró járműparkja
 
A Sinbundang vonal vezető nélküli Hyundai Rotem vonatai
 
Korail Class 311000 típusú Hyundai Rotem vonat az 1-es vonalon
 
Seoul Metro 2000 típusú Hyundai Rotem vonat a 2-es vonalon
 
SMRT EMU SR002 típusú Rowin vonat a 7-es vonalon

A Seoul Metro által üzemeltetett első négy vonalon 1954 kocsi közlekedik (egyenáramú szaggatós, frekvenciaváltós és ellenállásvezérléses egyaránt), öt depó található, az új típusú frekvenciaváltós kocsikat a Hyundai Mobis, a Hyundai Rotem, a Daewoo Heavy Industries és a Hyundai Precision Industry gyártotta;[4] a Seoul Metropolitan Rapid Transit Corporation által üzemeltetett 5–8 vonalakon 1616 kocsi fut és 6 depó található.[5] A 7-es vonalon Rowin Corp által gyártott vonatokat üzemeltetnek.[53] A külön társaság által felügyelt 9-es vonalon 144 kocsi közlekedik,[6] a Korail vonalain összesen 2445,[7] az Incshon vonalon pedig 272.[8] A Sinbundang vonalon, a 9-es vonalon és az incshoni metróvonalon a Hyundai Rotem kocsijai közlekednek, a Sinbundang vonalon 72 darab vezető nélküli távvezérlésű vonat jár.[54][55] Az Everline vonalon Bombardier Advanced Rapid Transit járművek közlekednek,[56] az U vonalon pedig VAL208-as vonatok.[57] Az Ui LRT és a Kimpho Goldline vonalakon a Hyundai Rotem járművei közlekednek.[49][58][59]

Kocsiszínek szerkesztés

Vonal Kiszolgáló depók[5][45][60][61][62][63][64][65][66][67]
1-es vonal Seoul Metro: Kundzsa depó, Szongdong-ku, Szöul Korail:

Kuro állomás, Kuro-ku, Szöul
Pjongdzsom állomás, Hvaszong, Kjonggi
Mangu állomás, Csungnang-ku, Szöul

2-es vonal Seoul Metro: Sindzsong depó, Jangcshon-ku, Szöul
3-as vonal Seoul Metro: Csicshuk depó, Togjang-ku, Kojang Seoul metro: Szuszo depó, Kangnam-ku, Szöul
4-es vonal Seoul Metro: Cshangdong depó, Novon-ku, Szöul

Korail: Oido állomás, Sihung, Kjonggi

5-ös vonal Koduk-tong, Kangdong-ku, Szöul Panghva-tong, Kangszo-ku, Szöul
6-os vonal Sinne-tong, Csungnang-ku, Szöul
7-es vonal Tobong-tong, Tobong-ku, Szöul Cshonvang-tong, Kuro-ku, Szöul
8-as vonal Moran állomás, Szongnam, Kjonggi
9-es vonal Kehva állomás, Kangszo-ku, Szöul
AREX Jongju, Incshon
Kjongi–Csungang Munszan állomás, Phadzsu, Kjonggi
Kjongcshun vonal Phjongne–Hophjong állomás, Namjangdzsu, Kjonggi
Pundang vonal Ori állomás, Szongnam, Kjonggi
Szuin vonal Oido állomás, Sihung, Kjonggi
Sinbundang vonal Ori állomás, Szongnam, Kjonggi (a Pundang vonal depója) Kvanggjo állomás, Szuvon
Incshon  1 Kjulhjon állomás, Incshon
Incshon  2 Kumdan Orju
EverLine Cshoin-ku, Jongin, Kjonggi
U vonal Thapszok állomás, Jonghjon-tong, Idzsongbu
Kimpho Goldline Kimpho Hangang[68]

Biztonsági rendszer szerkesztés

 
Automata peronkapuk a Városháza állomáson

A szöuli metró 1-es és 2-es vonalán automatikus vonatmegállító berendezés (ATS) működik, a 3-as és 4-es vonalon pedig automatikus vonatbefolyásoló rendszert használnak ATC biztosítóberendezéssel.[69] Az 5-8 vonalakon ATC és ATO működik.[70] A 9-es, Sinbundang, Everline és az U vonalak vezető nélkül, automata vezérléssel működnek (ATP/ATO).[71][72][73][74] Az incshoni 1-es vonalon ATS-rendszer működik,[75] a Korail által üzemeltetett vonalakon pedig ATC/ATP.[76] A szöuli metróállomások nagy része automata peronkapukkal felszerelt.[77][78]

A szöuli metró területén kamerarendszer működik, de ezen felül az üzemeltetők számos más eszközzel igyekeznek növelni az utasok biztonságérzetét. Egy mobilapplikáció segítségével például a metró Wi-Fi-hálózatát használva azonnal lehet értesíteni a rendőrséget metrókocsiban történt bűncselekmény esetén.[79]

Akadálymentesítés szerkesztés

 
Tapintható burkolat a Szurakszan állomáson

A szöuli metró állomásainak egy része akadálymentesített, azaz felszerelt a fogyatékossággal élő utasok fogadásához is, több helyen van lift, mozgólépcső, külön mosdó, kerekesszék-emelő, útjelzés tapintható burkolattal, audio- és vizuális tájékoztatás, kerekes székkel használható beléptetőkapu is, a vonatok pedig szinte kivétel nélkül képesek kerekes széket szállítani, a platformok is ennek megfelelően vannak kialakítva. Bár a metró számos állomása akadálymentesített, kisebb vagy régebbi állomásokon még nem történt meg az átalakítás, de itt is elérhetőek emelő szerkezetek, melyeket az állomás személyzete kezel. A metró, illetve a szöuli önkormányzat weboldala tájékoztatást ad az egyes állomások felszereltségéről, az adott szerkezet, létesítmény pontos helyéről térkép segítségével.[80][81]

Menetrend szerkesztés

A szöuli metró körülbelül 5:00–5:40-től 01:00-ig jár, az egyes megállók közötti távolság 2-3 perc. A menetrend vonalanként változik, valamint hétvégén és ünnepnapokon is más. A járatok gyakorisága vonal- és állomásfüggő, a két perctől akár a fél óráig terjedhet napszaktól és időszaktól (például ünnepnap) függően.[82]

Jegyrendszer szerkesztés

 
T-Money kártya
 
Beléptetőkapu a 2-es vonalon

A szöuli metróhálózaton alapdíj van 10 kilométerig, melyet követően 10 és 50 kilométer között 5 kilométerenként 100 vont kell fizetni, 50 kilométer felett 8 kilométerenként újabb 100 vont vonnak le. 65 év felettiek és 6 év alattiak részére ingyenes az utazás.[83]

Alapdíj (10 km) 19 év felett 13 és 18 év között 6-12 év között
T-Money 1250 von 720 von 450 von
Vonaljegy 1350 von 1250 von 450 von
Információ frissítve: 2023. augusztus 1.[83]

A T-money kártyák újratölthető kártyák, melyekkel olcsóbb az utazás. 2500 vonért kaphatóak kihelyezett automatáknál és egyes üzletekben. A kártya Deluxe verziója a megtett kilométerek után pontgyűjtési lehetőséget is kínál. A kártya a metrón kívül más közlekedési eszközökön is felhasználható, például buszokon, vonatokon, távolsági buszjáratokon és taxik esetében is. Szöulon kívül Kjonggi tartományban, Tedzsonban, Incshonban, Teguban és Puszanban is ilyen kártyát használnak.[79][84] A T-Money applikáció formájában is használható NFC-s fizetéshez.[85]

A T-Money mellett elérhető az M-PASS kártya is, mely a szöuli 1-9 metróvonalakra, az incshoni metróvonalra, az AREX vonalra, személyvonatokra és a szöuli helyi érdekű vasutakra érvényes (a Sinbundang vonal kivételével). A kártya 20 utazást tesz lehetővé egy nap, 1, 2, 3, 5 és 7 napos verzióban kapható. A kártya T-Money-kompatibilis, így amennyiben megfelelő kredit található rajta, a leutazott 20 utazást követően T-Money-ként funkcionálva lehet tovább használni, akár üzletekben való vásárlásra is. Az egynapos kártya 10 000, a hétnapos 59 500 vonba kerül.[84]

A szöuli tömegközlekedési jegyrendszert a világ legjobbjának nevezték meg 2015-ben.[79]

2023 nyarán a metró 1–9 vonalait üzemeltető Seoul Metro bejelentette, hogy átalakítják a fizetési rendszert, az NFC fizetés mellett bevezetik majd a bluetooth alapú fizetést is, ahol is a rendszer az utas telefonjának bluetooth jele alapján a készülék melletti elhaladáskor automatikusan levonja az utazás árát, így nem kell érinteni a telefont vagy a kártyát.[85]

2024 januárjában a város bevezette a Climate Card (klímakártya) nevű fizikai és digitális utazási kártyát, mely 62 000 vonba kerül és 30 napig korlátlan utazást kínál a szöuli metró rendszerében (kivéve a Sinbundang vonalat) és megkötésekkel az elővárosi közlekedésben. A kártyákat a Szöulon belüli buszjáratokon is elfogadják.[86]

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ A forrásban a táblázat első három sora és a Janghang Line vonatkozik az 1-es vonalon működtetett szakaszokra, az azonosításhoz lásd a vonal térképét[38]
  2. ↑ A forrásban az Ilsan Line vonatkozik erre a szakaszra[38]
  3. ↑ A forrásban a Gwacheon/Ansan Line vonatkozik erre a szakaszra[38]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d e f g h i 지하철건설현황 (koreai nyelven). Seoul City Government. [2016. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  2. ↑ a b 서울메트로 노선도 (koreai nyelven). Seoul Metro. [2014. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  3. ↑ a b Cut through Seoul in 50 mins: Subway Line 9's extended railway to open Dec. 1 (angol nyelven). Korea Times, 2018. november 30. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  4. ↑ a b Train. Seoul Metro. [2014. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  5. ↑ a b c Operation Status. Seoul Metropolitan Rapid Transit. [2014. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)
  6. ↑ a b 열차소개 및 외부특징 (koreai nyelven). Metro 9. [2016. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  7. ↑ a b Current Status of Metro Trains. Korail. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  8. ↑ a b General Information. Incheon Transit. [2011. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  9. ↑ 179 born, 118 die every day in Seoul (angol nyelven). The Korea Times. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  10. ↑ Subway Passenger Transportation (koreai nyelven). City of Seoul. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 14.)
  11. ↑ The world's longest metro and subway systems. Railway Technology, 2013. december 10. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  12. ↑ Sanghajban van a világ leghosszabb metróhálózata. MNO, 2013. december 29. [2013. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 29.)
  13. ↑ What are the world's best metro systems?. CNN, 2013. január 9. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  14. ↑ a b c d e f g Seoul’s first subway line opened in 1974. Korea Times, 2011. február 13. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  15. ↑ 서울 지하철 1호선 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. [2020. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  16. ↑ Train drivers to get toilets after pooing tragedy. Metro.co.uk, 2008. január 11. (Hozzáférés: 2015. december 23.)
  17. ↑ „Over 200 injured as two trains collide in Seoul subway”, 2014. május 2.. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. május 3.) 
  18. ↑ South Korea subway crash injures dozens in Seoul. BBC, 2014. május 2. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  19. ↑ History. Seoul Metro. [2014. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  20. ↑ Virtual Station. Seoul Metro. [2017. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 24.); kép
  21. ↑ a b History. Seoul Metro. [2014. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  22. ↑ History. Seoul Metropolitan Rapid Transit. [2014. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  23. ↑ a b Subway. Visit Seoul. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  24. ↑ Metro. Korail. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  25. ↑ 경의 중앙선 개통 홍보(12.27일 개통) (koreai nyelven). Paju City. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  26. ↑ To the airport in just 43 minutes. The Dong-a Ilbo, 2010. december 30. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  27. ↑ History. Sinbundang Line & NeoTrans. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  28. ↑ History. Incheon Transit Corporation. (Hozzáférés: 2014. július 25.)[halott link]
  29. ↑ 연혁 (koreai nyelven). Uijeongbu LRT Corporation. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  30. ↑ 주요연혁 (koreai nyelven). Yongin Rapid Transit Corporation. [2015. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  31. ↑ 용인경전철 9월 20일부터 환승 할인 시작. SBS, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  32. ↑ 2014년 12월 6일 수도권통합환승할인 시행에 따른 운임공고 (koreai nyelven). Uijeongbu LRT. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  33. ↑ 우이신설선 내달 2일 개통…출퇴근 30분 빨라진다 (koreai nyelven). Hanguk Ilbo, 2017. augusztus 29. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  34. ↑ Kim Yu-na's skates to be designated cultural assets. The Korea Times, 2017. január 9. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  35. ↑ Seoul Metro operators merge. Rail Journal, 2017. június 6. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  36. ↑ a b Korea opens Seohae Line (angol nyelven). International Rail Journal, 2018. június 22. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  37. ↑ 돌아온 수인선, 하나로 이어진 수인분당선! (koreai nyelven). 대한민국 정책브리핑 Korea.kr. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  38. ↑ a b c d e f Metro Lines & Trains in Operation. Korail. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  39. ↑ 서울 6호선 신내역 21일 개통...경춘선과 환승 쉬워진다 (koreai nyelven). BBS News. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
  40. ↑ Introduction. Korail Airport Railroad. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  41. ↑ [보도자료 공항철도, 1월 13일에 인천공항2터미널역 개통]. Korail Airport Railroad. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
  42. ↑ Southern portion of inter-Korean railway to reopen. Hankyoreh, 2014. december 25. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  43. ↑ 무인운전 시스템의 장점 (koreai nyelven). Sinbundang Line & NeoTrans. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  44. ↑ 사업개요 (koreai nyelven). Sinbundang2. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  45. ↑ a b c General information. Incheon Transit Corporation. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  46. ↑ 노선안내 (koreai nyelven). Yongin Rapid Transit Corporation. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  47. ↑ 사업개요 (koreai nyelven). Uijeongbu LRT Corporation. [2014. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  48. ↑ 판교 여주를 잇는 경강선, 가능성과 한계 (koreai nyelven). Korea JoongAng Daily, 2016. október 1. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  49. ↑ a b 서울 최초 경전철, 우이신설선에 대한 모든 것 (korean nyelven). Seoul City, 2017. február 28. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  50. ↑ 김포도시철도 전구간 (23.67Km)시운전 ‘이상무 (koreai nyelven). Gimpo Daily, 2017. december 27. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  51. ↑ 김포도시철도사업 (koreai nyelven). Gimpo City. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  52. ↑ DX Line Map. Sinbundang Line & NeoTrans. (Hozzáférés: 2014. szeptember 2.)
  53. ↑ EMU. Rowin Corp. [2015. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  54. ↑ EMUs. Hyundai Rotem. (Hozzáférés: 2014. július 29.)
  55. ↑ Railway System. Hyundai Rotem. (Hozzáférés: 2014. július 29.)
  56. ↑ Guest Post: Trying out South Korea’s new Light Metro line. transportblog.co.nz , 2013. július 11. [2014. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
  57. ↑ VAL208소개 (koreai nyelven). Uijeongbu LRT Corporation. [2014. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 2.)
  58. ↑ 우이-신설 경전철 차량번호 부여 계획 보고 (koreai nyelven). City of Seoul, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  59. ↑ Seoul Gimpo Gold Line automated light metro opens. Railjournal.com. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  60. ↑ Present Status of Subway Car Depot. Seoul Metro. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  61. ↑ 찾아오시는 길 (koreai nyelven). Metro9. [2015. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
  62. ↑ 찾아오시는길 (koreai nyelven). Arex. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
  63. ↑ 차량현황 (koreai nyelven). Korail. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
  64. ↑ 차량소개 (koreai nyelven). Shinbundang Line. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
  65. ↑ Main Facilities. Incheon Rapid Transit Corporation. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  66. ↑ 용인 경전철 '에버라인' 시승기. Chosun, 2010. január 7. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
  67. ↑ 의정부 경전철 개통 코앞…기대보단 걱정 앞서 (koreai nyelven). Gyeonggi Ilbo, 2012. március 13. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)[halott link]
  68. ↑ 김포시, 한강차량기지(양촌역)~김포공항역 '골드라인' 시승견학 진행 (koreai nyelven). Korea Joongang Daily. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  69. ↑ Signal. Seoul Metro. [2014. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  70. ↑ 운영시스템소개 (koreai nyelven). SMRT. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  71. ↑ Signal system. Metro9. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  72. ↑ 시스템소개 (koreai nyelven). Uijeongbu LRT. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  73. ↑ Driverless Operation System. Shinbundang Railroad. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  74. ↑ 신호 시스템 (koreai nyelven). Everline. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  75. ↑ Safety management. Incheon Rapid Transit. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  76. ↑ Railroad Safety. Korail. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  77. ↑ 지하철 역사 스크린도어 설치율 69% 불과 (koreai nyelven). Yonhap News, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  78. ↑ Subway screen doors to be mandatory. Korea Times, 2013. március 7. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  79. ↑ a b c “The Smart Public Transportation System in Seoul is the World’s Best”. Korea Herald, 2024. április 26. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  80. ↑ Subway. Disability Welfare Policy Division, Seoul Metropolitan Government. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
  81. ↑ Accessibility - Tips for Travelers with Disabilities. Visit Seoul. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
  82. ↑ Train timetables (angol nyelven). Seoul Metro. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  83. ↑ a b Fare (angol nyelven). Seoul Metro. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  84. ↑ a b Transportation Cards. Korea Tourism Organization. [2014. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
  85. ↑ a b Seoul Metro to launch 'tagless' fare charging system (angol nyelven). Korea Times. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  86. ↑ Unlimited transit pass Climate Card to go on sale next week. Korea.net. (Hozzáférés: 2024. január 17.)

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz A szöuli metróban használt villamos motorvonatok témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szöuli_metró&oldid=27069086”