Kameruni labdarúgó-válogatott
A kameruni labdarúgó-válogatott, vagy becenevükön a Szelídíthetetlen oroszlánok, Kamerun nemzeti csapata, melyet a kameruni labdarúgó-szövetség (franciául: Fédération Camerounaise de Football; angolul: Cameroonian Football Federation ) irányít. Négy alkalommal hódították el az afrikai nemzetek kupáját, illetve 1990-ben első afrikai nemzetként jutottak a negyeddöntőig a labdarúgó-világbajnokságon, ahol csak hosszabbításban szenvedtek vereséget Anglia ellenében.
Kamerun | |||||||||||||||
Kameruni labdarúgó-szövetség | |||||||||||||||
Beceneve(i) | Lions Indomptables (Szelídíthetetlen oroszlánok) | ||||||||||||||
Szövetség neve | Fédération Camerounaise de Football | ||||||||||||||
Konföderáció | CAF (Afrika) | ||||||||||||||
Szövetségi kapitány | Rigobert Song | ||||||||||||||
Csapatkapitány | Vincent Aboubakar | ||||||||||||||
Legtöbb válogatottság | Rigobert Song (137) | ||||||||||||||
Legtöbb válogatott gól | Samuel Eto’o (56) | ||||||||||||||
Stadion | Stade Omnisports | ||||||||||||||
FIFA-kód | CMR | ||||||||||||||
Ranglista helyezések | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Első hivatalos mérkőzés | |||||||||||||||
1960. április 13., Madagaszkár Kamerun 9 – 2 Szomália | |||||||||||||||
Legnagyobb győzelem | |||||||||||||||
1960. április 13., Madagaszkár Kamerun 9 – 2 Szomália | |||||||||||||||
Legnagyobb vereség | |||||||||||||||
1990. október 31., Oslo, Norvégia Norvégia 6 – 1 Kamerun 1994. június 28., Palo Alto, USA Costa Rica 5 - 0 Kamerun | |||||||||||||||
Nemzetközi szereplések | |||||||||||||||
Labdarúgó-világbajnokság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Afrikai nemzetek kupája | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Konföderációs kupa | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Az infobox utoljára frissítve: 2010. július 14. |
Kamerun fiatal labdarúgói olimpiai aranyérmet szereztek a 2000-es nyári ötkarikás játékokon.
Története
szerkesztésKorai évek (1960–1990)
szerkesztésKamerun első hivatalos mérkőzésére 1960-ban került sor Szomália ellen, amit 9-2 arányban megnyertek. A világbajnokságok történetében először 1982-ben képviseltették magukat, amikor 16 csapatról 24-re emelték a világbajnoki résztvevők létszámát. Egy csoportba kerültek a sorsolás után a későbbi győztes olasz válogatottal, Lengyelországgal és Peruval. A nyitómérkőzésükön meglepetésre 1–1-es döntetlent játszottak Olaszországgal. Ezt követte két 0–0-ás döntetlen, ami azt jelentette, hogy Kamerun 3 ponttal veretlenül végzett a csoportban, ami viszont nem volt elég a továbbjutáshoz. A következő 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságra nem sikerült kijutniuk, mivel már a selejtezők első körében kiestek.
1990-es évek
szerkesztésAz 1990-es labdarúgó-világbajnokságra kissé meglepetésre Nigéria és Tunézia legyőzése által szereztek jogot a selejtezők rájátszásában. A tornán a B jelű kvartettbe kaptak besorolást Argentína, Románia és a Szovjetunió társaságában. A korábban már megtapasztalt kameruni csoda ekkor sem maradt el, ugyanis ezúttal a címvédő Argentínát sikerült legyőzni 1–0-ra a világbajnokság nyitómérkőzésén. A következő csoportmérkőzésen sikerült Romániát is 2–1-re megverni, így két mérkőzés után 4 ponttal álltak. Az utolsó mérkőzésen sima 4–0-ás vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól, de ennek ellenére továbbjutottak a nyolcaddöntőbe. A legjobb tizenhat között Kolumbia volt az ellenfél, ahol Roger Milla hosszabbításban szerzett két góljával győztek. A negyeddöntőben Angliával találkoztak. A 25. percben David Platt révén az angolok megszerezték a vezetést. A második félidőben Kunde 11-esével és Ekéké góljával 4 perc alatt fordítottak az afrikaiak. Az előny egészen a 83. percig tartott, amikor is Gary Lineker egyenlíteni tudott még a rendes játékidőben, a hosszabbítás 105. percében pedig a győztes találatot is sikerült megszereznie büntetőből. Kamerun kiesett, de aligha bánkódtak, mivel a válogatott nagyszerű teljesítményt okozva a világbajnokságon első afrikai csapatként eljutott a legjobb nyolc közé.
Az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon már 3 csapat képviselhette Afrikát. Kamerun mellett Nigéria és Marokkó vett részt a tornán. Csak úgy, mint 4 éve ismét a B csoportba kaptak besorolást Brazília, Oroszország és Svédország társaságában. A svédek elleni 2–2-es döntetlen után két vereség következett: Brazíliától 3–0-ra, míg az oroszok ellen 6–1-re kaptak ki. Az 1998-as világbajnokságon felemelték a mezőny létszámát 24-ről 32-re, ami által már 5 nemzet szerepelhetett az afrikai kontinensről. Ismét a már jól megszokott B jelű négyes tagja lett Kamerun. A világbajnoki szereplést Ausztria ellen kezdték, a találkozó 1–1-es döntetlennel zárult. Olaszországtól sima 3–0-s vereség, míg az utolsó mindent eldöntő meccsen csak 1–1-re voltak képesek a Chile ellen, ami után kiestek.
2000-es évek
szerkesztésA 2002-es koreai-japán közös rendezésű világbajnokságra első helyen végezve a csoportban jutottak ki Angolát, Zambiát és Togót megelőzve. A világbajnokság előtt a Puma sportszergyártó cég egy olyan mezt fejlesztett ki a válogatott számára, aminek nem volt ujja. Ezt viselték a 2002-es Afrikai Nemzetek Kupáján. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azonban nem engedélyezte a mez világbajnokságon történő viselését ebben az állapotában, ezért fekete ujjakat kellett felvarrniuk a mezekre. Ezúttal az E csoportba sorsolták őket. Első csoportmérkőzésükön Írország ellen 1–1-es döntetlent játszottak. Szaúd-Arábiát sikerült 1–0-ra megverniük, míg az utolsó mérkőzésen Németországtól 2–0-ra kikaptak és nem jutottak tovább.
A 2006-os VB-re Kamerun Elefántcsontparttal, Egyiptommal, Líbiával, Szudánnal és Beninnel selejtezett a 3-as csoportban. Vezették a selejtező csoportot egészen az utolsó mérkőzésig 2005. október 8-ig. Ezen a napon Egyiptommal 1–1-es döntetlent játszottak, míg a csoport másik meccsén Elefántcsontpart 3–1-re legyőzte Szudánt így ők utazhattak a világbajnokságra.
2010-es évek
szerkesztésA 2010-es világbajnokság selejtezőiben Gabonnal, Togóval és Marokkóval kerültek egy csoportba. A Togo elleni vereséget követően a szövetségi kapitány Otto Pfistert leváltották és Paul Le Guen lett kinevezve a helyére, aki Marokkó ellen egy 0−0-ás döntetlennel mutatkozott be a válogatott kispadján. Gabont 2–0-ra verték Librevilleben, majd négy nappal később Yaoundéban is győztek 2–1-re. Togót hazai pályán 3–0-ra verték Geremi Njitap, Jean Makoun és Achille Emana góljaival. Marokkóban az utolsó selejtezőn 2–0-ás győzelmet arattak Pierre Webó és Samuel Eto’o góljaival és kijutottak a dél-afrikai világbajnokságra. A tornát Japán ellen kezdték és 1–0-ra kikaptak. Dániától és Hollandiától egyaránt 2–1 arányban szenvedtek vereséget. A kameruniak mindkét gólját Eto’o szerezte.
Nagy meglepetésre a 2012-es és a 2013-as afrikai nemzetek kupájára nem sikerült kijutniuk. A 2014-es labdarúgó-világbajnokságon Mexikótól 1–0-ra, a házigazda Brazíliától 4–0-ra, Horvátországtól pedig 4–1-re kaptak ki és nem jutottak tovább a csoportból. A kameruniak egyetlen találatát Joël Matip szerezte. A 2017-es afrikai nemzetek kupáján 1–1-es döntetlennel kezdtek Burkina Faso ellen. Bissau-Guineát 2–1-re legyőzték, majd Gabonnal játszottak egy 0–0-ás döntetlent. A negyeddöntőben Szenegállal találkoztak és büntetőkkel sikerült továbbjutniuk 5–4 arányban. Az elődöntőben Ghánát verték 2–0-ra és bejutottak a döntőbe, ahol legyőzték Egyiptomot 2–1-re és megnyerték a tornát. Ez volt a kameruni válogatott történetének hatodik Afrika-kupa győzelme.
A 2017-es konföderációs-kupán 2–0-ra kikaptak Chilétől az első mérkőzésen, majd azt követően Ausztráliával játszottak 1–1-es döntetlent. Németország ellen 3–1-es vereséggel zárták a tornát. A 2019-es afrikai nemzetek kupáján Bissau-Guineát legyőzték 2–0-ra, Ghánával és Beninnel pedig 0–0-ás döntetlent játszottak a csoportkörben. A Nigéria elleni nyolcaddöntőt elveszítették 3–2-re.
A 2018-as világbajnokság CAF-selejtezőinek a második körében Niger ellen összesítésben 3–0-val jutottak tovább a harmadik fordulóba. Algéria ellen 1–1-es döntetlent értek el idegenben, majd hazai pályán Zambiával szemben játszottak 1–1-et. Nigériában 4–0-ás vereséget szenvedtek, a hazai találkozón 1–1-es eredmény született. Algériát legyőzték 2–0-ra és a Zambia elleni idegenben 2–2-es döntetlennel zárták a selejtezőket. A harmadik helyen végeztek a csoportban és nem jutottak ki a világbajnokságra.
2020-as évek
szerkesztésA 2021-es afrikai nemzetek kupáján a csoportkörben Burkina Fasó-t 2–1-re, Etiópiát 4–1-re győzték le, a Zöld-foki Köztársaság ellen 1–1-es döntetlent értek el. A nyolcaddöntőben 2–1-re verték a Comore-szigeteket, a negyeddöntőben Gambiát győzték le 2–0-ra. A legjobb négy között Egyiptommal találkoztak és a 0–0-ás rendes játékidőt, illetve hosszabbítást követően 3–1 arányban alulmaradtak. Burkina Faso ellen sikerült végül megszerezniük a bronzérmet, szintén büntetőrúgásokat követően.
A 2022-es világbajnokságon a G csoportban szerepeltek Brazília, Svájc és Szerbia társaságában. Svájc ellen 1–0-ás vereséggel kezdték a tornát.[3] Szerbia ellen Jean-Charles Castelletto góljával megszerezték a vezetést, de a szerbeknek sikerült fordítaniuk és 3–1-re is vezettek, azonban Vincent Aboubakar és Eric Maxim Choupo-Moting góljával egyenlítettek és végül 3–3-as döntetlennel zárult a párharc.[4] A harmadik csoportmérkőzésen 1–0-ra legyőzték Brazíliát Vincent Aboubakar találatával, aki a mezlevételért megkapta második sárga lapját és a kiállítás sorsára jutott.[5] Kamerun a csoport harmadik helyén zárta a világbajnokságot és nem jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba.
Nemzetközi eredmények
szerkesztés- Aranyérmes: 5 alkalommal (1984, 1988, 2000, 2002, 2017)
- Ezüstérmes: 2 alkalommal (1986, 2008)
- Bronzérmes: 2 alkalommal (1972, 2022)
- Ezüstérmes: 1 alkalommal (2003)
- Aranyérmes: 1 alkalommal (1985)
- Aranyérmes: 2 alkalommal (2003, 2005) - mindkétszer Kamerun "B" válogatottja szerepelt.
- Ezüstérmes: 1 alkalommal (2006) - Kamerun "B" válogatottja szerepelt.
- Aranyérmes: 2 alkalommal (1976, 1987)
- Aranyérmes: 1 alkalommal (2000)
- Aranyérmes: 4 alkalommal (1984, 1986, 1987, 1989)
- Ezüstérmes: 2 alkalommal (1988, 1990)
- Bronzérmes: 1 alkalommal (1985)
Világbajnoki szereplésszerkesztés
|
Konföderációs kupa-szereplésszerkesztés
Olimpiai-szereplésszerkesztés
|
Afrikai nemzetek kupája-szereplés
szerkesztésÉv | Eredmény | Helyezés | M | Gy | D* | V | RG | KG |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1957 | Franciaország része volt | |||||||
1959 | ||||||||
1962 | Nem tagja a CAF-nak | |||||||
1963 | ||||||||
1965 | Nem indult | |||||||
1968 | Nem jutott be | |||||||
1970 | Csoportkör | 5. | 3 | 2 | 0 | 1 | 7 | 5 |
1972 | Bronzérmes | 3. | 5 | 3 | 1 | 1 | 10 | 5 |
1974 | Nem jutott be | |||||||
1976 | ||||||||
1978 | ||||||||
1980 | ||||||||
1982 | Csoportkör | 5. | 3 | 0 | 3 | 0 | 1 | 1 |
1984 | Győztes | 1. | 5 | 3 | 1 | 1 | 9 | 3 |
1986 | Ezüstérmes | 2. | 5 | 3 | 2 | 0 | 8 | 5 |
1988 | Győztes | 1. | 5 | 3 | 2 | 0 | 4 | 1 |
1990 | Csoportkör | 5. | 3 | 1 | 0 | 2 | 2 | 3 |
1992 | Elődöntő | 4. | 5 | 2 | 2 | 1 | 4 | 3 |
1994 | Nem jutott be | |||||||
1996 | Csoportkör | 9. | 3 | 1 | 1 | 1 | 5 | 7 |
1998 | Negyeddöntő | 8. | 4 | 2 | 1 | 1 | 5 | 4 |
2000 | Győztes | 1. | 6 | 3 | 2 | 1 | 11 | 5 |
2002 | Győztes | 1. | 6 | 5 | 1 | 0 | 9 | 0 |
2004 | Negyeddöntő | 6. | 4 | 1 | 2 | 1 | 7 | 6 |
2006 | 5th | 4 | 3 | 1 | 0 | 8 | 2 | |
2008 | Ezüstérmes | 2. | 6 | 4 | 0 | 2 | 14 | 8 |
2010 | Negyeddöntő | 7. | 4 | 1 | 1 | 2 | 6 | 8 |
2012 | Nem jutott be | |||||||
2013 | ||||||||
2015 | Csoportkör | 13. | 3 | 0 | 2 | 1 | 2 | 3 |
2017 | Győztes | 1. | 6 | 3 | 3 | 0 | 7 | 3 |
2019 | Nyolcaddöntő | 13. | 4 | 1 | 2 | 1 | 4 | 3 |
2021 | Bronzérmes | 3. | 7 | 4 | 3 | 0 | 14 | 7 |
2023 | Folyamatban | |||||||
2025 | ||||||||
Összesen | 5 aranyérem | 20/33 | 91 | 45 | 30 | 16 | 137 | 82 |
- *Beleértve az egyeneses kieséses szakaszban elért döntetleneket is.
Játékosok
szerkesztésJátékoskeret
szerkesztésA kameruni válogatott 26 fős kerete a 2022-es Világbajnokságra.[6]
A pályára lépések és gólok száma 2022. november 9-i Jamaica elleni mérkőzés után lett frissítve.
A legtöbb válogatottsággal rendelkező játékosok
szerkesztésAz adatok 2022. szeptember 23. állapotoknak felelnek meg.[7]
- A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.
Rank | Játékos | Mérkőzés | Gólok | Időszak |
---|---|---|---|---|
1 | Rigobert Song | 137 | 5 | 1993–2010 |
2 | Samuel Eto’o | 118 | 56 | 1997–2014 |
Geremi Njitap | 118 | 13 | 1996–2010 | |
4 | Emmanuel Kundé | 102 | 17 | 1979–1992 |
5 | Vincent Aboubakar | 88 | 33 | 2010– |
6 | Jacques Songo’o | 80 | 0 | 1983–2002 |
7 | Roger Milla | 77 | 43 | 1973–1994 |
8 | Nicolas N’Koulou | 76 | 2 | 2008– |
9 | François Omam-Biyik | 73 | 26 | 1985–1998 |
Idriss Carlos Kameni | 73 | 0 | 2001–2019 |
A válogatottban legtöbb gólt szerző játékosok
szerkesztésAz adatok 2022. szeptember 23. állapotoknak felelnek meg.[8]
- A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.
# | Játékos | Gólok | Mérkőzés | Arány | Időszak |
---|---|---|---|---|---|
1 | Samuel Eto’o | 56 | 118 | 0.47 | 1997–2014 |
2 | Roger Milla | 43 | 77 | 0.56 | 1973–1994 |
3 | Patrick M’Boma | 33 | 55 | 0.6 | 1995–2004 |
Vincent Aboubakar | 33 | 88 | 0.38 | 2010– | |
5 | François Omam-Biyik | 26 | 73 | 0.36 | 1985–1998 |
6 | Alphonse Tchami | 21 | 57 | 0.37 | 1988–1998 |
7 | Pierre Webó | 19 | 59 | 0.32 | 2003–2014 |
8 | Eric Maxim Choupo-Moting | 18 | 68 | 0.26 | 2010– |
9 | Emmanuel Kundé | 17 | 102 | 0.17 | 1979–1992 |
10 | André Kana-Biyik | 15 | 59 | 0.25 | 1985–1994 |
Híresebb játékosok
szerkesztés- Théophile Abega
- Daniel Bekono
- Joseph-Antoine Bell
- Samuel Eto’o
- Marc-Vivien Foé
- Lauren
- Jean Manga Onguene
- Patrick M’Boma
- Grégoire M’Bida
- Michel Kaham
- René Ndjeya
- Elie Onana
- Ephrem M’Bom
- Alain Eyobo
- Jean-Pierre Tokoto
- Thomas Libiih
- Cyrille Makanaky
- Louis-Paul M’Fédé
- Valery Mezague
- Roger Milla
- Thomas N’Kono
- François Omam-Biyik
- Geremi Njitap
- Rigobert Song
- Jacques Songo’o
- Idriss Carlos Kameni
- Pierre Womé
- Bonaventure Djonkep
- Jean-Claude Pagal
- Stephen Tataw
- Victor Ndip
- Emmanuel Maboang
- Bertin Ebwellé
- Jules Onana
- André Kana-Biyik
- Emmanuel Kundé
- Edmond Enoka
- Joseph Enanga
- Joseph Kamga
- Jacques N’Guea
- Émile Mbouh
- Benjamin Massing
Szövetségi kapitányok
szerkesztés- válogató bizottság (1960–1965)
- Dominique Colonna (1965–1970)
- Raymond Fobete (1970)
- Peter Schnittger (1970–1973)
- Vladimir Beara (1973–1975)
- Ivan Ridanović (1976–1979)
- Branko Žutić (1980–1982)
- Jean Vincent (1982)
- Radivoje Ognjanović (1982–1984)
- Claude Le Roy (1985–1988)
- Valerij Nyepomnyjascsij (1988–1990)
- Philippe Redon (1990–1993)
- Jean Manga-Onguéné (1993–1994)
- Léonard Nseké (1994)
- Henri Michel (1994)[9]
- Jules Nyongha (1994–1996)[10]
- Henri Depireux (1996–1997)[11]
- Jean Manga-Onguéné (1997–1998)
- Claude Le Roy (1998)
- Pierre Lechantre (1998–2001)[12]
- Robert Corfou (2001)
- Jean-Paul Akono (2001)
- Winfried Schäfer (2001–2004)[13]
- Artur Jorge (2004–2006)[14]
- Arie Haan (2006–2007)
- Jules Nyongha (2007)
- Otto Pfister (2007–2009)
- Thomas N’Kono (2009)[15]
- Paul Le Guen (2009–2010)
- Javier Clemente (2010–2011)[16]
- Denis Lavagne (2011–2012)
- Jean-Paul Akono (2012–2013)[17]
- Volker Finke (2013–2015)[18]
- Alexandre Belinga (2015–2016)
- Hugo Broos (2016–2017)
- Rigobert Song (2017–2018)
- Clarence Seedorf (2018–2019)[19]
- Toni Conceição (2019–2022)
- Rigobert Song (2022–)[20]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
- ↑ World Football Elo Ratings. eloratings.net
- ↑ „Embolo gólt lőtt a szülőhazájának – Svájc megverte Kamerunt”, nemzetisport.hu, 2022. november 24. (Hozzáférés: 2022. december 2.)
- ↑ „A vb eddigi legjobb meccsét játszotta Kamerun és Szerbia”, nemzetisport.hu, 2022. november 28. (Hozzáférés: 2022. december 2.)
- ↑ „Történelmi (és gyönyörű) gól a 92. percben: Kamerun legyőzte Brazíliát!”, nemzetisport.hu, 2022. december 2. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
- ↑ nemzetisport.hu: Vb 2022: Choupo Moting és Onana is utazik Katarba – Eto'o szerint K (magyar nyelven). NSO.hu, 2022. november 10. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
- ↑ „Appearances for Cameroon National Team”, rsssf.org, 2022. szeptember 23. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
- ↑ „Goalscoring for Cameroon National Team”, rsssf.org, 2022. szeptember 23. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
- ↑ Az oroszlászelidítő. Nemzeti Sport, V. évf. 16. sz. (1994. január 18.) 12. o.
- ↑ Kapitányváltások a labdarúgó-vb után. Magyar Hírlap, XXVII. évf. 219. sz. (1994. szeptember 19.) 21. o.
- ↑ Labdarúgás. Nemzeti Sport, VII. évf. 256. sz. (1996. szeptember 19.) 15. o.
- ↑ Kapsából. Nemzeti Sport, X. évf. 19. sz. (1999. január 20.) 15. o.
- ↑ Winnie Schäfer az új kameruni kapitány. www.origo.hu (2001. szeptember 11.) (Hozzáférés: 2022. február 28.)
- ↑ Megvan Schäfer utódja. Nemzeti Sport, CIII. évf. 10. sz. (2005. január 11.) 6. o.
- ↑ Kamerun: a kapuslegenda Nkono lett a szövetségi kapitány. www.nemzetisport.hu (2009. június 2.) (Hozzáférés: 2022. február 28.)
- ↑ Kamerun: Javier Clementét nevezték ki szövetségi kapitánynak. www.nemzetisport.hu (2010. augusztus 12.) (Hozzáférés: 2022. február 28.)
- ↑ Szigeteki veszedelem. Nemzeti Sport, CX. évf. 253. sz. (2012. szeptember 15.) 10. o.
- ↑ Finke lesz a kameruni futballkapitány. www.fourfourtwo.hu (2013. május 14.) (Hozzáférés: 2022. március 1.) arch
- ↑ Clarence Seedorf szövetségi kapitány lett. m4sport.hu (2018. augusztus 6.) (Hozzáférés: 2022. február 28.)
- ↑ Kamerun: Rigobert Song lett az új szövetségi kapitány. www.nemzetisport.hu (2022. február 28.) (Hozzáférés: 2022. február 28.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Kameruni Labdarúgó-szövetség - hivatalos honlap (franciául)
- Kamerun a FIFA.com-on Archiválva 2018. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Kamerun a cafonline.com-on (angolul)
- Kamerun mérkőzéseinek eredményei az rsssf.com-on (angolul)
- Kamerun mérkőzéseinek eredményei az EloRatings.net-en (angolul)
- Kamerun a national-football-teams.com-on Archiválva 2008. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Kamerun a transfermarkt.de-en (németül)
- Kamerun a weltfussball.de-en (németül)