Főmenü megnyitása

Mindszenti temető

katolikus temető Miskolcon

A Mindszenti temető a mai Miskolc központinak mondható pontján helyezkedik el, noha valamikor a város határán, sőt azon kívül volt, az egykor önálló Mindszenthez tartozott. A történelem folyamán a temetőben több vallási felekezet hívei temetkeztek, majd kialakult a római katolikus és az evangélikus temetkezés rendszere. A Mindszenti temetőben egymás mellett, de elkülönülten e két felekezethez tartozó temető helyezkedik el. Mindkét temetőben több neves személy, illetve család sírja található. A temetőt a Miskolcon átvezető 3. számú út építése kettészelte, így az út keleti oldalán is található egy temetői terület.

Mindszenti temető
A Mindszenti katolikus temető kápolnája
A Mindszenti katolikus temető kápolnája
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Miskolc
Városrész Belváros
Típus működő
Létrejötte 18. század első fele
Vallás katolikus, evangélikus
Tulajdonos egyházi
Földrajzi adatok
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszenti temető témájú médiaállományokat.

A temető keletkezéseSzerkesztés

A miskolci Mindszenti templom az egykor, 1724 és 1880 között önálló község területén épült. A helyén előbb egy kápolna állt, emelynek a létéről 1507-ből vannak források. A kápolna helyén később templom épült, majd – ugyanazon a helyen – 1724-ben vagy 1728-ban kezdődött a mai templom építése.[1][2] Arról, hogy a mai mindszenti temető mikor jött létre, illetve hogy mikor kezdték ott a temetkezést, nincs pontos adat. A temető a történelem folyamán is Miskolc területén feküdt, de a halottak nyilvántartását a mindszenti lelkészi hivatalban vezették, ugyanakkor a mindszentieken kívül a miskolci katolikusok is ide temetkeztek. Az első nyilvántartási adatok 1717-ben születtek, de az akkori lelkész, Dessewffy Elek csak a születéseket vezette, a „holtak könyvét” Gányi Ferenc plébános kezdte írni az 1720-as évek második felében. 1726 és 1782 között a miskolci ortodox vallásúak is ide temetkeztek. Erről az első bejegyzés 1726. május 15-én született Theodosziosz szerzetespap tollából. 1726 után már a „kálvinista temetőt” használták, de néha ezután is temetkeztek ide, főleg a temető keleti, az 1970-es években épített út másik oldalán fekvő részén.[3]

A temetőt többször is bezárták, mert megtelt, a 20. században például 1920-ban és 1976-ban. Rövid idő múlva azonban mindig megnyitották, és ma is működik. A mindszenti temető tulajdonképpen két részből áll: a római katolikus és az evangélikus temető területéből.[4]

Római katolikus temetőSzerkesztés

Ez a temető Miskolc legkedveltebb temetkezési helye. Nagy kiterjedésű sírkert, ahol számos nevezetes személy síremléke látható. A temető tornyos kápolnája 1885 után épült a főbejáratnál, az 1990-es években vele szemben új ravatalozót építettek.[5] A temető legnevezetesebb síremlékei:

  • Bársony János fekete gránit sírkövét a város emeltette, a jótékonykodásáról híres városi ügyész sírja fölé.
  • Benke József színész, színházigazgató volt. Lánya Laborfalvi Róza, és ő indította el a színészi pályán Déryné Széppataki Rózát (aki Miskolc egy másik temetőjében nyugszik) is.
  • Halmay Béla és Honti Béla, az após-vő rokoni kapcsolatban álló két politikus Miskolc két jelentős polgármestere volt. Rajtuk kívül családtagok is nyugszanak a sírban.
  • Munkácsy Mihály szüleinek síremléke a bejárat közelében áll. A hatalmas gránit sírjelet a festő szülei, Lieb Mihály és Röck Cecília sírjára állította 1885-ben.
  • A Piva család sírhelye Carlo Piva, a Miskolcon egykor rendkívül népszerű olasz cukrász családjának hamvait tartalmazza (maga Carlo Piva Milánóban nyugszik).
  • Adler Károly Miskolc főmérnöke volt, és több jól ismert épületet tervezett a városban, például az Erzsébet kórházat, az Erzsébet fürdőt, vagy az Arany Szarvas Gyógyszertárat tartalmazó Erzsébet tér–Széchenyi utcai saroképületet.
  • A Somló színészdinasztia családi sírja. Somló Ferenc 1960-ban szerződött Miskolcra. Három gyermeke és nővére is játszott a Teátrumban. 2009-ben hunyt el.
  • Tóth Dezső 1949-ben lett Miskolc polgármestere, majd 1950-től 1957 elejéig tanácselnök-helyettes volt.
Evangélikus temetőSzerkesztés

Az evangélikus temető a római katolikus temető szomszédságában, attól délre terül el, itt van ravatalozó kápolnája is. A Király (akkor Vándor Sándor) út építésekor, amely a Miskolcon átvezető 3. számú út része volt, a temetőt kettévágták, így területének egy része az út keleti oldalán terül el. A temetőben nyugszik Csengey Gusztáv evangélikus teológus, tanár, költő, Soós Károly 1848-as honvéd, Zelenka Pál püspök, Glósz Károly ügyvéd, földbirtokos, Henszelmann Aladár orvos.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dobrossy–MÍK1 248. oldal
  2. Dobrossy–Kárpáti 400–402. oldal
  3. Dobrossy–Kárpáti 413–414. oldal
  4. Dobrossy–Kárpáti 414. oldal
  5. Dobrossy–Kárpáti 417–421. oldal
  6. Dobrossy–Kárpáti 414–417. oldal

ForrásokSzerkesztés

  • Dobrossy–Kárpáti: Dobrossy István – Kárpáti László: Mindszent egyházi műemlékegyüttese. In A miskolci Avas. Dobrossy István (szerk.). Miskolc: Herman Ottó Múzeum; (hely nélkül): Borsodi Nyomda. 1993. 399–422. o. ISBN 9637221581  
  • Dobrossy–MÍK1: Dobrossy István: A mindszenti római katolikus templom. In Miskolc írásban és képekben 1/1. Dobrossy István (szerk.). Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 248–250. o. ISBN 9639311499