Samuel Eto’o

kameruni labdarúgó

Samuel Eto'o vagy Samuel Eto'o Fils (Douala, 1981. március 10. –) kameruni válogatott labdarúgó, csatár.[1] 2021 decemberétől a Kameruni labdarúgó-szövetség elnöke.[2]

Samuel Eto'o
Eto'o a Kameruni válogatottban 2009-ben
Eto'o a Kameruni válogatottban 2009-ben
Személyes adatok
Teljes névSamuel Eto'o Fils
Születési dátum1981március 10. (43 éves)
Születési helyDouala, Kamerun
Állampolgárságkameruni
Magasság180 cm
Testtömeg76 kg
Posztcsatár
Junior klubok
IdőszakKlub
1992–1997Kamerun Kadji Sports Academy
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1997–2000Spanyolország Real Madrid3(0)
1997–1998 Spanyolország Leganés28(3)
1999 Spanyolország Espanyol0(0)
2000 Spanyolország Mallorca13(6)
2000–2004Spanyolország Mallorca120(48)
2004–2009Spanyolország Barcelona144(108)
2009–2011Olaszország Internazionale67(33)
2011–2013Oroszország Anzsi Mahacskala53(25)
2013–2014Anglia Chelsea21(9)
2014–2015Anglia Everton14(3)
2015Olaszország Sampdoria18(2)
2015–2018Törökország Antalyaspor76(44)
2018Törökország Konyaspor13(6)
2018–2019Katar Katar SC17(6)
Összesen587(293)
Válogatottság
1997–2014Kamerun Kamerun118(56)
Edzőség
IdőszakKlub
2015–2016török Antalyaspor (ideiglenes játékos-edző)
2021–kamerun Kameruni labdarúgó-szövetség (elnök)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Eto'o témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Kamerun színeiben
Labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
2000, Sydney
labdarúgás
Afrikai nemzetek kupája
arany
Ghána és Nigéria, 2000
arany
Mali, 2002
Konföderációs kupa
ezüst
2003, Franciaország

2003-ban, 2004-ben és 2005-ben az év afrikai játékosának választották, így első labdarúgóként egymást követő három alkalommal nyerte el az Afrikai Labdarúgó-szövetség elismerését. 2004-es Barcelonába igazolása előtt megfordult a Mallorca és a Real Madrid csapatában is. A Real Madridtól botrányos körülmények között vált el. 6 éves szerződése alatt 3 bajnoki mérkőzésen kapott szerepet. 1999-ben került a Mallorcához, ahol először kölcsönben, majd a Real Madriddal való 50-50%-os tulajdonjoggal szerepelt. Legnagyobb sikere a Baleár-szigeteki csapattal egy Spanyol Királykupa-győzelem volt 2003-ban, amikor a Huelva csapatát győzték le.

Pályafutása

szerkesztés

Real Madrid

szerkesztés

Miután a kameruni Kadji Sportakadémián nevelkedett, 1997-ben csatlakozott a Real Madrid ifjúsági akadémiájához, de csak a Real Madrid B-vel edzhetett, mivel még kiskorú volt.[3] A Real Madrid B az évad megkezdése előtt kiesett a harmadosztályba, a Segunda División B-be, ahová a szabályok értelmében nem léphettek pályára EU-n kívüli játékosok, és ennek eredményeként az 1997–1998-as szezonra kölcsönadták a másodosztályú Leganés csapatának.[4] 1999 januárjában kölcsönadták az Espanyolnak,[5] viszont csak egyszer lépett pályára a klub színeiben, a Real Valladolid ellen a Király-kupában.

Az új évezredben, a 2000-es téli átigazolási időszakban kölcsönbe került egy La Liga csapathoz, a Mallorcához,[6] ahol 19 meccsen 6 gólt szerzett.[7] A szezon végén Eto'o elhagyta a Real Madridot, és állandó szerződést írt alá Mallorcával klubrekordot jelentő 4,4 millió font értékben. A klub elnöke, Mateo Alemany többször is elismerően nyilatkozott a teljesítményéről. A szurkolóknak is segített, mivel 30 000 eurót adományozott étkezésre az utazásra, hogy a legtöbben élőben követhessék figyelemmel a Recreativo de Huelva elleni 2003-as Királykupa-döntőt. A Mallorca 3–0-ra nyerte meg a meccset, Eto'o pedig két gólt szerzett.

2004 nyarán végül vitás körülmények között írt alá a Barcelonához.[8][9] Florentino Pérez, a Real Madrid akkori elnöke nem kívánta különösebben kommentálni az eseményeket.[10] Azt gondolta, hogy náluk játszik a Liga két legjobb csatára (Ronaldo és Raúl), valamint, hogy nincs hely a csapatban EU-n kívüli játékosoknak. A Barcelonának 24 millió eurót kellett fizetnie érte, amely összeg felét a Mallorca kapta meg.

A Real Madrid vezetősége rosszul döntött, ugyanis Eto’o bebizonyította, hogy nagyon magas szinten is megállja a helyét. 2004. augusztus 19-én debütált egy Racing Santander elleni találkozón.[11] Hozzásegítette a Barcelonát a 2004–05-ös bajnokság megnyeréséhez.[12] A szezon során 24 gólt szerzett; az utolsó fordulóig vezette a góllövőlistát, azonban Diego Forlán beérte.[13] Végül harmadik helyet ért el a 2005-ös FIFA Év Játékosa szavazáson, ahol csapattársa, Ronaldinho és a Chelsea középpályása, Frank Lampard előzte meg.[14]

2006. május 17-én a Bajnokok Ligája döntőjében az Arsenal egy gólos vezetésénél Eto’ót szabálytalanul buktatta az angolok kapusa, Lehmann, amiért a német kapust kiállították.[15] Ezt követően Eto’o saját maga kiegyenlített, majd a Barcelona Belletti góljával szerezte meg a 2–1-es győzelmet.[16] A mérkőzés után a Bajnokok Ligája-döntő Meccs Legjobbja díjat egyhangúlag neki ítélték az újságírók és szakemberek.

2006-ban megnyerte a gólkirályi címet is a spanyol első osztályban. Május 20-án, a Bilbao elleni utolsó fordulóbeli mérkőzésen szerezte meg azt a gólt, amellyel a góllövőlistán megelőzte a Valencia csatárát, David Villát. A kameruni először és utoljára nyerte el a Pichichi-díjat (spanyol gólkirályi cím).[8][17]

Internazionale

szerkesztés

2009 nyarán az olasz Internazionáléba szerződött öt évre.[18][19] Az évi alapfizetését, ami évi 10,5 millió euróban határozták meg, így ő lett az olasz liga legjobban fizetett játékosa.[20]

Legelső meccsén, a Lazio elleni 2009-es olasz szuperkupában megszerezte első gólját az Inter színeiben a 2–1-es vereség során.[21] Első bajnoki mérkőzésén tizenegyesből szerzett gólt, így 1–1-re módosította az eredményt az AS Bari ellen.[22]

2010. május 22-én a Bajnokok Ligája döntőben a német Bayern München ellen 0–2-re diadalmaskodtak.[23] A sorozat megnyerésével ő lett az első és egyetlen játékos, aki megvédte a tripláját (amely a bajnokságból, a nemzeti kupából és az európai kupából áll), igaz, két különböző országban. Ugyanezen év augusztusában megnyerte csapatával a 2010-es nemzeti szuperkupát is, ezúttal az AS Roma elleni 3–1-es győzelem során.[24]

A 2010–11-es Bajnokok Ligája-szezon második csoportmeccsén mesterhármast ért el a Werder Bremen elleni 4–0-s győzelem során. 2010 novemberében a Chievo elleni 2–1-es vereségkor szándékosan megfejelte az ellenfél egyik védőjét, Bostjan Cesart,[25] amiért 30 ezer eurós pénzbírságot és hárommeccses eltiltást szabtak ki rá.[26] Csapata emiatt később fellebbezett,[27] de azt elutasították.

2010 decemberében megnyerte a FIFA-klubvilágbajnokságot a kongói dk-s TP Mazembe ellen 3–0-ra a döntőben.[28] Az ezt követő díjátadón a torna legjobb játékosának választották meg.[29]

2011. május 29-én az Inter sikeresen megvédte az előző évben megnyert olasz kupa címét. Itt a döntőben 3–1-re legyőzték a Palermót.[30] Eto'o szerezte az alakulat első két gólját. Az Internél töltött második szezonjában összesen 37 gólt szerzett 53 mérkőzésen, amely egyéni csúcsot jelentett számára.[31] Antonio Angelillo 1958–59-es szezonban elért 38 gólja után, ő lett az Inter legtöbbször betaláló játékosa egy szezonon belül.[32]

Összesen bajnokságot, kupát és Bajnokok Ligáját is nyert a csapattal.[33]

Anzsi Mahacskala

szerkesztés

Eto'o futballtörténelmi lépést tett, amikor 2011. augusztus 24-én az orosz Anzsi Mahacskalához szerződött három évre.[34] Három nappal később csereként lépett először pályára a Rosztov elleni bajnokin, a meccs a 80. percben szerzett góljával 1–1-es döntetlennel zárult.[35]

A 2012–2013-as évad végén Eto'o az első számú jobb csatárrá vált és bekerült a szezon legjobb 33 játékosa közé.[36] Az Anzsi milliárdos tulajdonosa, Szulejmán Kerimov később olyan bejelentést tett, ami mindenkit meglepett.[37] 2013 augusztusában úgy döntött, hogy lecsökkenti a klub ambícióit és drasztikusan csökkenti a költségeket, valamint teljesen megreformálja az anyagi döntések kivitelezését.[38][39] Ennek köszönhetően szinte az összes sztárjátékos, aki korábban a klubot komolyan ismertté tette, köztük Eto'o is elérhető volt az átigazolási piacon.[40]

2013. augusztus 29-én egyéves szerződést írt alá az angol Chelsea csapatával.[41] Első gólját 2013. október 19-én szerezte a Cardiff City ellen.[42] 2014. január 20-án megszerezte első Premier League-mesterhármasát is, így a "londoni kékek" 3–1-es győzelmet arattak a Manchester United ellen a Stamford Bridge-en.[43] Március 8-án gólt szerzett a Tottenham Hotspur ellen, ami profi karrierje 300. gólja volt egyben.[44]

A Chelsea Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő második meccsén a török Galatasaray ellen a szezonbeli tizedik góljával hamar vezetést szerzett, amely meccs lefújáskor 2–0-ra nyertek.[45] Eto'o március 22-én ismét hamar betalált az Arsenal ellen.[46]

2014. augusztus 26-án átigazolt az liverpooli Evertonhoz, ahol kétéves megállapodást regisztráltak.[47] Négy nappal később debütált pont a Chelsea elleni, hazai 3–6-os vereség során és fejesből egy gólt szerzett.[48]

Eto'o az Evertonban töltött első szezonjának felénél távozott, 20 meccsel és 4 gólos mérleggel a háta mögött.[49]

2015. január 27-én visszatért az olasz Serie A-ba, és két és fél éves szerződést kötött a Sampdoria egyesülettel. Innen csupán 18 mérkőzés után távozott.[50]

Antalyaspor

szerkesztés

2015. június 25-én a török Antalyasporhoz igazolt három évre.[51] 2015. augusztus 15-én debütált az İstanbul Başakşehir elleni bajnokin. Két gólt szerzett, és 3–2-re segítette az Antalyaspor győzelmét. Az előző edző, Yusuf Şimşek december 7-i menesztése után, érdekes módon még aktív játékosként őt nevezték ki a csapat ideiglenes játékos-menedzserének.[52] Ezt a pozícióját egészen 2016. január 6-án birtokolta.[53]

Összesen 3 szezonon keresztül játszott és még az első 15 meccsén 13 gólt szerzett.[54]

2018. január 31-én, miután közös megegyezéssel elhagyta az Antalyasport, majd két és fél évre a rivális Konyaspor játékosa lett.[55]

2018 augusztusában a Katar SC-hez szerződött,[56] majd 2019. szeptember 7-én visszavonult a profi labdarúgástól 38 évesen.[57]

A válogatottban

szerkesztés

Eto’o egy nappal 16. születésnapja előtt, 1997. március 9-én lépett először pályára Costa Rica ellen egy 5–0-ra elvesztett barátságos mérkőzésen. 17 évesen az 1998-as világbajnokság legfiatalabb játékosa volt, amikor Kamerun Olaszország ellen játszott. Játszott később a 2002-es világbajnokságon is. Három fontosabb tornát is nyert a válogatottal: 2000-ben és 2002-ben Afrikai Nemzetek Kupáját, illetve 2000-ben a kameruni csapattal megszerezte a Nyári Olimpiai Játékok aranyérmét.

2006-ban Eto’o sorsdöntő tizenegyest hibázott Elefántcsontpart ellen az Afrikai Nemzetek Kupája negyeddöntőjében, amikor a 24. lövést elvégezte a tizenegyespárbajban. Sok bírálatot kapott a kihagyott büntetőért, másrészről viszont ő lett a torna gólkirálya 5 góllal.

Ugyanezen évben bejelentették, hogy Eto’o szerződést írt alá a szaúdi ál-Ittiháddal, ahol nyáron Ázsiai Bajnokok Ligája kampányban vesz részt. A klub és a játékos együttműködése értelmében labdarúgó akadémiát hoznak létre a későbbiekben Kamerunban, amelynek Eto’o és az ál-Ittihád lesz a névadója.

Statisztika

szerkesztés

Klubcsapatokban

szerkesztés
Klub Szezon Liga Kupa Európa Egyéb Összesen
Bajnokság Mérk. Gól Mérk. Gól Mérk. Gól Mérk. Gól Mérk. Gól
  Leganés
(kölcsönben)
1997–98 Segunda División 28 3 2 1 0 0 30 4
Összesen 28 3 2 1 0 0 30 4
  Real Madrid 1998–99 La Liga 1 0 0 0 0 0 1 0
1999–2000 2 0 0 0 3 0 1 0 6 0
Összesen 3 0 0 0 3 0 1 0 7 0
  Espanyol
(kölcsönben)
1998–99 La Liga 0 0 1 0 0 0 1 0
Összesen 0 0 1 0 0 0 1 0
  Mallorca 1999–2000
(kölcsön)
La Liga 13 6 0 0 13 6
2000–01 28 11 5 2 33 13
2001–02 30 6 1 1 9 3 40 10
2002–03 30 14 6 5 0 0 36 19
2003–04 32 17 2 0 7 4 2 1 43 22
Összesen 133 54 14 8 16 7 2 1 165 70
  Barcelona 2004–05 La Liga 37 25 1 0 7 4 45 29
2005–06 34 26 0 0 11 6 2 2 47 34
2006–07 19 11 2 1 3 1 3 0 27 13
2007–08 18 16 3 1 7 1 28 18
2008–09 36 30 4 0 12 6 52 36
Összesen 144 108 10 2 40 18 5 2 199 130
  Internazionale 2009–10 Serie A 32 12 2 1 13 2 1 1 48 16
2010–11 35 21 4 5 10 8 4 3 53 37
2011–12 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0
Összesen 67 33 6 6 23 10 6 4 102 53
  Anzsi Mahacskala 2011–12 Russian
Premier League
22 13 1 0 0 0 23 13
2012–13 25 10 3 2 16 9 44 21
2013–14 6 2 0 0 0 0 6 2
Összesen 53 25 4 2 16 9 73 36
  Chelsea 2013–14 Premier League 21 9 3 0 9 3 2 0 35 12
Összesen 21 9 3 0 9 3 2 0 35 12
  Everton 2014–15 Premier League 14 3 1 0 4 1 1 0 20 4
Összesen 14 3 1 0 4 1 1 0 20 4
  Sampdoria 2014–15 Serie A 18 2 18 2
Összesen 18 2 18 2
  Antalyaspor 2015–16 Süper Lig 31 20 1 0 32 20
2016–17 30 18 0 0 30 18
2017–18 15 6 0 0 15 6
Összesen 76 44 1 0 77 44
  Konyaspor 2017–18 Süper Lig 13 6 1 0 18 6
Összesen 13 6 1 0 18 6
  Katar SC 2018–19 QSL 17 6 3 3 3 1 23 10
Összesen 17 6 3 3 3 1 23 10
Karrier összesen[58][59][60] 587 293 46 22 111 48 20 8 764 371

A válogatottban

szerkesztés
Nemzet Év Mérkőzés Gól
  Kamerun 1997 3 0
1998 5 0
1999 1 0
2000 9 5
2001 9 2
2002 13 5
2003 7 2
2004 9 4
2005 6 1
2006 5 5
2007 3 1
2008 11 11
2009 8 5
2010 12 8
2011 9 4
2012 2 0
2013 4 2
2014 3 1
Összesen[61][62] 118 56

Sikerei, díjai

szerkesztés

Klubcsapatokban[63]

szerkesztés

Real Madrid

Mallorca

Barcelona

Internazionale

A válogatottban

szerkesztés

Kamerun

Egyéni elismerések

szerkesztés
  • Az év afrikai fiatal játékosa (2001)
  • Az év afrikai labdarúgója (2003, 2004, 2005, 2010)
  • Afrikai Nemzetek kupája gólkirály (2006)
  • Spanyol gólkirály (2006)

Eto’o 15 éves volt, amikor aláírt a Real Madridhoz. Azonban, amikor megérkezett a madridi repülőtérre, ott a csapattól nem várta őt senki. Eto’o kétségbeesetten megállította az első arra járó afrikai embert, aki kedvesen eligazította őt a madridi pályájához. Eto’o nem feledkezett meg erről az esetről és nyilvánosan bejelentette, hogy szeretné ennek az embernek megköszönni a segítségét, azonban e a nevét, se egyéb információkat nem tudott róla.[65]

Rasszizmus elleni küzdelem

szerkesztés

Amióta Eto’o a Barcelonában játszik néhány rivális stadionban rasszista bekiabálásokat kap, ha labdához ér. Sokszor bizonyította, hogy ilyen szituációkban túltéve magát a rivalizáláson és a félelmen, erősségének köszönhetően gólt szerez és „bosszút áll” az ellenfél táborán. Eto’o nem az egyetlen fekete játékos, aki rasszisták megjegyzéseinek van kitéve, azonban azon játékosok egyike, akik felemelik hangjukat a huligánok ellen. Egy ilyen eset fordult elő 2006 februárjában, amikor a Barcelona Zaragozában vendégszerepelt. Eto’o minden labdaérintésénél a hazaiak majmot utánzó hangokat adtak ki. A kameruni levonult a pályáról, ahova csak csapattársai biztatására jött vissza. Visszatérése után gólpasszt adott, csapata, pedig nyert. A Zaragozát később 9000 eurós pénzbüntetésre ítélték, ami után Eto’o kijelentette, hogy ez nem elegendő büntetés a La Romareda közönségének, ő bezáratta volna a stadiont 1 évig.

Korábban angol, német, olasz csapatok színes bőrű játékosai is indokolatlan megkülönböztetésben részesültek Spanyolországban. Azonban igazi nemzetközi visszhangot a problémának Eto’o és az elefántcsontparti Zoro hasonló esete adott. Sepp Blatter, a FIFA elnöke szigorúbb büntetéseket és eljárásokat ígért a történések után.

Kameruni labdarúgó-szövetség

szerkesztés

2021. december 11-én Eto'ót a kameruni labdarúgó-szövetség (FECAFOOT) elnökévé választották.[66][67]

2022-es világbajnokság

szerkesztés

Kinevezték a Katarban megrendezésre kerülő, 2022-es világbajnokság nagykövetének.[68][69]

2022. december 5-én a 4–1-es BarazíliaDél-Korea nyolcaddöntő után,[70] miközben távozott a stadionból szóváltásba került egy férfival, aki az ő személyét is érintő, kompromittáló kérdést tett fel neki. Ezt követően szóváltásba kerültek, amelyet fizikai erőszak is követett.[71] Eto'o többek között fejbe rúgta a férfit, aki egyes sajtóinformációk szerint egy népszerű algériai YouTube-csatorna tulajdonos, Sadouni SM volt.[72] Több portál is megkereste a FIFA-t és a kameruni szövetséget is az üggyel kapcsolatban, azonban egyik fél sem kívánta kommentálni az eseményeket.[73]

  1. Játékossors: visszavonult Samuel Eto'o – hivatalos. Nemzeti Sport Online, 2019. szeptember 7. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  2. Kamerun: Samuel Eto’o hazája futballelnöke lett. www.nemzetisport.hu (2021. december 11.) (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  3. Samuel Eto'o Real - Barca. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  4. Samuel Eto'o - Transfer history (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  5. Samuel Eto'o stats and transfer history - AiScore. www.aiscore.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  6. B, CS: Mallorca: falfestményt adtak át a klublegenda Eto'o tiszteletére – (magyar nyelven). NSO.hu, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  7. Samuel Eto'o - Career stats (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  8. a b Jugadors, F. C. B.: Samuel Eto'o Fils stats | FC Barcelona Players (angol nyelven). FCB Jugadors. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  9. Samuel Eto’o: from Leganés to FC Barcelona (angol nyelven). www.fcbarcelona.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  10. Meda, Pavel I.: Samuel Eto'o reveals details of his transfer to Barcelona - ronaldo.com (amerikai angol nyelven), 2019. szeptember 18. [2023. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  11. Racing de Santander x Barcelona score today - 29.08.2004 - Match result ⊕ azscore.com. azscore.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  12. 2004-2005 La Liga Stats (angol nyelven). FBref.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  13. Table of top scorers La Liga 2005 - Page 1 (angol nyelven). www.besoccer.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  14. Ronaldinho beats Lampard and Gerrard to European player of the year (angol nyelven). the Guardian, 2005. november 29. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  15. Barcelona vs. Arsenal - Football Match Summary - May 17, 2006 - ESPN (angol nyelven). ESPN.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  16. Samuel Eto'o (angol nyelven). www.fcbarcelona.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  17. Optus Sport. sport.optus.com.au. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  18. Eto'o joins INTER MILAN FC. archive.ph. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  19. Eto'o signs with Inter (angol nyelven). The National, 2009. július 28. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  20. nemzetisport.hu: Inter: fizetése negyedéért csábítják a szabaddá váló Eto’ót - NSO (magyar nyelven). NSO.hu, 2013. augusztus 13. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  21. Supercoppa history: Inter's six triumphs | Inter.it (angol nyelven). www.inter.it. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  22. Inter - AS Bari 1:1 (Serie A 2009/2010, 1. Round) (angol nyelven). worldfootball.net. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  23. BL győztes az Inter. origo.hu, 2010. május 22.
  24. Italian Super Cup winners list - Supercoppa Italiana - Interesting Football (amerikai angol nyelven), 2021. május 28. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  25. Reuters: Samuel Eto'o sorry for headbutting Chievo Verona player in Serie A match (angol nyelven). the Guardian, 2010. november 24. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  26. Eto'o: három meccs és 30 ezer euró a lefejelésért - NSO (magyar nyelven). NSO.hu, 2010. november 23. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  27. Inter: fellebbeznek Eto'o eltiltása miatt, Motta újra a keretben - (magyar nyelven). NSO.hu, 2010. november 23. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  28. Inter claims FIFA Club World Cup championship. ESPN.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  29. Eto’o is best player of Club World Cup as Inter Lift Trophy (angol nyelven). Gef's Football Club, 2010. december 18. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  30. UEFA.com: Inter defeat Palermo to retain Coppa Italia (angol nyelven). UEFA.com, 2011. május 29. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  31. Samuel Eto'o | Giocatori | F.C. Internazionale | inter.it. Inter - inter.it | I M Inter Milano. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  32. SportMob – Samuel Eto'o Biography (angol nyelven). SportMob, 2021. január 17. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  33. Eto'o az Interben. nso.hu, 2009. augusztus 3.
  34. Eto'o signs for Anji, Official site of FC "Anji". [2011. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  35. Samuel Eto'o 1st goal Anzhi. www.eurosport.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  36. Главные спортивные новости на сегодня | Последние новости спорта в России и мире (orosz nyelven). sport-express.ru. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  37. J, V.: Oroszország: megszűnik Dzsudzsák korábbi klubja, az Anzsi Mahacskal (magyar nyelven). NSO.hu, 2022. június 4. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  38. Gergely, Koroknai: Türelmet Dagesztánban sem lehet venni (magyar nyelven). index.hu, 2013. augusztus 20. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  39. Privátbankár.hu: A trágya miatt áll a bál: letartóztatnák a Mahacskala tulajdonosát (magyar nyelven). Privátbankár.hu, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  40. Obi, Nedu: Samuel Eto'o Signs Mega Deal with Russian Side Anzhi Makhachkala (angol nyelven). Bleacher Report. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  41. Eto'o aláírt a Chelseahez”, Chelsea F.C., 2013. augusztus 29.. [2013. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. augusztus 29.) 
  42. Eto'o első gólja a Chelseaben”, The Guardian, 2013. október 19. (Hozzáférés: 2020. november 21.) 
  43. Eto'o tripla a United ellen. ESPNFC, 2014. január 19. [2014. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  44. Eto'o 300. gólját szerezte. Chelsea F.C., 2014. március 8. [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 9.)
  45. MATCH REPORT: CHELSEA 2 GALATASARAY 0 (AGG 3–1). Chelsea F.C., 2014. március 19. [2014. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  46. Eto'o pazar formában. Chelsea F.C., 2014. március 23. [2014. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 24.)
  47. Eto'o váltott és az Everton labdarúgója lett”, Premier League , 2014. május 23.. [2015. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. március 20.) 
  48. Everton 3-6 Chelsea”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. január 30.) (brit angol nyelvű) 
  49. Eto'o joins Sampdoria from Everton”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. január 30.) (brit angol nyelvű) 
  50. Samuel Eto’o completes move from Everton to Sampdoria (angol nyelven). the Guardian, 2015. január 27. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  51. Eto’o passes medical examination ahead of deal with Antalya. web.archive.org, 2015. június 26. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  52. Eto'o EDZŐ LETT. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  53. Samuel Eto’o named as interim player-manager at Turkish side Antalyaspor (angol nyelven). the Guardian, 2015. december 16. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  54. Samuel Eto'o bombaformában”, The Guardian , 2015. december 16.. [2015. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. december 19.) 
  55. Samuel Eto'o joins Turkish Super Lig club Konyaspor (angol nyelven). Sky Sports. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  56. Márton, Pollák: Samuel Eto'o a katari élvonalba igazolt (magyar nyelven). M4 Sport, 2018. augusztus 14. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  57. Samuel Eto'o visszavonult. Sky Sports , 2019. szeptember 7.
  58. Samuel Eto'o | Football Stats | Konyaspor | Age 41 | Soccer Base. www.soccerbase.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  59. Cameroon - S. Eto'o - Profile with news, career statistics and history - Soccerway. int.soccerway.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  60. Samuel Eto'o » Club matches (angol nyelven). worldfootball.net. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  61. Strack-Zimmermann, Benjamin: Samuel Eto'o (Player) (angol nyelven). www.national-football-teams.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  62. Samuel Eto'o Fils - Century of International Appearances. www.rsssf.org. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  63. Samuel Eto'o - Titles & achievements (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  64. UEFA.com: Real Madrid-Molde | Line-ups | UEFA Champions League 1999/00 (angol nyelven). UEFA.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  65. Kíváncsi vagy, milyen autóval járnak a sztárfocisták? 5+1 példa! (magyar nyelven). Alapjárat. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  66. Former Cameroon star Eto'o elected president of national federation (en-ZA nyelven). SowetanLIVE. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  67. szerencsessz: Eto'o a Kameruni Labdarúgó Szövetség új elnöke (magyar nyelven). M4 Sport, 2021. december 11. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  68. Samuel Eto'o promotes FIFA World Cup Qatar 2022™ during African tour | Qatar 2022™ (angol nyelven). www.qatar2022.qa. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  69. Eto'o a vb nagyköveteként érkezett Katarba, majd felrúgott egy drukkert (videóval) (magyar nyelven). Liner.hu. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  70. Brazília 36 perc alatt kiütötte Dél-Koreát (magyar nyelven). FOCI VB 2022, 2022. december 5. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  71. Samuel Eto'o arcon rúgott a vb-n egy szurkolót, akivel szóváltásba került (magyar nyelven). telex, 2022. december 6. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  72. Samuel Etoo megrúgott egy youtubert - videó (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  73. Ex-Cameroon footballer Eto’o attacks man after World Cup match (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2023. január 30.)

További információk

szerkesztés