Francia labdarúgó-válogatott

A francia labdarúgó-válogatott Franciaország nemzeti csapata, amelyet a francia labdarúgó-szövetség (Franciául: Fédération Française de Football) irányít.

Franciaország
Francia labdarúgó-szövetség
Adatok
Beceneve(i)	Les Bleus (A kékek) Les Tricolores (A háromszínűek)
Szövetség neve	Fédération Française de Football
Konföderáció	UEFA (Európa)
Stadion	Stade de France
Szövetségi kapitány	Didier Deschamps
Csapatkapitány	Hugo Lloris
Legtöbb válogatottság	Lilian Thuram (142)
Legtöbb válogatott gól	Thierry Henry (51)
FIFA-kód	FRA
Ranglista helyezések
FIFA-rang 2. +/- Legmagasabb FIFA-rang 1. (2001. május 2002. május) Legalacsonyabb FIFA-rang 27. (2010. szeptember.) Élő-rang 1. Legmagasabb Élő-rang 1. (1984. december-1985. április, 1985. augusztus, 1986. február–június 1998. július–1999. március 2000. június–2002. május 2003. szeptember–2004. augusztus 2006. augusztus–2006. október 2007. február 2007. június–2007. július 2018. július-) Legalacsonyabb Élő-rang 44. (1928. május, 1930. február)
Csapatmezek
Hazai Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1904. május 1., Brüsszel, Belgium Belgium 3 – 3 Franciaország
Legnagyobb győzelem
1995. szeptember 6., Auxerre, Franciaország Franciaország 10 – 0 Azerbajdzsán
Legnagyobb vereség
1908. október 22., London, Anglia Dánia 17 – 1 Franciaország
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek  14 (Először: 1930) Legjobb eredmény Aranyérmes (1998, 2018)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek  9 (Először: 1960) Legjobb eredmény Aranyérmes (1984 2000)
Konföderációs kupa
Részvételek  2 (Először: 2001) Legjobb eredmény Aranyérmes (2001, 2003)
Az infobox utoljára frissítve: 2021. június 19.

Szerzett érmek

Férfi labdarúgás Olimpiai játékok ezüst 1900 Párizs arany 1984 Los Angeles Világbajnokság bronz Svédország, 1958 bronz Mexikó, 1986 arany Franciaország, 1998 ezüst Németország, 2006 arany Oroszország, 2018 Európa-bajnokság arany Franciaország, 1984 bronz Anglia, 1996 arany Hollandia Belgium, 2000 ezüst Franciaország, 2016 Konföderációs kupa arany Dél-Korea Japán, 2001 arany Franciaország, 2003

Természetesen a Tricolore (Franciaország zászlaja) után a nemzeti válogatott tradicionális színei: a kék, a fehér és a vörös.

Franciaország egyike volt annak a négy európai országnak, amely részt vett a legelső labdarúgó-világbajnokságon 1930-ban és egyike annak a nyolc nemzetnek, amelynek sikerült elhódítania a világbajnoki trófeát. A franciáknak ez hazai közönség előtt 1998-ban és 2018-ban Oroszországban sikerült. Az Európa-bajnokságon két alkalommal: 1984-ben Michel Platini és 2000-ben Zinédine Zidane vezérletével végeztek az első helyen. Miután 2001-ben a Konföderációs-kupát is sikerült elhódítaniuk, Argentínával egyetemben ők lettek az egyetlen nemzet, melynek sikerült megnyernie a FIFA által szervezett két legrangosabb sorozatot, a világbajnokságot, a konföderációs kupát illetve az olimpiát.

A 2006-os világbajnokság döntőjében Olaszország ellen, tizenegyespárbajban veszítettek 5–3 arányban.

A válogatott története

A kezdetek

Bár a labdarúgást, mint tudjuk Anglia adta a világnak, a franciák alakították szervezett sportággá. Franciaország volt a fő mozgatórúgója a FIFA, az UEFA, a világbajnokság, az Európa-bajnokság és az európai klubcsapatok kupaversenyei létrehozásának. A megalakult szövetség rendet teremtett a kaotikus hazai klubéletben, melynek irányításáért egy időben nem kevesebb mint öt testület versengett. A francia labdarúgó-válogatott 1904-ben szerveződött. Első mérkőzését 1904. május 21-én Brüsszelben játszotta Belgium ellen, ami 3–3-as döntetlennel zárult. A következő évben az első hazai pályán lejátszandó mérkőzésre is sort kerítettek. A Parc des Princesben 500 néző előtt Svájc volt az ellenfél. A franciák Gaston Cyprès góljával 1–0-ra győztek. 1930. júliusában a franciák részt vettek az első hivatalos világbajnokságon, amit Uruguayban rendeztek. A torna nyitómérkőzését Mexikóval játszották és 4–1-es győzelmet arattak. Lucien Laurent nevéhez fűződik a franciák és vb-k történetének első gólja. A későbbiekben Argentína és Chile ellen is 1–0-s vereséget szenvedtek és a csoportkör után kiestek. A professzionizmust 1932-ben hagyták jóvá, és felállították a ligát. Az eredmények csak klub szinten jelentkeztek. Az 1934-es világbajnokságon már az első fordulóban kikaptak Ausztriától 3–2-re, ami szintén kiesést eredményezett számukra. Az 1938-as világbajnokságnak Franciaország adott otthont. Itt a negyeddöntőben, a későbbi világbajnok Olaszország ellen elszenvedett vereség (1–3) jelentette a végállomást.

1950-es évek

Az 1950-es években a franciák első aranygenerációja volt születőben Raymond Kopa vezérletével. Az 1958-as svédországi világbajnokságon a csoportkörben Paraguay (7–3), Jugoszlávia (2–3) és Skócia (2–1) ellen kellett megmérkőzniük. A negyeddöntőben Észak-Írországot 4–0-ra verték, majd következett az elődöntő, ahol a Pelé fémjelezte braziloktól 5–2-es vereséget szenvedtek és a harmadik helyért lejátszandó mérkőzésen folytathatták a tornán való szereplésüket. A bronzéremért az NSZK-val mérték össze erejüket és 6–3 arányban győzedelmeskedtek. Just Fontaine négy gólt szerzett a hatból. Összesen 13 góllal nyerte el a gólkirályi címet, ami azóta is világbajnoki rekord.

1960–1990

A legelső labdarúgó-Európa-bajnokságot Franciaországban rendezték 1960-ban. A lebonyolítás szerint négy válogatott vett részt a zárószakaszban. A franciák Jugoszlávia ellen léptek pályára és ugyan 4–2-re vezettek végül 5–4-re elveszítették a párharcot. a harmadik helyért Csehszlovákiától is kikaptak, így a negyedik helyen zártak.

Az 1966-os világbajnokságon a csoportkörében mindössze egy pontot szereztek. Az eredmények a következők voltak: Mexikó (1–1), Uruguay (1–2), Anglia (0–2). Az 1960-as és az 1970-es években a legtöbb rangos nemzetközi tornára nem jutottak ki, emiatt nem értek el jelentősebb eredményeket.

A hetvenes évek végén Michel Platini felbukkanásával fordulóponthoz jutott a válogatott. A válogatott a világ egyik legsikeresebb nemzeti csapata lett. Az 1978-as vb-n a csoportkör után búcsúztak, rá négy évre viszont az elődöntőig meg sem álltak. Az 1982-es világbajnokságon az NSZK elleni mérkőzésen a rendes játékidő és a hosszabbítás után 3–3-as döntetlen született. A büntetőpárbajban a németek bizonyultak jobbnak és 5–4-re győztek. A bronzmérkőzésen a lengyelektől kaptak ki 3–2-re.

Michel Platini csapatkapitányként vezette győzelemhez a francia válogatottat 1984-ben.

Az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokságon aratott győzelmével Franciaország az első rangos nemzetközi trófeáját szerezte meg. A franciák az egész torna során magabiztos teljesítményt produkálva jutottak el a döntőig. A csoportban Dániát 1–0-ra, Belgiumot 5–0-ra, Jugoszláviát 3–2-re, az elődöntőben pedig Portugáliát verték 3–2-re. A döntőben Spanyolországot győzték le 2–0-ra Platini és Bruno Bellone góljaival. Platini 8 góljával a gólkirályi címet is elhódította. Ugyanebben az évben a Los Angeles-i 1984. évi nyári olimpiai játékokat is megnyerték. 1985-ben a konföderációs kupa elődjének számító Artemio Franchi Trófeát –melyen az Európa-bajnok és a Copa América győztese mérkőzött meg egymással– begyűjtve három nagynevű serleg birtokosai voltak.

Az 1986-os világbajnokságon végső győzelemre esélyes csapatok egyikének számított Franciaország. Ezúttal is az elődöntő jelentette a végállomást számukra és akárcsak 1982-ben ismét az NSZK-tól kaptak ki. A harmadik helyért Belgiumot legyőzték 4–2-re és történetük második világbajnoki bronzérmét szerezték. A sikerek ellenére az 1988-as Eb-ről és az 1990-es vb-ről lemaradtak a kékek.

1990-es évek

Az 1992-es Európa-bajnokságon Michel Platini már szövetségi kapitányként vezette a válogatottat. A torna nyitómérkőzésén a házigazda Svédországgal 1–1-es döntetlent játszottak. A második körben Anglia ellen értek el egy 0–0-s döntetlent. A dánoktól 2–1 arányban kikaptak és ezzel a vereséggel 19 meccses veretlenségi széria szakadt meg. A franciák valamennyi gólja Jean-Pierre Papin nevéhez fűződik. A kiesés után egy héttel Platinit Gérard Houllier váltotta kapitányi poszton. Houlliernek azonban nem sikerült kijuttatnia az 1994-es világbajnokságra a válogatottat, miután a selejtezősorozat végéhez közeledve két vereséget szenvedtek hazai pályán. Először Izrael ellen csúszott be egy kínos 3–2-es vereség, majd Bulgáriától kaptak ki 2–1-re. Mindez nagy felháborodást keltett és nem maradt következmények nélkül. Több játékost soha többé nem hívtak be a válogatottba, Houlliért pedig felállították posztjáról és a helyére a segédezője Aimé Jacquet lépett.

Az 1996-os Eb-n a csoportkörben Románia 1–0-s legyőzésével nyitottak, amit a spanyolok elleni 1–1-es döntetlen követett. Bulgáriát legyőzték 3–1-re és megnyerték a csoportjukat. A negyeddöntőben Hollandiát győzték le tizenegyespárbajban, majd az elődöntőben Csehország legjobbjai ellen ugyancsak büntetőpárbajban maradtak alul.

Didier Deschamps volt a csapatkapitánya annak a francia válogatottnak, mely 1998-ban világbajnoki, 2000-ben pedig Európa-bajnoki címet szerzett.

Az 1998-as labdarúgó-világbajnokságnak Franciaország volt a házigazdája. A franciák Dél-Afrikát (3–0), Szaúd-Arábiát (4–0) és Dániát (2–1) legyőzve hiba nélkül nyerték a csoportjukat. A legjobb 16 között Paraguayt Laurent Blanc aranygóljával búcsúztatták. A negyeddöntőben Olaszország ellen tizenegyesrúgásokkal sikerült a továbbjutás. A döntőbe kerülésért Horvátországot kellett legyőzniük. Davor Šuker révén a horvátok szereztek vezetést, de Lilian Thuram két góljának köszönhetően a franciák fordítottak és történetük során első ízben bejutottak a döntőbe. Érdekesség, hogy Thuram se előtte, se utána nem volt eredményes a francia válogatottban. Jacquet világbajnoki címhez vezette a nemzeti csapatot, miután Brazília 3–0-s legyőzésével feltették a koronát a teljesítményükre.

2000-ben az Európa-bajnoki címet is sikerült elhódítaniuk, miután a döntőben drámai fordulattal 2–1-re legyőzték Olaszországot. A mérkőzés 55. percében Marco Delvecchio által az olaszok szereztek vezetést és amikor már úgy nézett ki, hogy minden eldőlt akkor Sylvain Wiltord a 94. percben egyenlíteni tudott, ezzel a sírból hozta vissza a reményt. A hosszabbítás 103. percében David Trezeguet aranygóljával a franciák bebiztosították győzelmüket. Franciaország lett tehát a világ és Európa-bajnoki cím védője, ezt korábban egyedül az NSZK-nak sikerült elérnie 1974-ben.

2000-es évek

A 2001-es konföderációs kupát is magukénak tudhatták, miután 1–0-ra legyőzték Japánt a fináléban. Minden idők legsikeresebb időszaka volt ez a franciák számára. A 2002-es labdarúgó-világbajnokság nyitómérkőzésén aztán nagyon meglepő eredmény született. A világbajnoki újonc Szenegál ellen 1–0-s vereséget szenvedtek. A továbbiakban Uruguayjal 0–0-s döntetlent játszottak, míg a dánoktól 2–0-ra kikaptak. Franciaország szégyenszemre vb címvédőként, rúgott gól nélkül csúfosan leszerepelt már a csoportkör után. A kiesés után Roger Lemerrenek távoznia kellett, akit Jacques Santini váltott.

Zinédine Zidane a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon.

Santini a 2004-es portugáliai Európa-bajnokságon vezette a nemzeti csapatot. A csoportkörben a következő eredményeket érték el: Anglia (2–1), Horvátország (2–2), Svájc (3–1). Csoportgyőztesként azt a Görögországot kapták ellenfélül a legjobb nyolc között, amely később megnyerte a tornát. A franciákat 1–0-ra győzték le. A korábbi tendenciáknak megfelelően a sikertelenség után új szövetségi kapitányt neveztek ki. Raymond Domenech kapta a megtisztelő feladatot, hogy irányítsa a munkát. A 2006-os labdarúgó-világbajnokságot Svájc ellen kezdték egy 0–0-s döntetlennel. Dél-Koreával ugyancsak döntetlenre végeztek (1–1), Togót pedig 2–0-ra megverték. Az egyenes kieséses szakaszban Spanyolországot 3–1-re, Brazíliát és Portugáliát 1–0-ra győzték le és döntőbe jutottak. A döntőben Olaszország ellen léptek pályára. Zinédine Zidane révén megszerezték a vezetést, amit Marco Materazzi egyenlített ki. A rendes játékidő és a ráadás sem hozott újabb gólt, ezért következhettek a büntetőrúgások. Ezt az olaszok nyerték 5–3 arányban, így Franciaország a második helyen végzett. A döntő emlékezetes maradt még egy nem éppen labdarúgópályákra való incidensről, ami Zidane és Materazzi között történt. Zidane dühében mellbe fejelte az olasz, miután ő provokálta és a kiállítás sorsára jutott. A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben meglepetésre Skóciától oda-vissza 1–0-s vereséget szenvedtek, de végül sikerült a kijutás. Az Eb-n a Románia elleni 0–0, a Hollandia elleni 1–4 és Olaszország elleni 0–2 után már a csoportkör után búcsúzni kényszerültek.

2010-es évek

A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon szintén nem jártak túl sok sikerrel és ismét a csoportkör után estek ki. A Mexikó elleni mérkőzés félidejében Nicolas Anelka obszcén szavakkal illette Raymond Domenechet, miután az lecserélte és kritizálta teljesítményét. Az eset következményeként Anelkat hazaküldték, a válogatott többi játékosa pedig bojkottálta az edzést. A csalódást keltő világbajnokság után a francia labdarúgó-szövetség elnöke Jean-Pierre Escalettes lemondott posztjáról, Domenechet pedig menesztették. Az új szövetségi kapitány Laurent Blanc lett Az új kapitány sietett kijelenteni, hogy nála tiszta lappal indulnak azok a játékosok, akik a 2010-es labdarúgó világbajnokságon edzésbeszüntetéssel tüntettek és szerinte a szövetség döntései elhamarkodottak, alaposabban meg kellene ismerni a világbajnokságon történteket. Mindezek ellenére a Dél-afrikai vb-n szereplő 23 fős keret minden tagját egy mérkőzés erejéig eltiltotta a szövetség, amiért részt vettek az edzés bojkottálásában. Az eltiltás miatt ő rájuk nem számíthatott Blanc, a Norvégia elleni barátságos találkozón.

2012-es Európa-bajnokság

Hugo Lloris a francia válogatott jelenlegi csapatkapitánya.

A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőit egy Fehéroroszország elleni 1–0-s hazai vereséggel kezdték. Ez volt az egyetlen vereségük és a selejtezők végén az első helyen végeztek a csoportjukban. A lejátszott 10 mérkőzésből hatot megnyertek, míg a maradék három találkozón döntetlent értek el.

A tornán a D csoportba kaptak besorolást Anglia, Svédország és Ukrajna társaságában. Első mérkőzésükön 1–1-s döntetlent játszottak Anglia ellen. Ezt követte Ukrajna 2–0-s legyőzése. Az utolsó csoportmérkőzésükön ugyan Svédországtól 2–0-s vereséget szenvedtek, de ennek ellenére továbbjutottak. A negyeddöntőben a címvédő és későbbi győztes Spanyolország ellen kaptak ki 2–0-ra. Az Európa-bajnokság után Laurent Blanc-ot Didier Deschamps váltotta a kispadon.

2014-es világbajnokság

A 2014-es világbajnokság selejtezőinek I csoportjában öt győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel Spanyolország mögött a második helyen végeztek. A pótselejtezőben Ukrajnát kapták ellenfélnek. Az első találkozóra Kijevben került sor és az ukránok 2–0 győztek. A visszavágót a franciák 3–0-ra megnyerték és így összesítésben kijutottak a világbajnokságra.

A világbajnokságon Ecuador, Honduras és Svájc mellett a G csoportba kerültek a sorsolás után. A franciák egyik legjobb játékosa Franck Ribéry sérülés miatt kénytelen volt kihagyni a tornát. Honduras 3–0-s legyőzésével nyitottak, amit a Svájc elleni 5–2-s siker követett. Ecuador ellen egy 0–0-s döntetlennel zárták a csoportmérkőzéseket. A nyolcaddöntőben Nigériát győzték le 2–0-ra. A negyeddöntőben a későbbi világbajnok Németországtól kaptak ki 1–0-ra és kiestek. Paul Pogbát a torna legjobb fiatal játékosának választották.

2016-os Európa-bajnokság

Franciaország volt a házigazdája a 2016-os Európa-bajnokságnak, így nem kellett selejtezőket játszaniuk. A franciák a végső győzelemre is esélyesek voltak, annak függvényében, hogy a legutolsó két rangos tornát –melyet ők rendeztek– megnyerték. Sorsoláskor automatikusan az A csoportba kerültek Svájc, Románia és Albánia társaságában. A torna nyitómérkőzésén Romániát verték 2–1-re. A sikeres rajtot követően Albániával találkoztak. A párharc egészen a 90. percig 0–0-ra állt, de ekkor Antoine Griezmann révén a franciák megszerezték a vezetést. A végig masszívan védekező albánok megtörtek és a 95. percben Dimitri Payet is betalált, kialakítva a 2–0-s végeredményt. Utolsó csoportmérkőzésükön Svájc ellen 0–0-s döntetlent játszottak. Csoportgyőztesként jutottak be a legjobb 16 közé, ahol Írországot kapták ellenfélnek. Mindössze két perc elteltével az írek büntetőt kaptak, amit Robbie Brady értékesített. Antoine Griezmann két góljával azonban megfordította a mérkőzés állását, továbbjuttatva ezzel csapatát a negyeddöntőbe. A legjobb 8 között a torna meglepetéscsapatával Izlanddal találkoztak és 5–2 arányban sima győzelmet arattak. Az elődöntőben a világbajnoki címvédő Németország volt az ellenfél. A franciák 2–0-s győzelemmel jutottak be a torna döntőjébe. Ez volt az első alkalom az 1958-as vb óta, hogy a franciák egy nemzetközi tornán letudták győzni a németeket. A fináléban Portugáliával találkoztak és 1–0-s vereséget szenvedtek. A győztes gól a hosszabbításban esett Éder révén. Franciaország így végül ezüstérmes helyen zárt. Korábban Portugáliával fordult elő 2004-ben, hogy rendezőként elveszítette a döntőt. A franciák számára némi vigaszt jelentett, hogy a torna gólkirálya Antoine Griezmann lett 6 góllal.

Stadion

A Stade de France 1998-ban nyílt meg.

A korai években rendezett, hazai mérkőzéseik helyszínét általában két párizsi stadion közül választották ki. Ez a két helyszín: a Parc des Princes és az Yves-du-Manoir Olimpiai Stadion volt. Eleinte tehát a fővárosban játszották a mérkőzéseket, de ahogy az idő telt egyre több mérkőzést rendeztek szerte az országban. Marseilleben, a Stade Vélodrome, Lyonban a Stade de Gerland, Strasbourgban a Stade de la Meinau voltak az új helyszínek, ahol a nemzeti csapat pályára lépett. A Parc des Princes 1972-es felújítása után a legnagyobb befogadóképességű létesítmény lett, ennek értelmében ez idő tájt más stadionokban voltak az összecsapások.

1998-ban nyitotta meg kapuit a franciák új nemzeti arénája a Stade de France, amit az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra építettek. A Saint-Denisben található stadion 81338 néző számára biztosít férőhelyet. Az első mérkőzést 1998. január 29-én rendezték itt, amikor Franciaország-Spanyolországgal játszott barátságos válogatott mérkőzést. A találkozót a franciák nyerték 1–0-ra Zidane góljával. Azóta a legtöbb válogatott mérkőzésnek a Stade France adott otthont és a válogatott első számú otthona lett.

Nemzetközi eredmények

Világbajnokság

• Győztes: 2 alkalommal (1998, 2018)
• Ezüstérmes: 1 alkalommal (2006)
• Bronzérmes: 2 alkalommal (1958, 1986)
• 4. helyezett: 1 alkalommal (1982)

Európa-bajnokság

• Győztes: 2 alkalommal (1984, 2000)
• Ezüstèrmes: 1 alkalommal (2016)
• Elődöntős: 2 alkalommal (1960, 1996)

Olimpiai játékok

• Aranyérmes: 1 alkalommal (1984)
• Ezüstérmes: 1 alkalommal (1900)

Konföderációs kupa

• Győztes: 2 alkalommal (2001, 2003)

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés

Világbajnoki szereplés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1930 Csoportkör 7. 3 1 0 2 4 3 1934 Első kör 9. 1 0 0 1 2 3 1938 Negyeddöntő 6. 2 1 0 1 4 4 1950 Nem jutott be 1954 Csoportkör 11. 2 1 0 1 3 3 1958 Bronzérmes 3. 6 4 0 2 23 15 1962 Nem jutott be 1966 Csoportkör 13. 3 0 1 2 2 5 1970 Nem jutott be 1974 1978 Csoportkör 12. 3 1 0 2 5 5 1982 Elődöntő 4. 7 3 2 2 16 12 1986 Bronzérmes 3. 7 4 2 1 12 6 1990 Nem jutott be 1994 1998 Világbajnok 1. 7 6 1 0 15 2 2002 Csoportkör 28. 3 0 1 2 0 3 2006 Ezüstérmes 2. 7 4 3 0 9 3 2010 Csoportkör 29. 3 0 1 2 1 4 2014 Negyeddöntő 7. 5 3 1 1 10 3 2018 Világbajnok 1. 7 6 1 0 14 6 Összesen 2x Világbajnok 15/21 65 33 13 19 119 77

Európa-bajnoki szereplés Év Eredmény Hely. M Gy D V Rg Kg 1960 Elődöntő 4. 2 0 0 2 4 7 1964 Nem jutott be 1968 1972 1976 1980 1984 Európa-bajnok 1. 5 5 0 0 14 4 1988 Nem jutott be 1992 Csoportkör 6. 3 0 2 1 2 3 1996 Elődöntő 4. 5 2 3 0 5 2 2000 Európa-bajnok 1. 6 5 0 1 13 7 2004 Negyeddöntő 5. 4 2 1 1 7 5 2008 Csoportkör 15. 3 0 1 2 1 6 2012 Negyeddöntő 8. 4 1 1 2 3 5 2016 Ezüstérmes 2. 7 5 1 1 13 2020 Nyolcaddöntő 11. 4 1 3 0 7 6 Összesen Európa-bajnok 9/15 32 15 8 9 49 39

Konföderációs kupa-szereplés Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg 1992 Nem jutott be 1995 1997 1999 Visszalépett 2001 Kupagyőztes 1. 5 4 0 1 12 2 2003 Kupagyőztes 1. 5 5 0 0 12 3 2005 Nem jutott be 2009 2013 2017 Összesen Kupagyőztes 2/9 10 9 0 1 24 5

Olimpiai szereplés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1908, London Negyeddöntő Elődöntő 4. 1 0 0 1 1 17 1912, Stockholm Nem indult 1920, Antwerpen Elődöntő 4. 2 1 0 1 4 5 1924, Párizs Negyeddöntő 4. 2 1 0 1 8 5 1928, Amszterdam 1. forduló 9. 1 0 0 1 3 4 1932, Los Angeles Nem volt labdarúgótorna 1936, Berlin Nem indult 1948, London Negyeddöntő 7. 2 1 0 1 2 2 Összesen Elődöntő 5/6 8 3 0 5 18 33 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.

** A piros keretben jelölt évek hazai rendezésűek voltak.

Mezek a válogatott története során

Zinédine Zidane Adidas által szponzorált 10-es meze, amit a 2000-es Eb-n viselt.

A francia válogatott tradicionális szerelése a kék mez, fehér nadrág és vörös sportszár. Ez a színösszetétel természetesen Franciaország nemzeti zászlaját szimbolizálja. Az 1904-es Belgium elleni mérkőzés óta, a legtöbb alkalommal mindig ebben az összetételben futnak ki a játékosok a gyepre. A váltómez általában fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból tevődik össze. 1909–1914 közötti időszakban fehér mez volt a hivatalos, kék csíkozással. Az 1978-as labdarúgó-világbajnokságon Magyarország ellen játszottak Mar del Platában. A mérkőzésre mindkét válogatott fehér szereléssel készült, ezért a franciák egy helyi csapattól a Club Atlético Kimberley-től kaptak kölcsön zöld-fehér csíkos dresszeket.

1972-ben az Adidas lett a francia válogatott hivatalos mezszponzora. A sportszergyártó cég 38 éven keresztül támogatta a kékeket felszereléssel és olyan nagy sikerekhez járult hozzá, mint az 1984-es Eb, 1998-as vb, 2000-es Eb, 2001-es és 2003-as konföderációs kupa győzelmek. A francia labdarúgó-válogatott által éveken át viselt Adidas mezek szinte összenőttek a csapattal.

2008. február 22-én a francia labdarúgó-szövetség bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg szerződésüket az Adidassal és 2011. január 1-től a Nike fogja öltöztetni a nemzeti csapatot. A szerződés értelmében 7 éven keresztül (2011–2018) látják el a franciákat sportszerekkel.

Hazai

1958-as vb

1962-es vb

1966-os vb

1972

1978-as vb

1978-as vb (Magyarország ellen)

1982-es vb

Euro 1984

1986-os vb

1990-1991 Euro 1992 1994 Euro 1996 1998-as vb Euro 2000 2002-es vb 2006-os vb Euro 2008

2008–2009 2010-es vb 2011 Euro 2012 2014-es vb

Idegenbeli

1982-es vb 1986-os vb 1990-1991 1996-os Eb 1998-as vb 2002-es vb 2006-os vb Euro 2012 2014-es vb

Játékosok

Játékoskeret

A válogatott kerete a március 25-i Elefántcsontpart és a március 29-i Dél-afrikai Köztársaság elleni barátságos mérkőzésekre.

A pályára lépesek és gólok száma a 2021. november 16-i Finnország elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub Kapusok K Hugo Lloris 1986. december 26. (35 évesen) 136 0 Tottenham Hotspur K Alphonse Aréola 1993. február 27. (29 évesen) 3 0 Fulham K Mike Maignan 1995. július 3. (26 évesen) 1 0 AC Milan Védők V Raphaël Varane 1993. április 25. (28 évesen) 83 5 Manchester United V Lucas Digne 1993. július 20. (28 évesen) 43 0 Aston Villa V Benjamin Pavard 1996. március 28. (25 évesen) 42 2 Bayern München V Lucas Hernández 1996. február 14. (26 évesen) 30 0 Bayern München V Presnel Kimpembe 1995. augusztus 28. (26 évesen) 25 0 Paris Saint-Germain V Jules Koundé 1998. november 12. (23 évesen) 7 0 Sevilla V Theo Hernández 1997. október 6. (24 évesen) 4 1 Milan V Jonathan Clauss 1992. szeptember 25. (29 évesen) 0 0 Lens Középpályások KP Paul Pogba 1993. március 15. (29 évesen) 89 11 Manchester United KP N’Golo Kanté 1991. március 29. (30 évesen) 51 2 Chelsea KP Adrien Rabiot 1995. április 3. (26 évesen) 24 1 Juventus KP Aurélien Tchouaméni 2000. január 27. (22 évesen) 7 0 Monaco KP Mattéo Guendouzi 1999. április 14. (22 évesen) 1 0 Marseille Csatárok CS Antoine Griezmann 1991. március 21. (31 évesen) 102 42 Atlético Madrid CS Karim Benzema 1987. december 19. (34 évesen) 94 36 Real Madrid CS Kylian Mbappé 1998. december 20. (23 évesen) 53 24 Paris Saint-Germain CS Kingsley Coman 1996. június 13. (25 évesen) 36 5 Bayern München CS Wissam Ben Yedder 1990. augusztus 12. (31 évesen) 16 2 AS Monaco CS Moussa Diaby 1999. július 7. (22 évesen) 4 0 Bayer Leverkusen CS Christopher Nkunku 1997. november 14. (24 évesen) 0 0 RB Leipzig

A válogatott bő keretéhez tartozó játékosok

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub K Steve Mandanda 1985. március 28. (36 évesen) 34 0 Marseille K Benoît Costil 1987. július 3. (34 évesen) 1 0 Bordeaux V Clément Lenglet 1995. június 17. (26 évesen) 15 1 Barcelona V Léo Dubois 1994. szeptember 14. (27 évesen) 13 0 Lyon V Kurt Zouma 1994. október 27. (27 évesen) 11 1 West Ham United V Dayot Upamecano 1998. október 27. (23 évesen) 6 1 Bayern München V Nordi Mukiele 1997. november 1. (24 évesen) 1 0 RB Leipzig KP Jordan Veretout 1993. március 1. (29 évesen) 5 0 Roma KP Thomas Lemar 1995. március 12. (27 évesen) 27 4 Atlético Madrid KP Corentin Tolisso 1994. augusztus 3. (27 évesen) 28 2 Bayern München KP Moussa Sissoko 1989. augusztus 16. (32 évesen) 71 2 Watford CS Anthony Martial 1995. december 5. (26 évesen) 30 2 Sevilla CS Olivier Giroud 1986. szeptember 30. (35 évesen) 110 46 AC Milan CS Ousmane Dembélé 1997. május 15. (24 évesen) 27 4 Barcelona CS Marcus Thuram 1997. augusztus 6. (24 évesen) 4 0 Borussia Mönchengladbach

Válogatottsági rekordok

Az adatok 2014. október 14. állapotoknak felelnek meg.

• A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

Lilian Thuram a válogatottsági rekorder 142 mérkőzéssel.

#	Játékos	Válogatottban eltöltött idő	Válogatottság	Gólok
1	Lilian Thuram	1994–2008	142	2
2	Thierry Henry	1997–2010	123	51
3	Marcel Desailly	1993–2004	116	3
4	Zinédine Zidane	1994–2006	108	31
5	Patrick Vieira	1997–2009	107	6
6	Didier Deschamps	1989–2000	103	4
7	Laurent Blanc	1989–2000	97	16
	Bixente Lizarazu	1992–2004	97	2
9	Sylvain Wiltord	1999–2006	92	26
10	Fabien Barthez	1994–2006	87	0

Legtöbb gólt szerző játékosok

Thierry Henry 51 góllal a francia válogatott legeredményesebb játékosa.

Michel Platini 1978-ban

#	Játékos	Válogatott időszak	Gólok	Vál.	Átlag
1	Thierry Henry	1997–2010	51	123	0.42
2	Michel Platini	1976–1987	41	72	0.57
3	David Trezeguet	1998–2008	34	71	0.47
4	Zinédine Zidane	1994–2006	31	108	0.28
5	Just Fontaine	1953–1960	30	21	1.42
	Jean-Pierre Papin	1986–1995	30	54	0.55
7	Youri Djorkaeff	1993–2002	28	82	0.34
8	Karim Benzema	2007–	27	81	0.33
9	Sylvain Wiltord	1999–2006	26	92	0.28
10	Jean Vincent	1953–1961	22	46	0.47

Szövetségi kapitányok

Szöv. kap.	Időszak	Mérkőzés	Gy	D	V
Guérin, HenriHenri Guérin	1964–1966	15	5	4	6
Arribas, JoséJosé Arribas és Snella, JeanJean Snella	1966	4	2	0	2
Fontaine, JustJust Fontaine	1967	2	0	0	2
Dugauguez, LouisLouis Dugauguez	1967–1968	9	2	3	4
Boulogne, GeorgesGeorges Boulogne	1969–1973	31	15	5	11
Kovács István	1973–1975	15	6	4	5
Hidalgo, MichelMichel Hidalgo	1976–1984	75	41	16	18
Michel, HenriHenri Michel	1984–1988	36	16	12	8
Platini, MichelMichel Platini	1988–1992	29	16	8	5
Houllier, GérardGérard Houllier	1992–1993	12	7	1	4
Jacquet, AiméAimé Jacquet	1994–1998	53	34	16	3
Lemerre, RogerRoger Lemerre	1998–2002	53	34	11	8
Santini, JacquesJacques Santini	2002–2004	28	22	4	2
Domenech, RaymondRaymond Domenech	2004–2010	79	41	24	14
Blanc, LaurentLaurent Blanc	2010–2012	27	16	7	4
Deschamps, DidierDidier Deschamps	2012–	57	35	10	12

|}

Kapcsolódó szócikkek

• Francia U21-es labdarúgó-válogatott
• Francia női labdarúgó-válogatott
• Francia guyanai labdarúgó-válogatott
• Guadeloupe-i labdarúgó-válogatott
• Martinique-i labdarúgó-válogatott
• Új-kaledóniai labdarúgó-válogatott
• Réunioni labdarúgó-válogatott
• Réunioni labdarúgó-válogatott
• Saint-martini labdarúgó-válogatott
• Tahiti labdarúgó-válogatott

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Francia labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.

• A francia labdarúgó-szövetség hivatalos honlapja. Fédération Française de Football. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
• Franciaország a FIFA honlapján. FIFA. [2012. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 7.)
• Franciaország az UEFA honlapján. UEFA
• Franciaország eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2016. december 1. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
• Franciaország – Válogatottsági rekordok. RSSSF, 2015. június 25. (Hozzáférés: 2017. február 21.)