Verdun (Meuse)

	Verdun
	Porte Chaussée
	; Verdun címere
	; Verdun címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Megye	Meuse
INSEE-kód	55545
Irányítószám	55100
	Népesség
Teljes népesség	16 610 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	535,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	262 m; 194 m (legalacsonyabb pont); 330 m (legmagasabb pont); 236 m (matematikai közép);
Terület	31,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 09′ 35″, k. h. 5° 22′ 58″49.159722°N 5.382778°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 35″, k. h. 5° 22′ 58″49.159722°N 5.382778°E
	Verdun weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Verdun témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Verdun (egyértelműsítő lap).

Verdun település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 16 610 fő (2022. január 1.).^[1] Verdun Belleville-sur-Meuse, Belleray, Belrupt-en-Verdunois, Eix, Fleury-devant-Douaumont, Fromeréville-les-Vallons, Haudainville, Landrecourt-Lempire, Moulainville, Nixéville-Blercourt, Sivry-la-Perche és Thierville-sur-Meuse községekkel határos.

Története

A Meuse folyó partján fekvő Verdun évszázadok óta fontos szerepet játszott a hátország védelmében, stratégiai elhelyezkedése miatt. Többek közt Attila is megpróbálta bevenni a várost az 5. században, de nem járt sikerrel. Nagy Károly birodalmának szétesésekor, a 843-ban kötött verduni szerződés értelmében a város a Német-római Birodalomhoz került. 1648-ban, a harmincéves háborút lezáró münsteri béke következtében, a város Franciaország részévé vált. Verdun, a porosz–francia háborút követően, a franciák által kiépített védelmi vonal fontos erődítménye volt. A német fenyegetés miatt Franciaország keleti határán erős védelmi vonalat alakítottak ki, Verdun és Toul, valamint Épinal és Belfort között. A verduni erőd volt Champagne, valamint a Párizshoz vezető útvonal legfőbb védelme.

1914-ben a város ellenállt a német rohamnak, pedig az erődöt még a híres Kövér Berta ágyúval is lőtték. A francia helyőrség Valuban városában, egy 17. századi várban tartózkodott, ahol a 19. század végén egy egész földalatti alagútrendszert építettek ki, kórházzal, fegyverraktárral, és a katonák lakhelyével. A verduni csata az első világháború egyik fontosabb ütközete volt a nyugati fronton. A csata a német és a francia csapatok közt zajlott, 1916. február 21-étől december 18-áig, a város közelében. Az összecsapás durván 10 hónapig tartott, így a világ leghosszabb csatái közt emlegetik.