Főmenü megnyitása

Horváth Ferenc (labdarúgó, 1874)

labdarúgó (sz. 1874)

Horváth Ferenc (Budapest, 1874. – 1932. november 9.) magyar labdarúgó, sportvezető, nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Horváth Ferenc
Horvath Ferenc 1874-1932.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1874
Születési helyBudapest,  Magyarország
Halálozási dátum 1932. november 9. (58 évesen)
Poszt fedezet
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1899-1902Magyar 1867-1918 Ferencvárosi TC08 (1)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

PályafutásaSzerkesztés

JátékoskéntSzerkesztés

Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club (FTC) alapító labdarúgója, csapatkapitánya. A Ferencvárosban összesen 10 mérkőzésen (8 bajnoki, 2 nemzetközi) szerepelt és 1 gólt szerzett (bajnoki).

JátékvezetőkéntSzerkesztés

Horváth Ferenc
Személyes adatok
Teljes név Horváth Ferenc
Születési dátum 1874.
Születési hely  Magyarország
Halálozási dátum 1932. november 9. (58 évesen)
Halálozási helyMagyarország
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19011910NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19021910FIFA-tagjátékvezető

Nemzeti játékvezetésSzerkesztés

Az első hazai, önként vállalt bírók egyike. Az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzéseinek volt az FTC csapat-játékvezetője – ha saját csapatában nem játszott, akkor elfogadta a másik csapat meghívását. Játékvezetésből 1901-ben Stobbe Ferenc társaságában Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt vizsgázott. 1904-ben lett az NB I játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1910-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 22.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1904. május 22. Amerikai úti pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése MÚEFővárosi TC 5 – 0 Zárt kapus
1910. május 22. Amerikai úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Terézvárosi TCBTC 3 – 3 Zárt kapus

Nemzetközi játékvezetésSzerkesztés

1902–1910 között részese volt a magyar-osztrák válogatott mérkőzések maratoni találkozóinak.

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1904. június 2. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   3 – 0   Ausztria barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Nemzetközi kupamérkőzésekSzerkesztés

Vezetett kupadöntők száma: 1

Osztrák labdarúgókupaSzerkesztés

Az osztrák kupát kiíró bizottság felkérésére az egyik elődöntő mérkőzést vezethette.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1901. november 4 Kijelölt pálya, Bécs egyik elődöntő Vienna CricketWiener AC 4 – 2

SportvezetőkéntSzerkesztés

A sportág fejlődését elősegítő egyik aktivista, aki javasolta, hogy a klubok szövetségbe egyesüljenek. Az 1901. január 19-én a szavazáson a Ferencvárosi TC-t Kárpáti Béla társaságában képviselte. A megalakult Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) első elnökségének főtitkára (1901–1902). Kidolgozta az MLSZ első szabályzatát. Összeírták a bírókat, akiket előbb az MLSZ tanácsa, majd Intézőbizottsága a küldött.1903-ban az első Bírói Bizottság tagja. Az első bíróvizsga időpontja 1901. augusztus 10.

Gillemot Ferenc az MLSZ első alelnöke 1901. február 17-én az induló első bajnokság előtt egy nappal, február 16-án mutatta be a játékszabályokat. A szabályokat a Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) futballsportosztálya dolgozta ki az angol futball szövetség által kiadott Referees Chart alapján. Az MLSZ tanácsa a kidolgozott szabályokat elfogadva, stiláris változtatásokra visszaadta a kijelölt bizottságnak – tagjai Gillemot Ferenc, Horváth Ferenc, Füzeséry Árpád, Bartos Károly – voltak.

ÍrásaiSzerkesztés

  • A modern hazai sportújságírás egyik úttörője. Írásai 1903-tól folyamatosan jelentek meg, a Sport-Világban, a Nemzeti Sportban. 1910-től előbb társszerkesztője, majd szerkesztője a Sport-Világnak
  • 1926-ban megjelent A professzionizmus bevezetése feltételeire és módozataira nézve a magyar labdarúgó érdekeltségek között létrejött megállapodások - munkája.

Szakmai sikerekSzerkesztés

1910 végén az MLSZ tízéves. A jubileumi díszközgyűlésen Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferencnek a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott.

ForrásokSzerkesztés

  • Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179  
  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • (1969) „újságcikk”. Játékvezető 1969. X. évfolyam.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés