Patrick Vieira

francia labdarúgóedző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 25.

Patrick Donalé Vieira (Dakar, Szenegál, 1976. június 23. –) francia labdarúgó, edző. Pályafutása alatt megfordult francia, angol és olasz csapatoknál is.

Patrick Vieira
Vieira a New York City FC edzőjeként 2016-ban
Vieira a New York City FC edzőjeként 2016-ban
Személyes adatok
Teljes névPatrick Donalé Vieira
Születési dátum1976június 23. (48 éves)
Születési helyDakar, Szenegál
Állampolgárságfrancia
Magasság192 cm
Testtömeg82 kg
Posztközéppályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1984–1986Franciaország FC Trappes
1986–1991Franciaország FC Drouais
1991–1993Franciaország Tours
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1993–1995Franciaország AS Cannes49(2)
1995–1996Olaszország AC Milan2(0)
1996–2005Anglia Arsenal279(29)
2005–2006Olaszország Juventus31(5)
2006–2010Olaszország Internazionale67(6)
2010–2011Anglia Manchester City28(3)
Válogatottság
1995–1996Franciaország Franciaország7(0)
1997–2009Franciaország Franciaország107(6)
Edzőség
IdőszakKlub
2013–2016Anglia Manchester City (segédedző)
2016–2018Egyesült Államok New York City FC
2018–2020Franciaország OGC Nice
2021–2023Anglia Crystal Palace
2023–2024Franciaország Strasbourg
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Patrick Vieira témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Franciaország színeiben
Labdarúgás
Világbajnokság
arany
Franciaország, 1998
ezüst
Németország, 2006
Európa-bajnokság
arany
Hollandia
Belgium, 2000
Konföderációs kupa
arany
Dél-Korea Japán, 2001

2023. június 30-án nevezték ki a Strasbourg vezetőedzőjének, ahova három évre írt alá.[1] 2024. július 18-án közös megegyezéssel elhagyta a klubot.[2]

Pályafutása

szerkesztés

Vieira Szenegálban született, majd 8 évesen a családjával Dreux-ba költözött. Első profi klubja az AS Cannes volt, ahol 17 évesen mutatkozott be, 19 évesen már a csapat kapitánya lett. Nem sokkal ezután, 1995 nyarán az olasz AC Milan-hoz igazolt, de itt csak a tartalékok közt játszott és csak kétszer szerepelt a felnőtt csapatban.

A következő év, 1996 szeptemberében az Arsenal új menedzsere, Arsène Wenger kereste meg, majd 3.5 millió fontért leszerződtette a játékost. Magassága, állóképessége és kitartása miatt gyorsan beilleszkedett az angol labdarúgásba, és Wenger csapatának nélkülözhetetlen tagja lett. A középpályán erős kettőst alkotva honfitársával, Emmanuel Petit-vel, Vieira első szezonjában, 1998-ban megnyerte a csapattal a bajnokságot és az FA-kupát is.[3] 1998 nyarán meghívást kapott az 1998-as világbajnokság francia keretébe.

Vieira kezdeti karrierje a klubnál a sikerek mellett eltiltásokkal is tarkítva volt. A 2000–01-es szezonban kétszer kapott piros lapot két egymást követő mérkőzésen (a szezon legelső és második meccsén). Azonban mikor visszatért, 28 mérkőzésen keresztül nem kapott semmilyen lapot. Pályafutása alatt összesen 12-szer kapott piros lapot, 9-szer az Arsenal-ban, egyszer-egyszer pedig a Juventus-ban, a válogatottban és az Internazionale-ban.

Vieira 2000-ben Európa-bajnokságot nyert Franciaországgal, 2002-ben az Arsenallal pedig ismét duplázott (bajnokság és kupagyőzelem). Miután Tony Adams 2002-ben visszavonult, Vieira, az addigi csapatkapitány-helyettes lett az Arsenal Kapitánya. Habár a 2003-as FA Kupa döntőt sérülés miatt ki kellett hagynia, a kupát a mérkőzésre kinevezett csapatkapitánnyal, David Seaman-nel együtt emelhette fel.

A 2003–04-es szezonban egy, a bajnokságban teljesen veretlen Arsenal kapitánya lehetett.[4] Az idény elején sokat hiányzott a csapatból térdsérülés miatt, a Lokomotiv Moszkva elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen tért vissza, amit az Ágyúsok nyertek 2–0-ra. A szezon végén a játékost kapcsolatba hozták a Real Madriddal és a Chelsea-vel is. 2005-ben az FA-kupa döntőn ő lőtte be az utolsó, győztes büntetőt a tizenegyespárbaj során, miután rendes játékidőben 0–0-t játszottak a Manchester United-del. Vieira összesen 407 mérkőzésen lépett pályára Arsenal mezben, és 34 gólt szerzett.

2006. július 22-én tért vissza az Arsenal-ba egy mérkőzés erejéig, amit Dennis Bergkamp tiszteletére rendeztek az Arsenal és az Ajax legendái között. Távozása ellenére is az Arsenal szurkolók kedvence maradt, képe 14 másik volt és jelenlegi Arsenal játékos között ott van a "The Armoury"-ban, a csapat új otthonában, az Emirates Stadium-ban.

Vieira remek teljesítményére a Manchester United, valamint több külföldi nagycsapat is felfigyelt. A 2002–03-as és a 2003–04-es szezon végén erősen szóba hozták a spanyol Real Madriddal. Az akkori hírek szerint Vieira az Arsenal bajnoki címei és kupagyőzelmei ellenére is hiányolta a klub sikerét az európai kupaporondon, a Bajnokok Ligájában. A játékos megfontolta a távozást, mikor a csapata egy trófeát sem szerzett a 2000-es és a 2001-es év során.

A hírek szerint a Real Madrid 23 millió fontot kínált érte, ő tölthette volna be a Chelsea-hez távozó Claude Makélélé szerepét a középpályán. Hosszas mérlegelés után azonban Vieira úgy döntött, hogy abban a csapatban marad, ahol a hírnevét szerezte. Egy évvel később mégis elhagyta a klubot, az Arsenal ugyanis 2005. július 14-én elfogadta az olasz Juventus 13.7 millió fontos ajánlatát. Vieira a következő napon 5 éves szerződést írt alá a Serie A-ban szereplő csapattal.

Az akkori Juventus menedzser, Fabio Capello a középpályán játszatta a játékost a brazil Emerson és a cseh Pavel Nedvěd mellett. A szezon végén olasz bajnoki címhez segítette új csapatát.

A sors fordulataként a Juventus az Arsenallal találkozott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében 2006. március 28-án a Highbury-ben. Az Arsenal jutott tovább 2–0-s összesítéssel. Vieira a Highbury-ben az első mérkőzésen sárga lapot kapott, így a második mérkőzésen 2006. április 5-én eltiltás miatt nem játszhatott.

Internazionale

szerkesztés

A Juventust a bundabotrány miatt megfosztották a 2005-06-os (és a 2004-05-ös) bajnoki címétől is, és a csapat az olasz másodosztályba, a Serie B-be került, arra ösztönözve sok játékosát, hogy az osztályváltás miatt elhagyja a klubot. Miután Vieirát több klubbal is szóba hozták, többek közt korábbi csapatával, az Arsenallal, és a Manchester Uniteddel is, a játékos 2006. augusztus 2-án az Internazionale csapatához igazolt 9.5 millió euróért. Négyéves szerződést írt alá a klubnál.

Első szezonjában az Internél olasz Szuperkupát és bajnokságot nyert. 2008. április 6-án Vieira az Atalanta elleni 2–0-s győzelem első gólját szerezte, így az Inter 4 pontra növelte előnyét az AS Roma-val szemben. A szezon végén ez az előny egy pontra csökkent, de Vieira ismét bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal.

Válogatott

szerkesztés

Vieira annak ellenére, hogy Szenegálban született, és etnikailag is szenegáli, a francia válogatott tagja. 1997-ben, még az Arsenal-os évei alatt mutatkozott be a nemzeti tizenegyben Hollandia ellen. Tagja volt az 1998-as világbajnokság francia keretének. A döntőben csereként lépett pályára Brazília ellen, és előkészítette Emmanuel Petit gólját, ami Franciaország harmadik találata volt. A franciák 3–0-ra nyerték meg a döntőt.[5] A világbajnokság után a csapattal a Francia Becsületrend (Légion d'Honneur) tagja lett, ami a legmagasabb francia állami elismerés.[6]

Két évvel később első számú középpályásként játszott a 2000-es Európa-bajnokságon, amit a válogatottal megnyert a döntőben Olaszországot győzték le.[7] Három mérkőzésen játszott a 2002-es világbajnokságon, ahol Franciaország a csoportkörben már kiesett. A 2004-es Európa-bajnokság negyeddöntőjét sérülés miatt hagyta ki, akkor a görögök ellen esett ki a válogatott.

2006. június 23-án, 30. születésnapján vette át a kapitányi karszalagot az eltiltott Zidane-tól, aki szintén azon a napon ünnepelte születésnapját. Ő szerezte az első gólt, mikor Franciaország 2–0-ra győzte le Togót a 2006-os világbajnokság csoportkörében, majd előkészítette Thierry Henry gólját is. A nyolcaddöntőben Spanyolország ellen szerzett gólt, majd a válogatott Brazíliát győzte le a negyeddöntők során. Végül Portugáliát is legyőzve jutottak a döntőbe, ahol Olaszországgal találkoztak. Vieira benne volt a kezdőcsapatban, de a második félidőben sérülés miatt le kellett jönnie, miután ütközött az ellenfél védőjével, Fabio Cannavaro-val.

Vieira Zinédine Zidane visszavonulása után lett a francia válogatott csapatkapitánya. 2006. augusztus 5-én, a francia csapat 2008-as Eb-selejtező mérkőzéseire nevezték ki újra csapatkapitánynak.

Góljai a válogatottban

szerkesztés
# Dátum Helyszín Ellenfél Gól Eredmény Kiírás
1. 2001. május 30. Tegu   Dél-Korea 2-0 5-0 2001-es konföderációs kupa
2. 2001. június 10. Jokohama   Japán 1-0 1-0 2001-es konföderációs kupa
3. 2002. február 13. Saint-Denis   Románia 1-0 2-1 barátságos mérkőzés
4. 2002. október 12. Saint-Denis   Szlovénia 1-0 5-0 2002-es Eb-selejtező
5. 2006. június 23. Köln   Togo 1-0 2-0 2006-os világbajnokság
6. 2006. június 27. Hannover   Spanyolország 2-1 3-1 2006-os világbajnokság

Sikerei, díjai

szerkesztés

Klubcsapat

szerkesztés

Arsenal

Juventus

Internazionale

Manchester City

Egyénileg

szerkesztés

Edzői statisztika

szerkesztés

2024. 2024. július 18-án lett frissítve.

Csapat Nemzet –tól –ig Mérleg
M GY D V RG KG GK Győzelem %
New York City   2016. január 1. 2018. június 11. 90 40 22 28 151 137 +14 44.44
Nice   2018. június 11. 2020. december 4. 89 35 22 32 106 115 −9 39.33
Crystal Palace   2021. július 4. 2023. március 17. 74 22 25 27 84 87 −3 29.73
Strasbourg   2023. július 1. 2024. július 18. 39 14 10 15 48 52 −4 35.9
összesen 292 111 79 102 389 391 -2 38.01
  1. Patrick Vieira va signer à Strasbourg jusqu'en 2026”, L'Équipe, 2023. június 30. (Hozzáférés: 2023. június 30.) (francia nyelvű) 
  2. Communiqué officiel : le Racing et Patrick Vieira mettent fin à leur collaboration d’un commun accord (francia nyelven). RC Strasbourg Alsace , 2024. július 18. (Hozzáférés: 2024. július 18.)
  3. Arsenal - summary of the 1997/98 season Archiválva 2008. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben arseweb.com
  4. Club Records Archiválva 2007. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben arsenal.com
  5. Franciaország 3–0 Brazília planetworldcup.com
  6. La France championne du monde de football ! (n° 33 - 1998) Archiválva 2008. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben diplmatie.gouv.fr
  7. France 2-1 Italy: David's golden delicious Archiválva 2008. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben soccernet.espn.go.com

További információk

szerkesztés
Előző
Tony Adams
Arsenal csapatkapitány
20022005
Következő
Thierry Henry
Előző
Marcel Desailly
Franciaország csapatkapitány
20042005
Következő
Zinédine Zidane
Előző
Zinédine Zidane
Franciaország csapatkapitány
20062008
Következő
Thierry Henry