Főmenü megnyitása

Metz (kiejtés: mɛs) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye. A Mosel, Lotaringia fő folyója mentén kialakult városok között ez a legjelentősebb, fontos iparvidék centrum, közlekedési csomópont, közigazgatási központ és egyetemi város. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Metz
Cathédrale St-Étienne
Cathédrale St-Étienne
Metz címere
Metz címere
Metz zászlaja
Metz zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióLotaringia
Megye Moselle (megye)
Kanton
  • canton of Metz-Ville-3
  • canton of Metz-Ville-1
  • canton of Metz-Ville-2
  • canton of Metz-Ville-4
Polgármester Dominique Gros (2014–2020)
INSEE-kód57463
Irányítószám 57000, 57050, 57070
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 117 492 fő (2015)[1]
Népsűrűség2 860 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162–256 m
Terület41.9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Metz (Franciaország)
Metz
Metz
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 6° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 6° 10′ 40″
Metz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Metz témájú médiaállományokat.
Porte des Allemands

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Mint Franciaország északkeleti területének legtöbb városa, Metz is sok kézen ment keresztül, míg véglegesen az ország része lett. Gall település, majd a vidék legfontosabb római városa volt itt, az amfiteátrumot 25 000 nézőre méretezték. Római nevén, Dividorum városában már a 3. században felépült az első keresztény templom, létrejött az első püspökség. A várost sokszor vették ostrom alá barbár törzsek, a hunok kegyetlensége adta a városnak az első szentet: Livier-t, aki táborukban próbált híveket szerezni a kereszténységnek, elfogták és lefejezték. A legenda szerint Livier hóna alá vette levágott fejét, s egy közeli dombon elkészítette saját sírját, csak ezután halt meg.

Metz már Nagy Károly korszaka előtt frank királyi székhely volt, s bár ő a fővárost Aachenbe tette át, felesége hamvait az itt lévő apátság templomában helyezték el. A 12. században szabad városnak nyilvánították, köztársaságnak kiáltotta ki magát. A feudális úr később a város püspöke lett, hasonlóan Verdunhöz és Toulhoz. Ezt a három püspökséget foglalta el Franciaországnak II. Henrik. A német-római császár, V. Károly hatalmas serege 1552-ben, két hónapnyi ostrom után kénytelen volt elvonulni a város alól. Csak az 1870-es háborúban sikerült a németeknek elfoglalniuk Metz városát, 173 000 francia katona kényszerült megadásra, a németek másfélezer ágyút, több mint negyedmillió puskát zsákmányoltak. A várost Németországhoz csatolták, s csak az első világháború után került vissza a franciákhoz. A második világháborúban ismét német kézre került, 1944 őszén szabadították fel az amerikaiak, két és fél hónapos ostrommal.

DemográfiaSzerkesztés

Híres szülötteiSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

 
Az óváros a Mosel folyóval
 
Temple Neuf
  • Cathédrale St-Étienne – a helyén már a XII. században állt két templom, a mai katedrális tulajdonképpen e két templom egyesítésével jött létre, s évszázadokon át alakítgatták, bővítgették. A mai kapubejárat a 20. század elején épült. A templomnak három hajója van, a főbejárata csak a középső hajúba vezet, az oldalhajóknak külön bejáratuk van. A jobb oldalinak, a Portail de la Vierge, a megsemmisült 13. századi kapuzat újjáépítése. A bal oldalon a Portail de Notre-Dame-la Ronde eredeti, a gótika meglehetősen primitív szobrai díszítik. A jobb oldali magas torony a Tour de Mutte, alapjai a XIII., középső részei a 15. században készültek, s itt található a 11 tonnás hatalmas harang, a Dame Mutte. A főhajó csaknem 42 méter magas. A katedrális ablakainak együttes felülete meghaladja a 6000 m²-t.
  • Hotel de Ville – a XVI. Lajos stílusában épült, klasszicista vonalú városháza Jacques-François Blondel munkája
  • Musée d’Art et d’Historie – a szépművészeti és történelmi múzeum a 17. századi kármelita kolostorban kapott helyet.
  • Ancien Couvent des Récollets – XV. századi kolostor, ma az európai környezetvédelmi intézet székhelye.
  • Porte des AllemandsNémet-kapu, az egykori metzi erődítések egyetlen, épségben maradt része.
  • Église St-Eucaire – a templom tornya az 1100-as évekből való.
  • Palais de Justice – az igazságügyi palota, 1776-ban épült Suffolk hercegének palotája, majd a kormányzói palota helyén. Belső udvarán két nagy dombormű jeleníti meg a város múltját.
  • Église St-Pierre-aux-Nonnains – az ország egyik legrégebbi temploma, romjaiban maradt meg. A helyén már a római birodalom idején volt épület, ezt Attila hunjai rombolták le. Épségben maradt falainak felhasználásával 610 körül alakították ki az első kápolnát, s mellette kolostor létesült. Az 1552-es ostrom idején azonban olyan súlyosan megrongálódott, hogy már egyiket sem építették újjá, s amikor Vauban kialakította a helyi várat, abba építették bele. A XX. században végzett ásatások tárták fel a római padlózatot, s helyreállították az egykori templomhajó egy részét.
  • Arsenal – modern épület, koncertterem, részben a régi vár fegyvertára falának beépítésével jött létre.
  • Chapelle des Templiers – a templomosok több mint hat évszázaddal ezelőtt emelt nyolcszögletű kápolnája.
  • Église St-Martin – az 1200-as években épült templom, de szentélye és kereszthajója régebbi.
  • Église St-Maximin – templom, amely nagyjából egyidős az előzővel.
  • Temple Neuf19011904 között épült templom.

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés