Főmenü megnyitása

Adler Károly (építész)

magyar építész

Adler Károly, később Adorján Károly (Pest, 1849. augusztus 18. (keresztelés dátuma)[1]Miskolc, 1905. október 16.)[2] építész, Miskolc városi főmérnöke, több ismert miskolci épület tervezője.

Adler Károly
Született Adler Károly Ignác
1849. augusztus 18.
Pest
Elhunyt 1905. október 16. (56 évesen)
Miskolc
Nemzetisége magyar
Házastársa Pietsch Mária
Foglalkozása építész

ÉletútjaSzerkesztés

Pesten született Adler Károly gőzmalomtulajdonos és Krausz Alojzia fiaként. Felsőfokú tanulmányait Budán, a Királyi József Műegyetemen végezte. 1872-ben végzett, és ezután először az Andrássy úti mérnöki hivatalban, majd a központi Fővárosi Mérnöki Hivatalban dolgozott. 1880-ban, sikerrel pályázta meg Miskolc főmérnöki állását. A hatalmas károkat okozó nagy miskolci árvíz csak két éve történt, ezért elkerülhetetlen volt a Szinva szabályozása. Ezt 1881-ben az ő tervei és felügyelete mellett végezték el. 1884-ben felmérte települést, és elkészítette Miskolc térképét. Számos középületet tervezett a város számára, például az Erzsébet Közkórház épületegyüttesét, az Erzsébet fürdőt, a Korona szállót, a városi közvágóhidat, a Rudolf laktanyát, a református gimnáziumot. Más városok számára is tervezett laktanyákat: „a fehérvári, losonci, marosvásárhelyi, munkácsi katona laktanyák … tervezetét készíté”.[3] 1894-ben Lippay Bélával együtt elkészítette az árvíz utáni első városrendezési tervet. Az 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre megjelentetett kiadványában összefoglalta addigi munkásságát, megvalósult középületeinek alap- és homlokzati rajzaival.

1896 után már nem tervezett középületet, de magánépületeket igen, azonban erről maga nem készített kimutatást, egyéb forrás sem ismert róluk. Családjával a Kazinczy utca 16. (1902-től 18.) szám alatti, 1884-ben tervezett házában élt. Adler 1903-ban Adorjánra magyarosította a nevét.

1897-ben megpályázta Debrecen főmérnöki állását. Nem nyerte el, de a pályázatról nem maradtak fenn adatok. 1904-ben – Miskolc általános városrendezési terve körüli viták és bonyodalmak miatt – kérte nyugdíjazását. A város ezt a kérést teljesítette, utóda Szűcs Sándor lett. Adler ezután 1905-ben „műépítési és építési vállalkozói ipar gyakorlására” irodát nyitott, ám még abban az évben elhunyt. Temetése „rendkívül nagy részvét mellett”[3] zajlott a mindszenti katolikus temetőben. Felesége Pietsch Mária volt.

Miskolcon 1992 óta utca viseli a nevét.

Általa tervezett épületekSzerkesztés

Főbb műveiSzerkesztés

  • Emlékirat Miskolcz város szabályozása tárgyában. Társszerző: Lippay Béla. Miskolc, 1894
  • Miskolcz város középületei (1881–1896). Miskolc, 1896

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés