A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása
A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása (국어의 로마자 표기법, Kugoi romadzsa phjogibop, angolul: Revised Romanization of Korean, RR) Dél-Korea által bevezetett átírási rendszer, mely 2000-ben váltotta fel az addig szokásos McCune–Reischauer-átírást. A rendszer diakritikus jelek helyett digráfokat, azaz kettős betűket alkalmaz és közelebb áll a koreai fonológiához. Észak-Koreában továbbra is a McCune–Reischauer rendszert használják.
Átírási táblázatok
szerkesztésMagánhangzók
szerkesztésHangul | ㅏ | ㅐ | ㅑ | ㅒ | ㅓ | ㅔ | ㅕ | ㅖ | ㅗ | ㅘ | ㅙ | ㅚ | ㅛ | ㅜ | ㅝ | ㅞ | ㅟ | ㅠ | ㅡ | ㅢ | ㅣ |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Romanizáció | a | ae | ya | yae | eo | e | yeo | ye | o | wa | wae | oe | yo | u | wo | we | wi | yu | eu | ui | i |
Mássalhangzók
szerkesztésHangul | ㄱ | ㄲ | ㄴ | ㄷ | ㄸ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅃ | ㅅ | ㅆ | ㅇ | ㅈ | ㅉ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Romanizáció | Kezdő | g | kk | n | d | tt | r | m | b | pp | s | ss | - | j | jj | ch | k | t | p | h |
Szóvégi | k | k | n | t | - | l | m | p | - | t | t | ng | t | - | t | k | t | p | t |
következő kezdőgyök → | ㅇ | ㄱ | ㄴ | ㄷ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅅ | ㅈ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előző véggyök ↓ | g | n | d | r | m | b | s | j | ch | k | t | p | h | ||
ㄱ | k | g | kg | ngn | kd | ngn | ngm | kb | ks | kj | kch | k-k | kt | kp | kh, k |
ㄴ | n | n | n-g | nn | nd | ll, nn | nm | nb | ns | nj | nch | nk | nt | np | nh |
ㄷ | t | d, j | tg | nn | td | nn | nm | tb | ts | tj | tch | tk | t-t | tp | th, t, ch |
ㄹ | l | r | lg | ll, nn | ld | ll | lm | lb | ls | lj | lch | lk | lt | lp | lh |
ㅁ | m | m | mg | mn | md | mn | mm | mb | ms | mj | mch | mk | mt | mp | mh |
ㅂ | p | b | pg | mn | pd | mn | mm | pb | ps | pj | pch | pk | pt | p-p | ph, p |
ㅇ | ng | ng- | ngg | ngn | ngd | ngn | ngm | ngb | ngs | ngj | ngch | ngk | ngt | ngp | ngh |
A fontosabb változtatások sárgával kiemelve |
- A ㄱ, ㄷ, ㅂ átírása magánhangzó előtt g, d, b, mássalhangzó után és szó végén k, t, p.
- Az ㄹ átírása magánhangzó előtt r, mássalhangzó előtt és szó végén l. Az ㄹㄹ átírása ll.
- Példák: 구 리 Guri, 설 악 Seorak, 칠 곡 Chilgok, 임 실 Imsil, 울 릉 Ulleung, 대관령 Daegwallyeong
Kiejtéskövető átírási szabályok
szerkesztés- ㄱ→ ㅇ: 백마 Baengma, 막내 mangnae
- ㄴ+ㄹ= nn/ll: 신문로 Sinmunno, 신라 Silla
- ㅇ+ㄹ= ngn: 종로 Jongno
- ㅂ+ㄹ= mn: 왕십리 Wangsimni
- közbeiktatott ㄴ és ㄹ: 학여울 Hangnyeoul, 알약 allyak
- palatalizáció: 해돋이 haedoji, 같이 gachi, 맞히다 machida
- ㄱ, ㄷ, ㅂ, ㅈ + ㅎ esetén a hehezetes változatot írjuk: 좋고 joko, 놓다 nota, 잡혀 japyeo, 낳지 nachi
- Amikor a ㅎ [ㄱ, ㄷ, ㅂ] után található, ki kell írni: 묵호 Mukho, 집현전 Jiphyeonjeon
Egyéb szabályok
szerkesztésA neveket vezetéknév–utónév formában kell átírni, a kötőjel használata az utónévben megengedett, de nem kötelező: 송나리 Song Nari vagy Song Na-ri. A neveken belül nem szabad átírni az asszimilációkat: 한복남 Han Boknam és nem Bongnam.
A 도, 시, 군, 구, 읍, 면, 리, 동, és 가 adminisztratív egységek átírása egységesen do, si, gun, gu, eup, myeon, ri, dong és ga, és kötőjellel követik a nevet: 양주군 Yangju-gun.
Források
szerkesztés- Ministry of Culture & Tourism: The Revised Romanization of Korean, 2000. July. [2007. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 9.)
- Romanization of Korean. The National Institute of the Korean Language. [2012. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 14.)