Eisenhoffer József

magyar labdarúgó, edző

Eisenhoffer József (Aczél) (Budapest, 1900. november 8. – Budapest, 1945. február 13.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző. Profi labdarúgóként játszott Csehszlovákiában, Ausztriában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Hat idényen át az Olympique Marseille vezetőedzője volt. A magyar válogatottban nyolc alkalommal szerepelt. Tagja volt az 1924. évi párizsi nyári olimpián részt vevő csapatnak. 1944-ben a Buda elleni légitámadások során megsebesült, ami végül halálához vezetett.

Eisenhoffer József
Személyes adatok
Születési dátum1900. november 8.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1945. február 13. (44 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság178 cm
BecenévEjsi
Posztcsatár
Junior klubok
IdőszakKlub
1912–1917Magyar 1867-1918 Budapesti TC
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1917–1922Magyar 1919-1946 Kispesti AC
1922–1924Magyar 1919-1946 Ferencváros19(8)
1923–1924 Csehszlovákia Makkabi Brünn
1924–1926Ausztria Hakoah Wien
1926–1928USA Brooklyn Wanderers90(32)
1928–1929USA New York Hakoah
1929USA Brooklyn Hakoah5(3)
1929–1931USA Brooklyn Wanderers66(16)
1931–1933Ausztria Hakoah Wien67(21)
1933–1941Franciaország Olympique Marseille
Válogatottság
1920–1924Magyar 1919-1946 Magyarország8(7)
Edzőség
IdőszakKlub
1935–1938Franciaország Olympique Marseille
1938Franciaország RC Lens
1938–1941Franciaország Olympique Marseille
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisenhoffer József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

Klubcsapatban

szerkesztés

1912-ben a Budapesti TC csapatában kezdte a labdarúgást. 1917-ben a Kispesti AC csapatához igazolt, ahol öt idényen át játszott és egy bajnoki ezüstérmet szerzett a csapattal 1920-ban. 1922-ben a Ferencvároshoz szerződött, de az első idényben kölcsön játékosként a csehszlovák Makkabi Brünn csapatában szerepelt, mint profi játékos. Az 1923–24-es idényben, a Fradiban játszott és ezüstérmes lett a csapattal. Az FTC-ben összesen 29 mérkőzésen szerepelt (19 bajnoki, 10 nemzetközi) és 25 gólt szerzett (8 bajnoki, 17 egyéb).

1924-ben Bécsbe a prominens zsidó csapathoz, a Hakoah Wienhez szerződött. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokban túrnézott a csapattal. Több játékostársával úgy döntött, hogy a kedvezőbb fizetés és a zsidókkal szembeni nagyobb tolerancia miatt az USA-ban marad. 1926 júniusában az ASL-ben (American Soccer League) szereplő Brooklyn Wanderers csapatához szerződött.[1] Öt teljes idényen át szerepelt az ASL-ben kivéve öt fordulót 1929-ben.[2] 1928-ban az ASL és az Amerikai Labdarúgó-szövetség (USFA – United States Soccer Federation) között elkezdődött a harc a labdarúgó bajnokság felügyeletéért. A konfliktus odáig vezetett, míg az USFA az ASL-t törvényen kívüli bajnokságnak nevezte. Eisenhoffer már 8 mérkőzésen szerepelt az 1928–29-es idényben a Brooklyn Wanderersben, mikor a konfliktus miatt átlépett a New York Hakoah csapatához, amely a Keleti Professzionális Labdarúgó-ligában (Eastern Professional Soccer League) szerepelt. A csapattal 1929-ben megnyerte a National Challenge Cup-ot. A döntő első mérkőzésen gólt is szerzett. Miután az ASL és az USFA megegyezett, a New York Hakoah az ASL-ben indult. Így Eisenhoffer szemben találta magát volt klubjával, ahonnan szerződése ellenére elment. A Wanderers tulajdonosa jogi úton követelte, hogy szüntesse meg jelenlegi szerződését.[3] Eközben Eisenhoffer már öt mérkőzésen a Hakoah színeiben szerepelt az ASL-ben, mikor 1929. decemberében a Wanderers pert nyert vele szemben, mely szerint 500 dollár büntetést kellett fizetnie és visszatérhetett a Wanderers-hez.[4]

1931-ben végleg megszűnt az ASL és Eisenhoffer visszatért Európába és ismét a bécsi Hakoah csapatához szerződött, ahol 1933-ig játszott. Ezt követően az Olympique Marseille együtteséhez szerződött. 1934-ben, 1935-ben, majd 1940-ben is a francia kupa döntőjéig jutott a csapattal. Az első döntőt elvesztették, de a következő évben sikerült a kupagyőzelem. 1935-ben a csapat vezetőedzője lett, miközben még játékosként is szerepet vállalt. 1936-37-ben bajnoki címig vezette a csapatot. 1938-ban egy rövid ideig a RC Lens edzője lett, de hamarosan visszatért az Olympique-hoz, ahol 1941-ben fejezte pályafutását játékosként és edzőként egyaránt.

A válogatottban

szerkesztés

1920 és 1924 között 8 alkalommal szerepelt a válogatottban és 7 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak.

Sikerei, díjai

szerkesztés
 
Fogl Károly, Opata Zoltán, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Eisenhoffer József, Guttmann Béla, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Braun József, Orth György, Kiss Gyula

Játékosként

szerkesztés

Edzőként

szerkesztés

Statisztika

szerkesztés

Mérkőzései a válogatottban

szerkesztés
  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1920. október 24. Berlin, Deutsches Stadion Németország   1 – 0   Magyarország barátságos -
2. 1923. október 28. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   2 – 1   Svédország barátságos 2   11'   36'
3. 1924. április 6. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország   7 – 1   Olaszország barátságos -   49'
4. 1924. május 4. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország   2 – 2   Ausztria barátságos 2   4'   64'
5. 1924. május 18. Zürich, Sportplatz Förrlibuck Svájc   4 – 2   Magyarország barátságos -   42'
6. 1924. május 26. Párizs, Bergeyre-pálya (FRA) Magyarország   5 – 0   Lengyelország olimpia, első forduló 1   15'
7. 1924. május 29. Párizs, Stade-Paris pálya (FRA) Egyiptom   3 – 0   Magyarország olimpiai nyolcaddöntő -
8. 1924. június 4. Le Havre Franciaország   0 – 1   Magyarország barátságos 1   25'
Összesen 8 mérkőzés 7 gól
  1. June 7, 1926 The Globe Archiválva 2009. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben http://www.webcitation.org/query?url=https%3A%2F%2Fwww.webcitation.org%2F5knQv0yE8%3Furl%3Dhttp%3A%2F%2Fwww.geocities.com%2Fbethlehem_soccer%2Fgl060726.html%23&date=20091025203113
  2. Jose, Colin. American Soccer League, 1921-1931 (Hardback), The Scarecrow Press. (ISBN 0-8108-3429-4) (1998) 
  3. August 15, 1929 The Globe Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. December 19, 1929 The Globe Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2001. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben