Főmenü megnyitása

Eisenhoffer József, Aczél, (Budapest, 1900. november 8.Budapest, 1945. február 13.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző. Eisenhoffer profi labdarúgóként játszott Csehszlovákiában, Ausztriában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Hat idényen át az Olympique Marseille vezetőedzője volt. A magyar válogatottban nyolc alkalommal szerepelt. Tagja volt az 1924. évi párizsi nyári olimpián részt vevő csapatnak. 1944-ben a Budapest elleni légitámadások során megsérült, mely végül halálához vezetett.

Eisenhoffer József
Eisenhoffer József.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1900. november 8.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1945. február 13. (44 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Magasság178 cm
Becenév Ejsi
Poszt csatár
Junior klubok
IdőszakKlub
19121917Magyar 1867-1918 Budapesti TC
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
19171922Magyar 1919-1946 Kispesti AC
19221924Magyar 1919-1946 Ferencváros019 0(8)
19231924 Csehszlovákia Makkabi Brünn
19241926Ausztria Hakoah Wien
19261928USA Brooklyn Wanderers090 (32)
19281929USA New York Hakoah
1929USA Brooklyn Hakoah005 0(3)
19291931USA Brooklyn Wanderers066 (16)
19311933Ausztria Hakoah Wien067 (21)
19331941Franciaország Olympique Marseille
Válogatottság
19201924Magyar 1919-1946 Magyarország008 0(7)
Edzőség
IdőszakKlub
19351938Franciaország Olympique Marseille
1938Franciaország RC Lens
19381941Franciaország Olympique Marseille
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisenhoffer József témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

KlubcsapatbanSzerkesztés

1912-ben a Budapesti TC csapatában kezdte a labdarúgást. 1917-ben a Kispesti AC csapatához igazolt, ahol öt idényen át játszott és egy bajnoki ezüstérmet szerzett a csapattal 1920-ban. 1922-ben a Ferencvároshoz szerződött, de az első idényben kölcsön játékosként a csehszlovák Makkabi Brünn csapatában szerepelt, mint profi játékos. Az 1923–24-es idényben, a Fradiban játszott és ezüstérmes lett a csapattal. Az FTC-ben összesen 29 mérkőzésen szerepelt (19 bajnoki, 10 nemzetközi) és 25 gólt szerzett (8 bajnoki, 17 egyéb).

1924-ben Bécsbe a prominens zsidó csapathoz, a Hakoah Wien-hez szerződött. 1926-ban az Egyesült Államokban túrázott a csapattal. Több játékos társával úgy döntött, hogy a kedvezőbb fizetés és a zsidókkal szembeni nagyobb tolerancia miatt az USA-ban marad. 1926. júniusában az ASL-ben (American Soccer League) szereplő Brooklyn Wanderers csapatához szerződött.[1] Öt teljes idényen át szerepelt az ASL-ben kivéve öt fordulót 1929-ben.[2] 1928-ban az ASL és az Amerikai Labdarúgó-szövetség (USFA – United States Soccer Federation) között elkezdődött a harc a labdarúgó bajnokság felügyeletéért. A konfliktus odáig vezetett, míg az USFA az ASL-t törvényen kívüli bajnokságnak nevezte. Eisenhoffer már 8 mérkőzésen szerepelt az 1928–29-es idényben a Brooklyn Wanderersben, mikor a konfliktus miatt átlépett a New York Hakoah csapatához, amely a Keleti Professzionális Labdarúgó-ligában (Eastern Professional Soccer League) szerepelt. A csapattal 1929-ben megnyerte a National Challenge Cup-ot. A döntő első mérkőzésen gólt is szerzett. Miután az ASL és az USFA megegyezett, a New York Hakoah az ASL-ben indult. Így Eisenhoffer szemben találta magát volt klubjával, ahonnan szerződése ellenére elment. A Wanderers tulajdonosa jogi úton követelte, hogy szüntesse meg jelenlegi szerződését.[3] Eközben Eisenhoffer már öt mérkőzésen a Hakoah színeiben szerepelt az ASL-ben, mikor 1929. decemberében a Wanderers pert nyert vele szemben, mely szerint 500 dollár büntetést kellett fizetnie és visszatérhetett a Wanderers-hez.[4]

1931-ben végleg megszűnt az ASL és Eisenhoffer visszatért Európába és ismét a bécsi Hakoah csapatához szerződött, ahol 1933-ig játszott. Ezt követően az Olympique Marseille együtteséhez szerződött. 1934-ben, 1935-ben, majd 1940-ben is a francia kupa döntőjéig jutott a csapattal. Az első döntőt elvesztették, de következő évben sikerült a kupagyőzelem. 1935-ben a csapat vezetőedzője lett, miközben még játékosként is szerepet vállalt. 1936-37-ben bajnoki címig vezette a csapatot. 1938-ban egy rövid ideig a RC Lens edzője lett, de hamarosan visszatért az Olympique-hoz, ahol 1941-ben fejezte pályafutását játékosként és edzőként egyaránt.

A válogatottbanSzerkesztés

1920 és 1924 között 8 alkalommal szerepelt a válogatottban és 7 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak.

Sikerei, díjaiSzerkesztés

JátékoskéntSzerkesztés

EdzőkéntSzerkesztés

StatisztikaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. June 7, 1926 The Globe Archiválva 2009. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben http://www.webcitation.org/query?url=https%3A%2F%2Fwww.webcitation.org%2F5knQv0yE8%3Furl%3Dhttp%3A%2F%2Fwww.geocities.com%2Fbethlehem_soccer%2Fgl060726.html%23&date=20091025203113
  2. Jose, Colin. American Soccer League, 1921-1931 (Hardback), The Scarecrow Press. (ISBN 0-8108-3429-4) (1998) 
  3. August 15, 1929 The Globe Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. December 19, 1929 The Globe Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

ForrásokSzerkesztés