Pallavicini György

politikus

Őrgróf Pallavicini György, Pallavicini György Mária Arthúr József Ede István Gusztáv Károly[3] (Budapest, 1881. december 5. – Budapest, 1946. január 4.)[4] magyar nagybirtokos, legitimista politikus, az Aranygyapjas rend lovagja, királyi kamarás, tartalékos huszárkapitány.[5]

Pallavicini György
Pallavicini György őrgróf.jpg
Született 1881. december 5.[1]
Budapest
Elhunyt 1946. január 4. (64 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Andrássy Borbála (1911. január 30. – )[2]
Gyermekei Pálinkás-Pallavicini Antal
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Pallavicini György témájú médiaállományokat.

ÉletpályaSzerkesztés

Az ősrégi főnemesi származású őrgróf Pallavicini család sarja. Apja, őrgróf Pallavicini Ede (18451914) közgazdász és politikus, a főrendi ház tagja, anyja, székhelyi Majláth Etelka (18531936) csillagkeresztes és palotahölgy volt. Apai nagyszülei őrgróf Pallavicini Arthur (18101872), császár és királyi aranykulcsos, a 7. huszárezred kapitánya, és gróf Spaur Teréz (1818-1902) csillagkeresztes hölgy voltak.[6] Anyai nagyszülei gróf székhelyi Mailáth György (18181883) országbíró, és báró Stephanie Hilleprand von Prandau (18321914) voltak.

1906-tól 1918-ig, majd 1920-tól 1926-ig, végül 1931-től 1935-ig országgyűlési képviselő volt. Az Esterházy-kormányban miniszterelnökségi államtitkár volt. Először az Országos Alkotmánypárt programjával jutott be a parlamentbe. Pártja átalakulásakor (ami egyben megszűnését is jelentette) nem követte párttársait a Nemzeti Munkapártba, pártonkívüliként politizált tovább. A Tanácsköztársaság idején Bécsben tagja volt az ellenforradalmi Antibolsevista Comiténak.

A kommün bukása után dunántúli főkormánybiztos lett. Később a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjához, majd ebből kiválva, 1922 elején az Andrássy-Friedrich-féle párthoz (Keresztény Nemzeti Párt) csatlakozott. Végül azt is otthagyta, és utolsó parlamenti ciklusát pártonkívüliként töltötte. A frankhamisítási botrány perében tett tanúvallomásában élesen támadta a Bethlen-kormányt, ami egyfelől nagy feltűnést keltett, másfelől pedig magára vonta a hatóságok rosszindulatát. Ennek következtében az 1926-os választásokon alulmaradt, és legközelebb csak 1931-ben jutott be ismét (és utoljára) a parlamentbe a dombóvári körzetben az Egységes Párti, akkor kereskedelmi államtitkár (később miniszterelnök) Kállay Miklóssal szemben. A két világháború közti korszakban többször támadta meg a kormányt, és a legitimista elveket védte. Belső baráti köréhez tartozott gróf Sigray Antal és dr. boldogfai Farkas Tibor politikusok.[7] A második világháború alatt Hitler-ellenes állásponton volt.

1946. január 4-én Budapesten hunyt el.[5]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1911. január 30-án kötött házasságot gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Borbála (*Budapest, 1890. január 9. –†Montréal, Kanada 1968. augusztus 18.) grófnővel; a menyasszony szülei gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Tivadar (18571905), nagybirtokos, politikus, országgyűlési képviselő, és gróf zicsi és vázsonykői Zichy Eleonóra (18671945) voltak. Pallavicini György őrgróf és Andrássy Borbála grófnő frigyéből gyermek született:

Legidősebb fiát, Györgyöt az ÁVO kihallgatásra idézte be, ahonnan a szovjet titkosszolgálat Szibériába hurcolta, ahol 1949-ben elhunyt. Antal nevű fia viszont belépett a Magyar Néphadseregbe, és a rétsági páncélosezred tisztjeként az 1956-os forradalom során kiszabadította Mindszenty József hercegprímást házi őrizetéből, amiért a forradalom leverése után kivégezték.

MLSZ elnökeSzerkesztés

1916-ban a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé választották, amiről még abban az évben lemondott. Ennek oka, hogy Schlosser Imre álamatőrségének bírósági ügye felmentéssel zárult. Tevékenységének idejére jellemző volt a szövetségi pártmozgalmak – klubok egymást közt, valamint a szövetséggel politizáltak – felerősödése. Folyamatos problémát okozott az amatőr és az álamatőrség (profi) tényszerűségének rögzítése. Bevezették a Hadi Kupa rendszerét és kibontakozott az első világháború jelentős hatása a labdarúgás fejlődésére.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. p20866.htm#i208655, 2020. augusztus 7.
  3. familysearch.org Pallavicini György keresztelési adatlapja, Budavári r. k. plébánia 78/1881. folyószám
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 74/1946. folyószáma alatt.
  5. a b familysearch.org Pallavicini György gyászjelentése
  6. familysearch.org őrgróf Pallavicini Arthurné gróf Spaur Teréz gyászjelentése
  7. Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. – 1931. március 2. Ülésnapok1931-151

ForrásokSzerkesztés