Szepesi Gusztáv
Szepesi Gusztáv, Szedunka (Miskolc, 1939. július 17. – Tatabánya, 1987. június 5.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, balhátvéd.
| Szepesi Gusztáv | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1939. július 17. | ||||||||
| Születési hely | Miskolc, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 1987. június 5. (47 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | Tatabánya, Magyarország | ||||||||
| Sírhely | Tatabánya[1] | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Magasság | 178 cm | ||||||||
| Testtömeg | 72 kg | ||||||||
| Poszt | hátvéd | ||||||||
| Junior klubok | |||||||||
| |||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Válogatottság | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Pályafutása
szerkesztés1959-ig Sajószentpéteren játszott. Innen került Tatabányára, ahol 1969-ig szerepelt az első csapatban.
A magyar válogatottban 5 alkalommal szerepelt 1965 és 1966 között. Tagja a Tokióban olimpiai aranyérmet szerzett csapatnak. 1965-ben kétszer lépett pályára a címeres mezben. Bécsben, Ausztria ellen debütált (1-0), majd Budapesten Olaszország következett (2-1). Mindkét meccsen jobbhátvédet játszott. 1966-ban a világbajnokságon lépett újra pályára. Első csoport mérkőzésen Portugália ellen (1-3) Sóvári nem remekelt és Baróti Lajos hosszas gondolkodás után adott bizalmat Szepesinek a következő Brazília elleni mérkőzésen, eredeti posztján balhátvédként. A felejthetetlen játékkal 3-1-es győzelmet hozó mérkőzésen az egész csapat kiválóan játszott.
| „ | Szepesit látva nem hittünk a szemünknek. Úgy leradírozta Garrinchát, mintha a pályán sem lett volna! | ” |
– Népsport korabeli tudósítása | ||
Az ezt követő két világbajnoki mérkőzésen is ő szerepelt: Bulgária (3-1), Szovjetunió (1-2). Ezt követően soha többet nem volt válogatott.
1967-ben súlyos térdsérülést szenvedett és két műtét után sem lett már olyan, mint azelőtt. Visszavonulása után 30 évesen Tatabányán a sportiskolában oktatott futballt. A gyerekek nagyon szerették, de a vezetők bizalmát nem élvezte. 37 évesen telepőr lett Nagyegyházán és teljesen elszakadt a labdarúgástól. 1987-ben fiatalon – 48 évesen – agyvérzés következtében hunyt el.
Sikerei, díjai
szerkesztés- Olimpiai 1. 1964, Tokió
- Világbajnoki 6.: 1966, Anglia
- Ezüst Turul-díj (Tatabánya): 2005 (posztumusz) – Csernai Tiborral és Gelei Józseffel közösen
Statisztika
szerkesztésMérkőzései a válogatottban
szerkesztés
Források
szerkesztés- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. 377. o. ISBN 963-547-414-8
- Bocsák Miklós: Ezüstkönyv, M-SPORT, Budapest, 2008, ISBN 978-963-873-683-3
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. Budapest: Datus. 2000. ISBN 963 00 5577 5
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
