Wikipédia

A labdarúgó-világbajnokságok rendezői

Wikimédia-listaszócikk
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk a labdarúgó-világbajnokságok rendezőit, és azok kiválasztását sorolja fel.

A kezdetekkor a világbajnokságok helyszínének kiválasztása rendkívül vitatott volt, mert a hajóút Európa és Dél-Amerika (akkoriban, és máig is a két legerősebb kontinens) között három hétig is eltarthatott. Amiatt, hogy az első labdarúgó-világbajnokságot 1930-ban Uruguayban rendezték, a viadalra csak négy európai ország kerete utazott el. A következő kettő tornát Európában rendezték. Ezért 1938-ban Argentína és Uruguay is bojkottálta a részvételt. A II. világháború után, a további bojkottok elkerülése érdekében a FIFA elhatározta, hogy a tornát felváltva rendezheti európai és amerikai ország. Ez a rendszer egészen 2002-ig kitartott. Napjainkban már a FIFA Végrehajtó Bizottsága szavaz a helyszín kiválasztásáról.

A szavazások eredményeiSzerkesztés

1930-as labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

Pályázók:

Mielőtt a FIFA Kongresszusa szavazhatott volna a legelső világbajnokság helyszínéről, visszalépések sorozata vezetett Uruguay kiválasztásához. Hollandia és Magyarország visszalépett, ezt követte Svédország visszalépése Olaszország javára, végül ők is és a spanyolok is visszaléptek Uruguay javára. A kongresszus 1929. május 18-án ült össze Barcelonában, és szavazás nélkül elfogadták Uruguay pályázatát.

Végeredmény:

  1.   Uruguay
  2.   Olaszország visszalépett Uruguay javára
  3.   Spanyolország visszalépett Uruguay javára
  4.   Svédország visszalépett Olaszország javára
  5.   Hollandia
  6.   Magyarország

1934-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

Pályázók:

Svédország visszalépett a szavazás előtt, ezért a rendezési jogot Olaszország kapta meg.

Végeredmény:

  1.   Olaszország
  2.   Svédország

1938-as labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

Pályázók:

Mivel egy nemzet sem lépett vissza, a FIFA Kongresszusa 1936. augusztus 13-án Berlinben szavazást tartott. Franciaország megválasztása csak egy fordulót igényelt, mert a szavazatok több, mint a felét megkapta.

Végeredmény:

  1.   Franciaország, 19 szavazat
  2.   Argentína, 4 szavazat
  3.   Németország, 0 szavazat

1942-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

Pályázók:

A második világháború kitörése miatt, az 1942-es és az 1946-os labdarúgó-világbajnokság elmaradt.

1950-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

Pályázó:

Brazília hivatalosan pályázott az 1942-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepére, de a második világháború kitörése miatt elmaradt a torna. Az 1950-es megmérettetés eredetileg 1949-re volt ütemezve, de miután Brazíliát 1946. július 26-án a FIFA Luxembourgban tartott kongresszusán megválasztották rendezőnek, a világbajnokság is új időpontot kapott.

Végeredmény:

  1.   Brazília

1954-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

Pályázó:

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepéről 1946. július 26-án döntöttek, ugyanazon a napon, amikor Brazíliát jelölték ki az 1950-es mundial házigazdájának. Ez a világbajnokság is tolódott egy évvel, mivel az eredeti időpontot 1953-at 1954-re módosították.

Végeredmény:

  1.   Svájc

1958-as labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

Pályázó:

Bár Argentína, Chile és Mexikó is mutatott érdeklődést a torna megrendezésére, végül ismét komolyabb érdeklődés nélkül zajlott a rendező kiválasztása, így a FIFA 1950. június 23-án Rio de Janeiróban tartott kongresszusa az egyetlen hivatalos pályázó Svédország nevezését hagyta jóvá.

Végeredmény:

  1.   Svédország

1962-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1966-os labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1970-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1974-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1978-as labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1982-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1986-os labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1990-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1994-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

1998-as labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

2002-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

2006-os labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

A házigazda kiválasztására a Zürichben, 2000. július 7-én megtartott szavazáson került sor. A szavazáson négy pályázó közül lehetett választani, miután Brazília három nappal korábban visszavonta jelentkezését. A négy megmaradt nemzet Németország, Dél-Afrika, Anglia és Marokkó volt.[1]

A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2 3
  Németország 10 11 12
  Dél-afrikai Köztársaság 6 11 11
  Anglia 5 2 –
  Marokkó 2 – –
  Brazília visszalépett
Összes 23 24 23

2010-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1
  Dél-afrikai Köztársaság 14
  Marokkó 10
  Egyiptom 00
  Líbia kizárták
  Tunézia visszalépett

Afrika a FIFA rotációs rendszerének köszönhetően kapta meg a torna rendezésének jogát, melynek értelmében a FIFA kijelölt egy kontinenst, mely megrendezheti a viadalt. Öt afrikai ország jelezte, hogy megrendezné a világbajnokságot:

Miután a FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ebben az esetben nem járul hozzá, hogy két ország rendezze a tornát, Tunézia visszalépett. Ezután a bizottság Líbia egyedül beadott pályázatát nem fogadta el.

A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be, 2004. május 15-én, Zürich-ben. A Dél-afrikai Köztársaság pályázata már az első fordulóban megkapta a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2010-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[2]

2014-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

A rendezésre a FIFA rotációs elve szerint csak dél-amerikai ország pályázhatott. A rendezés jogát az egyedül pályázó Brazília nyerte el.[3]

2018-as labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2
  Oroszország 9 13
  Spanyolország–  Portugália 7 7
  Belgium–  Hollandia 4 2
  Anglia 2 –

A 2018-as vb-re Anglia, Oroszország, valamint közösen Belgium és Hollandia, illetve Spanyolország Portugáliával kandidált.[4] A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. A négy pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Ororszország pályázata a második fordulóban szerezte meg a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[5][6]

2022-es labdarúgó-világbajnokságSzerkesztés

A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2 3 4
  Katar 11 10 11 14
  Egyesült Államok 3 5 6 8
  Dél-Korea 4 5 5 –
  Japán 3 2 – –
  Ausztrália 1 – – –

A 2022-es vb-re öten, az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Katar adta be pályázatát.[4]

A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Az öt pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Katar pályázata a legutolsó, negyedik fordulóban nyert az amerikai pályázattal szemben, ezzel elnyerte a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[6][7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ „Németországban rendezik a 2006-os vb-t”, Origo, 2000. július 6. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) 
  2. ↑ „Dél-Afrika rendezheti a 2010-es futballvébét”, origo.hu, 2004. május 15. (Hozzáférés ideje: 2009. október 23.) 
  3. ↑ „Brazília rendezi a 2014-es foci-vb-t”, sportgeza.hu, 2007. október 30. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) 
  4. ↑ a b „Biztos, hogy nem Európában lesz a 2022-es focivébé”, Origo, 2010. október 22. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) 
  5. ↑ „Vb 2018: teljes K. O. az angoloknak, szerény 2 szavazatot kaptak”, nemzetisport.hu, 2010. december 2. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) 
  6. ↑ a b „Zürich a figyelem középpontjában - döntés a 2018-as és 2022-es foci vb-ről”, nemzetisport.hu, 2010. december 2. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) 
  7. ↑ „Brazília után Oroszország és Katar lesz a foci-vb házigazdája”, Origo, 2010. december 2. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) 

További információkSzerkesztés

  Ez a labdarúgással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_labdarúgó-világbajnokságok_rendezői&oldid=24038164”