Főmenü megnyitása

Dréhr Imre

közgazdász, politikus, sporttisztviselő

Nagyszentmiklósi Dréhr Imre (Budapest, 1889. február 18.1936. február 6.) közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, magyar királyi kincstári főtanácsos, szociálpolitikus, a Jerurzsálemi Szent Sir Lovagrend nagykeresztese és középkeresztese, A Souverain Maltai Katonai Lovagrend magistralis keresztese, Veszprém város díszpolgára.[1]

Dréhr Imre
Személyes adatok
Teljes név nagyszentmiklósi Dréhr Imre
Születési dátum 1889. február 18.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1936. február 6. (46 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás Politikus
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19261930MLSZElnök

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja nagyszentmiklósi Dréhr János (18581939),[2] államtitkár, a magyar királyi állami nyomda igazgatója, édesanyja pécsujfalusi Péchy Fanny (18661942).[3] Dréhr János 1916. január 9.-én szerzett nemességet, nemesi előnevet és családi címert I. Ferenc József magyar királytól.[4]

Dréhr Imre államtudományi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen, azután banktisztviselő lett. 1921-ben a Lloyd Bank igazgatója. 1922-ben pártonkívüli programmal országgyűlési képviselővé választották, 1923-ban csatlakozott az Egységes Párthoz. 1925-ben megvált a Lloyd Bank vezetésétől. 1926-tól Vass József mellett a népjóléti és munkaügyi minisztériumban államtitkár. 1927-1931 között egységes párti országgyűlési képviselő. 1934-ben a népjóléti minisztériumban nagyméretű panamák miatt eljárás indult ellene, elítélték. A kúriai ítélet kihirdetése napján öngyilkos lett.

MLSZ elnökSzerkesztés

Az amatőr-profi kérdés becsületes megoldása érdekében a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az elnöki tisztséget ajánlotta fel (1926–1930) részére. Megalakult a profi szövetség vele párhuzamosan a profi játékvezetés. 1926-ban ünnepelte a szövetség negyedszázados fennállását. Ebben az évben 80 000 amatőr és 600 profi játékost tartott nyilván, országosan mintegy 2500 játékvezető tevékenykedett az MLSZ vezetése alatt. Sportdiplomáciai megtiszteltetés eredményeként a több nyelven kiválóan beszélő - a szövetség nemzetközi ügyeit intéző - Fischer Mórt az 1927-ben Helsinkiben tartott FIFA kongresszuson alelnökké választottak. A futballt sújtó testnevelési és vigalmi adó következtében csökkenni kezdett a labdarúgók létszáma. 1930. június 6-án és 7-én Budapesten tartja kongresszuság a FIFA. Uruguayban rendezték az I., az 1930-as labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol a futballtorna nemzetközi zsűrijébe Fischer Mórt delegálta, aki egyedül képviselte a magyar futballt az újvilágban. Az MLSZ-ben 396 amatőr és 24 profi egyesület működik közel 100 000 igazolt játékossal. A játékvezetők megközelítő száma 3200 fő.

ÍrásaiSzerkesztés

  • A munkahiány esetére szóló biztosítás (Bp., 1926);
  • Népjóléti és munkaügyi beruházások (Bp., 1929).

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. familysearch.org Dréhr Imre gyászjelentése
  2. familysearch.org Dréhr János gyászjelentése
  3. familysearch.org Dréhr Jánosné Péchy Fanny gyászjelentése
  4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 331 - 332. oldal