Lóránt Gyula
Lóránt Gyula (született Lipovics Gyula, Kőszeg, 1923. február 6. – Szaloniki, 1981. május 31.) magyar labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző.
| Lóránt Gyula | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1923. február 6. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Kőszeg, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1981. május 31. (58 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Szaloniki, Görögország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halál oka | szívinfarktus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar, nyugatnémet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 185 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | hátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lóránt Gyula témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Pályafutása szerkesztés
Klubcsapatban szerkesztés
Kőszegen - az 1937-ben megnyílt líceum második osztályába kerülve - 1940-ben kezdett játszani, 16 évesen a Kőszegi Sport Egylet első csapatában. Parádés játéka miatt felfigyeltek rá és bekerült az ifjúsági válogatottba. 1940. december 8-án Splitben 5–3-ra verték Horvátország ifjúsági válogatottját. 1941-ben a 3. osztályt már Szombathelyen, az Állami Horváth Boldizsár Kereskedelmi Középiskolában kezdte és átigazolt a Szombathelyi FC-be. A SZFC 1942-ben az NB II első helyén kezdte a Zrínyi csoport tavaszi fordulóját, és jobb gólaránnyal felkerültek bajnokként az NB I-be. Az SZFC a bajnokságban második helyen végzett, ez volt fennállásának legszebb eredménye. Érettségi után 1943. július 31-én lett a Nagyváradi AC igazolt játékosa. Első meccsükön Szatmáron egy barátságos mérkőzésen 11–2-re nyertek. Első NB I-es mérkőzését a NAC-ban a Szolnok ellen játszotta. A NAC 5–2-re győzött, Lóránt Gyula balösszekötőként szerepelt. 1943. november 21-én lőtte élete első NB I-es gólját 20 méterről a Gamma válogatott kapusának a hálójába. 1944. június 4-én már 5 gólt rúgott a BSZKRT csapatának, 9–2-re nyertek és bajnokok lettek a bajnokságban. 1944. október 13-án a Nemzeti Vasasban először lépett pályára. Az 5 nagyváradi játékossal megerősített Vasas a Csepel ellen 5–2-re nyert.[1]
2010-ben a FourFourTwo labdarúgó-magazin minden idők legjobb magyar labdarúgói között a 37. helyre sorolta.
A válogatottban szerkesztés
37 mérkőzésen játszott a magyar válogatottban, az Aranycsapat középhátvédjeként. A Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Szerepelt az évszázad mérkőzésén és az 1954-es világbajnokság berni döntőjében is.
Válogatottbeli pályafutását megszakította, hogy 1949 márciusában három másik focistával - Egresi Bélával, Mészáros Józseffel és Kéri Károllyal - megpróbált nyugatra szökni, ám az Államvédelmi Hatóság elkapta és társaival együtt a Kistarcsai Központi Internálótáborba zárták, ahonnan csak Sebes Gusztáv válogatott szövetségi kapitány Kádár János akkori belügyminiszternél tett személyes közbenjárására szabadult.[2][3]
Edzőként szerkesztés
Játékos-pályafutása után sikeres edző volt, több élvonalbeli német csapat (például a Bayern München) edzőjeként is tevékenykedett, 1976-ban pedig görög bajnoki címet szerzett a PAOK Szaloniki csapatával.
Halála szerkesztés
1981-ben a PAÓK vezetőedzőjeként a görög bajnokságban az Olympiakosz elleni rangadó 76. percében szívrohamot kapott a kispadon.[4]
Haláláról rövid hírben számolt be a Népsport.
"Meghalt Lóránt Gyula. Az aranycsapat egykori 37-szeres válogatott középhátvédje. Lóránt Gyula vasárnap délután Szalonikiben, csapatának, a PAOK Szalonikinek az Olümpiakosz elleni mérkőzésén nem sokkal azután, hogy csapata megszerezte a találkozó sorsát eldöntő egyetlen gólt, tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében elhunyt. 58 éves volt. A szomorú hírt Salamon József, a PAOK Szaloniki játékosa közölte szerkesztőségünkkel."[5]
A dél-németországi Endingenben temették el. 2011 májusában özvegye és lánya kezdeményezésére maradványait hazahozták Kőszegre. Az újratemetéssel egy időben a kőszegi múzeum emlékkiállítást szervezett.[6] Lóránt Gyulát posztumusz őrnaggyá léptette elő a honvédelmi miniszter. Emlékére a kőszegi sportpályát Lóránt Gyula sporttelepnek nevezték el.
Szállóigéi szerkesztés
- Der Ball ist rund. Wäre er eckig, wäre er ja ein Würfel. A labda gömbölyű. Ha szögletes lenne, akkor az dobókocka lenne.
- Bundesligaspiele sind keine russische Wahlen, bei denen immer gewonnen wird. A Bundesliga-meccsek nem orosz választások, ahol mindig nyerni lehet.
Sikerei, díjai szerkesztés
- Munka érdemrend (1953)[7]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[8]
- Kőszeg város posztumusz díszpolgára (1998).
Játékosként szerkesztés
Magyarország
- Világbajnoki ezüstérmes: 1954
- Olimpiai bajnok: 1952
- Európai Kupa-győztes: 1953
Edzőként szerkesztés
- PAOK Szaloniki:
- Görög bajnok: 1976
Statisztika szerkesztés
Klubcsapatban szerkesztés
Mérkőzései a válogatottban szerkesztés
Emlékezete szerkesztés
- 2011. november 25-én a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Lóránt Gyula is felkerült. A vállalat így állított a legendás csapatnak emléket.[9]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Somos István–Peterdi Pál : Lóri, Lóránt Gyula életregénye
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
- ↑ http://magyarnarancs.hu/sport/a-fekete-parduc-arnyeka-a-grosics-hagyatek-90544
- ↑ „Szívügyük a futball, avagy halál a kispadon”, Origo, 2009. február 17. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
- ↑ Népsport 1981. június 1. 2. o.
- ↑ Aranycsapat: eltemették Lóránt Gyula hamvait Kőszegen
- ↑ Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgócsapat tagjait. Népsport, IX. évf. 246. sz. (1953. december 10.) 3. o.
- ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. április 29.)
- ↑ Útjára indult az Aranycsapat-mozdony. MÁV Zrt., 2011. november 25. [2012. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
További információk szerkesztés
- Somos István–Peterdi Pál: Lóri. Lóránt Gyula életregénye; Lapkiadó Vállalat, Bp., 1986
- Aranycsapat (magyarul)
- Életrajz az UEFA.com-on (angolul)
- Lóránt Gyula az eintracht-archiv.de-n (németül)
- Profil a footballdatabase.eu-n (angolul)
- Pályafutása statisztikái a fussballdaten.de-n (németül)
