Metz

	Metz
; Metz címere	; Metz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Lotaringia
Megye	Moselle (1920–)
Polgármester	Dominique Gros (2014–2020)
INSEE-kód	57463
Irányítószám	57000, 57050, 57070
Testvérvárosok	Lista Luxembourg (1953–); Trier (1957. október 13. – ); Gloucester (1963–); Saint-Denis (1986–); Karmiel (1987. június – ); Tyler (1983–); Hradec Králové (2001. december 1. – ); Kansas City (2003–); Djambala (2012. október 10. – ); Nanking (2019. december 2. – ); Tanger; Jicsang; Csernyivci (2022–);
	Népesség
Teljes népesség	120 211 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség	2 860 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162–256 m
Terület	41.9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Metz Pozíció Franciaország térképén
	é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 6° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 6° 10′ 40″
	Metz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Metz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Metz (kiejtés: mɛs) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye. A Mosel, Lotaringia fő folyója mentén kialakult városok között ez a legjelentősebb, fontos iparvidék centrum, közlekedési csomópont, közigazgatási központ és egyetemi város. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Metz (egyértelműsítő lap)

Története szerkesztés

Mint Franciaország északkeleti területének legtöbb városa, Metz is sok kézen ment keresztül, míg véglegesen az ország része lett. Gall település, majd a vidék legfontosabb római városa volt itt, az amfiteátrumot 25 000 nézőre méretezték. Római nevén, Dividorum városában már a 3. században felépült az első keresztény templom, létrejött az első püspökség. A várost sokszor vették ostrom alá barbár törzsek, a hunok kegyetlensége adta a városnak az első szentet: Livier-t, aki táborukban próbált híveket szerezni a kereszténységnek, elfogták és lefejezték. A legenda szerint Livier hóna alá vette levágott fejét, s egy közeli dombon elkészítette saját sírját, csak ezután halt meg.

Metz már Nagy Károly korszaka előtt frank királyi székhely volt, s bár ő a fővárost Aachenbe tette át, felesége hamvait az itt lévő apátság templomában helyezték el. A 12. században birodalmi szabad várossá nyilvánították, az fél-autonómiát élvező város köztársasággá kiáltotta ki magát, amely a 15. századig állt fenn. A feudális úr később a város püspöke lett, hasonlóan Verdunhöz és Toulhoz. Ezt a három püspökséget foglalta el Franciaországnak II. Henrik. Az 1552-es chambord-i békeszerződés mindhárom püspökséget a francia koronának juttatta. V. Károly német-római császár hatalmas serege 1552-ben, két hónapnyi ostrom után kénytelen volt elvonulni a város alól. Csak az 1870-es háborúban sikerült a németeknek elfoglalniuk Metz városát, 173 000 francia katona kényszerült megadásra, a németek másfélezer ágyút, több mint negyedmillió puskát zsákmányoltak. A várost a Német Császársághoz csatolták, s csak az első világháború után került vissza a franciákhoz. A második világháborúban ismét német kézre került, 1944 őszén szabadították fel az amerikaiak, két és fél hónapos ostrommal.

Demográfia szerkesztés

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Híres szülöttei szerkesztés

Jean-Victor Poncelet (1788–1867), matematikus
Ambroise Thomas (1811–1896), zeneszerző
Paul Verlaine (1844–1896), költő

Látnivalók szerkesztés

Az óváros a Mosel folyóval

Temple Neuf

Cathédrale St-Étienne – a helyén már a XII. században állt két templom, a mai katedrális tulajdonképpen e két templom egyesítésével jött létre, s évszázadokon át alakítgatták, bővítgették. A mai kapubejárat a 20. század elején épült. A templomnak három hajója van, a főbejárata csak a középső hajóba vezet, az oldalhajóknak külön bejáratuk van. A jobb oldalinak, a Portail de la Vierge, a megsemmisült 13. századi kapuzat újjáépítése. A bal oldalon a Portail de Notre-Dame-la Ronde eredeti, a gótika meglehetősen primitív szobrai díszítik. A jobb oldali magas torony a Tour de Mutte, alapjai a XIII., középső részei a 15. században készültek, s itt található a 11 tonnás hatalmas harang, a Dame Mutte. A főhajó csaknem 42 méter magas. A katedrális ablakainak együttes felülete meghaladja a 6000 m²-t.
Hôtel de ville – a XVI. Lajos stílusában épült, klasszicista vonalú városháza Jacques-François Blondel munkája
Musée de la Cour d’Or – a szépművészeti és történelmi múzeum a 17. századi karmelita kolostorban (église des Petits-Carmes) kapott helyet.
Ancien couvent des Récollets – XV. századi kolostor, ma az európai környezetvédelmi intézet székhelye.
Porte des Allemands – Német-kapu, az egykori metzi erődítések egyetlen, épségben maradt része.
Église St-Eucaire – a templom tornya az 1100-as évekből való.
Palais de Justice – az igazságügyi palota, 1776-ban épült Suffolk hercegének palotája, majd a kormányzói palota helyén. Belső udvarán két nagy dombormű jeleníti meg a város múltját.
Église St-Pierre-aux-Nonnains – az ország egyik legrégebbi temploma, romjaiban maradt meg. A helyén már a római birodalom idején volt épület, ezt Attila hunjai rombolták le. Épségben maradt falainak felhasználásával 610 körül alakították ki az első kápolnát, s mellette kolostor létesült. Az 1552-es ostrom idején azonban olyan súlyosan megrongálódott, hogy már egyiket sem építették újjá, s amikor Vauban kialakította a helyi várat, abba építették bele. A XX. században végzett ásatások tárták fel a római padlózatot, s helyreállították az egykori templomhajó egy részét.
Arsenal – modern épület, koncertterem, részben a régi vár fegyvertára falának beépítésével jött létre.
Chapelle des Templiers – a templomosok több mint hat évszázaddal ezelőtt emelt nyolcszögletű kápolnája.
Église St-Martin – az 1200-as években épült templom, de szentélye és kereszthajója régebbi.
Église St-Maximin – templom, amely nagyjából egyidős az előzővel.
Temple Neuf – 1901–1904 között épült templom.