1924. évi nyári olimpiai játékok
Az 1924. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a VIII. nyári olimpiai játékokat 1924. május 4. és július 27. között rendezték meg a franciaországi Párizsban.
VIII. nyári olimpia | |||||
Adatok | |||||
Rendező | Párizs, Franciaország | ||||
Nemzetek | 44 | ||||
Sportolók | 3089 (2954 férfi, 135 nő) | ||||
Versenyszámok | 19 sportág, 126 versenyszám | ||||
Megnyitóünnepség | 1924. május 4. | ||||
Záróünnepség | 1924. július 27. | ||||
Hivatalos megnyitó | Gaston Doumergue | ||||
Sportolói eskü | Géo André | ||||
| |||||
Magyar részvétel | |||||
Sportolók | 89 (86 férfi, 3 nő) | ||||
Zászlóvivő | Toldi Sándor | ||||
| |||||
Pontszám | 69 | ||||
Helyezés az éremtáblázaton | 13. | ||||
Helyezés a ponttáblázaton | 13. | ||||
|
Párizst hat város[1] közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elsősorban Pierre de Coubertin kívánsága volt, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves jubileuma alkalmából a játékokat a francia fővárosban rendezzék. A francia kormány hatvanezer férőhelyes többfunkciós stadiont épített (Colombes) versenyek lebonyolításának elősegítésére. A versenyeket összesen nyolcvanöt versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk negyvennégy nemzet háromezer-nyolcvankilenc sportolója vett részt.
Érdekességek
szerkesztés- Ez volt az utolsó olimpia, amit Pierre de Coubertin NOB-elnöksége alatt rendeztek. 1925-ben Coubertint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén a belga Henri de Baillet-Latour váltotta.
- Coubertin javaslatára bevezették az ötkarikás mottót: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben).
- A művészeti versenyek bíráló bizottságába meghívták Bartók Bélát is, aki azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
- Újdonság az olimpiai falu, mint a versenyzők befogadó, elszállásoló létesítménye.
- Az Egyesült Államok ötpróbázója Robert LeGendre távolugrásban világrekordot ugrott, harminckét centiméterrel túlszárnyalva a távolugrásban aranyérmes honfitársa William DeHart Hubbard eredményét. LeGendre a távolugrásra nem volt benevezve.
- Az antwerpeni olimpián háromszoros bajnok futó, Paavo Nurmi Párizsban öt aranyérmet nyert. A finn atléta az 1500 méteres és az 5000 méteres síkfutást úgy nyerte meg, hogy a két szám döntője között fél óra pihenő állt rendelkezésére. Nurmi mindkét számban új olimpiai csúcsot futott.
- Komjádi Béla legendás vízilabda csapata a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz - több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után - a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7:6-ra.
- Az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüstérmet nyert,[2] így máig ő az egyetlen magyar olimpikon, aki két különböző sportágban nyert olimpiai érmet.
- Johnny Weissmuller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője a párizsi olimpia úszóversenyein három arany- és egy bronzérmet nyert.
- Először szerepelt a programban női vívás. Az első olimpiai bajnok női vívó a dán Ellen Osiier lett.
- Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar női sportolók is részt vettek. Az első olimpiai pontszerző magyar női olimpikon Tary Gizella, aki tőrvívásban a 6. helyen végzett.
- A 100 méteres síkfutásban győztes Harold Abrahams és a 400 méteres síkfutásban győztes Eric Liddell brit futók történetét dolgozza fel az 1981-ben készült nagy sikerű film, a Tűzszekerek.
- A francia Roger Ducret az olimpia vívóversenyein öt érmet – köztük három aranyérmet – nyert.
- Halasy Gyula és a finn Konrad Herbert agyaggalamblövészetben azonos, 98 körös olimpiai csúcsot jelentő eredményt ért el. A szétlövéskor Halasy tíz lövés közül tízszer talált, míg finn ellenfele egyszer hibázott. A később csapatban világbajnoki címet is szerzett sportlövőt méltán nevezte Krúdy Gyula egy cikkében „Magyarország legnyugodtabb emberének”.
Részt vevő nemzetek
szerkesztésA részt vevő nemzetek száma minden korábbi olimpiánál több volt, a háborúban vesztes országok többsége visszatérhetett az olimpiai közösségbe, azonban Németországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan ismét nem hívták meg. A versenyeken a következő negyvennégy ország sportolói vettek részt, az először szereplők vastagítással kiemelve:
- Argentína (ARG) (77 – 77 férfi)
- Ausztrália (AUS) (35 – 34 férfi, 1 nő)
- Ausztria (AUT) (49 – 46 férfi, 3 nő)
- Belgium (BEL) (172 – 166 férfi, 6 nő)
- Brazília (BRA) (12 – 12 férfi)
- Bulgária (BUL) (24 – 24 férfi)
- Chile (CHI) (13 – 13 férfi)
- Csehszlovákia (TCH) (133 – 129 férfi, 4 nő)
- Dánia (DEN) (89 – 78 férfi, 11 nő)
- Dél-afrikai Köztársaság (RSA) (30 – 30 férfi)
- Ecuador (ECU) (3 – 3 férfi)
- Egyesült Államok (USA) (299 – 275 férfi, 24 nő)
- Egyiptom (EGY) (24 – 24 férfi)
- Észtország (EST) (37 – 37 férfi)
- Finnország (FIN) (121 – 121 férfi)
- Franciaország (FRA) (401 – 373 férfi, 28 nő)
- Fülöp-szigetek (PHI) (1 – 1 férfi)
- Görögország (GRE) (39 – 38 férfi, 1 nő)
- Haiti (HAI) (8 – 8 férfi)
- Hollandia (NED) (177 – 168 férfi, 9 nő)
- India (IND) (13 – 12 férfi, 1 nő)
- Írország (IRL) (49 – 47 férfi, 2 nő)
- Japán (JPN) (19 – 19 férfi)
- Jugoszlávia (YUG) (42 – 42 férfi)
- Kanada (CAN) (65 – 65 férfi)
- Kuba (CUB) (9 – 9 férfi)
- Lengyelország (POL) (65 – 64 férfi, 1 nő)
- Lettország (LAT) (36 – 36 férfi)
- Litvánia (LTU) (13 – 13 férfi)
- Luxemburg (LUX) (48 – 46 férfi, 2 nő)
- Magyarország (HUN) (89 – 86 férfi, 3 nő)
- Mexikó (MEX) (15 – 15 férfi)
- Monaco (MON) (7 – 7 férfi)
- Nagy-Britannia (GBR) (259 – 239 férfi, 20 nő)
- Norvégia (NOR) (62 – 60 férfi, 2 nő)
- Olaszország (ITA) (200 – 196 férfi, 4 nő)
- Portugália (POR) (28 – 28 férfi)
- Románia (ROU) (35 – 35 férfi)
- Spanyolország (ESP) (95 – 93 férfi, 2 nő)
- Svájc (SUI) (141 – 136 férfi, 5 nő)
- Svédország (SWE) (159 – 146 férfi, 13 nő)
- Törökország (TUR) (22 – 22 férfi)
- Új-Zéland (NZL) (4 – 3 férfi, 1 nő)
- Uruguay (URU) (26 – 26 férfi)
Olimpiai versenyszámok
szerkesztésAz olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százharmincegy versenyszámot rendeztek. A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:
Versenyszámok az 1924. évi nyári olimpiai játékokon | |||||||
Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | nyílt | ||||
férfi | női | férfi | női | vegyes | összesen | ||
Atlétika | 23 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 27 |
Birkózás | 13 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 13 |
Evezés | 1 | 0 | 6 | 0 | 0 | 0 | 7 |
Kerékpározás | 3 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 6 |
Labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Lovaglás | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 5 |
Lovaspóló | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Műugrás | 3 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
művészeti versenyek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 5 |
Ökölvívás | 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 |
Öttusa | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Rögbi | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Sportlövészet | 6 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 10 |
Súlyemelés | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
Tenisz | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 0 | 5 |
Torna | 8 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 9 |
Úszás | 5 | 4 | 1 | 1 | 0 | 0 | 11 |
Vívás | 3 | 1 | 3 | 0 | 0 | 0 | 7 |
Vitorlázás | 1 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 3 |
Vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Összesen | 84 | 8 | 31 | 2 | 1 | 5 | 131 |
Éremtáblázat
szerkesztésA 126 arany érmen tizenkilenc, az összesen 378 érmen huszonhét ország osztozott.
(A táblázatban a vendéglátó ország csapata eltérő háttérszínnel az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.)
Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje[3] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Ország | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen | |
1. | Egyesült Államok (USA) | 45 | 27 | 27 | 99 |
2. | Finnország (FIN) | 14 | 13 | 10 | 37 |
3. | Franciaország (FRA) | 13 | 15 | 10 | 38 |
4. | Nagy-Britannia (GBR) | 9 | 13 | 12 | 34 |
5. | Olaszország (ITA) | 8 | 3 | 5 | 16 |
6. | Svájc (SUI) | 7 | 8 | 10 | 25 |
7. | Norvégia (NOR) | 5 | 2 | 3 | 10 |
8. | Svédország (SWE) | 4 | 13 | 12 | 29 |
9. | Hollandia (NED) | 4 | 1 | 5 | 10 |
10. | Belgium (BEL) | 3 | 7 | 3 | 13 |
13. | Magyarország (HUN) | 2 | 4 | 4 | 10 |
Összesen | 126 | 127 | 125 | 378 |
Magyar részvétel
szerkesztésA súlyos háborús veszteségek után újjáéledő magyar sportot az olimpián – a körülményekhez képest jelentős számú – nyolcvankilenc sportoló képviselte. A részt vevő magyar versenyzők névsorát lásd az 1924. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.
A magyar zászlóvivő Toldi Sándor atléta volt. A magyar sportolók tíz érmet, két arany-, négy ezüst és négy bronzérmet szereztek. A megszerzett hatvankilenc olimpiai pont hárommal volt több, mint az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.
A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Paris 1924 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- 1924 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Párizs, 1924 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.