Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Spanyol labdarúgó-válogatott

A spanyol labdarúgó-válogatott (gyakran nevezik La Furiának) Spanyolország nemzeti labdarúgócsapata, amit a Spanyol labdarúgó-szövetség (spanyolul: Real Federación Española de Fútbol) irányít.

Spanyolország Spanyolország
Spanyol labdarúgó-szövetség
Adatok
Beceneve(i) La Furia Roja (A Vörös Tombolás)
La Selección (A válogatott)
La Roja (A Vörösök)
Star full.svg
Szövetség neve Real Federación Española de Fútbol
Konföderáció UEFA (Európa)

Szövetségi kapitányspanyol Luis Enrique
Csapatkapitány Sergio Ramos

Legtöbb válogatottság Iker Casillas (167)
Legtöbb válogatott gól David Villa (59)
FIFA-kód ESP
Ranglista helyezések
FIFA-rang10. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
1.
(2008. július2009. június
2010. július2011. augusztus)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
25.
(1998. március)

Élő-rang1.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1920. szeptember1924. május
1925. szeptemberoktóber
2008. július2009. június)
Legalacsonyabb
Élő-rang
20.
(1969. június, 1981. június)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1920. augusztus 28., Brüsszel, Belgium
 Spanyolország 1 – 0 Dánia 
Legnagyobb győzelem
1933. május 21., Madrid, Spanyolország
 Spanyolország 13 – 0 Bulgária 
Legnagyobb vereség
1928. június 4., Amszterdam, Hollandia
Flag of Italy (1861–1946).svg Olaszország 7 – 1 Spanyolország 
1931. december 9., London, Anglia
 Anglia 7 – 1 Spanyolország 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek15 (Először: 1934)
Legjobb eredményVilágbajnok (2010)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek9 (Először: 1964)
Legjobb eredményAranyérmes (1964, 2008, 2012)
Konföderációs kupa
Részvételek2 (Először: 2009)
Legjobb eredményEzüstérmes (2013)

Az infobox utoljára frissítve: 2018. július 1.
Szerzett érmek
 Spanyolország színeiben
Labdarúgás
Férfi labdarúgás
Olimpiai játékok
ezüst
1920 Belgium,Antwerpen
Csapatban
arany
1992 Spanyolország, Barcelona
Csapatban
ezüst
2000 Ausztrália Sydney
Csapatban
Világbajnokság
arany
Dél-Afrikai,2010
Európa-bajnokság
arany
Spanyolország, 1964
ezüst
Franciaország, 1984
arany
Ausztria
Svájc, 2008
arany
Lengyelország
Ukrajna, 2012
Konföderációs kupa
bronz
Dél-Afrikai köztársaság, 2009
ezüst
Brazília, 2013

Háromszoros Eb-, és egyszeres vb-győztes. A spanyol válogatott lett az első európai csapat, amely egymás után három nagy tornát nyert. A 2008-as Eb-győzelem és a 2010-es vb-győzelem után a 2012-es Eb-t is megnyerték.[1] .

1964-ben első alkalommal nyerte meg az Európa-bajnokságot, 1984-ben pedig a második helyen végzett. Az 1992-es barcelonai olimpián is aranyérmes lett, mindemellett még két ezüstérmet is szereztek az ötkarikás játékokon (1920, 2000).

2006 novembere és 2009 júniusa közötti időszakban 35 mérkőzésen maradt veretlen. A 2009-es konföderációs kupa elődöntőjében az USA-tól szenvedett vereséget. 2008 júliusában története során először került a FIFA-világranglista élére.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A különféle regionális szervezeteket 1913-ban fogták össze, amikor létrejött a Spanyol labdarúgó-szövetség. A polgárháborúig Spanyolország eredményei egészen jók voltak. A polgárháború és a második világháború egy évtizedre véget vetett a válogatott mérkőzéseknek. A 60-as évek válogatottja kiegyensúlyozott eredményeket mondhat magáénak. Az 1964-es hazai rendezésű Európa-bajnokságot megnyerte a La Roja. A 70-es években a spanyol labdarúgás hanyatlása volt jellemző. A 80-as évek vége, 90-es évek eleje óta a válogatott megint Európa élcsapatai közé tartozik. 44 év elteltével 2008-ban ismét elhódította a csapat a kontinensbajnoki címet.

Korai évekSzerkesztés

A spanyol labdarúgó-válogatott 1920-ban jött létre, azzal a céllal, hogy Spanyolországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokon képviselje Antwerpenben. Az első hivatalos mérkőzést augusztus 28-án Dánia ellen játszotta a csapat. Spanyolország nyerte a mérkőzést 1:0-ra, Patricio Arabolaza góljával. A torna végén a válogatott csapat ezüst érmet szerzett.

Az első hazai mérkőzésre 1921-ben került sor Bilbao-ban Belgium ellen. A mérkőzést a spanyolok nyerték 2:0-ra.[2]

Az első labdarúgó-világbajnokságon, 1930-ban Uruguayban, a válogatott nem jelent meg, mert "túl hosszúnak tartották a hajóutat".

Évekkel később, 1933. május 21-én aratta máig a legnagyobb arányú győzelmét a csapat. 13:0-ra ütötték ki a bolgárokat.

1934-ben azonban már ott volt az 1934-es labdarúgó-világbajnokság-on Olaszországban. A negyeddöntőben Olaszországgal mérkőzött a továbbjutásért. A nagy hőségben lebonyolított találkozón a spanyolok keményen ellenálltak az agresszív olasz rohamoknak és a hosszabbítás végén 1:1 lett a mérkőzés végeredménye. Erre való tekintettel az összecsapást újra kellett játszani. Az olasz edző 5, a spanyol pedig 7 friss játékost vetett be a győzelem érdekében. A továbbjutást végül Giuseppe Meazza 11. percben szerzett találata döntötte el.[3]

Ezt követően a Spanyol polgárháború és a második világháború miatt egészen 1950-ig nem vettek részt vb-n.

1950-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1950-es labdarúgó-világbajnokságon Brazíliában Spanyolország csapata a 4. helyen végzett. A csoportmérkőzéseken mindhárom mérkőzést sikerrel vették. A csoportgyőztesek körmérkőzésein azonban alulmaradtak.

José Villalonga korszak és az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságSzerkesztés

 
Luis Suárez, az 1964-ben Európa-bajnoki címet szerzett válogatott tagja.

Lásd még: 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság (döntő) Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság négyes döntőjének a Franco tábornok által irányított Spanyolország adott otthont. Az elődöntőben Magyarország volt a spanyolok ellenfele. Jesús María Pereda révén a spanyolok szereztek vezetést, amit Bene Ferenc egalizált. A hosszabbításban Amancio Amaro szerezte meg a továbbjutást jelentő gólt. A döntőben a Szovjetuniót ugyancsak 2–1 arányban győzték le a spanyolok és ezzel elhódították az Európai Nemzetek kupájának a serlegét.

1970-es és '80-as évekSzerkesztés

Az 1970-es évek nem sorolható a spanyol labdarúgó-válogatott sikerkorszakai közé. Egyetlen Európa-bajnokságra sem sikerült kijutniuk és lemaradtak az 1970-es, 1974-es világbajnokságról is. Az 1978-as argentínai tornára ugyan kvalifikálták magukat, de már a csoportkör után kiestek.

1982-es labdarúgó-világbajnokság SpanyolországbanSzerkesztés

Az 1982-es labdarúgó-világbajnokságnak Spanyolország adott otthont. Első ízben fordult elő, hogy egy világbajnokságon 24 csapat vett részt. A spanyolok az 5. csoportba kaptak besorolást. Honduras ellen 1–1-es döntetlennel nyitottak, majd Jugoszláviát legyőzték 2–1 arányban. Észak-Írországtól 1–0-s vereséget szenvedtek ugyan, de ennek ellenére bejutottak a második csoportkör küzdelmeibe. Az NSZK elleni vereség és az Anglia elleni döntetlen azonban a tornáról való kiesésüket jelentette. José Santamaría szövetségi kapitánynak emiatt távoznia kellett.

1984-től 1988-igSzerkesztés

Az 1984-es Eb-selejtezőiben Spanyolországnak –ahhoz, hogy megelőzze Hollandiát és megnyerje a csoportot– legalább 11 góllal kellett győznie Málta ellen az utolsó mérkőzésen. A félidei 3–1-es vezetés után, a második játékrészben kilencszer sikerült a máltai kapuba találniuk. 12–1-es sikerüknek köszönhetően csoportgyőztesként utazhattak az Európa-bajnokságra. Romániával és Portugálival egyaránt 1–1-re végeztek. Az NSZK-t pedig 1–0-ra legyőzték. Az elődöntőben Dánia ellen tizenegyesekkel (5–4) jutottak tovább. A döntőben a házigazda franciákkal találkoztak és 2–0-s vereséget szenvedtek.

Az 1986-os világbajnokságon a brazilok ellen kezdtek és 1–0-ra kikaptak. Észak-Írországot 2–1-re, ezután pedig Algériát 3–0-ra megverték és továbbjutottak. A nyolcaddöntőben Dániát fektették két vállra. Az 5–1-es spanyol győzelemmel zárult találkozón Emilio Butragueño négy gólt szerzett. A legjobb nyolc között Belgiummal 1–1-et játszottak és a büntetőpárbajban a belgák bizonyultak jobbnak (5–4).

Az 1988-as Európa-bajnokságon nem szerepeltek túl fényesen. Dániát még sikerült az első mérkőzésen legyőzniük (3–2), de ezt követően vereség Olaszországtól (0–1) és az NSZK-tól (0–2) is.

1990-től 1992-igSzerkesztés

Az 1990-es olaszországi világbajnokságon jól szerepeltek a csoportkörben, ahol a következő eredményeket érték el: Uruguay (0–0), Dél-Korea (3–1), Belgium (2–1). Miután megvolt a továbbjutás következhetett a nyolcaddöntő, de a jugoszlávok 2–1 arányban jobbnak bizonyultak és Spanyolország kiesett.

Az 1992-es Eb selejtezőiben Franciaország és Csehszlovákia mögött mindössze a harmadik helyen végeztek a spanyolok, így lemaradtak a tornáról.

Clemente uralkodása, 1992-1998Szerkesztés

 
Javier Clemente által vezényelt edzés 1994. májusában.

Az 1992-es Eb után Javier Clemente került a válogatott élére. Az Egyesült Államokban rendezett 1994-es világbajnokságra sikeresen kivezette a csapatot. A vb-n a C csoportba kaptak besorolást, ahol Dél-Koreával 2–2-t, Németországgal 1–1-et játszottak. Bolíviát 3–1-es legyőzése a csoportból való továbbjutást jelentette számukra. Az egyenes kiesésben először Svájccal találkoztak és 3–0-ra győztek. Végül a negyeddöntőben az olaszok ellen szenvedtek 2–1-es vereséget.

Az 1996-os Európa-bajnokságon Franciaország és Bulgária legjobbjaival 1–1-re végeztek, Romániát pedig 2–1-re verték. A negyeddöntőben a házigazda Angliával mérték össze erejüket. A gól nélküli döntetlent hozó mérkőzésen tizenegyesekkel (4–2) az angolok bizonyultak jobbnak és jutottak tovább.

Az 1998-as világbajnokságra szintén kijutott a Clemente vezette gárda. Nigéria ellen rögtön egy 3–2-es vereséggel nyitottak, amit a Paraguay elleni 0–0-s döntetlen követett. Bulgáriát ugyan kiütötték 6–1-gyel, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.

2000 – 2004Szerkesztés

A 2000-es Eb selejtezőiben a Ciprus ellen elszenvedett 3–2-es vereséget követően Clemetét felmentették kapitányi feladatai alól. Helyére José Antonio Camacho nevezték ki. Camacho kivezette a válogatottat az Európa-bajnokságra, ahol egy Norvégia elleni vereséggel nyitottak (0–1). Szlovéniát legyőzték 2–1-re, Jugoszlávia ellen pedig egy fordulatos mérkőzésen nyertek 4–3-ra. A negyeddöntőben Franciaországtól szenvedtek vereséget 2–1 arányban.

A 2002-es világbajnokságon Spanyolország mindhárom csoportmérkőzésüket megnyerték a spanyolok. Szlovénia (3–1), Paraguay (3–1), Dél-Afrika (3–2). A legjobb tizenhat között Írországon tizenegyesekkel jutottak túl. a negyeddöntőben a házigazda Dél-Koreával kellett játszaniuk. A spanyolokat két szabályos góltól is megfosztotta az egyiptomi játékvezető Gamál al-Gandúr, végül pedig büntetőkkel estek ki.

A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Spanyolország a sorsolást követően az A csoportba kapott helyet a házigazda Portugália, Oroszország és Görögország társaságában. Az oroszokat 1–0-ra legyőzték, Görögországgal 1–1-es döntetlent játszottak, Portugáliától pedig kikaptak 1–0-ra. Mindez nem volt elegendő a továbbjutáshoz. A kiesést követően Iñaki Sáez szövetségi kapitányt leváltották a posztjáról.

Luis Aragonés-korszak, 2006-os vb és a 2008-as EbSzerkesztés

A spanyol válogatott kezdője a 2008. június 29-én rendezett döntőben.

A 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Szerbia és Montenegró mögött a második helyen végeztek a csoportban. Így tehát pótselejtező játszására kényszerültek a spanyolok, amit Szlovákia ellen játszottak. A világbajnokságon mindhárom csoportmérkőzésüket megnyerték, az eredmények a következők voltak: Ukrajna (4–0), Szaúd-Arábia (1–0), Tunézia (3–1). A legjobb 16 között Franciaországtól szenvedtek 3–1-es vereséget.

 
Spanyol játékosok ünneplik a 2008-as Európa-bajnoki győzelmet Madridban.

A 2008-as Európa-bajnokság selejtezőben a megszerezhető 36 pontból 26-ot begyűjtöttek és kijutottak a tornára. A csoportban ismét sikerült mindhárom mérkőzésüket megnyerni. Az oroszokat 4–1-re, a svédeket és a görögöket 2–1-re múlták felül. A negyeddöntőben Olaszország ellen tizenegyesekkel jutottak tovább. Az elődöntőben ismét az orosz válogatottal találkoztak és viszonylag simán 3–0 arányban győztek.[4] A spanyolok bejutottak a bécsi Ernst Happel Stadionban rendezett fináléba, ahol Németország várt rájuk. A döntő egyetlen gólját Fernando Torres szerezte a mérkőzés 33. percében, ami azt jelentette, hogy Spanyolország története második Európa-bajnoki címét ünnepelhette.[5] A spanyoloknak mind e mellett sikerült bezsebelniük további különdíjakat. David Villa négy góljával gólkirály lett, Xavit választották az Eb legjobb játékosának, kilenc spanyol játékos pedig bekerült a torna all star csapatába.

2009-es konföderációs kupa és a 2010-es vb-győzelemSzerkesztés

 
Ausztria–Spanyolország 1–5
2009. november, Ernst Happel Stadion, Bécs.

A 2008-as Eb-t követően Luis Aragonést Vicente del Bosque váltotta a kapitányi poszton.[6] A 2008-as évben David Villa 16 gólt szerzett 15 mérkőzésen, amivel megdöntötte Raúl 1999-ben felállított 10 gólos rekordját.[7] 2009. február 11-én Villa újabb rekordot döntött. Az Anglia elleni barátságos mérkőzés 36.percében sikerült betalálnia, ezzel sorozatban hatodik válogatott meccsén volt eredményes.[8]

A 2009-es konföderációs kupa csoportmérkőzésein könnyed győzelmeket arattak a spanyolok. Az Új-Zéland elleni 5–0-s győzelem alkalmával Fernando Torres a torna történetének leggyorsabb mesterhármasát érte el. Irakot 1–0-ra, a házigazda Dél-Afrikát pedig 2–0-ra verték. Sorozatban 15. győzelmük és 35. veretlenül megvívott mérkőzésük volt, ami új csúcsot jelentett.

A rekord az elődöntőben, az USA ellen elszenvedett 2–0-s vereséggel ért véget.[9][10] A bronzmérkőzésen hosszabbítás után 3–2-re legyőzték Dél-Afrikát és megszerezték a bronzérmet.[11]

A 2010-es világbajnokság döntőjében
Spanyolország kezdőcsapata a 2010-es vb-döntőn, 2010. július 11-én Johannesburgban.

2009. szeptember 9-én világbajnoki selejtezőn, Méridaban Észtországot 3–0-ra verték, ezzel bebiztosították helyüket a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon.[12] Az 5. selejtezőcsoportban 10 mérkőzéséből 10-et megnyerve végeztek a csoport élén.

A sorsolást követően Chile, Honduras és Svájc mellett a H csoportba kaptak besorolást. Kisebb meglepetésre első mérkőzésükön 1–0-ra kikaptak Svájctól. Azonban Honduras 2-0-s (David Villa két gólt szerzett) és Chile 2–1-es legyőzése elegendő volt a továbbjutáshoz.

 
A világbajnoki cím ünneplése Madridban, a Spanyol Légierő főkapitánysága előtt.

A nyolcaddöntőben Portugália ellen lépetek pályára a hispánok és Villa góljával 1–0-ra megnyerték a párharcot. A legjobb nyolc között Paraguay ellen ugyancsak Villa volt eredményes. 1950 óta első alkalommal Spanyolország bejutott az elődöntőbe, ahol Németország legyőzése azt jelentette, hogy története során Spanyolország először játszhat világbajnoki döntőt, ahová a spanyolok mellett Hollandia jutott be. A döntő rendes játékideje gól nélküli döntetlennel végződött. A hosszabbításban a Cesc Fàbregastól kapott labdát Andrés Iniesta értékesítette, és mivel több gól nem esett, ezzel Spanyolország története első világbajnoki címét szerezte. A spanyolok 5 sárgát, míg a hollandok 9 sárgát és 1 pirosat gyűjtöttek be a döntőben, ami világbajnoki csúcsnak számít.

Eb-címvédés 2012-benSzerkesztés

A válogatott a 2012-es Eb selejtezőjéből pontveszteség nélkül jutott ki a kontinenstornára,[13] ahol a C csoportba került Olaszországgal, Horvátországgal és Írországgal. Az első mérkőzését Olaszországgal vívta, a meccs 1–1-es döntetlennel fejeződött be. A második mérkőzésen az írek ellen 4–0-ra nyertek, a harmadikon a horvátokat 1–0-ra győzték le és ezzel a csoport első helyén végeztek. A negyeddöntőben 2–0-ra győztek a franciák ellen, az elődöntőben azonban egy 0–0-s, hosszabbításos mérkőzés után csak büntetőkkel győzték le a portugálokat. A döntőben az olaszokkal kerültek össze ismét. Az első félidő után a spanyol csapat 2–0-ra vezetett. A második félidő elejére már kihasználta az olasz csapat a három cseréjét. A 60. percben a 3 perccel korábban beállt Thiago Motta megsérült. Mivel az olasz csapatnak nem volt több cserelehetősége, ezért a maradék 30 percet az olaszok emberhátrányban játszották le. A spanyolok még szereztek két gólt, így az Eb-döntő végeredménye 4–0 lett.[14] Ez a siker több szempontból is történelmi lett. Spanyolország lett az első csapat, amely egymás után kétszer nyert Eb-t, valamint az első európai csapat lett, amely egymás után három nagy labdarúgótornát nyert (2008-as Eb, 2010-es vb, 2012-es Eb). A spanyol csapat lett az első, amely Eb-döntőben négy gólt szerzett és négy góllal nyert.[15]

StadionSzerkesztés

Spanyolországnak nincs hivatalosan nemzeti stadionja. A legtöbb tétmérkőzésnek a Real Madrid stadionja, az Estadio Santiago Bernabéu ad otthont. Ezen kívül a szintén madridi Estadio Vicente Calderón, a valenciai Mestalla és a sevillai Estadio Ramón Sánchez Pizjuán, ahol több alkalommal pályára lépnek.

Előfordult már, hogy kisebb stadionokban is rendeztek válogatott mérkőzést.

Nemzetközi eredményekSzerkesztés

Világbajnokság
  • Aranyérmes: 1 alkalommal (2010)
  Európa-bajnokság
  Olimpiai játékok
  • Aranyérmes: 1 alkalommal (1992)
  • Ezüstérmes: 2 alkalommal (1920, 2000)
Konföderációs kupa
  • Ezüstérmes: 1 alkalommal (2013)
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (2009)

Világbajnoki-szereplésSzerkesztés

 
A spanyolok a világbajnoki trófeával 2010-ben
Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg
  1930 Nem indult
  1934 Negyeddöntős 5. 3 1 1 1 4 3
  1938 Nem indult
  1950 4. hely 4. 6 3 1 2 10 12
  1954 Nem jutott be
  1958
  1962 Csoportkör 12. 3 1 0 2 2 3
  1966 Csoportkör 10. 3 1 0 2 4 5
  1970 Nem jutott be
  1974
  1978 Csoportkör 10. 3 1 1 1 2 2
  1982 2. csoportkör 12. 5 1 2 2 4 5
  1986 Negyeddöntős 7. 5 3 1 1 11 4
  1990 Nyolcaddöntős 10. 4 2 1 1 6 4
  1994 Negyeddöntős 8. 5 2 2 1 10 6
 1998 Csoportkör 17. 3 1 1 1 8 4
   2002 Negyeddöntős 5. 5 3 2 0 10 5
  2006 Nyolcaddöntős 9. 4 3 0 1 9 4
  2010 Világbajnok 1. 7 6 0 1 8 2
  2014 Csoportkör 23. 3 1 0 2 4 7
  2018 Nyolcaddöntős 10. 4 1 2 1 6 7
  2022 Folyamatban
Összesen Világbajnok 15/21 63 30 14 19 99 73
* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.
** A piros keretben jelölt világbajnokság hazai rendezésű volt.

Európa-bajnoki-szereplésSzerkesztés

 
A spanyol labdarúgó válogatott 2009-ben
Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg
  1960 Nem indult
  1964 Európa-bajnok 1. 2 2 0 0 4 2
  1968 Nem jutott be
  1972
  1976
  1980 Csoportkör 7. 3 0 1 2 2 4
  1984 Döntő 2. 5 1 3 1 4 5
  1988 Csoportkör 6. 3 1 0 2 3 5
  1992 Nem jutott be
  1996 Negyeddöntős 6. 4 1 3 0 4 3
   2000 Negyeddöntős 5. 4 2 0 2 7 7
  2004 Csoportkör 10. 3 1 1 1 2 2
   2008 Európa-bajnok 1. 6 5 1 0 12 3
   2012 Európa-bajnok 1. 6 4 2 0 12 1
  2016 Nyolcaddöntős 10. 4 2 0 2 5 4
Összesen Európa-bajnok 10/15 40 19 11 10 55 36
* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.
** A piros keretben jelölt Európa-bajnokság hazai rendezésű volt.

Olimpiai szereplésSzerkesztés

Év Helyszín Eredmény M Gy D V Rg Kg
1896   Athén Nem volt labdarúgó-torna
1900   Párizs Nem indult
1900   Saint Louis Nem indult
1908   London Nem indult
1912   Stockholm Nem indult
1916 Nem rendezték meg az első világháború miatt
1920   Antwerpen Ezüstérmes 5 4 0 1 9 5
1924   Párizs Első kör 1 0 0 1 0 1
1928   Amszterdam Negyeddöntő 3 1 1 1 9 9
1932   Los Angeles Nem volt labdarúgó-torna
1936   Berlin Visszalépett a Spanyol polgárháború miatt.
1940 Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948   London Nem jutott be
1952   Helsinki Nem jutott be
1956   Melbourne Nem jutott be
1960   Róma Nem jutott be
1964   Tokió Nem jutott be
1968   Mexikóváros Negyeddöntő 4 2 1 1 4 2
1972   München Nem jutott be
1976   Montréal Csoportkör 2 0 0 2 1 3
1980   Moszkva Csoportkör 3 0 3 0 2 2
1984   Los Angeles Nem jutott be
1988   Szöul Nem jutott be
1992   Barcelona Aranyérmes 6 6 0 0 14 2
1996   Atlanta Negyeddöntő 4 2 1 1 5 7
2000   Sydney Ezüstérmes 6 4 1 1 12 6
2004   Athén Nem jutott be
2008   Peking Nem jutott be
2012   London Bejutott
2016   Rio de Janeiro Nem jutott be
Összesen 10/27 1 arany 34 19 6 9 56 37
  • 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Konföderációs kupa-szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1992 Nem jutott be
  1995
  1997
  1999
   2001
  2003
  2005
  2009 Elődöntő 3. 5 4 0 1 11 4
  2013 Döntő 2. 5 3 1 1 15 4
  2017 Nem jutott be
Összesen Döntő 2/10 10 7 1 2 26 8
* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.

Mezek a válogatott története soránSzerkesztés

A spanyol labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése vörös mez, sötétkék nadrág és sötétkék sportszár. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból áll.

 
 
 
 
 
 
1920-21
 
 
 
 
 
 
1921-22
 
 
 
 
 
 
1922-24
 
 
 
 
 
 
1924 1
 
 
 
 
 
 
1924-31
 
 
 
 
 
 
1931-34
 
 
 
 
 
1934
 
 
 
 
 
 
1934-36
 
 
 
 
 
 
1936-39 2
 
 
 
 
 
 
1939-45
 
 
 
 
 
 
1945-47
 
 
 
 
 
 
1947-59
 
 
 
 
 
 
1959-79
 
 
 
 
 
 
1979-81
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1981-83
 
 
 
 
 
 
 
 
1983-85
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1985-87
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1987-91
 
 
 
 
 
 
 
 
1991-92
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1992-93
 
 
 
 
 
 
 
 
1994-95
 
 
 
 
 
 
 
 
1995-97
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1997-99
 
 
 
 
 
 
 
 
1999-01
 
 
 
 
 
 
 
 
2001-03
 
 
 
 
 
 
 
 
2003-05
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2005-07
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2007-09
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2009
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2009-10
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2011-12
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2012-13
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2013-15
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2015-2017
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2018-

JátékosokSzerkesztés

JátékoskeretSzerkesztés

A következő 23 játékos lett nevezve a 2018-as világbajnokságra. A pályára lépések és a gólok száma 2018. július 1-jén   Orosz elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
Kapusok
1 K David de Gea 1990. november 7. (27 éves) 33 0   Manchester United
13 K Kepa Arrizabalaga 1994. november 3. (23 éves) 1 0   Athletic Bilbao
23 K Pepe Reina 1982. augusztus 31. (35 éves) 36 0   Napoli
Védők
2 V Dani Carvajal 1992. január 11. (26 éves) 18 0   Real Madrid
3 V Gerard Piqué 1987. február 2. (31 éves) 102 5   Barcelona
4 V Nacho 1990. január 18. (28 éves) 19 1   Real Madrid
12 V Álvaro Odriozola 1995. december 14. (22 éves) 4 1   Real Sociedad
14 V César Azpilicueta 1989. augusztus 28. (28 éves) 22 0   Chelsea
15 V Sergio Ramos   1986. március 30. (32 éves) 156 13   Real Madrid
16 V Nacho Monreal 1986. február 26. (32 éves) 22 1   Arsenal
18 V Jordi Alba 1989. március 21. (29 éves) 66 8   Barcelona
Középpályások
5 KP Sergio Busquets 1988. július 16. (30 éves) 107 2   Barcelona
6 KP Andrés Iniesta 1984. május 11. (34 éves) 131 13   Vissel Kobe
7 KP Saúl 1994. november 21. (23 éves) 10 0   Atlético Madrid
8 KP Koke 1992. január 8. (26 éves) 43 0   Atlético Madrid
10 KP Thiago 1991. április 11. (27 éves) 31 2   Bayern München
11 KP Lucas Vázquez 1991. július 1. (27 éves) 9 0   Real Madrid
20 KP Marco Asensio 1996. január 21. (22 éves) 15 0   Real Madrid
21 KP David Silva 1986. január 8. (32 éves) 125 35   Manchester City
22 KP Isco 1992. április 21. (26 éves) 32 11   Real Madrid
Csatárok
9 CS Rodrigo 1991. március 6. (27 éves) 9 2   Valencia
17 CS Iago Aspas 1987. augusztus 1. (30 éves) 13 6   Celta de Vigo
19 CS Diego Costa 1988. október 7. (29 éves) 24 10   Atlético Madrid

A válogatott bő keretéhez tartozó játékosokSzerkesztés

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
V Unai Núñez 1997. január 30. (21 éves) 0 0   Athletic Bilbao
V Jesús Vallejo 1997. január 25. (21 éves) 0 0   Real Madrid
V Yeray Álvarez 1995. január 24. (23 éves) 0 0   Athletic Bilbao
V Marcos Alonso 1990. december 28. (27 éves) 1 0   Chelsea
V Marc Bartra 1991. január 15. (27 éves) 13 0   Real Betis
V Alberto Moreno 1992. július 5. (26 éves) 4 0   Liverpool
KP Mikel Oyarzabal 1997. április 21. (21 éves) 1 0   Real Sociedad
KP Rodri 1996. június 22. (22 éves) 1 0   Atlético Madrid
KP Carlos Soler 1997. január 2. (21 éves) 0 0   Valencia
KP Asier Illarramendi 1990. március 8. (28 éves) 3 1   Real Sociedad
KP Suso 1993. november 19. (24 éves) 1 0   AC Milan
KP Luis Alberto 1993. november 19. (24 éves) 1 0   Lazio
KP Jonathan Viera 1989. október 21. (28 éves) 1 0   Beijing Guoan
CS Iñaki Williams 1994. június 15. (24 éves) 1 0   Athletic Bilbao
CS Álvaro Morata 1992. október 23. (25 éves) 23 13   Chelsea
CS Vitolo 1989. november 2. (28 éves) 12 4   Atlético Madrid
CS José María Callejón 1987. február 11. (31 éves) 5 0   Napoli
CS Pedro 1987. július 28. (30 éves) 65 17   Chelsea
CS Aritz Aduriz 1981. február 11. (37 éves) 13 2   Athletic Bilbao
CS Gerard Deulofeu 1994. március 13. (24 éves) 4 1   Watford
CS David Villa 1981. december 3. (36 éves) 98 59   New York City

Válogatottsági rekordokSzerkesztés

  • A még aktív játékosok félkövérrel vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosokSzerkesztés

Az adatok 2018. július 1. állapotoknak felelnek meg.

 
Iker Casillas a válogatottsági rekorder 167 mérkőzéssel.
# Név Időszak Mérkőzés Gólok
1 Iker Casillas 2000–2016 167 0
2 Sergio Ramos 2005– 156 13
3 Xavi 2000–2014 133 12
4 Andrés Iniesta 2006–2018 131 14
5 Andoni Zubizarreta 1985–1998 126 0
6 David Silva 2006– 125 35
7 Xabi Alonso 2003–2014 114 16
8 Cesc Fàbregas 2006–2016 110 15
Fernando Torres 2003–2014 110 38
10 Sergio Busquets 2009– 107 2

Legtöbb gólt szerző játékosokSzerkesztés

Az adatok 2018. július 1. állapotoknak felelnek meg.

 
David Villa 59 góllal a spanyol válogatott legeredményesebb játékosa.
# Játékos Időszak Gól Vál. Átlag
1 David Villa 2005–2017 59 98 0.60
2 Raúl 1996–2006 44 102 0.43
3 Fernando Torres 2003–2014 38 110 0.35
4 David Silva 2006– 35 125 0.28
5 Fernando Hierro 1989–2002 29 89 0.33
6 Fernando Morientes 1998–2007 27 47 0.57
7 Emilio Butragueño 1984–1992 26 69 0.38
8 Alfredo Di Stéfano 1957–1961 23 31 0.74
9 Julio Salinas 1986–1996 22 56 0.39
10 Míchel 1985–1992 21 66 0.32

Szövetségi kapitányokSzerkesztés

Név Időszak M. Gy. D. V. RG KG %
Francisco Bru 1920 5 4 0 1 9 5 80%
Julián Ruete 1921–1922 4 4 0 0 11 2 100%
José Angel Berraondo 1921–1928 6 2 3 1 14 12 33,33%
Manuel Castro González 1921–1927 10 9 0 1 21 7 90%
José María Mateos 1922–1933 23 16 3 4 64 24 69,56%
Salvador Díaz Iraola 1922 1 1 0 0 4 0 100%
Luis Argüello Brage 1923 2 1 0 1 3 1 50%
Pedro Parages 1923–1924 3 1 1 1 3 1 33,33%
José García Cernuda 1923–1924 2 1 1 0 3 0 50%
Luis Colina Álvarez 1924 1 1 0 0 2 1 50%
José Rosich Rubiera 1924 1 1 0 0 2 1 50%
Julián Olave Videa 1924 1 1 0 0 2 1 50%
Fernando Gutiérrez Alzaga 1925 3 3 0 0 6 0 100%
Ricardo Cabot Montalt 1925 2 2 0 0 2 0 100%
Ezequiel Montero Román 1926–1927 4 3 0 1 9 5 75%
Amadeo García 1934–1936 12 6 2 4 30 15 50%
Eduardo Teus López 1941–1942 6 3 2 1 15 10 50%
Jacinto Quincoces 1945 2 1 1 0 6 4 50%
Luis Casas Pasarín 1946 1 0 0 1 0 1 0%
Pablo Hernández Coronado 1947–1962 6 2 0 4 9 10 33,33%
Guillermo Eizaguirre 1948–1956 19 8 6 5 40 33 42,10%
Félix Quesada 1951 3 1 2 0 9 6 33,33%
Luis Iceta 1951 3 1 2 0 9 6 33,33%
Paulino Alcántara 1951 3 1 2 0 9 6 50%
Ricardo Zamora 1952 2 1 1 0 6 0 50%
Pedro Escartín 1952–1961 12 7 3 2 18 10 58,33%
Luis Iribarren Cavanilles 1953–1954 4 1 2 1 8 6 25%
Ramón Melcón Bartolomé 1955 2 0 1 1 2 3 0%
José Luis del Valle 1955 1 1 0 0 3 0 100%
Emilio Jiménez Millas 1955 1 1 0 0 3 0 75%
Juan Touzón Jurjo 1955 1 1 0 0 3 0 100%
Manuel Meana 1957–1959 12 7 3 2 35 16 58,33%
José Luis Costa 1959–1960 12 8 0 4 35 21 66,66%
José Luis Lasplazas 1959–1960 12 8 0 4 35 21 66,66%
Ramón Gabilondo 1959–1960 12 8 0 4 35 21 66,66%
José Villalonga 1962–1966 22 9 5 8 35 28 40,90%
Domènec Balmanya 1966–1968 11 4 3 4 11 9 36,36%
Eduardo Toba 1968–1969 4 1 2 1 5 4 25%
Luis Molowny 1969 4 2 1 1 3 3 50%
Salvador Artigas 1969 4 2 1 1 3 3 50%
Miguel Muñoz 1969, 1982–1988 63 32 16 15 104 60 50,79%
Kubala László 1969–1980 68 30 22 16 - - 44,11%
José Santamaría 1980–1982 24 10 8 6 U - 41,66%
Luis Suárez 1988–1991 27 15 4 8 - - 55,55%
Vicente Miera 1991–1992 8 4 2 2 - - 50%
Javier Clemente 1992–1998 62 36 20 6 58,06%
José Antonio Camacho 1998–2002 44 28 9 7 - - 63,63%
Iñaki Sáez 2002–2004 23 15 6 2 - - 65,21%
Luis Aragonés 2004–2008 54 38 12 4 101 31 70,37%
Vicente del Bosque 2008–2016 47 41 1 5 118 35 87,23%
Julen Lopetegui 2016–2018 20 14 6 0 61 13 70%
Fernando Hierro 2018 4 1 2 1 7 6 25%
Luis Enrique 2018– 0 0 0 0 0 0

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Euro 2012: történelmi spanyol tripla, Casillas az első „százados"”, nemzetisport.hu, 2012. július 1. (Hozzáférés ideje: 2012. július 1.) 
  2. A spanyol labdarúgás története (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  3. 1934-es VB története (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  4. Euro 2008 Final Preview: Germany vs Spain, 2008. június 29.
  5. Germany 0–1 Spain”, BBC Sport, 2008. június 29. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 20.) 
  6. Spain appoint Del Bosque. Sky Sports, 2008. július 15. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  7. Villa, mejor goleador de la selección en un año natural (spanyol nyelven). Marca.com. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  8. Spain Hotshot David Villa Delighted With Goal Against England. Goal.com, 2009. február 12. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  9. Eb-győzelem után világrekordra hajt a spanyol futballválogatott”, Origo, 2008. szeptember 22. (Hozzáférés ideje: 2012. június 29.) 
  10. Két védőbaki vetett véget a spanyol futballcsodának”, Origo, 2009. június 24. (Hozzáférés ideje: 2012. június 29.) 
  11. Spain Finish Third In Confederations Cup After Thrilling Finale Against South Africa. Goal.com, 2009. június 28. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  12. South Africa place secured. ESPN, 2009. szeptember 9. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
  13. Eb-selejtezők: a zárónap krónikája!”, sporthirado.hu, 2011. október 11. (Hozzáférés ideje: 2012. július 2.) 
  14. Spanyolország - Olaszország”, Origo, 2012. július 1. (Hozzáférés ideje: 2012. július 1.) 
  15. Euro 2012: történelmi spanyol tripla, Casillas az első „százados"”, nemzetisport.hu, 2012. július 1. (Hozzáférés ideje: 2012. július 3.) 

Külső hivatkozásokSzerkesztés