Főmenü megnyitása

Luxembourg (luxemburgiul: Lëtzebuerg, franciául: Luxembourg, németül: Luxemburg) a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosa és egyben legnagyobb települése. Európa egyik fontos pénzügyi központja. Luxembourg népessége 119 215 fő. A város az azonos nevű Luxembourg körzetben fekszik.

Luxembourg (Lëtzebuerg)
Luxembourg
Luxembourg
Luxembourg címere
Luxembourg címere
Luxembourg zászlaja
Luxembourg zászlaja
Közigazgatás
Ország Luxemburg
Körzet Luxembourg
Kanton Luxembourg
Polgármester Lydie Polfer
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség119 215 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség1485 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság273 m
Terület51,46 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Luxembourg (Luxemburg)
Luxembourg
Luxembourg
Pozíció Luxemburg térképén
é. sz. 49° 36′ 42″, k. h. 6° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 36′ 42″, k. h. 6° 07′ 48″
Map Luxembourg.PNG
Luxembourg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxembourg témájú médiaállományokat.

TörténelemSzerkesztés

A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezdték el építeni.

A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.

1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.

 
Óvárosi utcarészlet

Az 1830-as londoni konferencia után a poroszok, 1914-ben majd 1940-ben a németek foglalták el a várost, melyet 1944-ben az amerikai hadsereg szabadított fel. A poroszok az 1867-es, ugyancsak londoni konferencia döntése nyomán vonultak ki. Ugyanezen döntés alapján az erődítményeket katonai használatra alkalmatlanná kellett tenni, ami ugyan csak egy ellenőrző bizottság 1870-es látogatása nyomán kapott lendületet, de ezzel indulhatott meg a város polgári fejlődése. A várkapuk lerombolásával ugyanis megnyílt az út egyrészt a városi közlekedés, másrészt a váron kívüli területek városiasodása előtt. A jelenlegi Luxemburg arculatát meghatározó épületek zöme ekkor keletkezett. A város tudatosan vonzotta a gazdag polgárságot (minden, az országban működő vállalat székhelyének a városban kellett lennie, a belvárosban meghatározták a házak minimális emeletszámát, közberuházásból egészségügyi laboratóriumot, valamint kaszinót építettek, ekkor épült meg a főpályaudvar, a hozzá vezető sugárút mentén a vasúttársaság, az állami takarékpénztár (ez a két épület mintegy kapuoszlopként szegélyezi a belváros és a pályaudvari negyed közötti Adolphe-híd pályaudvar felőli hídfőjét) és az ARBED-nek (Acieries Réunies Burbach-Esch-Dudelange), a környék legfontosabb acélipari vállalatának, a mai Arcelor-Mittal-nak a központi palotái.

LakosságSzerkesztés

2004-es adatok szerint: luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (főben megadva): portugál: 14 518 francia: 8818 olasz: 5600 belga: 3534 holland: 2753 brit: 1794 spanyol: 1490 jugoszláv: 870 svéd: 802

NevezetességekSzerkesztés

 
Az Állami Bank épülete

Itt található az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, az Európai Számvevőszék, a Kiadóhivatal (OPOCE) valamint az Európai Befektetési Bank. A Bizottság több fontos főigazgatósága is itt kapott helyet (pl. az EUROSTAT). Luxemburgban van pl. több intézmény (az itteni székhelyű intézményeken kívül a Bizottság és a Parlament) fordítási szervezete és európai ügynökségek fordítási feladatait ellátó Fordítási Központ is.

Az EU intézményeinek, valamint a bankszékházaknak a Kirchberg városrész ad otthont, amely számos modern építész és szobrász művével büszkélkedhet. Itt található az új Filharmónia és a Modern Művészetek Múzeuma is.

1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak (Luxembourg városa: az óvárosi negyed és az erődrendszer).

A város polgármestereiSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

  • Nagyherceg palotája - korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető
  • Petrusse-völgy
  • Óváros
  • Bock - a város kezdete, a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták
  • spanyol tornyok
  • Neumünster Apátság, jelenleg kulturális és közösségi központ
  • Adolf-híd
  • Szent Miklós templom
  • Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, zománcozott stációi megtekintésre érdemesek.
  • Modern művészetek múzeuma Ieoh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve.

ÉghajlataSzerkesztés

Luxembourg éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,918,222,227,030,434,336,137,931,526,018,414,637,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,34,28,012,116,819,922,021,018,213,06,63,312,3
Átlaghőmérséklet (°C)0,01,24,37,712,015,117,016,413,89,43,91,08,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,3−1,80,63,37,110,212,011,89,35,71,2−1,34,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−17,8−20,2−14,4−6,9−2,10,94,54,3−0,7−4,6−11,1−15,3−20,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)716270618182687270758380876
Havi napsütéses órák száma438211816520721023220716010857431632
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory, Meteolux


TestvérvárosokSzerkesztés

1995-ben Európa kulturális városa volt, 2007-ben pedig Európa kulturális fővárosa.

JegyzetekSzerkesztés

  1. STATEC. (Hozzáférés: 2018. január 21.)


Előző:
Lisszabon
Európa kulturális városa
1995
Következő:
Koppenhága
Előző:
Pátra
Európa kulturális fővárosa
2007
Nagyszeben mellett
Következő:
Liverpool, Stavanger