Wikipédia

A labdarúgó-világbajnokságok rendezői

Wikimédia-listaszócikk
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 26.

Ez a szócikk a labdarúgó-világbajnokságok rendezőit, és azok kiválasztását sorolja fel.

A világbajnokságok rendezői

A kezdetekkor a világbajnokságok helyszínének kiválasztása rendkívül vitatott volt, mert a hajóút Európa és Dél-Amerika (akkoriban, és máig is a két legerősebb kontinens) között három hétig is eltarthatott. Amiatt, hogy az első labdarúgó-világbajnokságot 1930-ban Uruguayban rendezték, a viadalra csak négy európai ország kerete utazott el.[1] A következő két tornát Európában rendezték. Ezért 1938-ban Argentína és Uruguay is bojkottálta a részvételt.[2] A II. világháború után, a további bojkottok elkerülése érdekében a FIFA elhatározta, hogy a tornát felváltva rendezheti európai és amerikai ország. Ez a rendszer egészen 2002-ig kitartott. Napjainkban az esetek túlnyomó többségében már a FIFA Végrehajtó Bizottsága szavaz a helyszín kiválasztásáról. A rendezőkről általában hét évvel a torna előtt döntenek, bár megesik, hogy egyszerre kettőt jelentenek be (például a 2018-as és a 2022-es világbajnokságot 2010-ben).

Csak Mexikó, Olaszország, Németország (vagy Nyugat-Németország) és Brazília rendezte legalább kétszer a tornát. A mexikóvárosi Estadio Azteca és a Rio de Janeiro-i Maracanã a két stadion, ahol két döntőt is tartottak. A 2002-es volt az első és 2023-ig az egyetlen torna, amit több, mint egy ország rendezett, Japán és Dél-Korea, bár a 2026-os (Egyesült Államok, Kanada, Mexikó) és a 2030-as világbajnokságot (Spanyolország, Portugália, Marokkó, Argentína, Uruguay és Paraguay) is legalább három ország fogja tartani. 2026-ban Mexikó lesz az első ország, ami háromszor rendezte meg a tornát, míg az Estadio Azteca lehetne az első stadion, ahol három döntőt rendeztek meg.

Az országok, amik világbajnokságot rendeztek és abban az évben meg is nyerték: Uruguay (1930), Olaszország (1934), Anglia (1966), Nyugat-Németország (1974), Argentína (1978) és Franciaország (1998).

A szavazások eredményei

szerkesztés

1930-as labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1930-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Mielőtt a FIFA Kongresszusa szavazhatott volna a legelső világbajnokság helyszínéről, visszalépések sorozata vezetett Uruguay kiválasztásához. Hollandia és Magyarország visszalépett, ezt követte Svédország visszalépése Olaszország javára, végül ők is és a spanyolok is visszaléptek Uruguay javára. A kongresszus 1929. május 18-án ült össze Barcelonában, és szavazás nélkül elfogadták Uruguay pályázatát.[3]

Végeredmény:

  1.   Uruguay
  2.   Olaszország visszalépett Uruguay javára
  3.   Spanyolország visszalépett Uruguay javára
  4.   Svédország visszalépett Olaszország javára
  5.   Hollandia visszalépett
  6.   Magyarország visszalépett

1934-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1934-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Svédország visszalépett a szavazás előtt, ezért a rendezési jogot Olaszország kapta meg. A döntést 1932. május 14-én ratifikálták a zürichi kongresszuson.[3]

Végeredmény:

  1.   Olaszország
  2.   Svédország visszalépettt

1938-as labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1938-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Mivel egy nemzet sem lépett vissza, a FIFA Kongresszusa 1936. augusztus 13-án Berlinben szavazást tartott. Franciaország megválasztása csak egy fordulót igényelt, mert a szavazatok több, mint a felét megkapta.[3]

Végeredmény:

  1.   Franciaország, 19 szavazat
  2.   Argentína, 4 szavazat
  3.   Németország, 0 szavazat

1942-es és 1946-os labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés

Pályázók:

A második világháború kitörése miatt, az 1942-es és az 1946-os labdarúgó-világbajnokság elmaradt, az utóbbira pályázatot se írtak ki.[3]

1950-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1950-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázó:

Brazília hivatalosan pályázott az 1942-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepére, de a második világháború kitörése miatt elmaradt a torna. Az 1950-es megmérettetés eredetileg 1949-re volt ütemezve, de miután Brazíliát 1946. július 26-án a FIFA Luxembourgban tartott kongresszusán megválasztották rendezőnek, a világbajnokság is új időpontot kapott.[3]

Végeredmény:

  1.   Brazília

1954-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1954-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázó:

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepéről 1946. július 26-án döntöttek, ugyanazon a napon, amikor Brazíliát jelölték ki az 1950-es házigazdának. Ez a világbajnokság is tolódott egy évvel, mivel az eredeti időpontot 1953-at 1954-re módosították.[3]

Végeredmény:

  1.   Svájc

1958-as labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1958-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázó:

Bár Argentína, Chile és Mexikó is mutatott érdeklődést a torna megrendezésére, végül ismét komolyabb érdeklődés nélkül zajlott a rendező kiválasztása, így a FIFA 1950. június 23-án Rio de Janeiróban tartott kongresszusa az egyetlen hivatalos pályázó Svédország nevezését hagyta jóvá.[3]

Végeredmény:

  1.   Svédország

1962-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1962-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Nyugat-Németország visszalépett a szavazás előtt, Chile egy forduló alatt legyőzte Argentínát.[3]

Végeredmény:

  1.   Chile, 31 szavazat
  2.   Argentína, 12 szavazat
  3.   Nyugat-Németország visszalépett

1966-os labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1966-os labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Spanyolország visszalépett a római kongresszus előtt, Angliát egy forduló után kiválasztották.[3]

Végeredmény:

  1.   Anglia, 34 szavazat
  2.   Nyugat-Németország, 27 szavazat
  3.   Spanyolország visszalépett

1970-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1970-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

A FIFA kongresszust Tokióban rendezték, ahol Mexikó lett a győztes, egy forduló után.[3]

Végeredmény:

  1.   Mexikó, 56 szavazat
  2.   Argentína, 32 szavazat
  3.   Kolumbia visszalépett
  4.   Japán visszalépett
  5.   Peru visszalépett

1974-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1974-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]

Végeredmény:

  1.   Nyugat-Németország
  2.   Spanyolország visszalépett, hogy 1982-ben rendezzen tornát
  3.   Olaszország visszalépett
  4.   Hollandia visszalépett

1978-as labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság

Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]

Végeredmény:

  1.   Argentína
  2.   Kolumbia visszalépett
  3.   Irán visszalépett
  4.   Mexikó visszalépett, mivel 1970-ben rendezett világbajnokságot

1982-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1982-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]

  1.   Spanyolország
  2.   Nyugat-Németország visszalépett, mivel 1974-ben Spanyolország visszalépett az ország javára
  3.   Olaszország visszalépett

1986-os labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1986-os labdarúgó-világbajnokság

Az 1986-os világbajnokság rendezési jogát Kolumbia nyerte el, de később pénzügyi problémák miatt visszaléptek, így a FIFA 1982-ben újabb pályázatot írt ki. Mexikó, először a pályázatok történetében, megkapta a FIFA Tanács egyöntetű támogatását.[3]

Első szavazás:

  1.   Kolumbia

Második szavazás:

  1.   Mexikó, egyöntetű támogatás
  2.   Kanada, 0 szavazat
  3.   Egyesült Államok, 0 szavazat

1990-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1990-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Olaszország és a Szovjetunió kivételével minden pályázó visszalépett a szavazás előtt, mikor pedig Olaszország nyert, 11 szavazatot kapva.[3]

Végeredmény:

  1.   Olaszország, 11 szavazat
  2.   Szovjetunió, 5 szavazat
  3.   Ausztria visszalépett
  4.   Anglia visszalépett
  5.   Franciaország visszalépett
  6.   Görögország visszalépett
  7.   Irán visszalépett
  8.   Nyugat-Németország visszalépett
  9.   Jugoszlávia visszalépett

1994-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1994-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Annak ellenére, hogy három pályázat közül kellett választaniuk, csak egy körre volt szüksége a FIFA Tanácsnak.[3]

Végeredmény:

1998-as labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 1998-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Sorozatban negyedjére is Zürichben hirdették ki a győztest, ezúttal Franciaország előzte meg Marokkót.[3]

Végeredmény:

  1.   Franciaország, 12 szavazat
  2.   Marokkó, 7 szavazat
  3.   Anglia visszalépett
  4.   Németország visszalépett
  5.   Svájc visszalépett

2002-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 2002-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

A zürichi konferencián Japán és Dél-Korea közös pályázata diadalmaskodott, Mexikó felett. A két győztes ország nem sokkal a szavazás előtt döntött úgy, hogy egyesítik pályázataikat. A két ország közötti távolság és egyéb rendezési problémák miatt a FIFA úgy döntött, soha többet nem fogja megengedni, hogy több, mint egy ország rendezze a tornát.[4][5] Ezt a szabály a 2026-os tornáig volt életben.

Végeredmény:

  1.   Dél-Korea/  Japán, győztes
  2.   Mexikó

2006-os labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 2006-os labdarúgó-világbajnokság

A házigazda kiválasztására a Zürichben, 2000. július 7-én megtartott szavazáson került sor. A szavazáson négy pályázó közül lehetett választani, miután Brazília három nappal korábban visszavonta jelentkezését. A négy megmaradt nemzet Németország, Dél-Afrika, Anglia és Marokkó volt.[6]

A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2 3
  Németország 10 11 12
  Dél-afrikai Köztársaság 6 11 11
  Anglia 5 2 –
  Marokkó 2 – –
  Brazília visszalépett
Összes 23 24 23

2010-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1
  Dél-afrikai Köztársaság 14
  Marokkó 10
  Egyiptom 00
  Líbia visszalépett
  Tunézia visszalépett
 Bővebben: 2010-es labdarúgó-világbajnokság

Afrika a FIFA rotációs rendszerének köszönhetően kapta meg a torna rendezésének jogát, melynek értelmében a FIFA kijelölt egy kontinenst, mely megrendezheti a viadalt. Öt afrikai ország jelezte, hogy megrendezné a világbajnokságot:

Miután a FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ebben az esetben nem járul hozzá, hogy két ország rendezze a tornát, Tunézia visszalépett. Ezután a bizottság Líbia egyedül beadott pályázatát nem fogadta el.

A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be, 2004. május 15-én, Zürich-ben. A Dél-afrikai Köztársaság pályázata már az első fordulóban megkapta a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2010-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[7]

2014-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 2014-es labdarúgó-világbajnokság

A rendezésre a FIFA rotációs elve szerint csak dél-amerikai ország pályázhatott. A rendezés jogát az egyedül pályázó Brazília nyerte el.[8]

2018-as labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2
  Oroszország 9 13
  Spanyolország–  Portugália 7 7
  Belgium–  Hollandia 4 2
  Anglia 2 –
 Bővebben: 2018-as labdarúgó-világbajnokság

A 2018-as vb-re Anglia, Oroszország, valamint közösen Belgium és Hollandia, illetve Spanyolország Portugáliával kandidált.[9] A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. A négy pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Oroszország pályázata a második fordulóban szerezte meg a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[10][11]

2022-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2 3 4
  Katar 11 10 11 14
  Egyesült Államok 3 5 6 8
  Dél-Korea 4 5 5 –
  Japán 3 2 – –
  Ausztrália 1 – – –
 Bővebben: 2022-es labdarúgó-világbajnokság

A 2022-es vb-re öten, az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Katar adta be pályázatát.[9]

A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Az öt pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Katar pályázata a legutolsó, negyedik fordulóban nyert az amerikai pályázattal szemben, ezzel elnyerte a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[11][12]

2026-os labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
Pályázat Forduló
1.
  Kanada,   Mexikó és az   Egyesült Államok 134
  Marokkó 70
Összesen 210
 Bővebben: 2026-os labdarúgó-világbajnokság

A FIFA szabályai alapján európai vagy ázsiai ország nem rendezhette ezt a világbajnokságot.[13][14] A pályázási procedúra 2015-ben kezdődött volna meg, a győztest pedig a 2017. májusi, Kuala Lumpur városában rendezett kongresszuson hirdették volna ki.[15] A FIFA ezt követően bejelentette, hogy elhalasztják a pályázatok begyűjtését, csak 2020-ban fogják kiválasztani a házigazdát.[16]

2017 áprilisában jelentette be Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok pályázatát, amit augusztusban Marokkó követett.

A házigazda kilétét 2018. június 13-án jelentették be, Moszkvában.[17] A Kanada–Mexikó–Egyesült Államok pályázat diadalmaskodott, 134 szavazatot kapva, Marokkó 70-jéhez képest. Ez az első világbajnokság, amit három ország rendez, míg Mexikó az első, ami három különböző tornán is betöltötte a szerepet. Kanada lett az ötödik ország, ami a férfi és női világbajnokságot is megrendezte. Az Egyesült Államok pedig az első, ami a női és férfi tornának is kétszer adott otthont.[17]

2030-as labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 2030-as labdarúgó-világbajnokság

A világbajnokság házigazdájáról a FIFA Tanács döntött és egyöntetűen a Spanyolország–Portugália–Marokkó pályázat mellett voksoltak, míg az Argentína–Uruguay–Paraguay pályázatnak egy-egy centenáriumi mérkőzés megrendezési jogát ítélték oda.[18] Ez a hat országos pályázat volt az egyetlen, ami eljutott a végső szakaszba.

Marokkó eredetileg egyedül pályázott,[19] míg Spanyolország és Portugália Ukrajnával együtt indult, de a Kelet-Európai ország végül nem kapott helyet a végső tervezetben.[20] Indult még ezek mellett az Egyesült Királyság, eleinte egyedül, majd Írországgal, de visszaléptek a 2028-as Európa-bajnokság érdekében.[21] Ehhez hasonlóan közösen indult Románia, Görögország, Bulgária és Szerbia,[22] illetve Egyiptom, Görögország és Szaúd-Arábia is, de egyik pályázat se jutott el a szavazásig.[23]

Pályázók:

Végeredmény:

Pályázat Forduló
1.
  Spanyolország,   Portugália,   Marokkó,   Uruguay,   Argentína és   Paraguay 37
Nem szavazott 0
Összesen 37

2034-es labdarúgó-világbajnokság

szerkesztés
 Bővebben: 2034-es labdarúgó-világbajnokság

A 2034-es világbajnokságra 2023 októberében kezdett el pályázatokat fogadni a FIFA.[26][27] Csak Szaúd-Arábia jelezte indulási szándékát és bejelentése után pár nappal több, mint száz FIFA-tag fejezte ki támogatását a szaúdi pályázat mellett, így könnyen megnyerte a rendezési jogot.[28][29][30] Bár Ausztrália is szóba esett, mint házigazda, 25 napot kaptak a FIFA-tól októberben, érdekeltségük bejelentésére és egyik valószínű házigazda partnerük, Indonézia is kifejezte, hogy Szaúd-Arábiát támogatja.[29][31]

Végeredmény:

  1.   Szaúd-Arábia[32]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ „Uruguay 1930”, 2002. április 11.. [2003. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  2. ↑ 1938 FIFA World Cup France™ (angol nyelven). www.fifa.com. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q FIFA World Cup™ host announcement decision. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  4. ↑ FIFA.com - Host nation of 2010 FIFA World Cup™ - South Africa. web.archive.org, 2009. november 12. [2009. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  5. ↑ World Cup 2018 News & Update - Soccerfield24 |. web.archive.org, 2014. augusztus 19. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  6. ↑ „Németországban rendezik a 2006-os vb-t”, Origo, 2000. július 6. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  7. ↑ „Dél-Afrika rendezheti a 2010-es futballvébét”, origo.hu, 2004. május 15. (Hozzáférés: 2009. október 23.) 
  8. ↑ „Brazília rendezi a 2014-es foci-vb-t”, sportgeza.hu, 2007. október 30. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  9. ↑ a b „Biztos, hogy nem Európában lesz a 2022-es focivébé”, Origo, 2010. október 22. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  10. ↑ „Vb 2018: teljes K. O. az angoloknak, szerény 2 szavazatot kaptak”, nemzetisport.hu, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  11. ↑ a b „Zürich a figyelem középpontjában - döntés a 2018-as és 2022-es foci vb-ről”, nemzetisport.hu, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  12. ↑ „Brazília után Oroszország és Katar lesz a foci-vb házigazdája”, Origo, 2010. december 2.. [2010. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  13. ↑ FIFA blocks Europe from hosting 2026 World Cup, lifting Canada's chances. CBC. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  14. ↑ Gastelum, Andrew: CONCACAF president is pushing hard to land 2026 World Cup (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  15. ↑ FIFA defers decision on continental rotation for WCup bids - Yahoo News. web.archive.org, 2016. március 5. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  16. ↑ FIFA Council agrees on four-phase bidding process for 2026 FIFA World Cup - FIFA.com. web.archive.org, 2016. május 10. [2016. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  17. ↑ a b „Canada, US & Mexico to host 2026 World Cup”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  18. ↑ FIFA Council takes key decisions on FIFA World Cup™ editions in 2030 and 2034 (angol nyelven). www.fifa.com. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  19. ↑ „King orders Morocco 2030 World Cup bid”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  20. ↑ Garrick, Omar: Ukraine joins Spain and Portugal bid to host 2030 World Cup (angol nyelven). The Athletic. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  21. ↑ a b „FAI joins 2030 World Cup bid talks”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 10.) (brit angol nyelvű) 
  22. ↑ a b Bulgaria, Serbia, Greece and Romania with joint bid to host UEFA Euro 2028 (angol nyelven). bnr.bg. (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.)
  23. ↑ a b Herald, The Greek: Greece, Saudi Arabia and Egypt to withdraw 2030 World Cup bid (ausztrál angol nyelven). Greek Herald, 2023. június 21. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
  24. ↑ Vb 2030: Paraguay csatlakozott Argentínához és Uruguayhoz. nemzetisport.hu, 2017. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. augusztus 31.)
  25. ↑ Sterling, Kevin Dotson,Wayne: Morocco joins Portugal and Spain in transcontinental bid to host 2030 World Cup (angol nyelven). CNN, 2023. március 15. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
  26. ↑ „2030 World Cup to be held across three continents”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  27. ↑ FIFA Council takes key decisions on FIFA World Cup™ editions in 2030 and 2034 (angol nyelven). www.fifa.com. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  28. ↑ Saudi Arabian Football Federation submits official letter of intent to bid for 2034 FIFA World Cup™ - Saudi Arabian Football Federation (arab nyelven). www.saff.com.sa. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  29. ↑ a b „Indonesia backs Saudi Arabia's bid for 2034 World Cup”, Reuters, 2023. október 18. (Hozzáférés: 2023. október 18.) (angol nyelvű) 
  30. ↑ Football Associations of Central Asia express their full support for Saudi Arabia’s Bid to Host FIFA World Cup 2034 — CENTRAL ASIAN FOOTBALL ASSOCIATION [CAFA] (ru-RU nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  31. ↑ Snape, Jack. „Australia given 25-day deadline to challenge Saudi Arabia’s 2034 World Cup bid”, The Guardian, 2023. október 5. (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  32. ↑ Saudi Arabia switches FIFA World Cup bid from 2030 to 2034. www.insidethegames.biz, 2023. szeptember 1. (Hozzáférés: 2023. október 18.)

További információk

szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_labdarúgó-világbajnokságok_rendezői&oldid=27545006”