Főmenü megnyitása

Ábrai Zsigmond (Budapest, 1893. december 10. – Budapest, 1984. május 27.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, sportvezető, szakíró.

Ábrai Zsigmond dr.
Személyes adatok
Teljes név Ábrai Zsigmond dr.
Születési dátum 1893. december 10.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1984. május 27. (90 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás sportvezető
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19241928NB Ijátékvezető

PályafutásaSzerkesztés

LabdarúgókéntSzerkesztés

A pénzintézeti altisztek futballcsapatában, majd az NSC és a 33 FC (harminchárom fő alakította) játékosaként rúgta a labdát.

Nemzeti játékvezetésSzerkesztés

Játékvezetésből 1911-ben Budapesten, a Bíró Bizottság közreműködésével Szüsz Hogó elnök előtt vizsgázott. Vizsgázott játékvezetőként Nyilatkozatot tett. Futballbíróvá váló minősítésem esetén alávetem magam a Bírótestület és az MLSZ szabályainak, pontosan teljesítem mindazon kötelezettségeket, melyeket a szabályok előírnak, a mérkőzéseken mindenkor a legjobb tudásom szerint, igazságosan, minden klubszemponton, rokon- és ellenszenven felülkerekedve fogok bíráskodni." Ehhez a vállaláshoz következetesen hű maradt. Az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Magyar Futballbírák Testülete (BT) minősítésével NB II-es, 1924-től III. fokú besorolással NB I-es bíró. 1926–1934 között a professzionista mérkőzések vezetésére is jogosult volt. A nemzeti játékvezetéstől 1928-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 8.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1924. október 26. Hungária krt. Stadion, Budapest első NB I-es mérkőzése Nemzeti SCMTK 2 – 1 8000
1928. szeptember 9. Hungária krt. Stadion, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése HungáriaBástya SC 1 – 1 6400

Nemzetközi játékvezetésSzerkesztés

A Magyar Labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1926-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti mérkőzésen és klubtalálkozón működött mint játékvezető, vagy működő társának partbíróként segített. Ebben a korban a meghívott (nemzeti JB által küldött) partbírók még nem tartoztak a FIFA JB keretébe. Vezette a Budapest – (I)Sztanbul (török) mérkőzést. A nemzetközi játékvezetéstől 1928-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 0.

A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései (1902–1929)Szerkesztés

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Játékvezető Eredmény Nézők száma
1927. szeptember 5. Üllői úti Stadion, Budapest csoportmérkőzés MagyarországAusztria Albert Prince-Cox 5 – 3 38 000

SportvezetőkéntSzerkesztés

Az első világháborúban orosz hadifogságba került, ahol megszervezte a labdarúgást! A Colombesi (francia) stadion mikrofonja előtt közvetítette a PárizsBudapest mérkőzést. A legnagyobb budai atlétikai egyesületének volt miniszteri biztosa.

A fogságból hazakerülve 1917-ben tagja lett a Magyar Futballbírák Testületének (BT). A játékvezetőket irányító szervezetnek, az országos és budapesti alosztály elnökségének tagja, 1922-től főtitkára, 1945–1950 között elnöke, az MLSZ tagja. Az Országos Játékvezető Testület (OJT) országos vezetőségének elnöke (1956). Az első Nemzetközi Sportbizottság tagja. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1948 áprilisától 1951-ig Sebes Gusztáv mellett társelnök volt,[1] majd különböző feladatkörökben tevékenykedett. Tagja volt a TOTO intézőbizottságának is. 1956. november 1-jén megalakult az OTSB forradalmi bizottmánya. Az ügyeket a 15 tagú bizottmányból a következő ötös intézőbizottság intézte: dr. Ábrai Zsigmond, Tóth István, Hornyák Endre, dr. Szörényi Lóránd, dr. Tátrai István. 1959-ben megalapította a Játékvezető című szaklapot, amely, 1975-től a Labdarúgás című folyóirat mellékleteként 1996-ig jelent meg.

ÍrásaiSzerkesztés

A játékvezetéssel kapcsolatban sok publikációja jelent meg, szabálykönyvek, értekezések.

  • A magyar futballbírák könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete
  • Dr. Földessy JánosBarna Béla – Dr. Ábrai Zsigmond: A labdarúgó játék szabályai – 1946. A Magyar Labdarúgó Játékvezetők testületének hivatalos szabálykönyve
  • Dr. Ábrai Zsigmond – Tabák Endre: A labdarúgó játékvezetés iskolája – 1948. Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete

Szakmai sikerekSzerkesztés

  • Az angol Albert Prince-Cox játékvezetőtől - az osztrák-magyar mérkőzés után - a szigetország Játékvezető Testület tagságát jelentő díszjelvényt, az (I)Sztanbul török válogatott sportvezetőitől pedig a török félhold arany jelvényt kapta emlékül.
  • Az Országos Tanács 1923-ban 25 éves játékvezetői szolgálatának elismeréseként aranyjelvény kitüntetésben és arany oklevél elismerésben részesítette.
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1947)[2]
  • 1984-ben Szlávik András a Játékvezető Bizottság (JB) elnöke a Játékvezető című lap szerkesztésében - 1959-ben jelent meg az első szám - 25 éven keresztül végzett munkáért tárgyjutalomba részesítette.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kinevezték a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségét. Népsport, IV. évf. (1948. ápr. 9.)
  2. Kitüntették a magyar labdarúgás vezetőit. Népsport, III. évf. 144. sz. (1947. júl. 26.) 1. o.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés