Csernyivci

város Ukrajnában

Csernyivci (tört. Csernovic, ukránul: Чернівці, lengyelül: Czerniowce, németül: Czernowitz vagy Tschernowitz, románul: Cernăuți, oroszul: Черновцы, Csernovci) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.[2]

Csernyivci (Чернівці)
A csernyivci színház a város központjában
A csernyivci színház a város központjában
Csernyivci címere
Csernyivci címere
Csernyivci zászlaja
Csernyivci zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületCsernyivci terület
Járás Csernyivci járás
Rang város
Alapítás éve1408
Polgármester Olekszij Pavlovics Kaszpruk
Irányítószám 58000–58033
Körzethívószám +380 372
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség266 550 fő (2015)[1] +/-
Népsűrűség5 052,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület52,753 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csernyivci (Ukrajna)
Csernyivci
Csernyivci
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″
Csernyivci weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyivci témájú médiaállományokat.

Nevének etimológiájaSzerkesztés

A városnév jelentése tulajdonképpen a „ЧернЬ (Cserny, Feketevár) várához tartozó emberek, e vár szolgálónépe”. ЧернЬ erődítménye a mai várossal átellenben, a Prut bal partján állott. A magyar nyelvben egyes források szerint a középkorban élt egy Csarnóca névváltozat is. Később a német megfelelő (Czernowitz) alapján magyarul is a Csernovic változat terjedt el. A szovjet időkben és a rendszerváltás előtti Magyarországon a város orosz neve (Csernovci) számított hivatalosnak.[3]

TörténeteSzerkesztés

Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.

A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusa, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökken, mivel háborús ütközőponttá válik, az átvonuló seregek rendre kirabolják. Így megsínyli a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezd ismertté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé válik. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyet az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.

1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.

1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.

A város és Bukovina mintegy 50 000-es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovici-nak – segítségével több mint 20 000-en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.

NépességSzerkesztés

Csernyivci zsidó lakossága[4]
Év Teljes lakosság
(Hozzávetőleges)
Zsidó lakosság Százalék
1857 22.000 4.678 21,6%
1869 34.000 9.552 28,2%
1880 46.000 14.449 31,7%
1890 54.000 17.359 32,0%
1900 68.000 21.587 31,9%
1910 87.000 28.613 32,8%
  Csernyivci (Város) Csernyivci (Periféria)
Év Románok Ukránok Románok Ukránok
1860 9.177 4.133 20.068 6.645
1870 5.999 5.831 28.315 35.011
1880 6.431 8.232 8.887 23.051
1890 7.624 10.385 11.433 34.067
1900 9.400 13.030 13.252 25.476
1910 13.440 15.254 18.060 22.351

A népesség nyelvi összetételeSzerkesztés

A város korábbi kerületeinek lakosságának etnikai-nyelvi összetétele (anyanyelv a 2001. évi népszámlálás szerint).[5]

Ukrán Orosz Román Moldvai Lengyel Belarusz
Chernivtsi 79.20 15.27 3.26 1.08 0.12 0.09
Sadhora 93.43 4.04 0.38 0.51 0.13 0.08
Pershotravnevy 77.45 16.22 3.53 1.43 0.12 0.09
Shevchenko 77.19 17.08 3.70 1.02 0.12 0.09

NevezetességekSzerkesztés

  • Művészeti múzeum - Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868-1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze az Otto Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt.

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.cv.ukrstat.gov.ua/express/2015/m04/16_82.pdf
  2. A Csernyivci Területi Statisztikai Hivatal népességi adatai (2011. augusztus 1-jei állapot szerint). [2010. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  3. Kiss Lajos 162. o.
  4. Ergebnisse der Volkszählungen der K. K. Statistischen Central-Kommission u.a., in: Anson Rabinbach: The Migration of Galician Jews to Vienna. Austrian History Yearbook, Volume XI, Berghahn Books/Rice University Press, Houston 1975, S. 46/47 (Table III)
  5. Database of census in 2001

ForrásokSzerkesztés

  • Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz. Utazások Keleten. Csernovic, Bukovina, Lemberg. Magvető Kiadó, 2009.
  • Noémi Kiss: Schäbiges Schmuckkästchen, Reisen in den Osten Europas, Europa Verlag, Berlin, 2015. Übersetz von Eva Zador.
  • www.kissnoemi.hu
  • Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 
  • [1]
  • [2]